Pest Megyei Hírlap, 1967. március (11. évfolyam, 51-76. szám)
1967-03-03 / 53. szám
1 1967. MÁRCIUS 3., PÉNTEK rtii MEGYEI k/ÍMop A ceglédi posta Farkas-brigádja A város legkedvesebb olvasmánya a Pest megyei Hírlap elsejétől kerek százzal több. Azonban példányonként is sokan vásárolják, úgyhogy csupán a városban összesen ötezer is elfogy naponként — Senki se mondja le az előfizetést? — Dehogynem, akad havonta néha húsz is. Az okát mindig megvizsgáljuk. Az elköltözés elég gyakori ok és a televízióvásárlás. Az új tv-tulaj- donos takarékoskodni próbál, vagy azt hiszi, a vevőkészülék mindenben pótolja az újságot. Aztán egy-két hónap után majdnem mindegyik újra előfizet. A ceglédi posta hírlapterjesztő csoportja hivatali kötelességén látszólag túlmenően azt is figyeli, ha van — mi az olvasók kifogása, lapunk ceglédi kiadásával szemben. Mondják, sokan hiányolják, amiért a városban történő bűnügyekről nem olvashatnak az újságban. Ezért szájról Ezen a héten termelési értekezletet tartottak a ceglédi postahivatal dolgozói, megvizsgálták és megbeszélték az elmúlt év munkáját, eredményeit, s kiosztották a szocialista brigád jelvényeket, okleveleket. öt brigád nyerte el a szocialista brigád címet, közöttük a Farkas brigád. Róluk szólunk. Az, hogy szocialista brigád lett ez a három postásból álló kis közösség, külön ünnepe a Pest megyei Hírlapnak is, miután ők a ceglédi postahivatal hírlapterjesztő csoportja. — Voltunk mi már szocialista brigád — mondja Farkas Józsefné csoportvezető — 1962-ben oklevelet kaptunk, 64-ben jelvényt. Sajnos 65- ben kiestünk, tavaly azonban visszaszereztük a címet. Forintbevételi tervünk az 1966- os évre például 3 millió 106 ezer volt. Év végére 3 millió 317 ezer 716 forint lett Cegléd városának lakói ennyi j szájra jár a hír, pénzt költöttek múlt esztendő- ' ben napi- és hetilapok, folyóiratok példányaira. A brigádnak nem könnyű a több mint 3,5 millió újságot eljuttatni az olvasókhoz. — Nehéz megválogatni a kézbesítőket árusokat, nem mindenki termett erre a munkára. Mi azonban nem panaszkodhatunk, embereink kifogástalanul látják el feladatukat — beszél Fa/rkasné arról a hatvan lapkihordóról, meg árusról, aki a városban a lapokat terjeszti. A posta dolgozóinak rangjuk van. Farkas Józsefné és beosztottjai Fülöp Gyuláné és Simon Gyula sok éve a posta tisztviselői. — Nagyon szeretem ezt a munkát, amit szívesen csinál az ember, az sohasem fárasztó robot — mondja Farkasné. Reggel ötkor már egyikük bent van a hivatalban, akkor érkeznek a vasútról a reggeli lapok. Hármójuk közül egy, persze váltakozva, este hatig tart szolgálatot. A legtöbb munkát talán az előfizetők nyilvántartása adja. A városban különböző lapokra 14 ezren fizetnek elő. — Minden újság közül a legtöbb előfizetője a Pest megyei Hírlapnak van, februárban 3373 volt, március legtöbbször persze erősen túlozva a tényeket. Hogy a városi rendőrkapitányság miért titkolózik, nem értik. De még nehezebb megérteni, miért akadályozza meg a város tanácsa, hogy a lap az anyakönyvi híreket közölje, beszámoljon róla, ki hunyt el, kik kötöttek házasságot és melyik házaspár részesült gyermekáldásban. Ez mind nagyon érdekli az olvasóközönséget. Meg kell jegyezni, hogy a ceglédi postahivatal vezetője a hírlapterjesztő csoport szocialista brigádságát nem tekinti hivatali titoknak, sőt a legszebb dicsérő jelzőkkel méltatta előttünk Farkasné és két társa munkáját. Szokoly Endre Villanófény Hármat, egy csapásra Két legyet egy csapásra — nem nagy dolog, ahogy mondják ma már, a szólás is elkoptatott. Hármat — ez már valami, ráadásul, ha nem is akármilyen „legyekről” van .szó... A Váci Kötöttárugyárban sok gondot okozott a tréningruhák kelmeszegélyének — szakmai szóval élve — ösz- szefesthetősége. A flór fonalból készült szegély nem festődött azonos színűre a kelmével, s ez rosszabb minősítést jelent. Két műszaki, Oszo- li György és Balázs Zoltán új eljárása megszünteti a gondot, s ráadásként még hozzátesz többféle hasznot is. A nagy szilárdságú poliamid szál nemcsak az egyenletes festhetőséget biztosítja, hanem a jóval nagyobb tartósságot is, s ugyanakkor — ez legalább annyira lényeges, ha nem fontosabb, mint az előbbiek — hazai gyártású danulonszálra állítja át a gyártást, az eddigi import helyett. Közel 450 ezer forint önköltségcsökkentést jelent a gyárnak az új technológia alkalmazása, s régi, fejfájást okozó gondot ad át a feledésnek. Jó példája ez annak, menynyire sajátos légy csapó” a műszaki fejlesztés, egy-cgy korszerűbb eljárás milyen bőven, s hány területen kamatozik. Mert lehet úgy is csökkenteni a termelési költségeket — és sajnos, hosszú ideig jócskán szolgáltatott, példákat az ipar —hogy ezt is, meg azt is „kispórolták” a termékből, s igaz, olcsóbb lett, de — rosszabb. A „hármat egy csapásra”, azaz a két kötöttáru- gyári műszaki ember az ellenkező utat választotta. Félmillió marad a gyári kasszában, s a termék is — jobb lesz ... ! (m. o.) líj élelmiszerszabványok Több új élelmiszerszabvány lépett hatályba, amelyek az eddiginél hatékonyabban védik a fogyasztók érdekeit. Az új előírás határozza meg a tejszín, a tojás, és a fűszerpaprika szabványos minőségét. A tíztonnás újszülött 1970-re évi 1200 darab A BNV-n bemutatkozik A Gödöllő-116 útnak indul A szerelőállványon nem is tűnik olyan nagynak: a szerény kísérleti-fejlesztési műhelyben áll a bakokon a hatodik Gödöllő—116. öt társa már újra és újra próbákat áll ki. Egy műhellyel odébb az ötödiket vesszük szemügyre. Megtermett jószág, mellig érő abroncsokkal, öblös puttonnyal, jó kilátást biztosító, zárt vezetőfülkével. Tisztes súlyú újszülött: 9500 kilogramm az önsúlya. 170 milliós beruházás A Gödöllő—116: dömper. Hat köbméter, azaz tíz tonna anyag szállítására alkalmas, s születését a nagyszabású járműfejlesztési programnak köszönheti. 1970-ig 170 millió forint értékű beruházás eredményeként a Gödöllői Gépgyár világviszonylatban is jelentős dömpergyártó üzemmé lép elő. Az 1200-as sorozat évente nemzetközi méretekben is a nagyo-k közé tartozik. — A gyártás — mondja Székely László, a gyár főmérnöke — elsősorban a szovjet megrendelésre alapozódik, s több mint tíz vállalat nagyfokú kooperációját igényli, többi között a Csepel Autógyárét. Ez az igazi vizsga: a gödöllői újszülött az oroszlányi külszíni fejtésen BEMUTATJUK KÉPVISELŐJELÖLTJEINKET Az elhivatottság szorgalmával — Az apa elhozta első nap a fiát az iskolába, s az a szünetben hazaszökött. Év vége felé pedig, amikor kiküldték a rétre, hogy őrizze a tehenet, elszökött az iskolába. Nem ismerek ennél jobb érzést egy tanító számára — mondja az 50 felé járó magas, szálas férfi, aki egyenruhát, s tábornoki váll-lapot visel. Szilágyi László vezérőrnagy. Az apja, aki erdélyi ember volt, vasúti kovács, egyetlen fiát azért adta gimnáziumba, hogy úr legyen belőle. Majd kap valami rendes hivatalt. Tiszta, nyugodt élet, egy kis tekintély. Kikerülni a szegénység sará'pól — valahogy így tervezte ő is. Érettségi után másfél évig hiába várt bármiféle hivatalra. Aztán behívták katonának. Amikor leszerelt, végül diploma nélküli tanítói állást vállalt. Ez volt 1940-ben. Sosem akart tanító lenni. Aztán megszerette. Egyszerre háromszáz gyerekkel foglalkozott. Munka közben szerezte meg a tanítói oklevelet Katona sem akart lenni. 1943-ban mégis a frontra küldték. Szakaszparancsnok lett. .Értelmes fiúk voltak a beosztottjai, s már egy ideje forgattak valamit a fejükben. 1944. április elsején vele együtt átálltak SztaniszLav környékén a partizánokhoz. Ott front- propagandista iskolát végzett, majd Moszkvában tanult. 1945 februárjában jött haza. Le akart szerelni, de szükség volt rá, fontos feladat várt a kommunista katonatisztekre. A népköztársaság biztonsága: a magyar néphadsereg megteremtése. Katona maradt. Elvégezte a vezérkari akadémiát, s több magas katonai beosztás után jelenleg a magyar néphadsereg tábornoka. A hosszú falat szinte teljesen betöltő három ablakon át kora reggeltől késő délutánig besüt a nap hivatali szobájába. A falon hatalmas térkép, s Lenin képe. Klasszikus békességet sugároznak a faragott reneszánsz bútorok. Számvető töprengéssel mondja: — Nem is tudom, hogyan kerültem én ide, hiszen semmi különöset nem csináltam életemben, nem voltam senki tekintélyének a kegyeltje. így mondja, de 48 év bölcsessége van ebben, példázatnak is szánhatná, és folytatja is: — Mi tagadás azonban, keményen dolgoztam. Egy tábornok. Hajlamosak vagyunk napóleoni szigorú szemöldökre és csizmás, kemény léptekre gondolni. Szilágyi László vezérőrnagyból megjelenésre mindez hiányzik. A szavakat lágyan ejti, beszédéből kedély és határozottság formálódik. A katonai engedelmesség kérlelhetetlen szigorát humánusan és körültekintően értelmezi: — Mindaddig, míg valami nem parancs, vita tárgya. Meghallgatom akár a kis- katonát is. Amikor pedig a legmagasabb ponton egy elvi döntés megtörténik, már benne van az én véleményem, észrevételem, s benne van a beosztottaimé is. ★ Közel lakik a hivatalához. Amikor hazaér, gondolatban, szelemileg még katona, fejében hivatali gondjai, — Nézze — mondja —, az olvasás engem nem nyugtat meg, de ha egy háztartási gép elromlik, azonnal lecsapok rá, a barkácsolás pihentet és felvidít. 1963 óta osztja meg szabad idejét a ceglédiekkel s a nagy- kátai járás lakóival. Országgyűlési képviselőjük. A képviselőségre, csakúgy, mint a katonáskodásra, vagy a katedrára azelőtt nemigen gondolt. Mégis megszerette ezt a megbízatást . is. Pontosan tanulmányozta a rábízott terület gazdasági, társadalmi viszonyait, hogy reálisan lásson és cselekedhessen, amikor választói ügyeiben eljár. Tapasztalatairól így beszél: — Az emberek egyre inkább felnőnek jogaikhoz. Egyre kevesebb a személyes érdekű hanasz, egyre többeket foglalkoztat a közös érdek. Az a célom, hogy minél többet járjak közéjük, hogy ismerhessem őket. Ügy láttam négy év alatt, hogy a falusiak országos viszonylatban nagyon jól ismerik terveinket, de azt, hogy milyen célkitűzések szerint fejlődik a saját kis községük, már kevésbé tudják. A tanácsok feladata lenne ezt megismertetni velük. Tudom, hogy az emberek türelmesek, s ha látják, hogy napirenden van a gondjuk, megértik, tudnak várni. Hiszen minden egyszerre nem valósulhat meg. így beszél Szilágyi László, a képviselő, aki valaha sem pedagógusnak, sem katonának, sem képviselőnek nem készült. S aztán mindhármat mégis az elhivatottság szorgalmával és teljességével vette birtokába. Dozvald János A 170 millió forint értékű beruházásból 56 millió épületre, így a 8600 négyzetméter alapterületű csarnokra megy el, 29 millió import- és 44 millió hazai gyártású gépekre, berendezésekre. A többi a kazánrekonstrukciót és a járulékos beruházásokat biztosítja. Mintegy S00 fővel növekszik a gyár dolgozóinak létszáma: Gödöllőn és környékén jó kenyéradó lesz a város nevét a maga nevének is választó újszülött. „Nyúzás" Oroszlányban — Az öt elkészült dömper közül az Oroszlányban levő háromnak a legnehezebb a sorsa — mondja Márton István, a gyártmányfejlesztési osztály vezetője. — Ott valóban szándékosan és készakarva nyúzzák a gépeket, mert ha ott megfelelnek, akkor mindenütt jók lesznek. — Oroszlányban a tényleges üzemi teljesítményt mérik elsősorban, a Járműfejlesztési Intézetben főként súlypontvizsgálatokat, alvázszilárdsági méréseket végeznek, míg a gyáron belüli masinán a szériagyártáshoz szükséges eset- j leges módosításokat, változ- | tatásokat végzik el. A hatodik, most készülő gép körül szerelők szorgoskodnak: — Ez lesz a menyasz- szony — bök rá tréfásan egyikük —, ez kerül majd a Budapesti Nemzetközi Vásárra, ez lesz az első, hivatalos és nyilvános bemutatkozása. Később megtudom azt is, hogy ez, valamint hetedik társa ez év nyarán hosszú útra indul: a szovjet megrendelő a két gépet hónapokig tartó, ún. tesztnek veti alá, azaz alapos, minden részletre kiterjedő vizsgáztatásnak. A gyár ugyanakkor már ebben az évben túljut a 25 darabos nullszérián, s 1968-ban 250 gépnek kell kikerülnie a gyárból, 200 darab exportra, 50 pedig hazai használatra. — A gyárban — mondja Székely főmérnök — valóban közügy lett a Gödöllő—116 sorsa, ügy hiszem, megértettük: Gödöllőt az árammérők már sok országgal megismertették. Jó lenne, ha a dömper is ilyen hírvivő lenne... Kétféle puttonnyal Körüljárjuk a masinát, sa „ötöst”, ahogyan itt, gyáron belül nevezik, s közben Morfon István magyarázatát hallgatom. — Négykerék meghajtása igen jó terepjáróképességet biztosít a gépnek, sebességváltója országúti és terepviszonylatban 4—4 fokozat használatát teszi lehetővé, zárt vezetőfülkéje már eddig is nagy sikert aratott, fűtőkészüléke egy csapásra a vezetők kedvence lett. Kétféle puttonnyal és abronccsal készül: normál és kőszállító változatban. A megnagyobbított tanműhelyben már tanulnak azok a fiatalok, akik a dömpergyártás törzsgárdáját alkotják, épül a nagy szerelőcsarnok, a gyártmányfejlesztési osztályon, s minden más érintett részlegnél ég a munka. Majd megpihennek egy kicsit, amikor ünnepélyesen útjára bocsátják a Gödöllő—116-ból — az ezrediket... Mészáros Ottó SZOT-BEUTALO VAL SZÁSZ-SVAJC Autógyári üdülők az NDK-ban A Csepel Autógyár szak- szervezeti bizottsága sokat töprengett, hogyan tehetnék változatosabbá, érdekesebbé minél több dolgozójuk kéthetes nyári szabadságát? Az elmúlt hetekben öttagú küldöttség indult az NDK-ba. Keresz- tül-kasul utazták a nagy országot, de teli tarsollyal tértek vissza. Első útjuk Heidenauba, az Automat Vállalathoz vezetett, akik örömmel kérték: jöjjenek a magyar szaktársak nyaralni Cunnersdorf ba, a világhírű Szász-Svájc égbenyűló sziklái közé. A BARKAS Müvek üdülője Wiesenbadban van és ide indul az első cserecsoport május 18-án. Stadt-Ilmben székel a Hajtóműkereskedelmi Vállalat, amelynek vezetősége burkensdorfi nyaralójukat ajánlotta fel. A Drezdai Autógyár fürstenwaldi üdülőjében fogadja a magyar vendégeket, míg a Hallei Autójavító szívesen felajánlotta kéthetes időtartamra Bad-Sarow fürdőhelyen épített nyaralójukat. Cserébe — a 105 magyar munkás helyett — ugyaneny- nyi német autógyári dolgozó üdül majd a Balaton partján a Csepel Autógyár Vonyarcvashegy i, minden kényelemmel felszerelt modem nyaralótelepén. Ma osztják ki a jelentkezési lapokat és már most látni, milyen nagy az érdeklődés a csereüdülés iránt. Ez nem is meglepő, hiszen csodálatos szép tájakon, kedves kollégák között napi 58 forintért pihenhetnek. KM Szalonna helyett - meleg étel Őrség az élet védelmére .A változó mezei tájból tű- | hanyozót, félmilliós költséggel, nőben a régi kép: fa ámyéká- I A gazdaságban ma már ti- ban bicskával a kezében ke- [ zennégy munkavédelmi őr vinyeret, szalonnát falatozik ébédre a földek magányos művelője. A Dánszentmiklósi Állami Gazdaságban is évek óta meleg ebéd váltotta fel a szalonnát, de az öreg üzemi konyhában ritkán lehet úgy megfőzni az ebédet, hogy a hatalmas táblákon dolgozókhoz a megszokott délidőre mindenüvé kiérkezzék. Épül azonban a két és (él millió forintos modern üzemi konyha, melynek tűzhelyein egyszerre négyszáz embernek lehet majd főzni, s ha az idén még nem is, de jövő esztendőben mindenki idejében megkapja az ízletes meleg ebédjét. A sertésgondozók régi kívánságának teljesülését is bejelentették a tegnap délután tartott szakszervezeti bizottsági választáson: még az idén felépítik a fürdőt és zugyáz társai életére, egészségére. Gondos munkájuk nyomán felére csökkent a balesetek száma. S ott, ahol még írástudatlanok is vannak, sok munkás már a könyvekkel barátkozik; a négyszáz • fős gazdaságban 266 állandó olvasója van a vándorkönvvtámak. A munkásszállások — hol a pokrócokat már paplanok váltották fel — televíziót nézhetnek, s rádiót hallgathatnak munkaidő után. Az viszont már a következő évek feladata lesz, hogy itt is korszerű munkás- szállások épüljenek, ahol a családjuktól távol élők egészséges, kényelmes otthonra találnak. fl.
