Pest Megyei Hírlap, 1967. március (11. évfolyam, 51-76. szám)
1967-03-11 / 60. szám
m&CirkM 1967. MÁRCIUS 11., SZOMBAT LONDONBAN Kilenc szám tárcsázása után budapesti szerkesztőségünkben kattogni kezdett a telexgép. A papíron olvasható szöveg már Londonból érkezett, jeilezve, hogy megtörtént a kapcsolás. A londoni Lancaster Gate egyik épületéből ugyanilyen berendezésen adták le kérdéseinkre a válaszokat. Szinte ugyanabban a pillanatban, amikor a londoni telexes kisasszony leütött egy betűt, a mi gépünk is ugyanazt kopogtatta & papírtekercsre, A szó elrepül... Nemrégiben közlemény jelent meg a lapokban arról, hogy a posta nyilvános telexállomást létesített. Akár az utcai telefonfülkéket, a díj lefizetése ellenében ezt is bárki bármikor igénybe veheti. A telefonkönyv mellett ma már hazánkban is egyre gyakrabban forgatják a piroskötéses telexelőfizetői névsort. Aki először lát ilyen gépet, meglepődve észleli, hogy ez olyan írógép, amely magától üti a betűket a papírra. Tartozéka még a berendezésnek egy — a telefon szám-tárcsájához hasonló készülék is. Maga az összeköttetés elve nem új, hiszen a postai távírdákban már régóta ilyen berendezéseket használnak. Az első telexvonal 1933-ban létesült Hamburg és Berlin között. Az igényt az üzleti élet vetette fel. Elsősorban a gyorsaságnak köszönhető a gyors elterjedés, valamint annak a ténynek, amelyet egy régi közmondás így összegez: A szó elrepül, az írás megmarad. Még egy kedvező tényező szói a telex mellett: a távolsági beszélgetések jóval olcsóbbak a telefon díjszabásánál. Akár Alaszka is A már említett londoni kapcsolásiból is láthattuk, hogy a fővárosi előfizetők saját készülékük segítségével, automatikusan hívni tudják a távválasztásban résztvevő 15 európai országot A közvetlenül hívható országokon kívül — kézi kapcsolással — a világ bármely részével megteremthető az összeköttetés. Telexen elérhető alaszkai, kubai, újzélandi, hong-kongi előfizető is. Egy háromperces kapcsolás díja például Etiópiával alig több 200 forintnál, Londonba viszont percenként mindössze 8 forint 40 fillért számítanak fel. A magyar telexhálózatnak 1944-ben még csak 67 előfizetője volt. 1950-ben 110, s a legfrissebb adatok szerint jelenleg 1261 állomást üzemeltet a posta. Ebben az évben még közel 500 igénylő vár telex- állomásra. Mint házi telefon Kik veszik igénybe a telexvonalakat? A sajtó, már hagyományos telex-előfizetőnek számít Általában rejtjeles üzenetek útján a diplomáciai képviseletek is telexet használnak. A nagyvállalatok, trösztök is telexvonalon tartják fenn a kapcsolatot üzemrészeikkel, a külkereskedelmi vállalatok külföldi partnereikkel. Ha telefonon adnak le egy rendelést, előfordulhat, hogy félreértik a kérést. A telexüzenet viszont bármikor elővehető, így mód Van az ellenőrzésre. A MALÉV vidéki repülőtereivel olyan telex-kapcsolatot tart fenn, mint amilyen a vállalatoknál a házitelefonhálózat. ...PESTEN OLVASSÁK m»e Mrmuankat, hogy Iifiiwi „jókat ái uj lehetoe•••gekat , amalyak a bálát t -azi npaflo t a laatvaany en e.rzal.n, «goaraaaaa »«Uat t a gonoolat-rllaaga fel,, taagltjaak. eck Imre o*ntropre# Op®at foot bail I a«n ion 1 n«a hao a tora iltti air alfrea ara he aaya that du» to preeaure of éork ha rary much ragreta that h* 1. unabl« to zse anaéer your áuestlonnatra at tha preaant tima. Részletet láthatunk a két távolsági telex-üzenetváltásból. A magyar szövegű sorok Moszkvából érkeztek, Eck Imre adott nyilatkozatot. Az angol szöveg feladója London, az Angol Labdarúgó Szövetség. Fürdővízzel a gyereket is? Mire ez írás megjelenik, lassan kilenc éve, hogy a me-, gyét járom. Gyakran tréfálkozunk útközben, hogy figyelmeztetjük egymást: nézd, új levél nőtt ezen a fán! Szóval, az ember azt hiszi, hogy már mindent ismer, amikor lép- ten-nyomon meglepődve tapasztalja, mennyi újat, sosem hallottat talál. Ilyen meglepetés volt számomra néhány évvel ezelőtt a máriabesnyői templom. Azóta nem mulasztom el, hogy új kollégáimmal szívesen látott vendégként ne csöngessek be Szőke György prelátus —, a templom műkincseinek őrzője —, ajtaján. A jobb ellátásért: Több fmsz-üzletet és -szolgáltatást Küldöttértekezlet Gödöllőn Száznegyven küldött kép- [ sekkel, a háztáji árutermelte- viselte a Gödöllői Körzeti | tés behatóbb szervezésével, s Földművesszövetkezethez tar- : az ipari szolgáltatás bővítésé- tozó kilenc község tagságát vei a földművesszövetkezet a napokban megtartott frász j megfelelő anyagi és erkölcsi küldöttértekezleten. Az ötle- bázist teremthet a jó gazdái A jól végzett munka büszkesége az arcokon. Ök mái tudják: a nyereségrészesedés kereken 10 százalék lesz Emellett a szövetkezeti vagyor az elmúlt évben 6 millió forinttal gyarapodott. Elhangzott a beszámolóban, hogy a KISZÖV ebben az évben is a Pest megyei szövetkezetek közötti verseny értékelésekor őket javasolta: az ország kiváló kisipari szövetkezete cím elnyerésére. Varró Károly, a szövetkezet elnöke külön kiemelte az exportrészleget. Elismerés illeti az úgynevezett belföldi részleget is. Ök a hiánycikk-listán szereplő bébikelengye készítésében értek el 50 százalékos többtermelést. A beszámolót a megjelentek elégedetten vették tudomásul. M. E. De, kezdjük egy kicsit előrébb. A feljegyzések szerint a máriabesnyői domboldalon már a XIII. században templomot emeltek a premontreiek. Az öregek —, amikor a gödöllői honismereti szakkör megalakult —, arról meséltek, hogy valamiféle titkos alagút volt a völgyben. Az igazság az, hogy ma már nem is „valamirevaló'’ régi település az, ahol ne regélnének alagutakról. Ez a táj itt mindenestül a XVIII. század elején került a Grassalkovichok birtokába. A vidék altkoriban még teljesen erdőborította ember nem lakta volt, a gróf jövedelmét jobbágy nélkül nem túl sokkal növelte. Hogy benépesíthesse, templomot kellett emelnie. Legalkalmasabb helynek a domboldal látszott, ahol a bozóttal borított romok régi településről vallottak. A mun- ! hálátok során finommívű elefántcsont szobrocskákra búk- j karttak, amit rövidesen csodatevő tulajdonságokkal ruháztak fel. A század közepén a gróf meghívására 1736-ban megjelentek a kapucinusok és a felszabadulásig ők lettek a környék igazi urai. Nyolc év múltán pedig már állt a templom, melynek sárga falai ma is messziről látszanak. A gróf halála után fia, Zólyom vármegye főispánja örökölte a már mammutbirtokot. Szolgálataiért Mária Terézia rövidesen a német-római birodalom hercegévé tette. Az ő j fia, III. Antal viszont bámula- > tosan rövid idő alatt nyakára j hágott az óriás vagyonnak és i a birtokot tempiomostúl-kegy- i helyestül otthagyta. zárt koporsóban nyugszik a grófné. Négyszögletes üveglapon át belátni az ép, de teljesen kiszáradt fekete asszonyarca. Fenn a kolostor óriási boltíves folyosói szép kis udvart zárnak körül, egyik falán különös szerkezetű óriási méretű napóra, percnyi pontossággal mutatja az időt. Értékes oltárképek, szobrok és miseruhák gyönyörködtetik a nézőket Most kerüljük meg az épületet térjünk vissza a hátsó traktusra. Amilyen tisztaság és rendezettség fogad elöl, olyan szembeszökő itt az elhanyagoltság. — Most nem a pap beszél belőlem — mutatja Szőke György — hanem a kultúrem- ber, aki a régi értékek megmentésén fáradozik. Ez a rész az agráregyetemé, de nem gondozza senki. Benn munkások dolgoznak. Cseng a feszítővas, omlanak a falak. Libakeltetőt telepítenek ide. Csakhogy... Az emberben önkéntelen felvetődik a kérdés: nem lehetett volna ezt a nagyszerű, műemlékjellegű épületet másképpen hasznosítani? Könyvtár, múzeum, gyűjtemény, esetleg turista- szálló, jobban elképzelhető erre a helyre. Mi, magyarok nem vagyunk jó sáfárai értékeinknek. Egyáltalán nem hasznosítjuk az idegenforgalmat fellendítő emlékeinket, pedig sok ezer ember felfigyelne rájuk. Egy kicsit az az érzése az embernek, a fürdővízzel együtt kiöntjük a gyereket. Harcoljunk az idealizmus, az elnyomók osztályérdekeit glorifikáló múlt ellen, de ne így. Ha valaki belép a műemlékeket magábarejtő templomba, ha vidám országjáró fiatalok pihennek a volt kapucinusok ebédlőtermében, nem kötnek rögvest szerelmi házasságot az idealizmussal. A Grassalkovichok hazánk történelmének alakjai. Sírboltjuk, megőrzött tetemeik a nemzeti múlt egy része. Történelmi hagyományainkat fejlesztjük tovább, ha alkalmas megoldást keresve, bemutatjuk őket k. m. Szakmát akar tanulni a fiatalság MÉG KÖZEPES TANULÓK IS BEJUTHATNAK GIMNÁZIUMBA — MÁR NINCS HELY A KERESKEDELEMBEN, VENDÉGLÁTÓIPARBAN — A VAS-, VALAMINT AZ ÉPÍTŐIPAR ÉS A MEZŐGAZDASÁG MÉG FOGAD. tanács, sajnos alig egy-kettőn jelölték meg a gyerekek a második kívánt szakmát. Ezeket az íveket, más Budapestre benyújtott és visszautasított ívekkel együtt a munkaügyi osztály a napokban megküldi az egyes járási, illetve városi pályaválasztási tanácsadóknak, ahol az érdekelt szülőkkel közük, milyen lehetőségeket ajánlhatnak gyermeküknek. — Éspedig? — Lányoknak főképpen a mezőgazdaságban, fiúknak szintén, miután a tanulók idei tervszámát előreláthatólag felemelik. Ezenkívül sok még a lehetőség a vasiparban a gödöllői, váci és dunakeszi intézetekben, de a fővárosban is. Ugyanez a helyzet az építőiparban. Budapesten az építőipari tanulóknak lakást is biztosítanak. PRÓBATERMELÉS tekben, javaslatokban bővelkedő tanácskozás önkritikus alaphangját Magyaróvári Pál elnök adta meg, amikor az igazgatóság beszámolójában elrontott beruházásokról, elveszített forgalmi lehetőségekről is beszélt. Az állami és szövetkezeti kereskedelemben és a vendéglátóiparban alkalmazott területi elhatárolás megszüntetése az adminisztratív korlátokat is megszüntette. A felszólalók ezért sürgették, minél sokoldalúbban működjenek közre a lakosság ellátásában, s fejlesszék hálózatukat ne csak a körzethez tartozó községekben, de megyénk legfiatalabb városában, Gödöllőn is. A szövetkezet ebben az évben már az új gazdasági mechanizmus számos elemét felhasználja működésében. A küldöttértekezleten előterjesztett intézkedési terv azonban ezt alig tükrözte. A helyi áru- beszerzési lehetőségek kiaknázásáról például mindössze annyit említett, hogy szerződést kötöttek az egyik állami gazdasággal termékeinek áru- litására. Hasonló szerzödékodáshoz! Korjelenség C4ßl( Tacty#»,. ^SSSSSSSSSSSSSSSSrSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSfSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSASSSSSSSSSSSSSSSSSSSrSS*^ — A gyerek azon szokott hintázni. Le se le- % hetne verni. $ — Talán csöpögnek a csapok? \ — Azok? Soha! — Akkor, hát mi a baj? ^ — Mondtam már, hogy trehány munkát ^ végeztek. Az egyik ablakkeret feszül, alig le hét kinyitni, a másiknál meg ujjnyi rés alul. Hát látja, ez az igazi disznóság. Ezért § mondtam, hogy verébnek nézik a dolgozót. ^ Egyesek azt hiszik, hogy nekünk minden jó. ^ — Na, és nem lehet megcsináltatni? § — Hűhó, de még mennyire lehetne, csak 5 (Kertész László rajza) — Tudja maga, mi egy nagy disznóság? , — Hát, például az, hogy újabban megint | keményre töltik a Fecskét. § — Bagatell, uram,, ez bagatell. Látom., hogy ^ magának halvány sejtelme sincs az igazi disz- $ nóságok mibenlétéről. ^ — No, akkor mondok mást. Spéciéi az sem $ tetszik, hogy időnként csak másnapos kenye- ^ rét kapni a boltban. § — Nevetnem kell a maga fantáziaszegény\ seggén. Az az igazi disznóság, uram, hogy egye- ^ sek verébnek nézik a dolgozót. ^ — Nocsak, nocsak. ^ — Látom, hogy maga hitetlenkedik, ezért ^ kénytelen vagyok konkretizálni. — Na, látja, ezt szeretem. — Uram, én az ősszel kaptam egy állami ^ lakást. ^ — És mi ebben a disznóság? Kétszobásat? ^ — De még mennyire. Két szoba, beépített k bútorok, gáz ... S — Hiszen akkor maga megfogta az isten § lábát. § — Várja meg a végét. A disznóság az, hogy $ ezt a lakást trehányul készítették el. \ — Sajnos, ilyen még néha van. Mozog a ^ parketta? J — Fel sem tudnám vésni. £ — Letörtek a kilincsek? van s lenne. § El- $ ■ nem csinálják. — Talán szólt már valakinek? — Hajaj. Felsorolni is nehéz mentem a múlt héten a tanácstagi fogadó- órára. Elmondtam. Szóvá tettem a lakógyű- § lésen. Még mindig semmi. Panaszt tettem a ^ megyei vezetőknél, beadvánnyal fordultam az § Építésügyi Minisztériumhoz, megírtam a rá- ^ diónak, a tévének, az összes országos lapnak ^ és megírtam a Nők Lapjában az Okos Kaid- | nak. Teljes két napom ment rá. I — Ez bizony sok. , — De még mennyire, hiszen az egész javí- \ tás tízperces munka lenne azon a két ablak- $ " ****'*“•'“* '. UUIlakereten $ újvárosi gyaraban iro- es nyo— Nono, talán valamivel több. $ űi'*mmn . *yiA« s gépsor, 3iTicIy itíost kezdtö — Y V ' mondja, hogy mennyi $ a próbatermelést. Az eltdeig tartana ez a munka? Én csak tudom! $len|rz6 üzeme!tetés során 50^55 tonna készül naponta. A ^gyártással egy időben szerelik a Baloghy Zoltán * kiszolgálógépeket A Papíripari Vállalat duna— Honnan? Onnan, hogy épületasztalos vagyok ... Az általános iskoláit idén befejező ifjúság továbbtanulási ehetősége a megyei tanács nunkaügyi osztályának a napokban végzett tájékozódási szerint az idén a vártnál ked- /ezőbb. A megye gimnáziu- naiba igyekvő nyolcadikosok izáma lényegesen kevesebb a avalyinál. Általában a felél lem éri el az egyes gimnáziu- nok befogadóképességének Jokan azok közül tehát, akiknek jelentkezését egyes túlzsú- ölt ipari pályákon nem vehetek figyelembe — ha akarják -. gimnáziumban folytathat- ák tanulmányaikat. Esetleg még 3,5, sőt 3-as tanulmányi eredménnyel is felveszik őket. A gimnáziumok iránti ér- ieklődés megcsappanása a fia- aiság közgondolkozása egész- éges megváltozásának jele. Jó lélda erre a budai járás, ahol i most végző 1950 nyolcadikos :özül mintegy 900 készül ipa- i vagy mezőgazdasági tanulóiak, s mindössze 570 megy gimnáziumba. — A kereskedelembe és endéglátóiparba ez évben s olyan sokan törekszenek, iO-gy nagy részüket vissza kell .tasítani. A jelentkezéseket íár le is zárták. Ebbe a két zakmába sok Pest megyei je- :nlkezett fővárosi vállalatokat. Jelentkezési íveiket most üldite át hozzánk a fővárosi Ennyit a régmúltról. Az altemplomon keresztül térjünk ! vissza a Grassalkovich család sírboltjába, A cseppet sem j riasztó helyiséget óriási vörösmárvány síremlék uralja, mellette a földön koporsók. Hár- mat még biztonságosan ölelnek a vaspántok. Egynek ; azonban lecsúszott a teteje. 1 Ha két markos ember meg- 1 emeli a súlyos tölgyfát, alatta j a töredezett védőlap szabadon ■ kitárja a dinasztiaalapitó gróf preparált tetemét. Mellette I ugyanolyan hatalmas, de le- I Zsúfolásig megtelt a buda- jrsi kultúrház. Zárszámadó cözgyűlését tartotta a járás egjobb szövetkezete. Eljöttek Bicskéről, Biáról, Torbágyról, Törökbálintról, Nagyicéről és 3vsztaszabolcsról a küldöttek. \z 1200-as létszám legtöbbje pedolgozó. 14 miilió forinttal teljesítette túl a tervéi a Budai Járási HISZ
