Pest Megyei Hírlap, 1967. március (11. évfolyam, 51-76. szám)

1967-03-10 / 59. szám

PSST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XI. ÉVFOLYAM, 59. SZÁM 1967. MAKCIUS 10., PENTEK ÉLÉNK VÁSÁR VOLT Tél régén - tavasz ekjén Mit mondanak az áruházban? Alig volt vége a téli vásár­nak, már megjelentek a tava­szi kabátok és ruhák az áru­ház kirakatában. A tél úgy ment át a tavaszba, hogy ész­re sem vettük. — Hogyan fejeződött be a téli vásár? — kérdeztük Németh Ambrustól, az áruház vezetőjétől. — A téli vásárt február 13-a és 28-a között rendezték a ruhaszakmában, így nálunk is. Húsz, harminc, negyven százalékos árengedménnyel adtunk el alsó és felső kötött­ruhát, fehérneműt és készru­hákat. Jól zárt a cipőosztály is, bár az idén, kisebb volt az érdeklődés, mint korábban. A téli vásár szerencsésen egybe­esett a termelőszövetkezetek zárszámadási közgyűléseivel és a nyugdíjfizetéssel. Így az idén a kis fizetésű emberek is vásárolhattak. Lehet, hogy ezért, vagy a jobb szervezés következtében, élénk volt a vásár. — Az áruház februári for­galma 2 millió 700 ezer forint volt, amelyből 1 millió 300 ezer forintot a vásár ideje alatt forgalmazott az áruház. A forgalom több mint 300 ezer forinttal haladta meg a tava­lyi februári forgalmat. Az eredményben nagy szerepe Volt munkatársaink helytállá­sának is. — A vásár nagy forgata­gában törtcnt-e szabályta­lanság? — Többször ellenőrizték a Vásár ideje alatt az áruházat, de sem a megyei tanács, sem a MÉSZÖV, de még az állami kereskedelmi felügyelőség sem talált kifogásolni valót. — Mit mond a vezető a tavaszról, mit hoztak a húsvét előtti vásárlási dömpingre? — Az év elején elért bevé­telből új vonalú tavaszi ruhá­kat vásároltunk. Megérkeztek már a tavaszi kabátok lami­nált habszivacs hátú, jersey, ballon és terylén anyagból, van orkánunk (talán elég is lesz), érkezett elég bakfis- és női ruha, férfiöltöny is. Sokan keresik a kámzsanyakú, „gar­bó” férfi- és női pulóvereket és van angol import puplin hatású terylén férfiingünk. Érkeztek külföldi táskák és az elegancia másik kiegészítője, jó minőségű esernyő is várja a vásárlókat. Cipőosztályunk­ra kerültek a legdivatosabb tavaszi modellek. Tavaszi elő­zetesnek ennyi elég is. — Gondolnak-e már a nyárra? — A megrendeléseket már elküldtük a nagykereskedelmi vállalatokhoz, hogy a nyári divat legszebb modelljeit idő­ben megkapjuk. (bakonyi) KRESZ-akadémia A közlekedés forgalmi szabályai Dr. Szondy György, járási vezető ügyész március 12-én 10 órakor a közúti közlekedés forgalmi szabályairól tart elő­adást a művelődési házban. BALESETI OKOK Huszka János rendőr alezre­des a leggyakoribb baleseti okokról tart előadást már­cius 13-án 17 órakor a műve­lődési házban. TANACSTAGJELOLY ILLÉS GYULA Nyolc esztendeje tanács­tag a 39-es választókörzet­ben. Most harmadszor jelöl­ték. A jelölő gyűlésen a vá­lasztók harciasán ragaszkod­tak jelöléséhez. — Vagy ő vagy senki — mondták. Nagyon elfoglalt ember. A Szabadság Termelőszövetke­zet zsirosi szőlő- és szántó- területének közszeretetben álló brigádvezetője. De azért a közügyek intézésére is min­dig van ideje. Felesége szere­tettel segíti munkáját a köz­ügyekben is. Ha a napi tsz- dolog után késő este haza­tér, mindig várják, akik se­gítséget kémek tőle. Nyug­díj, adó- és egyéb ügyekben, a kisemberek csupa életbe­vágó kérdése. Illés Gyula mindent feljegyez, és ha csak lehet, a kérelmet elin­tézi. Nyolcéves tanácstag­sága alatt egyik fő harcosa volt a Hangácsi út milliós költséggel történt kiépítésé­nek, és a Baross Gábor ut­cai betonjárdának is. A napokban beszélgettem vele. — A bizalom kötelezi az embert — mondotta —, ha megválasztanak, ezután is mindent megteszek körzetem érdekében. Szívügyem a kór­ház környékének, az Alpári útról való bejárónak a ren­dezése, szépítése, továbbá a Baross Gábor, a Mintakert és a többi utcák rendezése, fásítása. Választóimnak egyé­ni problémáikban ezután is szívesen leszek segítségére. Szeretném azonban, ha vá­lasztóim is teljesítenék vál­lalt kötelezettségeiket. Gon­dolok arra például, hogy a Hangácsi utca kiépítése után nem volt biztosítva az Al­pári, Sas, Kölcsey és egyéb utcák csapadékvíz levezetése. A környékbeliek panaszára kiharcoltuk, hogy átereszek építésével a csapadékvizet a Kőrös-érbe vezessék le. Rosz- szul esik, hogy a leghango­sabb panaszkodók közül még többen nem csinálták meg a telkeik mellől való vízle­vezetést. — Városunk fejlesz­tése érdekében közös erővel érhetünk el szép és szebb eredményeket — fejezte be Illés Gyula tanácstagjelölt. (kopa) Több tudással... • • Ot megye szakácsai vetélkednek Március 16-án a földműves­szövetkezet központi éttermé­ben, illetve konyháján Bács, Békés, Csongrád, Szolnok, Pest megye, valamint a bu­dapesti földművesszövetkeze­tek legjobb szakácsai mérik össze fakanalukat, azaz ve­télkednek a legjobb szakács címért. A versenyen készített ételféleségeket felszolgálják a vendégeknek. A vetélkedő után este 7-kor magyarnóta-est lesz a vendég­lőben. Fellép: Nyíri Erzsé­bet és László Imre. Ugyanek­kor kerül hirdetésre. sor az eredmény­Harminchétéves fejjel ve­zetője a Sütőipari Vállalat termelőüzemének és egyúttal a Budapesti Sütő és Édesipari Technikum hallgatója Kiss Sándor. A korai kelés, a nyúj­tott műszak, és az üzemveze­tői felelősség mellett naponta legalább két órát tanul, dol­gozatot ír és szorgalmasan ké­szül a negyedéves beszámoló­ra. Megdolgozik a továbbta­nulásért. Olvasóink javasolják Hozzák rendbe utcájukat Örök téma, rossz az üt ­ném akarják megcsinálni! Mindenki tudja, nem akarat kérdése ez, hanem a pénzé, még akkor is, ha társadalmi A cimbalmos külön díja A minap megyei népi- és tánczenekarok vetélkedője zajlott Cegléden. A földmű­vesszövetkezetek zenekarai mérték össze tudásukat. Kü­lön díjat kapott cimbalom- szólójáért Fehér Albert, a központi étterem cimbalmosa. Külön díjjal jutalmazták a Kapp—Jankovics duó egyik francia sanzonját. A Kőrisfa tánczenekar a második, a központi népi ze­nekar pedig harmadik lett a megyei versenyben. Mi a rendező koncepciója? Március 13-án a Ranódy- sorozat első előadásaként a Ludas Matyit mutatja be a filmszínház. Fazekas Mihály költeményének hősét Soós Im­re, a fiatalon meghalt nagy tehetségű színész kelti életre a vásznon. Az előadás előtt Kulcsár István, a Filmtudományi In­tézet munkatársa mutatja be a rendezőt, ismerteti mun­kásságát. munka párosul hozzá. Ez a város húsz év előtt semmilyen — a szó igazi értelmében — jó utat nem örökölt az elődöktől, és mégis jogos a kérelem; jó út kellene. Ezt kéri Hídvégi Balázsné a Szolnoki utca 120-ból. Leve­lében tanácsolja a városi ta­nácsnak, hogy az idén a Szol­noki út páros oldalát javít­tassák meg a Velkei kocsmáig. V. Balázsné a Mizsei utcá­ból pedig arról ír, hogy a ma­lomtól a Dózsa Tsz tormási klubjáig a Szekfű utcán, a Mizsei utcáig gyötrelmes az út, pedig erre a konzervgyár felé is közlekednek a gépko­csik, és tavasszal tengelyig süllyednek a sárba. Javasol­ja, hogy az ő panaszukat is hallgassa meg a jövendő vá­rosi tanács és tegyen valamit annak orvoslására. — Senki nem kényszerített arra, hogy beiratkozzam a le­velező tagozatra! — mondja. — Még azt sem mondhatom, hogy a vállalat vezetősége fel­hívta volna erre a figyelme­met. De szeretem a szakmát, minden érdekel, ami ezzel összefügg. Amit a kisüzemi gyakorlatban megtanultam és a nagyüzemben tökéletesítet­tem, azt akarom megfelelő elméleti felkészüléssel kiegé­szíteni. — Milyen tárgyakat tanul­nak a technikumban? — Magyar irodalmat, ma­tematikát és a szakmával szo­rosan összefüggő biológiát és kémiát. Emellett pedig, bi­zonyosan hihetetlenül hang­teljes gépesítésről beszélhet­nénk. — Napi munkaidőm álta­lában tizenkét óra. Napon­ta két órát tanulok. Egy nap csak egy tantárgyat veszek elő, de azt kellő alaposság­gal. — Hányad éves? — Jövőre érettségizem. — És amikor meglesz a bi­zonyítvány? — Maradok továbbra is a helyemen. Munkámat válto­zatlanul végzem. Talán any- nyi különbséggel, hogy több tudással és egy kicsit stabi­labban. — A vállalat első techniku­mot végzett szakembere lesz, esetleg az egyetlen? Nem! Ketten íratkoz­zik, elektrotechnikát és álta- . . , _ „Ä, lános géptant is. Különösen tunk ^ Tanulotarsam a vál­sz utóbbi két tárgy nagyon érdekes és fontos. Az élelme­zési iparban a kémia és a bio­lógia ismerete mérhetetlenül szükséges, az elektromosságot és a géptant az teszi szüksé­gessé, hogy a szakma gépesí­tése egyre fokozódik és még messze vagyunk attól, hogy lalat munkaügyese, aki való­ban tanulótársam. Együtt ta­nulunk és a beszámolókra is együtt készülünk fel. — És a vezetőség vélemé­nye a továbbtanulásról? — Örömmel veszik és min­denben támogatnak bennün­ket (-si) SPORT Labdariigás Nagykőrösi Kinizsi ifi—Cég lédi Vasutas ifi 2:0 (1:0). Vezette: Varga—Tóth. Kinizsi ifi: Vilcsák II — Egypatások bemutatása $ Március 15-ig az állatorvosig rendelőben reggel fél 8 és 9 ^ óra között kell a magántulaj-| Ilonban levő egypatás állatokat ^ (ló, szamár, öszvér) bemutatni. ^ i\ bemutatásra marhalevelet | L vinni kell. $! Hl. A VEDLETT ELEGANCIÁID régi épületben is föltűnt, hogy a folyosókon az ország legmodernebb érettségi tab­lói fogadják a látogatót, hogy a bejáratnál levő hivatalse- gédi szoba falán értékes csendélet függ, hogy e lapá­lyon működő iskolában ép­pen a sísport virágzik legin­kább. És föltűnt az a tisz­teletből sarjadt nagylelkű­ség is, amellyel az épület több helyiségét Arany János emlékének szentelték. Az is­kolai múzeum a költő körösi éveinek fontos dokumentu­mát tárja az érdeklődő elé, a poéta képmásaitól az általa javított iskolai dolgozatokon át, klasszikussá lett számos művének eredeti kéziratáig. Dr. Tőrös László, aki nyug­díjas tanárként is lelke, gon­dozója maradt a gyűjte­ménynek, sorsával megindí- tóan példázza, miként szol­gálhatja valaki hűséggel és tehetséggel városát, és azt a kultuszt, amely méltán ala­kult ki Arany János nagy­kőrösi tevékenysége nyomán. Arany életrajzírói — ép­pen a költő jónéhány meg­nyilatkozására utalva — úgy vélik, hogy „a szalontai em­ber végig elvágyott Kőrös­ről ...” Tőrös László annyira szereti Nagykőröst, és haj­danvolt, szoboralakká lett Régi magyar iskolavárosok Nagykőrös Hupka, Balogh, Gulyka — Farkas, Hegedűs — Horváth (Máté), Manger, György, Len­gyel, Tolnai (Aszódi). Az ifik ügyes és jó összjá- tékkal megérdemelten nyer- • , . , ..... - 5 tek a nagyobb fizikumú Vas­megfelelo iskolát.) _ És ma ^ utas j^k euen. Vilcsák II egy meg a felnőtt körösiek közül s tizenegyest kivédett. csupán 2 százaléknak van* Góllövők: Tolnai és Man- főiskolai \>agy egyetemi aip-$ger lomája. | Jók: Vilcsák 17, Balogh, pályatársát, hogy tüzes meg­győződéssel hirdeti: Arany János igenis szívesen, jólé­lekkel vállalta nagykőrösi küldetését. Igen, így keU szeretni a várost, még ha ennek életé­ben adódnak is ellentmondá­sok. ISKOLAVÁROS? Mert el­lentmondás akad Kőrösön elég. Kevés helyen van Kos­suthnak olyan kultusza, mint itt, és kevés városunkban állítottak olyan aprótermetű szobrot Negyvennyolc Hősé­nek, mint éppen a körösiek, A körösi uborka, paradicsom, gyümölcs méltán ismert Európa-szerte. Nagykőrös termelőszövetkezeteinek egy része mégis hosszú ideig mérleghiánnyal küszködött és állami támogatásra szo­rult. Az útikönyvek büszkén hívják fel figyelmünket a helység olyan becses műem­lékeire, mint a XV. század­ban eredetileg gótikusnak épített nagytemplom, a XVIII. század első feléből való puha bájú, barokk ta­nácsháza, vagy a táblabíró világ klasszicista építészeti emlékeként számontartott Halász-kúria. Nagykőrös lo­kálpatrióta krónikásai önér­zetesen hivatkoznak arra, hogy településük kerek hat évszázaddal ezelőtt már me­zővárosi rangot viselt. A mai Nagykörös pedig a suhanc- korú Oroszlányhoz vagy Aj­kához képest is messze elma­radt városiasságban. Házai­nak több, mint a fele még a múlt században, 40 százalé­ka pedig az 1900—1944 kö­zötti időben épült, mégpedig csaknem 90 százaléka vá­lyogfallal és ma is vertföl­des padozata van nagyjából minden második nagykőrösi lakásnak. AZ ALFÖLD kevés városa adott hisióriája során annyit a hazai művelődésnek, mint Körös. Hogy mást ne említ­sünk, Losontzi István által írott Hármas Kis Tükör egy évszázadon át segítette a ma­gyar pedagógia úttörőinek tevékenységét. És a legutób­bi népszámlálás idején írás- tudatlannak bizonyult a la­kosság 4 százaléka (a 60 éve­sek, vagy annál idősebbek közül minden 11. ember anal­fabéta volt, csak minden 21. végzett a nyolc általánosnak P. S. Vajon ilyen körülmények Farkas, Hegedűs, Manger és között nem idejét múlta rá- § Lengyel, fogás-e, ha a 27 ezer lakosú § helységről, mint iskolaváros-§ , ról beszélünk? ^ AKÁRKIT FAGGATTAM, | kisdiáktól kiérdemesült me- & kisdiáktól kiérdemesült me-$ zőőrig, pártvezetőtől a re- \ formátus egyház helyi oszlo páig, mindenki hangos, hatá-§ tornábajnokság A gimnázium tornatermében rozott nemmel válaszolt az ^ szombaton egy órakor megyei előbbi kérdésre. A legvilágo- ^ tornászbajnokság kezdődik. sabban mégis egy öreg, ^ ________ nyugdíjas tanító felelt meg^ nekem, mégpedig nem is Kő- ^ rösön, hanem Pesten, a Bel-i ___I _____t rr Á — T C v árosi Kávéház karzatán. § Valahogy úgy fogalmazta § meg véleményét; nem áttolj iskolaváros egy város, hafc sokemeletes, gazdag iskolák s kezet „óbizottsága az alszegi ülik kórul a főteret. Ha csak s klubban, a KISZ-szervczet pe- egyetlen olyan iskolája van *dig a teketei üzemegységben egy helységnek, amelyre iem- s bált rendez szomba­lékezve a messze vetődött ^ ton efite 7 órakor. a Szabadság Tsz-ben A Szabadság Termelőszövet­véndiák szíve visszavágyó büszkeséggel dobban meg, és ^ ezt a büszkeséget megérti és! __ _ ,___-i elfogadja a társadalom — az|^" * laiunk ma a moziban. a város iskolaváros. Ki vitathatná, hogy Nagy körös ilyen város? Bajor Nagy Ernő (Átvettük a Köznevelés február 24-i. számából.) Vége. ^ Betyárok. § Szerelem, árulás, bosszú. ^Szélesvásznú román film. Kor­határ nélkül _ megtekinthető. $ Kísérőműsór: Szonett. $ Előadások kezdete: 5 és fél 8 * órakor.

Next

/
Oldalképek
Tartalom