Pest Megyei Hírlap, 1967. március (11. évfolyam, 51-76. szám)

1967-03-09 / 58. szám

PEST MEGYEI VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! AZ MSZMP PEST MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA XL ÉVFOLYAM, 58. SZÁM ARA 50 FILLER 196T. MÁRCIUS 9., CSÜTÖRTÖK Budapestre érkezett Wladyslaw Gomulka és Józef Cyrankiewicz Jutalom a legjobb baromfitenyésztőknek Ülést tartott a megyei versenybizottság Tegnap délelőtt dr. Pénzes János elnökletével ülésezett a megyei versenybizottság. A tanácskozás értékelte a múlt esztendei mezőgazdasági ver­senyt és javaslatot tett, a vetélkedőben részt vevő leg­jobb gazdaságok helyezésére, kitüntetésére. Szó esett a ba­romfitenyésztők versenyéről is. A megyei nőtanács ma délelőtt adja át a 6000 forint jutalmat az első helyet elért hernádi Március 15 Tsz, a második helyre került kis- kunlacházi Petőfi Tsz és a megyei vetélkedőn harmadik díjat szerzett gombai Uj Élet Tsz baromfitenyésztő munka­csapatának. Apró A választási nagygyűlése Szegeden Apró Antal, az MSZMP Po­litikai Bizottságának tagja, a Minisztertanács elnökhelyette­se szerdán Szegedre látogatott. A vendég a megye és a város párt- és állami vezetői társa­ságában a déli órákban megte­kintette Szeged egyik . új ne­hézipari üzemét, a Magyar Kábelművek szegedi gyáregy­ségét. Az üzemben Apró Antal hosszasan elbeszélgetett a munkásokkal, majd a gyár zsúfolásig megtelt művelődési termében rendezett választási nagygyűlésen vett részt. A gyűlésen a kábelgyáriakon kí­vül tucatnyi környékbeli gyár dolgozóinak küldöttei is meg­jelentek. Ez is érdekvédelem „Mostanában sokat meditá­lunk, töprengünk a jövőről, pedig mi, tisztségviselők ki­tanultuk már a taktikát...” — jegyezte meg beszélgetés köz­ben a vállalati szb-titkár. Hogy mit értett egészen pon­tosan a „kitanultuk a takti­kát” alatt — nem fejtette ki részletesen, csupán sejtette. Valahogy így lehet ezt tö­szb-titkár ha azt akarja, hogy a következő ciklusban is meg­válasszák, akkor kötéltáncos módjára egyensúlyoznia kell a különböző érdekeket hor­dozó vállalati erők között... A meditáció, a gondolko­dás persze nem lebecsü­lendő dolog, különösen most nem, amikor a szakszerve­zeti mozgalom is felkészül az új gazdasági mechanizmus körülményeire. Napjainkban még az a helyzet, hogy az szb-titkárok jó része tudomá­sul veszi, hogy például a fog­lalkozási ártalom csökkenté­sére vagy munkabiztonságra csak negyedrész annyi pénzt fordítanak, mint szükséges lenne, a termelés tízszázalé­kos növelése peuig feltétlen népgazdasági érdek. Jóllehet, manapság — az érvényben levő irányítási, elszámolási rendszer fogyatékosságai kö­vetkeztében — gyakran nehéz kibogozni, hogy mi a való­ságos népgazdasági érdek. Az viszont kétségtelen, hogy az ipari ártalmak leküzdése, ál­talában a munkakörülmények javítása legalább annyira gaz­dasági és politikai igény, mint a legszebb termelési program. Gyakran halljuk még ma is azt a tetszetős jelszót: „A legfőbb érdekvédelem az előirányzott termelési-gazda­sági programok végrehajtá­sa”. Ez a jelszó visszatetszést kiváltó frázissá silányul az ér­dekeltek szemében, ha égisze alatt elmulasztanak fontos, napi, sürgető szociális, mun­kás- és egészségvédelmi in­tézkedéseket. A gazdaságirá­nyítási reformnak egyik leg­fontosabb változtatása arra irányul, hogy a népgazdasági érdek a vállalat és az egyes ember érdekeként érvénye­süljön és a népgazdasági igényeket ne „kívülről kell­jen magyarázni”, hanem a gaz­dasági szabályzók révén legyen az benne a „levegőben”, ame­lyet mindenki sajátjaként te­kint és követ. Nem olyasfajta egyoldalú együttműködésre van és még inkább — lesz szükség, hogy a vállalatvezetőség kiadja utasításait és a társadalmi szervek, köztük a szakszer­vezetek „megmagyarázzák” az intézkedés célját, értelmét, várható hatásait. Sőt az az igény, hogy minden szerv a saját dolgát végezze a ma­ga apparátusával, megfelelő koordinációval. A szakszerve­zetek alapvető feladata az érdekvédelem, sőt amikor gazdasági-termelési kérdések­kel foglalkozik, akkor is eb­ből a sajátos optikából kel' vizsgálódnia, állástfogialnia, vagy vitáznia. A vezető szakszervezeti tes­tületek mellett létrehozott vagy létrehozásra váró gaz­dasági-műszaki bizottságok kellő tapasztalat és szakisme­ret birtokában képesek kö­zös nevezőre hozni a gazdasá­gi vezetés és a dolgozó kol­lektíva között időnként tá­madt nézet- és érdekkülönbsé­geket. Csupán hatalmi szóval egyre nehezebb már ma is tartósan elrendezni ilyesmit, a jövőben pedig ez — a válla­lati egység veszélyeztetése nél­kül — egyenesen lehetetlen lesz. A vállalati — és a vállalat- vezetői — önállóság növeke­dése nincs ellentmondásban azzal, hogy egyúttal nagyobb szerepet kapjon a társadalmi ellenőrzés, hogy a szakszerve­zetek tevékeny, kezdeménye­ző szerepet vállaljanak a gyá­ri, helyi gzdaságpolitika ki­alakításában. Ez nem csor­bítja a helyi vezetők önálló­ságát. A megalapozott, éssze­rű vélemény, javaslat, — különösen, ha azt társadalmi­politikai testület teszi, — semmiképpen nem zavarja a felelős gazdasági vezető te­vékenységét. Szó sincs tehát arról, hogy a _akszervezeteknek a jövőben é l kell fordulniok a gazda­sági-termelési kérdésektől. A különbség az eddigi és a jö­vőbeni munkájukban ott lel­hető fel, hogy a szakszervezet­nek elsősorban „alulról”, az emberek szemszögéből kell nézniük a gazdasági, műszaki, termelési problémákat, fel­adatokat. Elemzés, vita, közös neve­zőre jutás — ez az általános képlet, amelyet a jövő rajzol elénk. Vagy éppen lehetsé­ges a vita után a vétó is, ha egy-egy rendelkezés ártal­masán érinti a dolgozók élet- és munkakörülményeit. Most pontosan olyan időszak kö­vetkezik, amikor a bevált sablonok helyett az önálló tetteknek, a gondolkozási és cselekvési képességnek nyíl­nak szabad utak. K. S, A gyűlésen Apró Antal, Sze­ged 1. számú választókerületé­nek képviselőjelöltje mondott beszédet. Apró Antal köszönetét mon­dott a jelölésben kifejezésre juttatott bizalomért, majd né­hány politikai kérdést elem­zett. — A Hazafias Népfront vá­lasztási programja a szocialis­ta Magyarország felépítése, az eddig bevált jó politika folyta­tása — mondotta. — Céljaink megvalósításá­nak a jövőben is fontos felté­tele lesz társadalmunk össze­fogása, a népi nemzeti egység további erősítése a szocialista munka alapján. Gazdasági kérdésekre rá­térve az előadó kiemelte: fon­tos feladat az Alföld és az or­szág néhány más vidékének fokozott iparosítása, amelyek­(Folytatás a 2. oldalon) A Magyar Szocialista Mun­káspárt Központ* Bizottsága és a forradalmi munkás-pa­raszt kormány meghívására nem hivatalos látogatásra szerdán Magyarországra ér­kezett Wladyslaw Gomulka, a Lengyel Egyesült Munkás­párt Központi Bizottságának első titkára és Józef Cyran­kiewicz, a Lengyel Egyesült Munkáspárt Politikai Bizott­ságának tagja, a Lengyel Nép- köztársaság kormányának el­nöke. Fogadásukra a Ferihegyi repülőtéren megjelent Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára, Kállai Gyula, a forradalmi munkás-paraszt kormány el­nöke, Biszku Béla, és Komó­csin Zoltán, a Központi Bi­zottság titkárai, az MSZMP Politikai Bizottságának tag­jai, Németh Károly, az MSZMP PB póttagja, a Bu­dapesti Pártbizottság első titkára, dr. Biró József, dr. Csanádi György, Nagy Jó­zsef né, Péter János, a kor­mány tagjai, Pólyák János, az országgyűlés alelnöke, Sar­lós István, Budapest Főváros Tanácsa végrehajtó bizottsá­gának elnöke és Erdélyi Ká­roly külügyminiszter-helyettes. Jelen volt a fogadtatásnál Jan Kiljanczyk, a Lengyel Nép- köztársaság budapesti nagy­követe és a nagykövetség több tagja. Kádár János üdvözli a Ferihegyi repülőtérre érkező Go- mulkát. (Bozsán Endre felv.) Változás az április 4-ét megelőző munkaidő-beosztásban Április 4-e az idén kedden I lesz, vagyis egy munkanap választja el a vasárnaptól. Er- I Azonnal megkapják a téglát a kocséri vízkárosultak Cegléd és Mende is segít Lapunk szerdai számában adtuk hírül, elszánt küzdelmet vívnak a kocséri tanyavilág szövetkezeti gazdái a pusztító belvízáradattal. Minthogy több lakóház összedőlt, vagy meg­rongálódott, tolmácsoltuk a bajbajutottak kérelmét: sür­gősen 120 ezer téglára lenne szükségük a károk helyreállí­tásához. Cikkünkre nyomban felfigyeltek a Pest megyei téglagyárak és többhelyütt megszületett a gyors döntés, mindenképpen segítenek a ko- csériaknak. A mendei téglagyárból Fa­zekas Ernő telepvezető, tele­fonon közölte szerkesztősé­günkkel, hogy a gyár dolgo­zói elhatározták, 180 ezer da­rab téglát gyártanak terven felül. Igyekszenek minden percet kihasználni, hogy a többletből megsegíthessék a bajbajutottakat. Ceglédről Varga Ferenc, a téglagyár vezetője jelentet­te: olvasták a cikket és a Ságvári Endre nevét viselő szocialista brigád tagjai fel­ajánlották, terven felül elké­szítik Kocsérnak a 120 ezer darab téglát. A kért mennyi­séget — a TÜZÉP-en keresz­tül — április első napjai­ban tudják átadni a vízkáro­sultaknak. Tegnap délután beszéltünk Ipacs Lászlóval a Budapest környéki TÜZÉP-vállalat igazgatójával, aki elmondotta, ugyancsak lapunkból értesül­tek, milyen nehéz helyzetbe kerültek a kocséri tanyavilág lakói.. Együttérzésük jeléül el­határozták, azonnal biztosít­ják a szükséges téglamennyi- séget a károsultaknak. Tele­fonon már tegnap keresték Kocsért, de nem tudtak kap­csolatot teremteni a Petőfi Termelőszövetkezettel. Ezért arra kérik a közös gazdaság vezetőit, sürgősen keressék fel a vállalat pesti központját, amely azonnal rendelkezésre bocsátja a kért építőanyagot. A bajbajutottak nevében mondunk köszönetét mind­azoknak, akik tanúságot tet­tek együttérzésükről és fel­ajánlották a gyors segítséget. —s. p.— re tekintettel — a Munka- ügyi Minisztériumban kapott felvilágosítás szerint — az április 4-i munkaszüneti na­pot megelőzően a munkaidő­beosztást az alábbiak szerint kell megállapítani: április 1-én, szombaton: hétfői mun­kaidőbeosztás; április 2-án, vasárnap: szombati munka- időbeosztás; április 3-án, hét­főn; vasárnapi pihenőnap. Ez az intézkedés nem vonat­kozik a folyamatos termelést folytató vállalatokra. Autók u világ túlsó felére Husi ZIL-korsi Vietnamba tart rozták el az autóközlekedési vállalatok, hogy egy-egy te­herautó főjavítását elvállal­ják. A járművek rendeltetési helye: Észak-Vietnam. Tegnap délelőtt Budapes­ten a MÁVAUT Andor ut­cai garázsának betonpályá­ján sorakoztak fel a tava­szi-zöld automobilok. Az észak-vietnami nagykövetség és a Dél-vietnami Felsza- badítási Front képviselője ér­kezett ide, hogy átvegye Kiss Dezső miniszterhelyettestől, s nem utolsósorban a kocsikat újjáalakítóktól az ajándékot. Az esemény után rövid be­széd hangzik el, s baráti be­szélgetés kezdődik. Egy asz­talnál ülök a MÁVAUT vezér- igazgatójával, Hidasi György- gyel. — A mi kocsink már feb­ruár végére elkészült. Csupa fiatal dolgozott rajta, egy­két öreg szaki vezérletével. Szívem mélyéből kívánom, how mire ezek a kocsik Vietnamba érkeznek, már az ünnepi ebédhez valót s a bé­kés újjáépítéshez szükséges építőanyagot szállítsák. Két és fél ezer önként vál­lalt munkaórát, valamint két és fél milliót áldoztak a jár­műjavító iparosai a hős viet­nami nép megsegítésére. T. Gy. A pápa filmszerepet vállalt VI. Pál pápa a „Lux mun• di” című dokumentumfilm ké­szítőinek kérésére elvállalta, hogy egy jelenetben a felve­vőgép elé áll, mégpedig egy egyszerű tölgyfából készült kereszttel a kezében. A film egyébként a II. vatikáni zsi­nat történetét örökíti meg.

Next

/
Oldalképek
Tartalom