Pest Megyei Hírlap, 1967. március (11. évfolyam, 51-76. szám)

1967-03-08 / 57. szám

1967. MÁRCIUS 8« SZERDA resi MECrBI k/CwIop a Villanófény Az elmúlt egy esztendő mér­legét megvonva — mondják megyénk allami építőipari vál­lalatánál — azt tapasztaljuk, hogy tizenöt-húsz százalékkal megnőtt a termelési tanácsko­zások részvevőinek száma kü­lönböző főépítésvezetőségein- ken, A termelési tanácskozás: fó­rumára, hogy necsak hall­janak, hanem beszéljenek is a dolgozók, ne csak tudomásul vegyenek feladatokat, teendő­ket, megszüntetésre megérett hiányosságokat, hanem hozzá­tegyék mindehhez a maguk véleményét, nézetét is, s ha kell — márpedig kell — a ma­guk bírálatát. Külön öröm, hogy ez az érdeklődés növe­kedés ott jelentkezik, ahol ko­rábban a legtöbb gond volt vele: az építőiparban. Kétol­dalú akarás eredménye ez: egyrészt maguk a dolgozók is jobban részt kívánnak venni a saját munkájukon túlterjedő ügyek megvitatásában, más­részt maga a vállalat vezetése is igényli, akarja, s ösztönzi ezt. Míg előbbivel sok helyen, utóbbival még nem olyan sű­rűn találkozni. Nem egy he­lyen tartja még magát az a nézet, hogy a termelési ta­nácskozás, nem sokat ad a közös munkában. Valóban nem sokat ad, ha — eleve er­re ítélik. Mit mondjanak ott az emberek, ahol fejtikrelol­vassák mulasztásaikat, rájuk zúdítják adatok tömegét, s ösz­tönzésül annyit tesznek hozzá, hogy ezentúl jobban kell dol­gozni?! Ha komolyan veszik a gazdasági vezetők azt a célki­tűzést, hogy a kollektív böl­csesség, a közösség véleménye fontos és nélkülözhetetlen, ak­kor valóban fórumot teremte­nek, az üzemi demokrácia je­lentős fórumát. (m. o.) Készül a Másfél milliós nyereség a Kék Dunában szörpüzem poharazó Háromszázhatvankét tagja van már és közel 3000 hol­don gazdálkodik a tahi Kék Duna Szakszövetkezet. Ami pedig még ennél a számnál is többet mond: az elmúlt évben elért 1 millió 601 ezer forint tisz­ta nyereség. Nagyüzemi ültetvényeik kö­zött 15 hold meggy, 75 hold szőlő, 35 holdnyi kajszi, 44 hold körte és 36 hold földi­eper van. Az elmúlt nyáron félmillióból korszerű gyü- mölcscsomagolót építettek. A múlt évi bevételek legna­gyobb részét a málna, a cse­resznye és a földieper adta. Igyekeztek az új földieperfaj- tákat meghonosítani, s az 53 vagonnyl termésnek több mint a felét export­ra küldték. A bevételek egy részéből most külön alapot létesítenek, ami­ből a legidősebb tagokat rendszeresen, havonként se­gélyezni fogják. Tervezik egy évi 100 vagon kapacitású ve­gyes szörpüzem létrehozását. Már a nyáron megkezdik a kísérleti gyártást, eper-, mál­na- és vegyes gyümölcsszörpö­ket készítenek. Ezenkívül a Dunakanyar jobb ellá­tása érdekében tájjellegű pincepoharazót ren­deznek be Tahiban. Szerve­zés alatt áll a saját építő­brigád, amely a szövetkezet építkezésein kívül a tagoknak is vállal majd munkát. Tű: ellen — verseny A szövet, a textil csemege a tűznek. Érthető hát, hogy a Lenfonó és Szövőipari Válla­lat gondot ferdít gyáraiban a helyi üzemi tűzoltóhálózat fej­lesztésére. Ezért hirdetett ver­senyt év végéig a tűz ellen. Célja, hogy a vállalat vala­mennyi gyára magas szintű tűzrendészeti felkészültséggel rendelkezzen. Feltétele többek között, hogy a lehető leggaz­Szakmai tanulmcjnyút külföldre I—r — A kolléga úr is napidíjjal van itt? (Zsoldos Sándor karikatúrája) Zsákmány az érdiig éti bisztróból Kulcs a páncélszekrényhez A Budai Járási Rendőrkapi­tányság befejezte a nyomozást Józsa Tivadar 20 éves gyön- gyösoroszi segédmunkás és Éder György 18 éves bu­dapesti segédmunkás ügyében. A nyomozás adatai szerint Józsa és Éder február 13-án este betértek az érdligeti biszt­róba, de mivel már záróra volt, nem szolgálták ki őket. A két jóibarát mégsem dühön­gött ezen, hiszen remek ötle­tük támadt: kirabolják a biszt­rót Néhány órát kószáltak, aztán éjfélkor visszamentek, s lefeszítették az épület egyik ablakának rácsát. Egy kitört ablakszemen benyúlva kinyi­tották az ablakot, bemász­tak, majd felfedező körútra indultak. A kasszában száz fo­rintot találtak, azt magukhoz vették, majd bementek az iro­dába. Itt addig keresgéltek, amíg az egyik iratszekrényben megtalálták a páncélszekrény kulcsát. Kinyitották a pán­célszekrényt, majd az aznapi bevételt, az ottlévő 16 ezer forintot elvitték. Ezután Bu­dapestre mentek Éder lakásá­ra, és a pénzen megosztoztak. A rendőrség egy nap múl­va elfogta őket. Józsánál há­romezer, Édernél 6900 forin­tot találtak. Tettüket beismer­ték. m. j. Törött kerék - kölcsönpénz Keresik a tettest — Ötven Pest környéki károsult ötven károsult jelentkezett eddig a Budai Járási Rendőr- kapitányságon, amely enWczl György ügyével foglalkozik. A sorozatos csalásokat elkö­vető Wenczl rendkívül hite­les mesével szedi rá az em­bereket. Olyanokat keres fel, akikről tudja, hogy valami­kor fuvaroztak, és elmondja, hogy éppen meszet szállít lo­vaskocsival, de a község kö­zelében a kocsi egyik kereké eltörött. Hogy megjavíttat­hassa, különböző összegeket kér kölcsön, a pénz átvétele­kor megmutatja személyi iga­zolványát — aztán bottal üt­hetik a nyomát. Wenczl eddig elsősorban a Pest környéki falvakban vé­gezte „áldásos” tevékenységét, de Fejér és Komárom me­gyét, sőt Budapest külső ke­rületeit sem hagyta ki a „szórásból”. Miután a bejelen­tések késve érkeztek, ezért a rendőrség még nem tudta a csalót elfogni. Ezúton kéri mindazokat, akik Wenczl Györgyöt fölismerik, illetve „üzleti kapcsolatba” kerültek vele, jelentkezzenek a Budai Járási Rendőrkapitányságon. (Budapest, VI., Aradi utca 21— 23.). Wenczl személyleírása: 170 centiméter magas, vé­kony arcú, vörösesszőke hajú, felső fogsora hiányos. Utolsó ismert ruházata: fekete boksz­csizma, magasnyakú fehér pu­lóver, sötétszürke télikabát. daságosabban alkalmazzák a tűzrendészeti előírásokat. A gyors közbeavatkozás fel­tétele az állandóan karbantar­tott tűzoltófelszerelés is, s a hiányok pótlása. A felszerelés gyorsan használódik, hiszen nemcsak tűz esetén, hanem csatornázásnál vagy árvíznél is szükség van a tűzoltókra. A verseny értékelésére jö­vő év januárjában kerül sor. Hatezer forint jutalmat oszta­nak szét a három legjobb üze­mi tűzoltóhálózat között. — A nők megnövekedett „második műszakját” meg­könnyítő háztartási felsze­relésekből az ötéves terv ide­je alatt háromszor annyi mo­sógépet, hatszor annyi hűtő- szekrényt, négyszer annyi porszívót és háromszor any- nyi padlókefélőgépet adtak el, mint az előző ötéves terv­ben. mai non 1967. március 8, szerda, Zoltán napja. A nap kél: 6.12, nyugszik: 17.39 órakor. A hold kél: 5.38, nyugszik: 14.36 órakor. Változóan felhős, enyhe, pá­rás, ködös idő, szórványos ki­sebb esővel, ködszitálással. Mérsékelt szél. Enyhe éjszaka. A legmagasabb nappali hő­mérséklet 8—13 fok között. ...LEHULLIK: SARGA.. PORÍTOTT TOJÁS Hatalmas üst, tele sárgásfehér tojáshabbal. Fia­tal nő áll az üst mellett. — Ma csináljuk először! Pintér Béla üzemvezető kalau­zol, nézzük meg hogyan porítják a tojást a Duna­keszi Konzerv­gyárban. Valami­kor már gyártot­tak itt tojásport, most felújították a gépeket, s a pró­bagyártás . után tegnap megindult az üzemszerű ter­melés. A nyersto­jás kannákban ér­kezik, fehérje, sárgája összeke­verve. Hab alak­jában jut a hatal­mas szárítódobba. Kilenc ember irá­nyítja a művele­tet. Hón Rudolf művezető nézi a mérőműszereket. 150 fokot mutat a hőmérő. Ilyen for­ró a szárítódobba fúvatott levegő. Az üvegablakon át látni: a tojás­hab sárgás por­ként hullik alá. Lent tartályokba gyűjtik. — Naponta 60 mázsa tojásból 17 mázsa tojáspor készül. Az elve­szett különbség a víz. A por alakú tojás biológiailag ugyanaz mint a nyerstojás. Elő­nye: ebben a for­májában, papír­zsákokban kitű­nően tárolható. Hátránya: — és ezért nem kerül a háztartásba — többé már nem választható szét a sárgája a fehérjé- tőL a l A rádió és a televízió mai műsora KOSSUTH RADIO: 8.22: Szórakoztató zene nyugdí­jasoknak. 9.00: Orvosi tanácsok. 9.05: Zenekari muzsika. 9.34: Koz­mosz. 10.10: Népi muzsika. 10.40: Hangszerszólók. 11.00: Iskolará­dió. 11.30: A Szabó-család. 12.15: Tánczenei koktél. 13.03: Válaszo­lunk hallgatóinknak. 13.18: Opera­áriák. 13.50: Falusi gondolatok. 13.55: Kóruspódium. 14.05: Nőkről — nőknek — a nőnapon. 14.35: Könnyűzene. 15.10: Kérdezzen! üzemi postánkból. 15.15: Rádió- egyetem — Zenei tagozat. 16.00: Tanulmányúton a mikrofon. 16.20: Cigánydalok. 16.42: Arany János költészete. V. 17.15: Hangverseny a stúdióban. 17.40: Választ az or­szág. 18.00: Könnyűzene. 18.40: Szimfonikus zene. 19.00: Esti kró­nika. 19.30: Robert Merrill-hang- verseny. 20.00: Gondolat. A Rádió irodalmi lapja. 20.40: Gyurkovics Mária énekel. 21.00: Közvetítés a Standard Liége—Győri ETQ KEK negyeddöntő visszavágó II. fél­idejéről Liége-ből. 21.45: A dzsessz kedvelőinek. 22.25: Népi muzsika. 22.47: A feudalizmus nyomai az egyházi liturgiában. 23.00: Kama­razene. 0.10: Fiilmzene. PETŐFI RÁDIÓ: 10.00: Két egyfelvonásos opéra. I. Pergolesi: A zenemester. H. Ci- marosa: A karmester, közben: 10.40: Találkozások Ernst Tilerrel, a szerencsétlen költővel. Andor Leon írása. 11.25: Könnyűzenei híradó. 11.55: Zenekari muzsika. 12.45: Gazdaszemmel se nagyvilág mezőgazdaságáról. 13.00: Operett- részletek. 13.32: Iskolarádió. 14.08: Két zenekari capriccio. 14.30: Or­vosi tanácsok. 14.35: Operettrész­letek. 14.54: Irodalmi érdekessé­gek. 15.00: Schubert-dalok. 15.17: Falusi percek. 15.22: Gianni Mo­randi negyedórája. 15.37: Kádár Kata. Székely népballada. 15.43: Ernst Fischer: Az Alpoktól délre — szvit. 16.05: Gulyás László fel­dolgozásaiból. 16.20: Fúvósindulók. 16.33: Fiatalokról — fiataloknak! 16.38: Operaáriák. 16.58: Hirdető­oszlop. 17.08: Mai témák — mai dalok. 17.20: Térképek a szezonra. 17.30: Délutáni frissítő. 18.10: Is­kolarádió. 19.46: Soproni Tendl Pál cimbalmozik. 20.00: Közvetítés a Standard Liege—Győri ETO KEIK negyeddöntő visszavágó I. félidejéről Liege-ből. Beszél Sze­pesi György. 20.45: A képernyő nem hazudik. Fantasztikus rádió­játék. 21.13: Kutatási költség és iparfejlesztés. 21.20: Asconai Zenei Hetek 1966. A Liverpooli Filhar­monikusok hangversenye. URH: 18.05: Tánczenei koktél. 18.50: Chopin-zongoraművek. 19.35: Köz­vetítés a Zeneakadémiáról, köz­ben: kb. 20.30: Külföldi tudósoké a szó. Egyensúly a természetben, kb. 21.30: Lengyel szerzők operái­ból. 22.00: A dzsessz kedvelőinek. 22.20: Kamarazene. TELEVÍZIÓ: 17.28: A Magyar Hirdető műsora. 17.40: Hírek. 17.45: Vasas-utánpót­lás. 18.25: Értekezlet előtt... Ri­portfilm. 18.45: Nótaszó. 19.05: Esti mese. 19.15: A nemzetközi nőna­pon. 19.45: Beszélgetés a hazánk­ban járt vietnami küldöttség ve­zetőivel. 20.00: Tv-híradó. 20.20: Oly korban éltünk ... 21.30: Bará­tok között. 22.15: Tv-hlradó — 2. kiadás. A végjátékok mestere NAGYVÁZSONY Postatörténeti kiállítás a lóváltd állomáson A magyar posta államosítá­sának 100. évfordulója alkal­mából a veszprémi Balconyi múzeum postatörténeti kiállí­tást rendez Nagyvázsonyban, az egykori lóváltó állomáson. — Járadi' József 47 éves szakács, monori lakos, ittasan ment át Budapesten az Üllői út és a Könyves Kálmán körút kereszteződésében és egy 75-ös trolibusz elütötte. Súlyos sérüléssel szállították kórházba. — A MA VAUT autóbusz­járatait már teljesen behálóz­zák Monor környékét. 1962- ben 178 járat, jelenleg 327 bonyolítja le a forgalmat. 25 EVE, 1542 március 8-án halt meg Jósé Rao'ul Capablanca egykori sakk- világbajnok Ötéves korában már jól sakkozott, tizenkét éves korábah hazájának, Kubának országos bajnoka. 1909-ben ka­pott neve nemzetközi csengést, mikor Marshall-t, az Egyesült Államok bajnokát páros mér­kőzésen legyőzte. 1911-ben, a San Sebastianban rendezett mester- versenyen első lett és 1914-ben, mindössze fél ponton múlt, hogy a világbajnoki címet meg­szerezze, 1921-ben, a havannai világbajnokságon elhódította, a már 21 éve világbajnok Ema­nuel I.askertől, a büszke elmet. Hat évig sikerült megvédenie a világbajnokságot, majd 1927- ben, Aljehtnne] szemben el­vesztette, 1928-ban és 1929-ben részt vett a budapesti sakktorná­kon, mindkét ízben győzött. 1929- ben még megnyerte a barcelo­nai versenyt. Ezután visszavo­nult. Capablanca játékát éles áttekintés, a játszmaállások le­egyszerűsítése, de mindenek­előtt a végjáték * addig nem Is­mert tökéletes technikája jelle­mezte, Mint szakíró számos sakk-könyvet szerzett. Megírta pályafutását is. — Az aszódi KlOSZ-szer- vezet építőipari árismeretter­jesztő tanfolyamot rendezett. — Javában épül az üllői új óvoda, melyet már most tavasszal át akarnak adni rendeltetésének. — Március 20-tól 31-ig Hódmezővásárhelyen, a Tor­nyai János Múzeumban tart­ják a múzeum, a városi ta­nács és a Divat Kötöttáru- gyár rendezésében a magyar kötő- és horgolóipari terve­zőművészek biennáléjét. A kiállításon — melynek ide­je alatt több szakmai kon­ferenciára is sor kerül — nyolc kötő-szövőipari válla­latunk kereken 500 termekét mutatják be. — Az Élet és Tudomány előfizetőinek baráti köre e hónapban alakul meg a gyömrői községi könyvtár­ban. — Nagykőrösön nem le­hetett kölest hántolni, mivel nem volt megfelelő hántoló. Most a nagykőrösi Rákóczi Tsz köleshántolót vásárolt és bérhántolást is vállaL Konyhaszekrény hűtőgéppel, illetve főzőlappal A Csongrádi Tisza Bútor­ipari Vállalat új típusú kony­haszekrényeket készít a Pápai Elekthermax gyárral és a Jászberényi Hűtőgépgyárral együtt. A három vállalat együttműködéséből két prak­tikus új gyártmány alakult ki: hűtőgéppel, illetve főzőlappal egybeépített konyhaszekrény. Az új gyártmányokat a Bu­dapesti Nemzetközi Vásáron mutatják be a közönségnek. Kikeltek az első kiskacsák A keltetőállomásokon kibújtak a tojásból az első kiskacsák. — Március 31-től kerül sor a hajdúsági zenei hetek ese­ményeire. Ennek keretében megrendezik a 10. országos zeneiskola kamaarzene-fesz- tivált is. — A ráckevei járás legna­gyobb szabású nőnapi rendez­vényére ma délután a kis- kunlacházi művelődési ház­ban kerül sor. Az ünnepi be­szédet dr. , Szatmári Nagy Imre, a Hazafias Népfront Országos Tanácsáinak titkára tartja. A Kommunista Ifjúsági Szövetség Pest megyei Bizottsága és a megyei könyvtár irodalmi rejtvénypályázata II. FORDULÓ: KISREGÉNYEK, NOVELLÁK A csobori pusztán, legel­tet Bodri juhász kisfiával* pulijával és két komondorá­val. Bodri juhászt kisfiával együtt barbár módon meg­gyilkolják. A juhász rézzel kivert szija fontos szerepet játszik a pusztai tragédiában. Az elbeszélés, a magyar szép­próza egyik mesterműve a harmincas években született. Mi a címe? O A regény szerzője költő, író, novellista volt, a Nyugat első generációjának kiemelkedő alakja. Regényé­nek fő hőse Novák tanár úr, akit kudarcok sorozata ér. Egyik rosszindulatú tanít­ványa bosszúból megveri. A fő hős az emberekbe vetett hi­tében megrendülve öngyilkos lesz. Mi a regény címe? © Nemrég töltötte be 70. évét az a magyar író, akinek egyik elbeszélése Ma­joros Józsiról, a kovácsle­gényről szól. Józsi a főváros­ba kerül, s megszereti a KÖZÉRT-ben dolgozó ház­mesterlányt, Ilonkát. A házas­ság nem sikerül, kiderül, hogy a szép, de üres fiatalasszony nem Józsihoz való. Mi az el­beszélés címe?

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom