Pest Megyei Hírlap, 1967. március (11. évfolyam, 51-76. szám)

1967-03-05 / 55. szám

A CÉLOK ISMERETÉBEN Nagy érdeklődés kísérte a küldöttválasztó közgyűléseket a város tsz-eiben PEST MEGYEI HIDLAP KÜLÖNKIADÁSA A termelőszövetkezetek tag­sága az elmúlt hónapot nem­csak a zárszámadási közgyűlé­sek miatt tartja számon, hanem a küldöttválasztó közgyűlése­ket is emlékezetben tartják. Minden termelőszövetkezetben nagy érdeklődés kísérte ezeket a gyűléseket. — A termelőszövetkezeti parasztság örült, hogy saját érdekvédelmi és irányitó szer­ve születik. A küldöttválasztó gyűléseken már ennek megfe­lelően foglalkoztak az ismer­tetett kongresszusi irányelvek­kel. — Mint ismeretes, április­ban kerül sor az első országos termelőszövetkezeti kongresz- szusra — mondotta Bene Jó­zsef, a városi tanács elnökhe­lyettese. — Minden termelő- szövetkezetben határozatképes volt a küldöttválasztó gyűlés, a tagság 80—85 százaléka el­jött — A tsz-elnökök beszámoló­jukban saját gazdaságuk kö­rülményeire alkalmazva is­mertették az áprilisi országos tanácskozás irányelveit. Külö­nösen a ceglédi Lenin, a Vö­rös Csillag és a Kossuth tsz elnöke építette be sikerrel is­mertetőjébe a rájuk vonatkozó helyi sajátos,Ságokat. — Számos hozzászólás hang­zott el, és a felszólalók kifeje­zésre juttatták örömüket, azt azt az örömöt, amelyet a IX. pártkongresszus azóta már törvényerőre emelkedett hatá­rozatai okoztak a mezőgazda­ságban dolgozók körében. Lát­ják, hogy a mezőgazdaság to­vábbi fejlődése a paraszti tár­sadalom életkörülményeinek javulásával párhuzamosan megy végbe. — Helyesléssel fogadták az üj földtörvényre vonatkozó is­mertetést, az új termelőszövet­kezeti törvény kidolgozását. A tagság nagyobb részét közvet­lenül érinti a háztáji föld já­randóságának új, elbírálási módja is. A közösben végzett munka mennyiségétől füg­gően egy családon belül több tag is kaphat háztáji műve­lésre földterületet. — A nyugdíjak rendezése is kedvezően érintette a gyűlé­sek hallgatóságát. Többen el­mondották azt a javaslatukat, hogy nem csupán a nyugdíja­zást megelőző öt év munkájá­nak alapján ítéljék meg a nyugdíjjárulék összegét, ha­nem a termelőszövetkezetben ledolgozott összes esztendő át­lagát számítsák. — Több helyen felvetődött az a kérés, hogy a megyei sző- | vetkezeti tanács alközpontjai- ] nak egyikét Ceglédre tegyék. A kezdeményezők azzal érvel­tek, hogy a város számos olyan közintézménynek helyet ad, amelyben gyakran intézik ügyes-bajos dolgaikat. Nem­csak a ceglédieknek, de a nagykőrösieknek és a nagyká- taiaknak is könnyen megköze­líthető lenne a ceglédi kiren­deltség. (—t—) XI. ÉVFOLYAM, 55. SZÁM 1967. MÁRCIUS 5., VASÁRNAP l Megoldódik a város gázellátása Korábban már hírül adtuk olvasóinknak, hogy ebben az évben elkészülnek a város belterületét behálózó gáz­vezetékek lefektetésének ter­vei. Azóta több alkalommal folytatott már tanácskozást ebben az ügyben az illetéke­sekkel Kürti András, a városi tanács elnöke. — Szinte majdnem vala­mennyi utca lakóját érinti a Márciusban: Utószezon Katonalányok a vetítővásznon Kicserélik a nyikorgó székeket a Szabadság Filmszínházban — Színvonalas, gazdag prog­ramunk van márciusra — mondotta a Szabadság mozi fiatal üzemvezetője. — Hét­főtől mutatjuk be az Utósze­zon című új magyar filmet, főszerepben Tolnay Klárival és Páger Antallal. A Rónay György „Esti gyors” című regényéből filmre írt történet valószínű sok mozilátogató érdeklődését felkelti. — Pietro Germi magyarul beszélő olasz—francia film­szatírája, vagy a román Be­tyárok című film, az olasz Katonalányok, a kalandos an­gol történet, Robin Hood új kalandjai és a pépszerű ma­gyar író, Berkesi András, köz­ismert regényéből, a Sellö a pecsétgyűrűn1 bői mutatunk be hasonló címmel filmet. — A márciusi filmek közül több csak tizenhat éven felü­liek számára tekinthető meg. Hogyan „kárpótolják” az ifjú közönséget? — A Pest megyei Moziüze­mi Vállalat kísérlete az isko­lamozi bevezetése. Ennék a próbálkozásnak az a célja, hogy a tananyaghoz kapcso­lódó filmekből vetítsünk ösz- szeállítást. Az általános isko­lák közül a Táncsics iskola nevelői szerveznek a legtevé­kenyebben előadásainkra. — A moziban még mindig zavarják a szórakozást a nyi­korgó székek, a rossz padló. Terveznek-e felújítást az idén? — Már folynak a tárgyalá­sok a kivitelezővel a földszin­ti nézőtér padlózatának ki­cserélésére. A lépcsőházak fa­lán az olajfestést faburkolat­tal- cserélik fel, majd sorra kerül azt erkély ’padíójának megjavítása is. Őszre ké­nyelmesebb, modern vonalú, pasztell színű székekre cse­rélik a jelenlegieket. (t-i) Járdát építtet a körzeti orvos Az orvosokat általában arról ismerik az emberek, hogy be­tegeket gyógyítanak. Fehér köpenyben, halk járással lép­kednek a kórház, vagy a ren­delő folyosóján, sietősen ér­keznek jellegzetes orvosi tás­kájuk társaságában a beteg­hez, ha hívják őket, ha gyó­gyulást várnak tőlük. Mert az emberek általában nem saját szervezetük ellenállóképessé­gében bíznak, nem is a gyógy­szerek hatásában — hanem magában az orvosban. Persze, vannak kivételes esetek is. Például az, ha egy orvostól nem csupán gyógy­szert kérnek, hanem mondjuk — járdát! Kőkockás, vagy bi­tumennel öntött utcai gyalog­járót. Esetleg azt, hogy járjon közbe: telepítsék ki a város kellős közepéből az éjjel-nap­pal berregő TEFU-telepet, esetleg sürgesse meg a Szűcs­telep felé vivő, vasúti felüljá­ró építését... Nem éppen or­vosi teendők ezek, mégis or­vos segített a megvalósításá­ban. Orvos, a közügyekért — Jó lenne kicsit beszélget­ni vele. De hol és mikor? Dél­előtt az SZTK-ban rendel. Délután betegeket látogat, majd 5—8-ig megint nincs megállása. Ismét rendel és he­lyettesít. Hetenként egy ízben a polgári védelmi előadássoro­zatok valamelyikén tart egész­ségügyi tájékoztató előadást, balesetvédelemmel, elsősegély- nyújtással ismerteti a hallga­tókat. Neve: dr. Nagy Péter. Fog­lalkozása : körzeti orvos, szü­lész és nőgyógyász. S emellett négy éven át körzeti tanács­tag. Most, mikor újjáválaszt­juk a tanácstagokat, körzete ismét őt jelölte, neki szavazott már előre bizalmat. Volt miért: ismerik,'szeretik. Tizen­hét éve él Cegléden. Dunántú­A gyorsabb, a jobb munkáért Mit vásároltak az építők? Ahhoz, hogy egy szakmá­ban valaki jó munkát végez­zen, nemcsak a szakmai tu­dására, igyekezetére van szük­ség: arra is, hogy a munka végzéséhez legyenek megfe­lelő eszközei, amelyek a könnyebb, gyorsabb, ponto­sabb teljesítményhez segítik. A Ceglédi Járási Építőipa­ri Ktsz, a megye kiváló szö­vetkezete, is igyekezett, hogy dolgozói keze munkáját meg­felelő munkaeszközökkel se­gítse. A beruházási és felújí­tási keretükből több mint 17 ezer forintot használtak fel erre a célra. Csepel te­herautót vásároltak, torony­darut vettek, sőt, még egy erős, igás lóval is bővítet­ték a „gépparkjukat”. A szövetkezetfejlesztési alap munkaeszközökre szánt részét is hasznos dolgokra fordí­tották. Benzinmotoros szi­vattyút, gyorsfelvonót, szál­lítószalagot, csiszológépet, be­tonkeverőt, fúrógépet és elektromos stimulátort vásá­roltak. Felújították a Mizsei úti anyagtelepet is. Egyéb fel­újításokra több mint 68 ezer 800 forintot fordítottak. li, de az emberekért, a váro­sért igyekezett, hogy „ceglédi legyen” — így mondja. Erről vall munkássága is. Tíz éven át ,a kórház szülészeti osztá­lyán dolgozott, majd körzeti orvos lett. Megváltozott nagy­jából a munkaköre, az időbe­osztása — és városismerete is. Közelebb került az emberek­hez. Közelebb, mert betegség okozta fájdalmaikkal, kétke­déseikkel együtt nap mint nap magukkal hozták valamennyi panaszukat, hátha ... Nem csak úgy segít az orvos, hogy gyógyszert ír fel, receptet ad, táppénzes pa­pirost, hanem másutt is szava van. Négy éven át már tanácstag volt. Most ismét szívesen vál­lalja az ezzel járó teendőket. Hivatásszeretetével egyen­rangúvá serdült benne a város szeretete is. Itt él, lát, gondol­kodik. Tudja, hogy Cegléd többre hivatott, mint ameny- nyit most fel tud mutatni. Az embereken, a lakóin is múlik, hogy milyen gyorsan és meny­nyit változik. S ebben a vál­tozásban nem kis tennivaló hárul a tanácstagokra. Dr. Nagy Péter ennek tudatában készül a márciusi választások­ra. (eszes) város belterületén a gázveze­tékek elhelyezése. A jövő év­ben kezdődik a munkák első szakasza. öt év alatt, 1972-ig 37 mil­lió forint állami hitelt és 5 millió forint városfej­lesztési alapot használunk fel erre a célra. — Nagy előnye az egyes vá­rosrészek lakóinak, hogy nem kell megvárni, amíg lezárul a hálózat kiépítése, hanem egy- egy rész elkészülése után nyomban be is kapcsolják a gázt — mondotta á tanács­elnök. — A Gazdasági Bizottság döntése alapján nem csupán a főzéshez és a fürdőszobai bojler hasz­nálatához vehetik igény­be a háziasszonyok a gázt, hanem fűthetnek is vele. A beruházás első ütemét a Rákóczi úton kezdik. A Szé­chenyi úton most épülő 213 lakásba, a volt városi kerté­szet helyén készült házakba és a Rákóczi úti épületekbe kötik be elsőként a vezetéke­ket. Egészen a tanáckházáig fektetik le a csöveket a jövő évben, s folytatják a belterü­let többi utcájával. — Nem marad ki a „gáz­programéból a külterület sem. 1972 után, a második ütemben, folyamatosan halad­nak az Újváros irányába, s gondoskodunk az öregszőlő­ben kialakuló családi ház ne­gyedről is. — Jó hasznát vehetik az ipari üzenlek is az olcsó fűtőanyagnak. Például a bővülő Húsipari Vállalat és az ÉVIG szintén felhasználhatja az új tüzelőt. — Rövidesen üzlethelyiséget jelölünk ki, ahol bemutatóter­met rendeznek be. Szakembe­rek ismertetik itt a különböző gáztüzelésű kályhákat, tűzhe­lyeket, vízmelegítő berendezé­seket. Az ingyenes szaktanács­adás során szívesen felvilá­gosítást adnak a tűzhelyek helyes kezeléséről, gazdasá­gosságáról. — Az új fűtőanyag sokkal kevesebbe kerül, mint hagyo­mányos társai. A szén és a fa nem veheti fel a ver­senyt a lakásokba veze­téken érkező gázzal, amely­nek felhasználása nemcsak ol­csóbb, de a fűtés szennyétől, sok gondjától is mentesíti a fogyasztókat. (tamasi) Védjük a gyümölcsfákat! A napi prognózis már ta- vaszias időt jelez, az idő pe­dig a tavaszi munkák kezde­tét. Nemcsak a földeken, ha­nem a kertekben, a gyümölcsö­sökben is hozzálátnak az em­berek a tavaszi teendőkhöz. Megkezdik a fák ápolását, a koronaritkitást, az öreg, ki­pusztult gyümölcsfák pótlá­sát. Nem árt tehát még idejeko­rán felhívni a figyelmet a köztes gyümölcsfák védelmé­re! Cegléd határában ugyan­is igen sok van belőlük, s gondozásuk nem kis munkát jelent a tulajdonosaiknak, ha szakszerűen akarják óvni, és a termésre előkészíteni fái­kat. Az ápolás, koronaritkí­tás mellett már a gyümölcs­fák permetezésére is gondol­niuk kelL A városi tanács me­zőgazdasági osztályától a kö­vetkező tájékoztatót kaptuk ezzel a teendővel kapcsolat­ban: — A köztes gyümölcsösök tulajdonosai közül azok, akik­nek nincs megfelelő permete­ző felszerelésük, fáik védel­mében segítséget kaphatnak. A Ceglédi Fmsz növényvédel­mi szolgálatával kell szerző­dést kötniük: jelentkezési sorrendben kapnak segítsé­get. Jelentkezni lehet az fmsz irodáján (az áruház eme­letén) Takács Imre agronó- musnál. Allatvásár Március 7-én, kedden less a szokásos havi állatvásár, melyre szabályszerű járlatle- véllel mindén fajta állat fel­hajtható. Ő KEZDTE! | Emberek, sorsok | Ahl olyan roti9 nem lehet /cí . .. A Szabadság mozi mellett levő méretes szabósáqba RÉSZLEG AD MhNISZTRATO RT KERES FELVÉTELRE A „NÍVÓ” RUHÁZATI KTSZ Kizárólag megbízható, adminisztrációban gyakorlattal rendelkezők jelentkezzenek a szövetkezet központi irodájában. Vili. kér., Víz u. 2. sz. dolgozott, tanult. Aki csak ak­ar ismerte meg, dicsérte. De nint tapadó, űző kísértei, negszólalt néha mögötte a púit. Legyintettek rá, elfor- lultak tőle. Megismert egy fiút. Sokat ártak együtt, megszerette. Cgyszer elmondott neki min- lent. Megdöbbent, napokig naskodott magával, végül ezt nondta: „Akkor még nem is- nertél. Az a fontos, hogy most ■sak engem szeretsz.” össze- lázasodtak. Egy év múlva negszületett a gyerek. Jól él­ek. Ügy érezte, megtalálta > is az életét. Egyszer, váratlanul, kitört i férje: aki olyan volt, nem ehet jó asszony. S ettől kezd­je napjai mögé lépett a ször- lyű kísértet, szorongatta per­eit, egyre hevesebben. Szem- ehányások. Veszekedések, fád. Görcsösen kapaszkodott negtalált boldogságához. Már iiába. Tudta az okot is. A érj anyja ellenezte őt, most eljesen hatalmába kerítette a iát. Meg feltűnt a másik ... Nemsokára elhagyta a fér- e. A gyerek hároméves. Szép, zöszke kislány. Este, ha lefek- eti, az ágya mellé ül. Leg- öbbször ott alszik el, feje rá- lull a párnára ... Kohlmayer Ádám — i\emi lsem igaz ;;; Felugrik a lány, a könnyek mögött láng lobban. De hir­telen megáll felnyújtott keze, fejét ismét lehajtja, halkan beszél. — Mostoha apám van. Gyakran veszekszenek otthon. Nem jártam mindig haza, en­gem is vertek. Egyik este apám seprűnyéllel ütött, s hogy lásson, anyám világított neki. Aztán kilöktek az ut­cára ... Rázkódik a teste, sír, arcá­hoz szorítja kezét, visszazu­han a padra. Elítélték. ★ öt év telt el, de arcán mint­ha tíz év gázolt volna keresz­tül. Szép vonásait életének nehéz idegterhe törte össze. — Azóta hogyan él? Kiszabadult, visszatért. Űj erkölcsi igény formálódott benne, s múltjával makacsko- dó elhatározás, hogy más em­ber lesz, másképp él ezután. s 5 öt évvel ezelőtt, a bírósá- $ gon. § A várakozás mozdulatlan \ csendje szorult a tárgyalóte- \ rém hideg falai közé. Fiatal ^ lány ül a vádlottak padján. \ Tizenkilenc éves, szép arcú. ^ Lehajtja a fejét, hosszú haja ^ arcába hull. Ujjal idegesen $ ugrálnak, zsebkendőt keres, \ megtörli a szemét. Nagy erő- $ vei zúdulnak felé a vádirat \ súlyos szavai: § — A munkahelyén lopott. A § férfiakkal ismeretséget kere- 5 sett és pénzért árulta magát. % Feláll, halkan mondja a be- § ismerő igent. Az első tanú az § édesanyja. Sovány, feltűnően § rosszul öltözött asszony. § — A maga lánya? j — Sajnos! § A mély indulat megállít ^ minden - mozdulatot, elfojt ^ minden hangot. § — A szülők nem felelősek? ^Otthon rendben volt minden? § — Igen ... úgy... — bi­>-zonytálán az anya hangja.

Next

/
Oldalképek
Tartalom