Pest Megyei Hírlap, 1967. március (11. évfolyam, 51-76. szám)
1967-03-05 / 55. szám
10 res T megyei Heti jogi tanácsaink k/űrlap 1967. MÁRCIUS 5., VASÄRNAP A fizetés nélküli szabadságról... A betegség idejére járó fizetett szabadságról... A szívességi kúthasználatról... Az albérlő jogairól lakáscsere esetén... és a munkaviszonyhoz nem méltó magatartásról Pintérné lakást kapott CD Fizetés nélküli szabadság figyelembe vétele a gyermekgondozási segély megállapításánál. B. I.-né nagykőrösi olvasónk kérdezi: ahhoz, hogy gyermekgondozási segélyt kapjon, a szülést megelőzően mennyi ideig kell dolgozni?, kérdezi még, hogy a fizetés nélküli szabadság munkaviszonynak számít-e? Olvasónk egy éve dolgozik az építőiparban, előzőleg tanácsi alkalmazott volt Áthelyezéssel került jelenlegi munkahelyére, és 14 hónapi folyamatos munkaviszonyt tud igazolni. Ebből háromhcnapi fizetés- nélküli szabadságon volt. Most született egy kislánya, és mivel nem ismeri a rendelkezéseket, azt kérdezi tőlünk, megilleti-e őt a gyermekgondozási segélyt? Ahhoz, hogy a dolgozó nő gyermekgondozási segélyre jogosult legyen, a szülést meg-, előzőén 12 havi folyamatos vagy másfél éven belül 12 hónapi folyamatos munkaviszonyt kell igazolnia. Olvasónk leveléből megállapítottuk, hogy a szükséges munkaidőt ledolgozta, ezért a most született kislánya után a gyermek két és fél éves koráig megilleti a gyermekgondozási segély. Arra a második kérdésre, hogy a fizetésnélküli szabadság beszámít-e a munkaviszonyba, közöljük —, és ez vonatkozik Z. N.-né ikladi ^olvasónkra is —, hogy akkor számít be, ha azt gyermekgondozás céljából vette igénybe. Jár-e betegség idejére fizetéses szabadság? É. IN. dunaharaszti olvasónk 4 hónapi betegsége után kérte munkahelyéről a Sütőipari Vállalattól, hogy a betegsége idejére adják ki szabadságát. A munkaügyi osztályon megtagadták kérésének teljesítését, mondván, hogy a múlt évben kellett volna kiverni szabadságát. Sérelmezi a vállalat elutasítását, mivel betegségére tekintettel nem is volt módja múlt év december 31. napjáig a szabadságot kivenni. Olvasónkkal szemben valóban nem helyesen jártak el a vállalatnál. A betegség idejére is megillet minden dolgozót a fizetéses szabadság, amelyet újbóli munkábaállásától számított harminc napon belül kell kiadni. A betegségre tekintettel a vállalat nem hivatkozhat a szabadságolási ütemtervre, mert a dolgozó rajta kívülálló okból nem vehette ki azt. Tanácsoljuk, a vállalati munkaügyi döntőbizottsághoz forduljon panaszának orvoslása ügyében. Szívességi kúthaszná- lat nem vezethet elbirtoklásra. D. Á.-né ceglédi olvasónk írja, hogy a múlt évben 200 négyszögöl telekingatlant vásárolt. Ezt a területet egy nagyobb telekből választották le, és a másik részt más vásárolta meg. A telken levő kút, szomszédja területébe esett. Az eladó biztosította a szabad kúthasználatot, a másik vevő is megígérte, mégis most megtiltotta a vízmerítést. Olvasónk sérelmezi az eladó és szomszédja magatartását — kérdezi, hova fordulhat panasszal? Leveléből megállapítottuk, hogy szomszédja csupán szívességi kúthasználatot engedett meg, amelyet azonban egyoldalúan visszavont. Ehhez szomszédjának joga volt, ebből kifolyólag bírósághoz hiába folyamodik. Ahhoz, hogy a szomszéd telken levő kútra használati jogot szerezzen, a szomszéd telek tulajdonosával való megállapodásra volna szükség, és azt a telekkönyvben is feli kellene jegyeztetnie. Természetes, hogy ehhez a szomszéd hozzájárulása szükséges. A lakáscsere-szerződés hatósági jóváhagyását az albérlő nem akadályozhatja meg. Cs. F. ócsai olvasónk írja, hogy lakását el akarja cserélni. Cseretársánál albérlő is van, aki közölte, hogy megakadályozza a cserét, mivel az új bérlő beköltözésével hátrányosabb helyzetbe kerülne. Olvasónk írja, hogy a cserélő féllel megállapodott abban, hogy az albérlő a lakásban marad, és most az albérlő magatartása miatt úgy néz ki nem tudják nyélbeütni a cserét. Olvasónk kérdezi, megakadályozhatja-e az albérlő a lakáscserét, akkor, amikor a másik fél hozzájárult ahhoz, hogy a lakásban bennmaradjon. Cs. F. aggálya alaptalan. Abban az esetben, ugyanis, ha a lakáscsere-szerződést kötő bérlők megállapodnak abban, hogy az albérlő továbbra is a lakásban marad, akkor az albérlő nem akadályozhatja meg a csere lebonyolítását, lakásügyi rendelkezés, hogy a lakáscsere-szerződés hatósági jóváhagyása nem tehető függővé az albérlő hozzájárulásától. Fegyelmi vétséget képez az az eset is, amikor a dolgozó munkaviszonyához nem méltó magatartást tanúsít. O. K. abonyi olvasónk pénzügyi előadói munkakörben dolgozik egy fővárosi vállalatnál. Hozzánk intézett levelében méltatlankodva írja, hogy olyan magatartásáért akarják felelősségre vonni fegyelmi úton, ami nem kapcsolatos beosztásával. Mivel nem írta meg, miért akarják felelősségre vonni, csupán általánosságban közölhetjük, hogy fegyelmi vétséget képez, a dolgozónak olyan magatartása is, amely nem méltó a beosztásához. Dr. M. J. Zuhogott az őszi eső, amikor először felkerestem. Pintérné nem túlzott. A két méter magas, háromszor-négy- méteres zugot (emeleti veranda alja, egy sor téglával beépítve) éppen Marika „takarította”. De lehet-e ott rendet, tisztaságot várni, ahol az ajtó alatt alattomosan kúszik be az esőié s magával hozza a szénport? Ahol a szimpla ablakon fütyül be a szél s ahol a mennyezet ingadozik, ha felette a verandán járkálnak? És mégis. Pintérné egyetlen kuckója nem mutat olyan szörnyű képet, mint amilyen valójában. Mert olyan csínnal, szeretettel igyekezett otthonossá tenni, ami csak erejétől tellett. A három ágyon takaró, a falon képek, még két cserép virág is didereg a tűzhely füstös langyosságában. A barna kislány jólnevelt gyerek. Udvariasan tudakolta, miért keresem anyukáját — míg meg nem mondtam, be sem engedett az ingatag ajtón — aztán leült, ölébe vette a kismacskát és sorban kis- öreg módjára, elmondta gondjaikat. — Tessék elgondolni néni kérem, szegény anyunak milyen rossz Három műszakban dolgozik és nem tud aludni, mert ha mi itthon vagyuftk, a két kicsinek csak az ágyon jut hely. És én hiába is mondom nekik; legyetek csöndben, ők azért csak lármáznak, mert hát ugye, ők még kicsik. Nem értik, hogy vigyázni kell anyura. Most is beteg, tessék elmenni utána a körzeti orvoshoz. Mi is mindig betegek vagyunk, anyu azt mondja azért, mert nálunk minden penészes, még benn a szekrényben is. — Ugye szeretnétek máshová költözni? — Esténként mindig erről beszélgetünk. Még a Tünde is, pedig csak ötéves. És akkor hozzám is jöhetnének a barátnőim látogatóba. CD A körzeti rendelő már üres. Pintérné kifelé tartott, kiírták betegállományba. Együtt megyünk vissza a „lakásba”. — Már beletörődtem, hogy nekem ez jusson az életből. Lelencgyerek vagyok, senkim nincs. Könnyen elboldogulnék „Három kisgyermekem van, öt-, hat- és kilencévesek, özvegyen élek Szentendrén. Férjem tőlünk különváltan élt, de most üzemi baleset folytán meghalt. Lakásom egy kamrának megfelelő helyiség. A mennyezet vizes, a padló korhad. Ha esik, vízben tocsogunk. Sem villanyom, sem fáskamrám nincs, tüzelőmet az ajtó előtt, az udvaron tartom. Az esőtől- hótól mindig nedves. Munkahelyemen állandóan rettegek, hogy nem történt-e otthon valami baj, mert mint írtam, petróleummal világítok és hány gyerek halt már meg tűzhalál- lal.” Ezeket a keserű sorokat vetette papírra 1966. október 14-én Pintér Lászlóné, Szentendrén. egyedül, hiszen még fiatal vagyok s ha rendes otthonom lenne, nem ez a nedves, gombás odú, talán mindig egészséges lennék. De a gyerekek. Velük kell törődnöm. Íjossz ember volt a férjem, isten nyugosztalja. Felüdülés volt, amikor egy másik nőért itthagyott. Addig a Háziipari Szövetkezetben dolgoztam. Alig kerestem, mert a gyerekek még kisebbek voltak, még többet kellett mosni rájuk. Elmentem Pálánéhoz, a képviselőhöz. Nagyon rendes volt, azt mondta rövidesen szerez állást. Nem telt bele néhány hét, tényleg felvettek a Tollgyárba. Kérdezték, vállalom-e a több műszakot? El kellett vállalnom. Amióta itt vagyok, a családi pótlékkal együtt megkeresem a kétezerháromszáz forintot. Nyáron eljárok még dolgozni ki a földekre, ott nagyon jó órabért fizetnek. Ennyi pénzem nekem még nem volt. Minden hónapban veszek valami komoly ruhadarabot a gyerekeknek, már pizsamájuk is van. Ma már sétálni mehetünk, mert magamnak is vettem szép kabátot. Csak otthonunk nincs. Néha éjjel felülök, mert félek, omlik ránk a fal. És tudja mi fáj a legjobban? Benn van a kérelmem a városi tanácsnál. Arra kaptam egy papírt, hogy építsek KISZ-la- kást, mert ahhoz hozzájuttatt- hatnak. Huszonötezer forintot kémek az induláshoz befizetni. Egy keresetből három kisgyerekkel, honnan vegyek ennyi készpénzt és hogyan tudnám a részleteket fizetni? Mit gúnyolódnak velem? került lakást kapnom a tanácstól, két szoba-konyha kamrásat. Nem tudom leírni, mit jelent ez nekünk...” Ezeket a sorokat vetette papírra 1967. február 21-én Pintér Lászlóné, Szentendrén. Komáromi Magda A Gépipari Tudományos Egyesület közgyűlése Szombaton reggel Budapesten a Technika Házában megkezdődött a Gépipari Tudományos Egyesület 7. küldöttközgyűlése. A közgyűlésen megjelent Fock Jenő, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Minisztertanács elnökhelyettese is. Q Sziráki Ferenc tanácselnök ingatja a fejét. — Dehogy akartunk Pintér- nével, vagy bárki mással gúnyolódni! Csakhogy próbálkozunk segíteni minden oldalról. Valamennyi lakásigénylőnek elküldtük ezt a bizonyos levelet, amiben felhívtuk a figyelmüket, kapcsolódjanak be egy lakásépítési akcióba — a fiatalok esetleg a KISZ keretében — s akkor saját erőből, de sok kedvezménnyel hamarább jutnak lakáshoz. A véletlen — éppen jókor — összehozott Keresztem Mi- hályné védőnővel, aki hivatásánál fogva jól ismeri a családokat. — Le a kalappal Pintérné előtt. Kapálni, mosni járt. Idevalósi, ismerem nagyon régen. Látja, szemrevaló asszony, találna támaszt. De még a vénasszonyok sem pletykázhatnak róla, szépen neveli gyermekeit. Támogassák, tegyenek valamit érte. GD — Pintérné? — Igen, emlékszem rá — mondta Pala Károlyné, a városi tanács vb- elnökhelyettese. — Eljött egy fogadóórámra, segítséget kért. Azóta érdeidődtem utána, rendesen dolgozik. — Hogyne, nagyon szívesen segítenénk lakáshelyzetén. Fogunk is, mert a „Sürgős” listán szerepel kérelme, de ez sem megy egyik napról a másikra. A mi kis városkánkban sem jobb a helyzet, mint másutt. Nemcsak Pintérné lakik nagyon rossz körülmények között. Szentendre nagyon romantikus, de a régi kis területen összezsúfolt házakban nem ideálisak a lakások. Magán- és állami erőből is építkeznek, de az távolról sem elég. Négyszázötven lakásigénylő várja, hogy elhelyezzük. □D „Biztos tetszik rám emlékezni. Én laktam a három kisgyermekemmel egy mosókonyhában tíz évig. SiÜJSÄGARUSITÖ AUTOMATÁKAT HELYEZNEK EL HAMAROSAN A FŐVÁROSI UTCÄKON. AZ NDK-TÖL VÁSÁROLT BERENDEZÉSEKBE KÉTFÉLE ÚJSÁGBÓL 500—500 DARABOT HELYEZHETNEK. GYERMEKNEVELES Mindenhez hozzányúl, mindent leszed... A járni kezdő gyermek számára kitárul a világ. A felfedezett új lehetőség mindig izgalomba hozza a gyereket (akár csak a felnőttet) újra és újra élvezi diadalát: Menni tud! Egyedül! Nem kell a felnőtt közvetítése a felnőtt úgyis olyan értetlen. A baba milliószor ismételgeti, hogy „kömömö” és a család tagjai nem értik meg, hogy ő a virágvázát akarja az asztalról.. Vagy lehet, hogy megértik, csak nem akarják adni? Helyette kezébe dugnak csörgőt, babát, kockát ismert és unt holmikat. Ezeket gyors egymásutánban el is hajítja. De most, hogy járni tud egy pillanat alatt a terítő csücskét rántja és lent van a váza, igaz, hogy darabokban. Amíg a mama a cserepekhez fordul, ő máris megkaparintotta a széken maradt táskát. Szorgos elmélyüléssel szedegeti ki a holmikat bele-bele kóstolva a rúzsba, a pénztárcába. , Fáradhatatlanul ügyködik reggeltől estig elszántan ragadva meg minden tárgyat, ami nem az övé. Mit tehet ilyenkor a szülő? Mit tesz ilyenkor a szülő. Sanyika szüleinek az a véleménye; ilyen kis gyerek még nem érti, mit lehet, mit nem, úgy kell rendezni tehát mindent, hogy a gyerek bajt? ne csináljon. Mindent ki is rámoltak a szobából vagy magasra tettek, ami a gyereknek elérhető volt. Évike szülei ezt az eljárást helytelenítik. „Ne érezze a gyerek, hogy ő a világ közepe.” Nem rakosgattak el semmit, de ha valamihez közelít ami a felnőttek holmija azonnal ráütnek a kezére, hadd tanulja meg, hogy nem nyúlhat hozzá! Ma már ott tartanak, hogy ahányat lép Évi, annyiszor csatban az anyai ikéz Évi kezén vagy leggöm- ibölyűbb pontján. Évi dacos •elszántsággal játssza a „ki ibirja tovább” játékot. Egyelőre ő vezet. Nehéz megoldani ezt a 15—24 hónap közötti időszakot. Kielégíteni a gyerek kíváncsiságát és ugyanakkor rendhez is szoktatni. „Külön szoba kellene a gyereknek, de honnan vegyünk?” hallom már az ellenvetést. Valóban jó ha a gyerek és általában a gyerekek számára van egy külön szoba, ami csak az ő birodalmuk, ahol szabadon mozoghatnak, tevékenykedhetnek. De nem ez az egyetlen megoldás. Különben Sanyikáéknál és Évikééknél is kétszobás lakás volt.. Ha akarták volna az egyik szobát berendezhették volna a gyerek számára. Sanyikáéknál a szülők együtt akartak lenni a gyerekkel ezért nem készítettek külön szobát, a konyhától a szobáig minden a gyereké volt. Évi- ikééknél pedig az új bútorokat féltve semmi sem volt a ki- /csié. A minden és semmi gyakorlatilag ugyanaz. Ha a gyereknek nincs saját külön helye akkor nem tanul meg (különbséget tenni az enyém és másoké között. A szoktatásnak ez a periódusa meglehetősen nehéz. De nem hosszú időszak 3—6 hónap és ez az időszak az amikor alapvető viselkedési formákat sajátít el. Éppen ezért fontos és nagy figyelmet érdemlő szakasz. Ha egyáltalán nem korlátozzák a gyereket mint Sanyikét, akkor később is nehéz lesz megkövetelni tőle, hogy tiszteletben tartsa mások holmiját. Ha pedig állandó korlátok közé állítjuk mint Évikét, akkor vagy dacos lázadó lesz vagy érzékeny visszavonuló. Évikééknél máris áldandó feszültséggel telített a (légkör. Ideges a mama, ne- ■velhetetlen rossznak tartja Évikét. Éjszakákon sokszor felsír a gyerek kétségbeesett sivító sírással. Rosszul eszik morcos nyugtalan. Ha ez így folytatódik, akkor Éviké kiegyensúlyozatlan, „ideges” gyerek lesz. Ha receptet nem is lehet adni, hiszen minden gyerek egyedi lény. más és különböző, mint a másik gyerek, de van egy pár alapelv, hogy mit lehet tenni és mit nem szabad tenni. Nem szabad; O A járni kezdő kisgyereket felügyelet nélkül hagyni még percekre sem. Könnyen baleset történhet, hiszen az ilyen kisgyermek még nem tudja felmérni azt, hogy mi veszélyes és mi nem. O Túl sok tilalmat állítani. Ha mindent korlátoznak, akkor annak nehéz eleget tenni, s meg sem kísérli megjegyezni, hogy mit szabad és mit tilos csinálni. Próbálkozik, hátha -mégis engedik. © Következetlennek lenni! Ez ugyan a nevelésnél alapelv, de ebben a periódusban különösen fontos, hogy á követelményeket egységesein és következetesen állítsuk fel. Csak így érhető el, hogy a gyerek megtanulja, hogy a térítőt nem szabad lerántani, ha azt senki sem engedi meg, mindenki rosszallását fejezi ki. Mit tegyünk? O Készítsünk a gyereknek egy szobasarkot, ahol nyugodtan tevékenykedhet. Ebben a korszakban még kevés időt hajlandó ott tölteni, mert nagyon nagy a mozgásigénye és ahhoz tér kell. De ebben az időben kezdjük el a szoktatást. Anyuka vagy apuka leül vele a játszósarokba labdát gurítanak, építőkockával játszanak vagv képeskönyvet nézegetnek. Ha a felnőtt is vele van, szívesebben marad ott. Szükséges ez a csendes játék a gyerek pihentetésére is, öt annyira fűti a kíváncsiság, olyan fokozott a mozgásigénye, hogy észre sem veszi az elfáradást, csak nyugtalan nyűgössége utal arra, hogy kifárasztotta magát. Ezt meg kell előzni. O A szoba felfedezésénél legyünk a társai. Ha nyúl valami után, fogjuk a tárgyat kezünkbe, engedjük neki is megszemlélni, de közben mondjuk: „Ez az apuka szemüvege, nem a babáé” és egyúttal nyújtsunk neki valami tárgyat, „ez a babáé, ezzel játszhat a baba”. Rendkívül nyugodt hangon, sokszor kell ismételni, hogy megértse és elfogadja. „Ez nem a babáé”. Pár hét múlva már ő maga is mondani fogja, „nem a babáé, mamáé”, ettől természetesen még elveszi, mert könnyebb megfogalmazni a szabályt, mint végrehajtani, de fél év ' alatt kialakul benne az, hogy a mama és papa holmiját el kell kérni, együtt lehet nézni, egyedül nem. O Ne akadályozzuk meg apró, ártalmatlan tevékenységét, az asztalra felkapaszkodást vagy az asztal alá búj ást, stb. Dr. H. A. k j r | Ujságárusító automata I
