Pest Megyei Hírlap, 1967. március (11. évfolyam, 51-76. szám)

1967-03-30 / 75. szám

1967. MÁRCIUS 30., CSÜTÖRTÖK Mir «Ecrei K^űrltm Április 7 - egészségügyi világnap 1948 április 7-én lépett élet­be az Egészségügyi Világszer­vezet alkotmánya és azóta ezt a napot az egész világon meg- ünneplik. Mégpedig úgy, hogy a legaktuálisabb egészségügyi kérdésekre hívják fel a közfi­gyelmet. Az idei világnap fel­adata az egészségügyi dolgo­zók helyzetének és az egyes egészségügyi csoportok jelen­tőségének ismertetése. Nálunk ez alkalommal el­sősorban a körzeti orvos je­lene és jövője az, amivel a szakköröket tudományos, a nagy nyilvánosságot pedig is­meretterjesztő előadásokon megismertetik. Hazánkban en­nek különös jelentőséget ad az, hogy ez év októberében lesz 15 éves a körzeti orvosi hálózat. Ezenkívül még a középká- der-képzés, főképpen az ápo­lónők problémái szerepelnek a világnap napirendjén, va­lamint a közegészségügy-jár­ványügyi nem orvos dolgozói­ra háruló fontos feladatok. Ki mit tud — Aszódon Szeretik az aszódi fiatalok a művelődési ház ifjúsági íklubját. Szórakozni és tanulni egyaránt lehet a klubban. A napokban is nagy izgalom és készülődés előzte meg a tele­vízióból népszerű Ki mit tud vetélkedőt. A játékvezető sze­repét Pálinkás István, a Ganz-MÁVAG KISZ-titkára töltötte be. Muzsikáról az if­júsági klub Szinkron zene­kara gondoskodott. A zsűri el­nökének nem könnyű szerepét Auerbach Károly, a helyi KISZ-alapszervezet titkára töltötte be. A legközelebbi klubdélután­ra április 9-én kerül sor, ami­kor a tagság új vezetőséget választ magának. Arany emlékünnepség A Pest megyei Tanács mű­velődésügyi osztálya, a TIT Pest megyei szervezete és a Pedagógusszakszervezet Pest megyei bizottsága március 31- én tízórai kezdettel a fővárosi művelődési házban Arany Já­nos születésének 150. évfor­dulója alkalmából a megye magyar szakos tanárainak számára emlékünnepélyt ren­dez, Megnyitót mond Hargi­tai Károly, a megyei tanács művelődésügyi osztályának vezetője. Az ünnepi műsor­ban két előadás hangzik el. Előbb Arany János emléke­zetéről szól Benedek Marcell, Kossuth-díjas ny. egyetemi tanár, majd Arany János, a nemzet nevelője címmel dr. Lengyel Dénes főiskolai ta­nár, a Petőfi Irodalmi Mú­zeum főigazgató-helyettese tart előadást. A műsorban közreműködik még Jancsó Adrienne előadóművész, va­lamint a Bartók Béla Zene- művészeti Szakiskola hallga­tói. Kérdések — feleletek A tsz-nyugdíjtörvényről Hogyan számítják nyugdíjeveké« ki Apa apuka A messzibe szaladó beton­úiról balfelé ágazik le a föld- útnak titulált szekércsapás, ez vezet be Hegedűs Károlyék ta­nyájához. Tanya? No, a ceglé­di tanyavilágban is a szeré­nyebbek közé tartozik a ház, udvara is csak akkorka, hogy éppen a legszükségesebb el­férjen. Nem gazdálkodó ember lakja, ezt első pillantásra megérti az idegen. © Hegedűsnét — aki akkor még első férje «nevét viselte — tavaly ősszel ismertem meg Nagykőrösön, a konzervgyár­ban, ott volt idénymunkás. Társnői kértek rá, talán segít­hetnék rajta valamit, mert „szegény, nagyon szerencsét­len”. Ahogy most, a hét-nyőlc hónapja esett első beszélgetést idézem, könny futja el az asz- szonyka szemét: — Az isten ne verje meg érte, de nagyon keserű életem volt mellette ... Férje — ura! — kőműves. tátok azóta, hogy eljöttetek Kőrösről? — Nem a’. Nem hittük, ne is jöjjön. . János mondja, István elő­ször csak hallgat, s tétován, de kemény hangon szólal meg: — Apámat... én látni se’ kí­vánom ...! Apa. Cím. Hivatalos meg­jelölés. Apja neve ... Gye­rektartási díjak papírjainak címzettje. Egy ember, aki el­vett egy asszonyt, de kitörölhe­tetlen szenvedések nyomát hagyta csak benne. Örömök, szépségek emléke? — Az első két év... — mondja halkan az asszony. — Akkor még sietett haza. Ak­kor még én kellettem neki, nem a bor. Keserűen reális mondatok. Tömörek. És hihetetlenül fáj­dalmasak. Akkor még én kel­lettem neki ... © Bort kínál, kolbászt, szalon­nát, kenyeret szelne, uborkát Tizennyolc éves, amikor hoz- készítene, s látom, kicsit rosz­zámegy. Tizenkilenc, amikor szül neki egy gyereket. Húsz, amikor a másodikat Mindket­tő fiú. Szoptat, pelenkáz, rendben tartja a házat, főz, szereti az urát, beosztja a pénzt — nem keres rosszul az ember — gyűjtöget. Csak há­rom éve házasok, amikor ura szül esik neki, hogy nem fo­gadom el. A gyerekek állnak helyt, jókora falatokat nyel­nek le, s János mutatja a meglehetős bicskát. Apuka hozta — mondja. — Károly — sóhajt az asz- szony, nehogy félreértsem az apukát. Azután később: — visszatér a korábbi szereimé- Még a tárgyalásra is félig ré- hez: a borhoz. És ettől kezdve szegen jött el. Azóta — ősz- pokol az .élete. Verések, kék tönös mozdulattal kópog az foltok, sajgó csontok, kölcsö- asztal alján — ezer szeren- nök, hogy a gyerekek enni csénkre békiben hagyott. A tudjanak ... Nyolc évig él így pénzt küldi. Olykor igen, oly- mellette. Rejtené szomorúsá- kor nem. Károly azt mond­gát, férje szégyenét, sápadó- zik csak, fogy arcáról a kerek- pég, a piresság, de persze, mindenki tud rpindent. A ré­szeg gajdolás, a hangos botrá­ja rá, hagyjad. Ne hurakodj egy ilyennel... mert ennél rosszabbat soha nem szól rá. Hegedűs Károly lemezlaka­tos hajnalban kél, legyalogol­tok még a különben bezárt ja a két kilométernyi utat az füleket is megnyitnák. Egyik állomáshoz, indul Pestre. Ott ismerőse beviszi a konzerv- dolgozik közel tizenhat esz- gyárba, hogy legalább ott tendeje. Öt évig volt özvegy, nyugta legyen, s valami kevés akkor hozta házába Margitot. pénze. Az ura jár utána, fe- A két gyerekkel. Akiknek rö- pyegeti, veri. „űmellette ne videsen — pirulva, de kicsat- dolgozzon!” Olykor, nagyrit- tanó örömmel mondja az asz- kán ha józan, sír, a mellét szony — testvérkéjük lesz ... döngeti, hogy soha többé. Nem erőlteti a bort, egy- időben maga is bajlódott a gyomrával, tudja, mi az. Olyas’ típus, aki ért a fél szavak­ból is, aki tiszteli a másik ember szándékát, akaratát; nem ismerem előző sorsát, nem is faggatom róla, de csak a sok keserűséget nyelt embe­rek tudnak ilyenek lenni. Eny- nyire melegszívűek. Mert nem méreggé lesz bennük a keserűség, hanem valami ne­mes, minden porcikájukat uralma alá foglaló, póztalan, ösztönös gesztussá. — Apuka — cibálja János —, tessék a bácsinak megmu­tatni a galambokat... — Maradj má’ — húzza visz- sza István, s János szo­morú grimasszal vonul vissza egy jókora kolbászdarab „mel­lé, s közben ariyjárá - pislog, aki a tűzhelynél, a vacsorá­val foglalatoskodik. Galambok. Apuka, azaz Hegedűs Károly eszkábálta a dúcot, mert a két gyerek — de különösen János — nagyon szeretett volna ga­lambokat. Lett. Bicska is. Persze, kettő. Mert arra is na­gyon sóhajtoztak. Tárgyak. Csak tárgyak? Annál szemérmesebb embe­rek, hogy érzésekről szólja­nak. Talán megfogalmazni sem tudják. Hogyan fogal­mazhatná mondatokká az em­ber a mosolyt, a meleg tekin­tetet, az apuka hozta bics­ka nyelére tapadó, maszatos gyermekmancsot, az apuka összeütötte dúc, no meg ben­ne a négy szép galamb büszke­ségét? A férfi kikísér a betonig, a két gyerek előttünk rohan, cikáznak, mint kerge csikók. Elbúcsúzunk, ahogy illik, s még hallom, meg látom is, hogy megiramodik a két kö­lyök, s kiabálnak csúfondáro- san, egymást taszigálva visz- srafelé: — Apuka... apu- kaaa ... fogjon meg... Mészáros Ottó Az öregségi nyugdíjhoz — ugyanúgy, mint a munkavi­szonyban álló dolgozóknál — legalább tíz nyugdíjév szüksé­ges. Nyugdíjévenként a tagsá­gi időnek azokat a naptári éveit kell beszámítani, ame­lyeknek teljes tartalma alatt a nyugdíjbiztosítás fennállott és a tag a közös gazdaságban 150 (a tsz nőtagja 100) tízórás munkanapnak megfelelő mun­kát végzett. Ha a termelőszövetkezeti tag egy naptári évben 150 (nő 100) tízórás munkanapnál kevesebb időn át vesz részt a közös munkában, nem szerez teljes nyugdíjévét. Ilyenkor teljesí­tett munkaidejét nyugdíjhóna- pokban kell számításba venni. A férfi tsz-tag 13 munkanap­pal, a nő tsz-tag pedig 8 mun­kanappal szerez egy nyugdíj - hónapot. Vagyis, 1 ha a férfi szövetkezeti tag a kötelezően előirt 150 munkanap helyett csak 130-at teljesített, akkor nem egy nyugdíjévét szerzett,' hanem csak tíz hónapot. Munkanapnak számít az a nap is, amelyen a termelőszö­vetkezeti tag kártalanítási se­gélyben, kórházi ápolásban, vagy a termelőszövetkezettől betegségi segélyben részesült, szülési szabadságon volt, to­vábbá katonai szolgálatot tel­jesített vagy az 1958. évi 40. számú törvényerejű rendelet hatálya alá eső munkaviszony­ban állt, a közgyűlés hozzájá­rulásával közép- vagy felsőfo­kú oktatási intézmény nappali tagozatának hallgatója volt, vagy egésznapos tanfolyamon (iskolán, edzőtáborban stb.) vett részt, s végül a termelő­szövetkezet által engedélyezett tanulmányi vagy pedig olyan szabadságon volt, amelyre dí­jazást kapott. Síilyen esetben számítják _ í>e aTnyugdíjévetobe azt az i dőt, amikor a tsz-tag család­tagként dolgozott a szövetkezet­ben? Azok a családtagok, akik a termelőszövetkezetbe belép­nek, kérhetik a korábbi közös munkában töltött idejük be­számítását a nyugdíjidőbe. Er­re a beszámításra akkor van lehetőség, ha a családtag a szóbanforgó évben az akkor előírt, a nyugdíjév megszerzé­séhez szükséges legkisebb munkaegységet a közös gazda­ságban teljesítette és a nyug­díjjárul ;\kot — nyugdíjosztá- lya szerint — visszamenően megfizeti. Ily módon legfel­jebb öt évet lehet beszámíta­ni. A fenti rendelkezés alkalma­zásánál családtagnak az te­kinthető, aki a termelőszövet­kezet tagjával a szóbanforgó naptári évek alatt közös ház­tartásiban élt. Az a családtag, akit tagként 1967. január 1-ét megelőzően vettek fel a tsz- be, legkésőbb 1967. december 31-ig, akit pedig 1967. január 1-ét követően vesznek fel, leg­később a termelőszövetkezetbe történt felvételét követő egy éven belül kérheti a nyugdíj- évek beszámítását. A kérelmet a SZOT társada­lombiztosítási főigazgatóságá­nak a termelőszövetkezet székhelye szerint illetékes me­gyei igazgatósághoz, illetőleg megyei igazgatóság kirendelt­ségéhez kell írásban előter­jeszteni. o Milyen összegű nyugdíjjá- _ rulékot fizetnek a tsz-ta- gok? A nyugdíjjárulék mértéke, ha a nyugdíjosiztály szerint fi­gyelembe vehető, irányadó ha­vi jövedelem az *800 forintot nem haladja meg: a jövedelem három százaléka, 1801—2300 forintig a jövedelem négy szá­zaléka, 2301—3000 forintig a jövedelem öt százaléka, 3001 forinttól 4000 forintig a jöve­delem hat százaléka, s végül négyezer forintot meghaladó jövedelem esetén a jövedelem hét százaléka. A nyugdíj járulékot a terme­lőszövetkezet a tagok részese­déséből köteles levonni. Ez a redelkezós azonban csak 1963. január 1-én lép hatályba, te­hát ebben az évben még a ré­gi szabályok szerint kell a já­rulékot fizetni. © Hogyan rendelkezik a jog­szabály a tsz-tagok rok­kantsági nyugdijáról? Rokkantsági nyugdíjra az a termelőszövetkezeti tag jogo­sult, aki munkaképességét leg­alább kétharmad részben el­vesztette, a szükséges nyugdíj­éveket megszerezte, s rokkant­sága egy év alatt előrelátható­lag nem szűnik meg. A rokkantsági nyugdíjhoz szükséges nyugdíjevek száma a munkaviszonyban álló dolgo­zók nyugdíjrendszeréhez ha­sonlóan az életkortól függ. 22 éves életkor betöltése előtt a rokkantsági nyugdíjhoz két nyugdíjév szükséges. 22—24 éves életkorban négy nyugdíj­évét, 25—29 éves életkorban hat nyugdíjévét, 30—34 éves A rokkantsági nyugdíj meg­állapítása előtt az igénylőt or­vosi vizsgálat alapján, rok­kantsági foka szerint, úgyne­vezett rokkantsági csoportba sorolják. I. csoportbeli rok­kant az,'aki munkaképességét teljesen elvesztette és mások gondozására szorul; II. cso­portbeli rokkantnak az tekint­hető, aki munkaképességét teljesen elvesztette ugyan, de mások gondozására nem szo­rul, s végül III. csoportbeli rokkant az, aki munkaképes­ségét legalább kétharmad­részben elvesztette. A rokkantsági nyugdíj a III. rokkantsági csoportban a ha­vi átlagjövedelem 33 százalé­ka, a II. rokkantsági csoport­ban a havi átlagjövedelem 38 százaléka, az I. rokkantsági csoportban a havi átlagjövede­lem 43 százaléka. Ha az igény­lő több nyugdíjévét igazol* mint amennyire kora szerint szükség van, magasabb nyug­díj illeti meg. A nyugdíj mér­téke minden további nyugdíj­év után — 25 nyugdíjévig be­zárólag — a havi átlagjöve­delem két-két százalékával, a 25 évet követően pedig minden nyugdíjév után a havi átlag- jövedelem egy-egy százaléká­val növekszik. Az új jogszabályok megha­tározzák a rokkantsági nyug­díj legkisebb összegét is. A legkisebb összeg a III. rok­kantsági csoportban havi 400 forint, a II. rokkantsági cso­portban havi 430 forint, az L rokkantsági csoportban havi 470 forint. Rokkantsági nyugdíjra a dolgozó attól a naptól kezdve jogosult, amely naptól a rok­kantság az orvos véleménye szerint fennállott Ha az or­vosi bizottság arra vonatkozó­lag, hogy a rokkantság mióta áll fenn, nem tud nyilatkozni* a megrokkanás időpontjának életkorban nyolc nyugdíjévét, l az igénybejelentés napját kell 35 éves életkor betöltése után I tekinteni. tíz nyugdíjévét kell igazolni. | (Folytatjuk.) Zsilipek a hosszúberken Belvízrendezés i llőn Amióta ez a csapadékos idő­járás tart Üllő sokat szenved a belvizektől. Vannak terü­letei, ahonnan két éve nem tűnt el a vékony vízréteg. A község adottságai sem a leg­jobbak, mert lapályon fekszik s a Monor környéki magaslat­ról az összegyűlt csapadék természetszerűleg erre fo­lyik. A Vízügyi Igazgatóság , a múltban két csatornát létesí­tett ebben a térségben: egyik ága Vasad, a másik Üllő felé halad. Mélysége azonban nem elegendő, s így a vasút alatti áteresznél a víz 1965-ben és 66-ban egyaránt ismét elön­tötte a földeket. Most sokat javít a helyze­ten, hogy a betonút mellett négy kilométer hosszúságban felújították a csatornát. Az el­tömődött járatokat kitisztí­tották, s a község kétszázezer forintos községfejlesztési alap felhasználásával a kis átmérő­jű betonátereszeket nagyob­bakra cserélte ki. Még ennél is hasznosabb a mentesítő ág létesítése, amely a falut szabályosan körülöle­li, miközben összeszedi Gyöm- rő térségében a vadvizeket és úgy kanyarodik vissza Üllő­re, a régi csatornához. Ezután a műút melletti, úgynevezett hosszúberki sza­kaszt fogják rendbehozni a dabasi víztársulat költségén. Négy kilométer hosszúságú, három zsilipes csatorna ké­szül, hogy a nyári szárazság idején a hasznos vizet vissza­tartsák a talajban. Tart is egy napig lom... a fogada­István tíz esztendős. A sze­me, tekintete öregebb. János egy évvel fiatalabb bátyjánál. © Élénkebb, könnyebben barát- ta, ha így lenne, majd kozó gyerek. István visszahú- zódóbb, bizalmatlanabb, ha < egy gyereknél használhatjuk e kifejezést. Nála — amit látott, tapasztalt — úgy hiszem, igen. Ősszel, amikor édesanyjuk­kal beszéltem, már váltak. Azért nem kellett a magam se­! — Az elvtárs az az újságíró? ^ Margit beszélt magáról, még S akkoriban. Amikor a per § volt. Mert félt, hogy talán az § ura akadékoskodik, vagy va- ^ lami mást (esz. Akkor mond- & ír- & Szerencsére, s § nánk magának, nem kellett. , Nyugodt, kiegyensúlyozott ^ ember, csöndes szóval beszél. | Felesége régi sorsát egyetlen $ szóval sem említi, nem áz- § tatja, pocskondiázza azt a $ _____________________a_____ másikat, aki pedig igencsak § g ítsége: ott állt már °Margit rászolgált. A szerény ház, meg ^ .sszony mellett Hegedűs Ká- a ’'»noocto mint? & ■oly. A gyerekek akkor riad­tan, a sarokba húzódva szem- maradt rá, s léitek. Most leparoláznak ve­lem, János a napszemüvegem forgatja, mutatja Istvánnak, „-----------------------, —„„ ------­t aság legyen. Most meg még S nem volt érkezésük — mond- $ ja, s mosolyogva teszi hozzá, § ők jelzik talán legjobban a volt éppen elég rendezni, in- $ körötte és benne megváltozott tézni valójuk. Meg hát — Mar- ^ világot... gitra néz — inkább egymással ^ — A ... az édesapátokat lát- törődtünk... i „jó mi?” Az asszony szeméről már eloszlott a könny, mo­sollyal nézi a gyerekeket. Mert a vénecske berendezés miatt s magyarázkodik, az öregeitől ^ maradt rá, s mint özvegy, ^ nem sokat törődött vele, mi- ^ lyen a bútor, a szoba, annyi ^ gondja volt csak, hogy tisz- $ OKTATÓ ÉS TANULÓ Foto: Kotroczó

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom