Pest Megyei Hírlap, 1967. március (11. évfolyam, 51-76. szám)

1967-03-03 / 53. szám

Brigád — íróasztalok mellett A szocialista brigád cím elnyeréséért folytatott verseny értékelésénél egyszerűbb az eredményhirdetés a termelésben közvetlenül résztvevő brigádok esetében. A teljesítmény ala­kulása, a selejt és az önköltség csökkenése könnyen figyelem­mel kísérhető. Más a helyzet az olyan brigádoknál, ahol nem segítenek számadatok, mivel a brigádtagok mwikája mutató­számokkal nem fejezhető ki. Ilyen brigád a Közlekedés- építési Gépjavító Vállalat­nál a IX. pártkongresszus tiszteletére alakult Barátság brigád. Tagjai irodában dol­goznak. Munkakörük az utó­kalkuláció, számlázás és az Önköltségvizsgáló műszaki el­lenőrzés. A brigádvezető, Molnár Kálmánná, fürge, szorgal­mas, mindenkihez kedves munkatárs. Most végzi leve­lező tagozaton a közgazdasá­gi technikumot. A brigád tagjai Péter Imréné cso­portvezető, Pintér Miklósné, Hérczegh Jánosné, pártcso- portbizalmi, Kézér Mária, Balogh Istvánná szakszer­vezeti bizalmi, aki szintén a technikum levelező tago­zatának hallgatója. Reich László és Temesvári Sándor műszaki önköltségvizsgáló el­lenőrök. A brigád munkája példa­mutató. Bánmelyik irodából kérnek tőlük adatot, a le­hető leggyorsabban, készség­gel adják. Valamennyi bri­gádtag tanul. Ki állami ok­tatásban, ki politikai kép­zésben vesz részt. Ketten a marxista—leninista esti kö­zépiskolára járnak. De nem­csak a munkában és a ta­nulásban versengenek egy­mással. Sokat tesznek a kö­zösségért is. Nincs olyan rendezvény, amelyen nem volnának je­len, vagy nem segítenének annak megszervezésében. Szakszervezeti választógyűlé­sen, pártnapon állandóan részt vesznek. Most a válasz­tások előkészítésében tevé­kenykednek agitációs mun­kájukkal. Gyakran az ő ér­demük, hogy a vállalat dol­gozói friss cikkeket olvas­hatnak a faliújságon. (gulicska) Az érdeklődés fő témakörei: a politika és a mezőgazdaság Ismeretterjesztés, tsz-akadémia Abonyban PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA A CEGLÉDI JÁRÁS ES CE6 fcai—■«■■III Hiim1 III '! .........jJilin — , ■ ■■ ......................—...I I I - — X I. ÉVFOLYAM, 53. SZÁM 1967. MÁRCIUS 3., PÉNTEK Zöldség fólia alatt a Vörös Csillagban, hollandi ágyak a Táncsics Márciusban már primőr kerül a piacra Az abonyi Kossuth Termelőszövetkezet kultúrtermében ismeretterjesztő előadást hallgat a tagság. Berta Ferenc felvétele Lastsan befejezéshez közeled­nek a téli és tavaszi hónapok­ra szervezett ismeretterjesztő előadások. Abonyban a műve­lődési otthon igazgatója, Ber­ta Ferenc, már számolgatja, hogyan teljesülnek a nyár vé­gén elkészített tervek. Hét ismeretterjesztő akadémia előadásai folynak a község­ben. A szülők akadémiáját három iskola szülői számára indították, ezenkívül ifjúsági, szakszervezeti és termelőszö­vetkezeti akadémiák működ­nek. A jól előkészített, nagy ér­deklődés mellett sorra kerülő előadások közül is kiemelke­dik az abonyi Kossuth Ter­melőszövetkezetben működő tsz-akadémia. A vezetőség még az ősz folyamán felajánlotta segítségét, s azóta is fő tá­mogatója az előadások szerve­zésének. Különösen a ter­melőszövetkezeti párttitkár, Nagy Imre, követ el mindent, hogy akadálytalanul megtart­hassák ezeket a tapasztalát- •zerző beszélgetéseket. A termelőszövetkezet vezetőségével olyan programot állított ösz- sze a művelődési otthon, amely a termelőszövetkezet munkájával és a következő gazdasági évek tevékenysé­gével áll kapcsolatban. Fi­gyelembe vették az új gazda­sági irányítás elvei szerint a termelőszövetkezetre irányuló új feladatokat is, amikor az előadások programját összeál­lították. Többek között A gaz­daságirányítás rendszerének reformja, A termelőszövetke­zetek fejlesztését meghatáro­zó főbb tényezők, A korszerű technika alkalmazása címmel hangzottak el előadások. A kezdeti időszakban egy- egy előadásnak általában hat­van látogatója volt. Amint hí­re ment, hogy milyen tanulsá­gos témákkal foglalkoznak, hetvenre emelkedett az estén­kénti látogatók száma. Nem is csoda, hiszen a legjobb szak­emberek, a Gödöllői Agrártu­dományi Egyetem tanárai tart­ják ezeket az igen hasznos előadásokat. A ceglédi zöldségesfool't kira­katában már hetek óta ott lát­ni a kis színes tasakokat, ame­lyekben a tavaszi-nyári zöld­ségfélék magvait kínálják a kertes házakban leíróknak. Akinek egy csepp kertje van — ki ne szeretne néhány bod- ros fejű salátát, felkiáltójel­ként meredező szárú újhagy­mát, piros bőrű gömböc ret­ket nevelgetmd benne, lesni a palánták előbukkanását, növe­kedését? A főváros vásárcsar­nokaiban és a nagyobb önki- szolgáló boltokban már jó ide­je megjelent az első idei sa­láta, paradicsom, zöldpaprika. Persze, még elég borsos áron — de már van! A ceglédi termelőszövetke­zetek is készülődnek a tavasz­ra. A belvíz, a magas talajvíz nagyon hátráltatja a munkáju­kat, de igyekeznek mindent meg­tenni, hogy nemsokára friss saláta, retek, karalá­bé örvendeztesse meg a vásárlókat a piac termelő­szövetkezeti árudáiban. Tavaszi primőr termesztésé­re készül a Táncsics, a Vörös Csillag és a Dózsa Népe ter­melőszövetkezet. Már nevelik a primőrnek való palántákat. A belvíz a melegágyi termesz­tésiben is komoly gondot okoz az idén, mert nem egy ágyás- ban vízben állnak a paprika­palánták, a karalábék — de ha késve is: teremni fognak, nem esik komolyabb bajuk. A Vörös Csillag Termelőszövet­kezetben fóliás termesztést is folytatnak. Az így termelt primőrt le­het leghamarabb a piacra vinni. Tápkockán nevelt palántákat ültetnek a fó­liák alá, mihelyt az idő annyira meg­Kék keresztöltéssel Az ember sokat láthat, ha mindig nyitott szemmel jár az emberek között. Gyakran utazónak például szinte ál­landó elbeszéléstémája a vo­natos történetek epizód­sorozata. Ezt láttam, ezt hal­lottam, mondták többen is, hogy... és akkor a kocsi utasai... — Hát, egy ilyen történetre bukkantam én is megint a na­pokban. A személyvonat kívül- belül füstösen döcögött Pest­ről Szolnok felé. A fapados üléseken unott arccal, mun­kától fáradt vonásokkal, gondolataikba merülve ültek Arcok a „nagy liáz”.ból Az öregedést nem tudta elviselni „Az ódon, nagy ház a nap­sugarak bágyadt fényében a maga fakósárga tömegével uralja a hegyoldalt. Fáin mó­kusok táncikolnak, feketeri­gók kíváncsiskodnak, cinkék jelzik a tavasz közeledését: nyitni kék, nyitni kék! A csendes erdő, a falak ma­gukba zárják a sérült lelke­ket, megtört életeket. Féltve vigyázzák valamennyit. Hát­ha... hátha egyszer mégis tel­jes értékű ember lesz valame­lyikből ismét. Ha százból egy is ... Aki itt él, reménykedik, gyógyulni akar. Vagy már semmit sem. Egyáltalán sem­mit .. ★ A még fiatalos asszony az emeleti kórteremben, férje pe­dig hónapok óta a földszin­ten. A nő évek óta súlyos el- meszesedéses, a férj búsko­mor. A kisvárosba helyezett kö­zépkorú férfi fiatal feleségével kiegyensúlyozott, boldog há­zaséletet élt. „Szép fiú”-nak tartották és tartotta magát, a fiatal nők kedvesen köszön­tötték és rámosolyogtak, a ha­misabbak egy-egy kacérabb pillantást is megkockáztattak. Az anyai majomszeretetben felnőtt s egy-két futó kaland emlékén élő — egyébként tar­tózkodó szerény férfi — csak a mosolyokat látta, az idő mú­lása elkerülte figyelmét és há­zassága tizenhetedik évében is a régi, ellenállhatatlan hódító­nak látta magát. Pedig azok a kislányos mo­solyok már a kedves öregúr- nak szóltak. Feleségében megtalált min­dent., Fiatalabb, szerelmes, boldog feleség és erős, egész­séges — amíg meg nem bete­gedett. Súlyos hátsérülése ágyhoz kötötte örökre. A férj áldozatkészen ápolta. Költsé­get és fáradságot nem kímél­ve gyógyította — hiába. Eve­kig ült a betegágya szélén. Az­tán egyszer észrevette, hogy azok a kedves fiatal nők még mindig mosolyognak, s ha együttérzésüket fejezik ki, úgy szorítják meg a kezét, de úgy! Amikor először próbálko­zott, a lány értetlenül nézett rá. Társat keresett. Találha­tott volna valakit — ha olyan­nak tudta volna látni magát — amilyen: deresedö fejű, po­cakosodé bácsinak. S egyszer csak arra döb­bent, hogy egyedül maradt. Nemcsak a feleségét veszítette el. hanem önmagát is. A hitét, az önbizalmát. Örökre meg­semmisült benne az az ember, akinek:m évtizedeken át hitte magát. Csak egy egyszerű öregember maradt az üres la­kásban — s ezt nem tudta el­viselni. Félt. Nagyon. ... Józan időszakában át­megy a női kórterembe és a kórházi ágy szélén ülve órá­kig fogja szótlanul a bérta asz- szony kezét... D. J. az emberek. Mindenki saját­magával volt elfoglalva. És akkor Monoron felszállt né­hány fiatalember. Olyan 16— 17 évesek lehettek, — diá­kok, akik hazafelé igyekeztek a tanítás végeztével a nagy község középiskolájából kis községbeli otthonaikba. Volt hely bőven, hát leültek. Locska-fecske társulat: öt perc alatt megvitatták a nap eseményeit, s levonták a ta­nulságot is „na, ja” — mond­ták, s tudom, hogy ez diák­nyelven igen sokat jelent... Egyik fiatalember a táskája után nyúlt, kinyitotta. — Kártya, sportújság, Ifjú­sági Magazin — no, vajon mi lesz belőle? — törtem a fe­jem, mivel láttam, hogy a töb­biek is egyszeribe nagy érdek­lődéssel fordulnak a táska­bontogató felé. Tévedtem. A fiú a táskájából — ha hiszik, ha nem — díszpámára való, hímzett huzatot szedett elő. Már csaknem készet. A szé­lét népies motívumok díszí­tették. Egyszerűek, de igen mutatósak. Közepén pedig élénk kék fonállal épp foly­tatta a hímezést a fiatalember. Dupla keresztöltéseket varrt, ügyesen, fürgén és olyan szak- avatottsággal, hogy bárki megirigyelhette volna tőle. Kék betűket hímzett a huzat közepébe: MTK. Kíváncsinak születtem, nem tagadom. Nem nyughattam, míg meg nem tudtam: a fiú a monori József Attila Gim­názium harmadikos növen­déke. Jól tanul, szolgálatkész, jó magatartású ifjú ember. Katonatiszt akar lenni majd, érettségi utón, tanul tovább. Sportrajongó. Kedvenc csa­pata: az MTK! És a hímzett párna? — Nagymama ötlete. Ugyanis ő nagyon szeret kézimunkázni és tanítani is. Gondolta: mért ne lehetne egy sportbarát uno­kát beavatni a kézimunka rej­telmeibe? Hisz nem egy kis- katonáról hallott már, aki szabadságára kézimunka-meg­lepetéssel ért haza, megör­vendeztetni az otthoniakat. Nem mosolyogni való: In­kább példás történet ez. Is­merek nem is egy fiatalem­bert, aki, bár maholnap érett­ségizni fog, de egy leszakadt gombot sem tud felvarmi a kabátiára. Majd a mami ott­hon . .. Hát nem jobb ez a rit­ka, keresztöltéses eset?! szeládül, hogy nem kell a fagytól félni. A Táncsics Tsz- ben hollandi ágyakban terme­lik a korai zöldségféle palán­táit. A termelőszövetkezetnek nyolcvan hollandi ágya van, s valamennyi „foglalt” már. A piacon egyelőre még csak tavalyi répa, burgonya, ká­poszta kelleti magát. De 'hús- vétra már minden bizonnyal a primőrök viszik az elsőséget a standokon. I—es) Márciusi KlSZ-munka Mint ismeretes, a KISZ KB határozata alapján június 29— 30 és július 1-re hívják össze a KISZ VII. kongresszusát, amely az eddig elért mozgalmi tevékenységet és tapasztalatait elemzi és megszabja majd a KISZ további tevékenységét. Ennek jegyében a ceglédi járásban is valamennyi KISZ- alapszervezet taggyűlést tart március 1—20-ig, melyen a KISZ KB 1966. júliusi határo­zatát, állásfoglalását tárgyal­ják meg ismét és megválaszt­ják a jelölő bizottságokat Va­lamennyi — tíz főn felüli alapszervezetben — nyílt sza­vazással választják a 3—5 ta­gú jelölő bizottságot. A TIT közgazdasági szabadegyeteme Március 10-én, pénteken dél­után hat órai kezdettel tartja kilencedik előadását a Kos­suth Művelődési Házban a Ceglédi Városi Tanács vb művelődésügyi osztálya és a TIT városi szervezete ren­dezésében működő közgazda- sági szabadegyetem. Az egyé­nek és a kollektívák szere­pe a gazdasági reformban, a vállalatok, a mezőgazdasági nagyüzemek eredményeiben címmel Berényl József kan­didátus és Csizmadia Er- nőné kandidátus, az MTA Közgazdaságtudományi Inté­zete munkatársai tartanak előadást. ELSŐ „ERESZTES” Szállítják a naposcsibéket Aki tegnap a baromfikeltető állomás épülete előtt sétált, annak hangos csipogás adta tudtul: itt a tavasz. A telep — a szokásos téli karbantartási munkák után — három hét­tel ezelőtt kezdte meg üzeme­lését, s ma már 10 940 napos­csibe vár elszállításra. — Ez a mennyiség — tájé­koztatott bennünket a telep vezetője — 12 900 tojásból kelt, így a kelést százalék 84,4 százalékos, ami igen jónak mondható. Ezt az eredményt a maglódi Micsurin Termelőszö­vetkezetből szállított elsőrendű tojásoknak köszönhetjük, ahonnan mindig kifogástalan minőségű tojást kapunk kel­tetésre. — A csibék további sorsaJ — Mielőtt a telepről elszállí­tásra kerülnének, úgynevezett utókezelést kapnak: hat hétig csibevakcinát csepegtetünk a csibe szemébe — tífusz ellen. Hat hét után ez a kezelés Március 2-án a Pest megyei Földművesszövetkezetek NÉPI ÉS TÁVCZfUKARMMAK VERSENYE AZ FMSZ-I ÉTTEREMBEN, egésznapos műsor, este magyar nóta est, SOLTI KÁROLY és más neves művészek fellépésével. Mindenkit szeretettel vár az fmsz-i étterem vezetősége. A Szabadság mozi mellett levő méretes szabósáqba részleg adminisztrátort KERES FELVÉTELRE A „NÍVÓ" ruházati ktsz Kizárólag megbízható, adminisztrációban gyakorlattal rendelkezők jelentkezzenek a szövetkezel központi irodájában, Vili. kér., Víz u. 2. sz. már itatásos módszerrel törté­nik. A most kikelt naposcsi­békből — a kecskeméti Ba­romfifeldolgozó Vállalaton ke­resztül — 8500-at a jászkara- jenői Uj Barázda Termelőszö­vetkezet vesz át, a többi a Pé­teri Rákóczi Termelőszövetke­zetbe kerül. — Melyek a legbeváltabb fajták? — Egyelőre olyan fajtát ka­punk, amely az első „eresztés" alkalmával igen jól megállta a helyét. Ebből a fajtából ke­rül a jövő héten is a keltető­gépbe mintegy 22 ezer tojás, majd ennek kikelése után — 21 nap múlva — újabb 21 ezer tojást rakunk a keltetőgépek­be. A távolabbi tervek között szerepel többek között vízi- számyasto j ások keltetése is, amely új próbálkozást jelent a telepen. (csat-) Sakkbajnokság Nyársapáton Nagy érdeklődés mellett ke­rült sor Nyársapáton a sakk- bajnokságra, amelyet a köz­ségi művelődési otthonban tartottak meg. Az első helyet három sak­kozó nyerte egyforma nyolc­pontos eredménnyel: Ben* István, dr. Gulácsy István és Kun Imre. Pintér Imre negye­dik, Barta Balázs ötödik lett Minden résztvevő elismerő oklevelet kapott. Hálás köszönetét mondunk ro­konainknak, i&merőseínknek. szomszédainknak, akik felejthe­tetlen jó édesanyánk, nagy­anyánk: özv. Kozma Páiné szül. Halasi Zsuzsanna temeté­sén megjelentek. részvétükkel bánatunkban osztoztak, sírjára koszorút, virágot helyeztek. A gyászoló család. Fájó szívvel mondunk köszö­netét mindazoknak, akik felejt­hetetlen jó édesapánk, nagy­apánk, dédnagyapánk id. Bez­zeg István temetésén megjelen­tek. részvétükkel fájdalmunkban osztoztak, sírjára koszorút, virá­got helyeztek. A gyászoló család. ♦

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom