Pest Megyei Hírlap, 1967. március (11. évfolyam, 51-76. szám)
1967-03-26 / 73. szám
1961. MÁRCIUS 26„ VASÁRNAP MIT MECrSf <&tfíi1ap Második a váci járás Dunakeszi másokat is kisegít Munkáskéz van, csak a pénz kevés Csőváron Szeles Károlyt, a Váci Járási Tanács VB pénzügyi főelőadóját papírokba temetkezve találom. Előtte hosszú számoszlop, végösszege 80 000 forint. — Ezt kellett ma délelőtt Igazságosan elosztanunk, hogy minden községnek érdeme szerint jusson. — Póthitel? — találgatom, de leintem magam: póthitel — év elején?! — Pénzjutalom! A múlt évi megyei községfejlesztési verseny második díja. Csupán a gödöllői járás előzött meg bennünket, 17 ponttal. — Mit pontoztak a versenyben? — A rendelkezésre álló ösz- azeg felhasználását, a társadalmi munkát, a házi kivitelezésű munkáknál elért megtakarítást és a saját anyag felhasználását. — Ezek szerint? — Kiadási tervünket 10,5 millió forintra, 90 százalékra teljesítettük. A fennmaradó tíz százalékot részint építőanyaghiány miatt, részint azért nem tudtuk teljesíteni, mert a közös fedezetű forrásból esedékes másfél milliót csupán december 30- án kaptuk meg. — A váci járás évék óta a társadalmi munkával rukkolt előre. A tavalyi mérleg? — Hárommillió 566 ezer forint, a tervezettnek többszöröse. Az egy felnőtt lakosra eső társadalmi munka értéke járásunkban 87 forint — az 56 forintos megyei átlaggal szemben! A házi kivitelezésű munkákon több mint egy és negyed milliót takarítottunk meg. Sajnos, a saját anyag felhasználással nem dicsekedhetünk: mindössze 212 ezer forintot tett ki. — Hogyan osztották el a péz jutalmat. — A legnagyobb összeget — csaknem 23 ezret — Alsó- göd kapja, mert lakossága taTut-Enkh-Amenszimfónia A Tut-Enkh-Amen szimfónia új kompozíció, amelyet egy francia zeneszerző, Christian Denis, a régi egyiptomi fáraók kincseinek párizsi kiállítása alkalmából ír. A szimfónia ősbemutatója hamarosan meglesz Párizsban: a francia rádió és televízió zenekara adja elő. valy három kilómét«" járdát épített. Utána — 14,5 ezer forinttal — Dunakeszi következik, ahol a lakosság a községfejlesztési kivetésen felül százezrekkel járult hozzá a villany- és vízvezetékhálózat bővítéséhez; saját anyaggal még a járás többi községét is rendszeresen kisegítették. Belelapoz az iratokba, s ahogy^ a többi eredményt sorolja, csak tívirati stílusban lehet követni. Szódon 160 forint volt az egy felnőttre eső társadalmi munka értéke; Rádon 85 ezer forintot takarítottak meg a járdaépítésre szánt összegből, mert minden munkát a lakosság végzett; Vácdukán az egész község összefogott, hogy felépüljön a tömegszer a felszabadulás ünnepén fogják felavatni. Tizenhat éve még se villany, se tanácsháza, semmi sem volt ebben a nyolcszáz lelkes kisközségben. Azóta? A házakban villany világít, a tanácsnak házat vásároltunk, ezt korszerűsitették, s itt helyezték el az egészségházat is. Az udvarán még borbélyüzlet is nyílt. Pedig az egész évi községfejlesztési bevételük 44 ezer forint!... — Akkor hát: miből? — Ahol a lakosság megfogja a munka végét, ott a megye is szívesebben segít. Mi is adtunk, amennyit lehetett. Csővárra érdemes: minden fillérre százszor annyi társadalmi munka esik. Most járdát szeretnének építeni, mert az nincs. Vállalták, hogy a vezetek székháza; tyán megnyerte a 3000 lélek- szám alatti községek megyei versenyét: jutalma 50 ezer forint! (Művelődési házukat nemrég adták át rendeltetésének, Csővárott pedig negszer- j uu,w* vauaua«., a Váchar- ' követ kitermelik a kobanyaNagy gond: a lakásépítés Öt év alatt 25 ezer — Korszerűség és ízlés - Társas- és sorházak - Interjú Czap Miklóssal, a megyei tanács elnökhelyettesével ban, a munkát maguk végzik, a tsz fuvarral segít... Csak a pénzük kevés: ötvenezer forint kellene még. Se több, se kevesebb: ötvenezer forint... < ny. é. Lakás, lakás, lakás. Sók ember vágyódik utána, sok család álma, a nyugodt békés otthon. A főváros után Pest megyében a legnehezebb a helyzet. A kis alföldi községektől kezdve, a növekedő, iparosodó városokig, mindenütt zsúfoltság. Sok családi viszálynak, néha tragédiának is okozója ez a helyzet. A fővároshoz közeli peremköaségekben még rosz- szabak a viszonyok. Rengeteg új ház, lakás épült az elmúlt évekből. Mégsem elég, a szükséges és nagyon is jogos igények állandóan nőnek. A Pest megyei Tanács végrehajtó bizottsága és legutóbb a városi és járási tanácselnökök értekezlete, a valóságot hűen megmutató és a továbbhaladást is megjelölő gondos tanulmányok után, foglalkozott a lakáshelyzettel. Erről folytattunk mi is beszélgetést Czap Miklós építészmérnökkel, a megyei tanács végrehajtó Maß a III C Friss hang — Nincsenek hagyományok — Tekintélyt szereztek Hat év után még mindig akad, aki rácsodálkozik az érdi gimnáziumra, s ajkára tolulnak a már-már agyonkoptatott asszociációk: akvárium, tojáskeltető, üvegház. Az iskola nagyon modem, még sokáig új marad. Bizonyára belül, szellemében is ilyen, gondolja az odaérkező, s valóban mindjárt a bejáratnál a faliújság cikkéről friss hang szól hozzá. AKIS CIKK A választások apropójából került ez a kis cikkecske a IV. A faliújságjára. Talán kissé felületesen mérlegelő, de mindenképpen egészséges szándékú, felkiáltó és kérdőjelekkel jócskán megtűzdelt cikk: „Felépítettük a modern gimnáziumot, Érd büszkeségére! Ha reprezentálni kell, az csak a gimnázium falai között történhet. Persze mire is lehetnénk büszkék ezen kívül? Kultúrházunk nincs, minek? Mozi? Az ország legnagyobb községének? Ugyan! Cukrászda volt kettő, de csak volt. Az egyiket költséget és fáradságot nem kímélve átépítették. És mi lett belőle? Óriási! Kocsma! Az iskolával szemben is van egy sörölde. Nem tejivó! Kocsma. Jó a vendéglátóipar humora.” — Egy-egy ilyen diák is akad, aki figyel, érdeklik a közügyek — teszi helyére a cikk alapján elhamarkodott általánosítást Púpos László tanár. — De a többség sajnos közömbös. Szép, új ez a gimnázium valóban, de mint minden ilyennek egy nagy hiányossága is van: nincsenek hagyományai. Két és fél éve vagyok itt, jól látom hol, hogyan kellene változtatni. Elhatároztam, hogy csinálok valamit A TANÁR AKI TESZ A tanár, aki elhatározta, hogy csinál és azóta már csinált is valamit, alacsony, szőke szemüveges fiatalemoer, kissé régivágású külsővel. Nyílt közvetlen mosolya azonban alighanem egyenes út a diákokkal való jó viszonyhoz. Két és fél éve került ki az egyetemről magyar- lélektan szakos diplomával. Amikor a „rezidenciájába” invitál, politechnikai műhelybe nyitunk. Távközlés technikusi oklevéllel is rendelkezik s> magyar mellett politechnikát tanít. Ö vezeti az iskola irodalmi körét. Tavaly ősszel elhatározta, hogy betaníttat diákjaival egy színdarabot. A hazafias nevelésben jó példának állítható Kisfaludy Károlyt választotta; Három egyszerre című egyfelvonásosát. Egyelőre semmi modemkedés, mondta, előbb kedveljék meg a játékot Az első nekirugaszkodás nem sikerült A diákok egy- remásra visszaadták a szereJóvián Zsuzsa, Fábián Erzsébet és Kesztler Vince a vígjáték egyik jelenetében. pékét, nem tudták a próbák idejét sem egyeztetni. Akkor próbáljuk máskép! Púpos László kiválasztott egy osztályt, a Hl. C-t, és mindent velük csinált. A szereplés mel lett maguk készítették a díszleteket, jelmezeket szereztek megoldották a világítást, sminkeltek és propagáltak. Minden ment, mint a karikacsapás. Ki tudja, az osztályvirtus adott-e szárnyat a, vállalkozáshoz?' Hát Héttel ezelőtt 'volt a bemutató. A III. C egyszerre előretört, kiugrott az osztályok jellegtelen sorából, tekintély lett Ráadásul az iskolai tanulmányi versenyben is ők győztek. Nemrég másodszor is bemutatták Kisfaludy darabját Mintegy száz diák nézte végig nagy tetszéssel a III. C játékát, a két földesúr remeteruhába bújtatott pajkos diák- hévvel tálalt fondorlatosságát, sz ostromlott grófkisasszony, Adél bájos, szerelmes pillantásait Lajos vadász civil ügye- fogyottsággal ötvözött heves hódolatai közepette. LETETTÉK AZ ALAPKÖVET Az előadás kedves, amatőr produkció. Nem is jutott a szereplők eszébe, hogy valamelyikük is színész lehetne. A produkció jelentősége annyi, és ez nem kevés, hogy a hagyo- mánytalan iskolában letették az alapkövet, a későbbi hagyományok alapját A többi osztály is érdeklődik már — mondja Púpos László — számunkra is vannak terveim. Nyekraszovot, Pirandellot, és Mrozeket fogunk játszani velük. Fáradságos munka lesz, de szép feladat. A diákokban, mint ilyenkor kiderül, számtalan rejtett ambíció van, élni kell tudni vele, segíteni kell nekik, hogy a közömbösség vádját letörölhessék magúkról. A tanári kar is fiatal. Többségük innen még a harmincon. Közel állnak a diákokhoz, mindent elérhetnek, amit — új szellemben — meg lehet ma teremteni. Púpos László politechnikai termében hatalmas karton- tabló-terv áll a falnak támasztva. Szabálytalan alakja leginkább egy festő palettájához hasonlít. Fölső széléhez eltolt fókuszából sugarak futnak szét, a közöttük lévő sávokba kisebb-nagyobb téglalapokat rajzoltak. Ide kerülnek a képek, a diákoké, a tanároké, vegyesen. Mindenki saját kezűleg dedikálja fényképét, s a tanárokról sem árul el majd többet a tabló, mint amennyit a kezük írása. ____ Dozvald b izottságának elnökhelyettesével. Talán először tekintsünk röviden vissza, az elmúlt évekre. — Érdemes. Mert az elmúlt ötéves terv idején több mint 25 ezer lakás épült a megyében. Ha összehasonlítjuk ezt az 1950—55. közötti lakásépítésekkel, akkor azt látjuk, hogy tíz év alatt több mint négyszeresére emelkedett az épülő új házak, lakások száma. Ennek nagyobb része magánerőből, a dolgozó emberek megtakarított pénzéből készült el; pontosan 21511. Nagyon sokan kaptak állami kölcsönt; 10 775 lakáshoz, házhoz folyósított összesen 566 millió 350 ezer forintot az Országos Takarékpénztár. A városok között Vác áll az első helyen és a főváros környéki községek. Például: Érd, Budaörs, Budakeszi, Szigetszentmiklós, Du- naharaszti, Szigethalom, Halásztelek, Veesés, Monor és Budakalász. Ha egy-egy lakás költségét átlag 120 ezer forinttal számoljuk, kétmilliárd 580 millió forintot tesz ki az értékük. Ezzel sajnos nem tudott lépést tartani a kommunális fejlesztés. Az elmúlt években az ár- és belvízkárok miatti helyreállítások is sok anyagot elvontak, mégis ugrásszerűen emelkedett a TÜZÉP forgalma: 1961-ben 183 millió, 1965-ben már 422 millió forint értékű építőanyagot adtak el magánosoknak. Milyenek az új épületek? Er- vényesüúiek-e a korszerűség követelményei? — Jelentős eredmény, hogy megyénkben is tért hódított a korszerű és gazdaságosabb társasház és sorház. Biztató, hogy 1963-tól Cegléden, Dunakeszin, Gödijllőn, Nagykőrösön és Vácott összesen 384 Uyeti lakás épült. Külön említésre méltó, hogy Dunakeszin is elkezdődött a társasházak építése. A kétszobás lakások mintegy hatvan százalékot képviselnek és nagy többségükben fürdőszoba is van, a villanyt is több mint kilencven százalékukba bevezették. Az alapterületeken belül azonban még mindig túlméretezettek a kiszolgáló helyiségek. A családi házak egy része nem elég korszerű már ma sem. Ez nagyrészt ízlésbeli és gazdasági kérdés, ugyanennyi anyagból, pénzből, szebb, célszerűbb és modernebb családi házak is épülhettek volna. Hogyan alakul a magánlakás- építkraés a mostani ötéves tervidőszakban? — Magánépítkezésről lévén szó, természetesen az általunk készített terv számai változhatnak. A mi előirányzatunk: 24 485 lakás, ebből mintegy 22 ezer földszintes családi ház. Nagyot kívánunk előrelépmi: társas és sorházakban 2675 lakás építését tervezzük. Ennél a magas számnál figyelembe vettük a már mutatkozó helyi igényeket. Ha ez megvalósul, városainkban és a nagyobb községekben kialakulnak majd az igazán modem, több szintes házakból álló, városias jellegű települések magvai. Mindehhez terület, felparc(’Húzott telek szükséges. E téren mi a helyzet? — Elsősorban á már kialakított, de még beépítetlen belterületi telkek felhasználására kell törekedniök a községi és a városi tanácsoknak, az építési hatóságoknak. Ahol erre már nincs mód, esetleg új parcellázást kell kezdeni, ha indokolt, zöld területek igénybevételével. Meg kell vizsgálni, hogy a juttatott telkeket beépítették-e. Az üresek tulajdonjogát vissza kell vonni és azoknak kell adni, akik építenek. Pest megye területén egyébként jelenleg családi ház céljára 14 319 beépíthető telek van. Kedvezőtlen azonban, hogy az állami tulajdonban lévő és a családi házak céljára átadható telkek száma jelenleg mindössze 2811. A községi tanácsoknak gyorsabban kell intézniük a magánulajdonban lévő telkek cseréjét, kisajátítását Különösen a budai, a monori járásokban és Vác városban szükséges még több telek. Kedvezőbb a kép a társasházak terén. Ezekhez a telkek hetven százalékát már biztosítottuk. A nagyarányú lakásépítkezéseknél már eddig is gondot okozott a közművesítés. Hogyan sikerül ezt megoldani? — A családi házak építésére alkalmas telkek legnagyobb része közművesített a villany- és úthálózat általában már megépült, a vízellátás részben közkútakról biztosított A közművesítés hiánya elsősorban a társasházaknál okoz gondot Ugyanis az egy, vagy több emeletes házak vízvezeték és szennyvízelvezetés nélkül nem építhetők meg. A városokban valamivel kedvezőbb a helyzet, mivel zömében most épülnek a közművek, bár a csatornahálózatba való bekötés költségei itt is igen magasak. A községekben azonban ez hiányzik. A vízellátás még megoldható, hiszen a tervben szereplő községek többségében már van törpe vízmű. A szennyvíz elvezetése azonban gondot okoz. Az eddig alkalmazott szikkasztásos eljárás függvénye a talaj minőségének. Közegészségügyileg sem megfelelő megoldás, hiszen a talaj további elszennyeződéséhez vezet. Feltétlenül meg kell tehát oldani a korszerűbb szennyvízelvezetést és tisztítást. Ennek a költségeivel azonban nem lehet megterhelni az építtetőket, tehát az Építésügyi Minisztériumhoz benyújtottuk a harmadik ötéves tervben épülő társasházakhoz szükséges közművesí- tési keret igényüket 27 millió forintra. Reméljük, hogy a kérésük meghallgatásra talál. Egyébként két helyen már biztosítottunk állami tulajdonban lévő közművesített területet társasházak építéséhez: Cegléden 164 lakás, a szigetszentmiklósi József Attila lakótelepien p>edig 169 lakás építését tervezzük. Hetesi Ferenc Pál (Folytatjuk.) Parasztfiatalok találkozója Tapasztalatcsere —• díjkiosztás Március 24 és 31 között nyolc járási székhelyen és városban tartanak ifjúsági pa- rasztaktiva-értekezletet megyénkén. Pénteken Cegléden 150 fiatal találkozott — tsz-ek ifjúsági vezetői és brigádtagok, több tsz párttitkára és agronómusa is. Az értekezlet vitaindító előadásában az 1966-os munkaverseny értékeléséről, az idei verseny indításáról s a KISZ Központi Bizottsága mezőgazdaságban dolgozó fiatalokra vonatkozó irányelveiről esett szó. Az elmúlt évi versenyhez Cegléden és a járás területén 2566, állami gazda-1 Ságban, tsz-ben dolgozó fiatal csatlakozott. A versenyek során mintegy 4 millió forinttal növelték — terven felül — a gazdaságok jövedelmét. A felszólalók kérték, hogy biztosítsanak több lehetőséget a kezdeményező szellemű fiataloknak. Az abonyi Kossuth Tsz-ben 1970-re szeretnék elérni, hogy a tsz dolgozóinak 50 százaléka szakember legyen. A parasztaktíva-értekezlet alkalmával adták át a díjakat a ceglédi járás és a város munkaversenyben győztes brigádjainak és egyéni versenyzőinek.