Pest Megyei Hírlap, 1967. március (11. évfolyam, 51-76. szám)

1967-03-25 / 72. szám

4 1967. MÁRCIUS 25., SZOMBAT Egy kés falu ma IV. Próbálkozások, bíztatások Hovatovább eljutottunk odáig — jóllehet, kissé me­rész fordulattal —, hogy a szövetkezet látszik a népesség alakulása kulcsának. Kérdés csupán, meg tud-e birkózni a feladattal, hogy munkát adjon minden haza vágyó fiatalnak? Első pillanatban el sem hin­né az ember — szemkápráz­tató személyes tapasztalat győ­zi meg azonban —, hogy léte­zik ma nálunk olyan termelő- szövetkezet is, nevezetesen Tök községben, ahol azt mondják a fiatal 20 esztendős, helybeli illetékességű kertészeti szak­munkásnak, miután a katona­ideje letöltése után jelentke­zik: „Próbálkozzék egy év múlva, talán jövő január­ban ...” Még ennek is ezt mondják! Nincs azonban más lehető­ség, legalább is egyelőre. Amit eddig megtehettek — meg­tették. Az Egyetértés gyümöl­csöse és szőlője nagyobbrészt —■ 230 hold őszibarack, s 32 hold csemegeszőlő — új tele­pítés, amelynek még ezután várják a termőre fordulását. Ez máris növelte a munkaal­kalmakat, s növeli még a jö­vőben is. A további lehetősé­gek a tervek, elképzelések megvalósításának mértékétől függenek. Szó van arról, hogy 1969—70- ben újabb 70 holddal növelik a szőlők területét. Még előbb hűtőházat, feldolgozóüzemet létesítenek, ahol szeszt főznek és őszilé készül a hullott, s hi­bás gyümölcsből. Ezek egé­szen biztosnak látszó tervek. Sőt. Építenek egy 570 négy­zetméter alapterületű gyü- mölcsosztályzót is. Tekintette] arra, hogy az eredeti rendel­tetése szerint csak a gyümölcs­érés időszakában jut szerep­hez; kínálja az alkalmat, hogy más évszakokban egyéb célra hasznosítsák. Például ipari célokra. Fel­vetődött az a gondolat, hogy egyességet kötnének valame­lyik üzemmel, vagy gyárral, amely hajlandó lesz gépeket, eszközöket, anyagot adni, s az év nagyobbik részében — ter­mészetesen megfelelő része­sedés fejében — előállítanak azt, amivel megbízzák őket. Mindegy, hogy mit. Vállalná­nak: háziipari, faipari, textil­ipari, vagy műanyagfeldolgo­zást ... Szép. életrevaló elképzelés, annyi bizonyos, arra azonban már senki sem merne mérget venni, hogy ez sikerül is. Ho­gyan is fogalmazta meg Rá­kász József tsz-elnök? Nem Hátnak rá elég biztosítékot addig, amíg nem tisztázódik véglegesen, hogy ami nálunk célszerű és szükséges, egyszer­smind kivihető is. Az új gaz­dasági mechanizmus, igaz, biz­tatást jelent. Most azonban még rossz tapasztalataik van­nak. Akadály a tervek útjában A szövetkezet, abból a telje­sen okszerű meggondolásból, hogy az építő brigádja télen se legyen egészen tétlenségre kárhoztatva, — munkát vál­lalt Budapesten. A brigád 11 szakembere fogott hozzá, hogy az V. kerületi Házkezelöségi Igazgatóság megbízásából ki­javítgassa a belvárosi házte­tőkön mutatkozó kisebb-na- gyobb hibákat: a kémények réseit, a kéményseprők veszé­lyessé rongálódott állásait, a csatornák rozsdás töréseit..'. A Házkezelési Igazgatóság két kézzel kapott utánuk — érthetően —, hiszen hol talál­tak volna másutt ilyen mun­kásokat, akik ezeket a javítá­sokat elvégzik. Vállalatok? Szóba sem állnak velük. Ktsz- ek? Úgyszintén. Magánkisipa­rosok két okból sem jöhetnek számításba: egyrészt, mert nincsenek magánkisiparosok sem, akik vállalkoznának, másrészt, ha volnának se fog­lalkoztathatnák őket, mert ezek a csipri-csupri javítások végül is túl nagy munkákká állnak össze. Elfogadhatjuk tehát, hogy mind a szövetkezet, mind a házkezelőség egyaránt jól járt az egyességgel. Nem is beszél­ve persze a legfontosabbról, hogy mindez milyen hasznot jelentett a köz szempontjából, vagy ha úgy tetszik: népgaz­dasági érdekből. — Mégis — és itt követke­zik a buktató! — a bank nem hajlandó a szövetkezet szám­lájára jóváírni a házkezelőség által átutalta 140 ezer forint munkabért. Nem hajlandó, mert még érvényben van va­lami régi szabály, amely sze­rint a vidéki szövetkezetek nem vállalhatnak semmilyen munkát a főváros területén. Szóval valami olyan rendelke­zésről van itt szó, amely hely­hez köti a szövetkezeteket. És úgy látszik, hogy egyelőre még sem közérdek, sem cél­szerűség, sem szükségszerűség nem szolgál annyi okot, hogy ettől a rendelettől eltekintse­nek. összességében: az ilyen, s ehhez hasonló régi szabályo­kat, rendeleteket — igaz, ami igaz — még ma sem lehet mindig mellőzni a számítások­nál. Jelen vannak... És íme, elő-előbukkannak, legyen bár a téma — mint jelen esetben is — akár egy falunak a né­pesedési problémája. A lakáshelyzet A föld mélyének kincsei, amennyiben tudunk a létezé­sükről és meghatározzuk a le­lőhelyüket, afelől még kin­csek maradnak, noha egyelő­re nem történt meg, s nem történhetik meg a feltárásuk: akkor is. Valami ilyen feltá­ratlan lelőhely ez a falu, ahol még sok emberi munka kell, hogy a felszínre hozzák a kin­cseket. Mindenesetre azt sem mondhatjuk, hogy ez a feltá­rás nem kezdődött volna meg. Ennyi látszólagos kerülő j után, most már szorosan a népesség kérdéséről szólva: miben láthatunk itt még to­vábbi SZEGED Zsaroló színész a bíróság előtt Mucsi Sándort, a szegedi Nemzeti Színház volt bonvi- vánját — aki jelentős összeg­gel próbálta megzsarolni egyik nőismerősét — koráb­ban egy év és négy hónapi szabadságvesztésre ítélte a Szegedi Járásbíróság és két évre eltiltotta a közügyek gyakorlásától. Az enyhítésért és a bünte­tésvégrehajtás felfüggeszté­séért bejelentett fellebbezést a Csongrád megyei bíróság elutasította és a korábbi íté­letet helyben hagyta. Elren­delte, hogy a vádlottnak a ki­szabott szabadságvesztést szi­gorított büntetésvégrehajtási munkahelyen kell letöltenie. A Műszaki Élet publikálja az OMFB tanulmányait Az Országos Műszaki Fej- i ről Kiss Árpád, az OMFB el- lesztési Bizottság keretében nöke a következőket mondot- szakemberek százai dolgozzák ta: ki azokat a műszaki fejlesztési i „Egy-egy műszaki fejlesz­koncepciókat, amelyek hivatva vannak iparunk fejlődését meghatározni. Ezek a koncep­ciók mindenre kiterjedő fel­mérések, vizsgálatok és vi­ták után jönnek létre, azokat azután az OMFB ajánlás for­májában adja át a tervbe való beépítésre, illetve végrehaj­tásra az illetékeseknek. Ezek a koncepciók eddig csak igen szűk körben voltak ismertek, most azonban az Országos Műszaki Fejlesztési Bizottság elhatározta, hogy a legfonto­sabbakat és legérdekesebbeket a Műszaki Életben publikálja. Erről a fontos kezdeményezés­tési koncepció kialakításának igen sok szereplője van, nem utolsósorban azzal a közvetlen céllal, hogy a szakemberek személyes munkájával is közreműködjenek a megoldás kialakításában. Természete­sen a vitáknak fontos célja, hogy végül a népgazdaság szá­mára legelőnyösebb változatot lehessen kiválasztani. A kinyi­latkoztatások, utasítgatások helyett ezért a célravezetőbb gondolatrendező, kezdemé­nyező szerepet vállaljuk. A Műszaki Életben megje­lenő koncepciókat mi is olva­sóink figyelmébe ajánljuk. ném a ^tóshelyzetbeif^-te egészen bizonyos, hogy ha ^ F.n t/wábh elegendő munkaalkalmat te-^ ^ £ RAC2^ KAÍL Af/VW • remt a szövetkezet — miután S körülbelül 40 jelentkezőt tar- tanak nyilván eddig is, akik« szívesen jönnének a tsz-be —,« ezzel mintegy fel is oldódnak^ a népesedés útjában álló leg-§ nagyobb akadályok. ^ A faluban 306 lakóház áll, |- r. RÁC 2^ KAÍLMAu: M 1(10éüzif Kezdettől fogva nem volt tést. Hamarosan mindent megtudok magamról, most meg egyszer sem. Én tovább is becsülöm és kedvelem ma­gát. Ha pedig életszükséglete a csipkelődés, kötekedés, csak ne zavartassa magát, én töb­bet kibírok, mint amennyire számított. Nézte Maca arcát, testtar­tásának szelíd mozdulatlansá­gát. Maca állta vizsgálódó te­csak azt hallottam, hogy na­gyon energikus az állam, sze­memben olyan acélos kemény­ség van, mint egy öttusázóéban, és peckesen járok, mint Me­rész bácsi, az üzemi főrendész. amelyek többnyire kétszobá- ^ Macához egyetlen kedves, ba- már az ízlésemről is. Eddig kintetét, aztán tréfásan hunyo­sak, noha a statisztikai kímu-§rátságos szava. Az ő számlázó . .. . " " -----------*— “2 t atás azt mondja, hogy a he- § csoportjához tartozott s elég lyiségek száma: 1295. Nyilván| volt, ha Maca elvétett valamit a régi gazdasági épületeket is s egy jelentéktelen tételnél, beszámították ebbe az adat- s mór bírálgatta. A szobatársak ba, ezeket a manapság több-«nem tulajdonítottak jelentő­_________ n yíre kihasználatlan lomtá-^ séget a dolognak. Maca nem- Az' egyszer biztos, hogy nem rakat is: ennek ellenére meg-^ rég került közéjük: egy jőve- mindennapi fantáziája van lehetősen sok lakóhelyiséggel § vénynek mindig meg kell magának számolhatunk. «küzdenie a ré^ek rokonszen- mindketten nevettek, a .A« wu- u' i , & véért. Ha valaki mégis arra A régebbi hazak az utca vo-1 céizo"tt: mi kifogása van Maca nalara merőlegesen, a telkek S euen miért bánik vele olyan hosszanu irányában épülték, | csak mosolygou és s többnyire egyfajta magya-1 v|llat v’ont. ros építkezés sablonja sze-s „ . , ., , ,, rint: ereszes gang közepetáján!* ' Semmi kifogásom ellene, nyílik a konyha, s ebből jobb- ^ Maca nagyon okos es hasznai­ra is, balra is egy-egy szoba.« ható teremtes. Ezek azonban jobbára tágas, | Időközben pedig azt gondol- után kínálgatja tízóraival, a erős épületek, nem olyan^ ta: hát azt hiszitek, hogy ezt zsebkését felnyitva nyújtja át roggyant kis viskók, amjlye- 8 a veszedelmesen csinos nőt le- neki. Ha Maca rosszkedvűnek nek az Alföld számos falujá-1 veheti valaki a lábáról ked- látszik, gondterhelten lesd ban találhatók. A szobák ~al-§ veskedéssel, figyelmességgel? minden mozdulatát,.:mintha ol­tóiéban 4-szer 4 méteresek, § Nem veszitek észre, hogy egy- vasni szeretne a lelkében. De padlósak, az ablakok viszony- ^ általában nem hatódik meg egy szövőgyár tisztviselőjét lag nagyok, így a fény sem ^ semmiféle bóktól és természe- nem azért fizetik, hogy a kar- hiányzik a lakásokból. Egy- § tesnek veszi, ha lesegítik a ka- társnőinek a lelkében olvas­a szobatársak is kuncogtak; Balia kivételével. Azt is meg­állapította: Bállá változatlan gyöngédséggel veszi körül Macát. Reggelenként kis vi­rágcsokrot csempész a vázájá­ba, porcelán hamutartót szer­zett az asztalára, és nap nap szóval: cseréptetős kból. Egy- ^ tesnek veszi, 1 ős kőépüle- s bátját, ha mi csunán anv- S azonnal uerai minden apróságért son. A munka nem engedi rított, egy-egy kis ránc raj­zolódott ki a szeme sarkánál. Mosolyában benne volt: felsül­tél. Maca váratlan viselkedé­se mind mélyebb és mélyebb zavarba ejtette, és azon kap­ta magát, egy valamirevaló ép mondatot sem tudna megfogal­mazni. A következő napokban Bállá vonta magára az érdeklődést Ez a suta és lompos fiatalem­ber, fokról-fokra magabizto­sabb lett, a külsejére is többet ad: ápoltabb, divatosabb. A nikotin sárgája eltűnt a kör­méről, orkánkabátot és hety­ke kis kalapot vásárolt, a ka­lap szalagján tucatnyi jelvény. Ez igen! Ha így folytatja, kész huligán lesz belőle. Az utób­bi időben nem is gondolt Bal- Iára, most egyre gyanakvób­ban méregette. Ilyen változást csakis egy nő idézhetett elő ezen a mulya alakon. Maca? Nem, ez lehetetlen! Lehetet­tek. A hátrányuk csupán any- 5 azonnal ugranak neki. Ahogy mil^g hogy észrevétesse ma- len> hogy Maca bedűlt volna a mr! UrvrtTf »Viliről Av.i'4Ár.nrrn rt e nAl/lAllI n PrtArt/iniT Vl? rtfrAlrorm _ . . " _ . . . , . re r-llllovifó /~>0 *3 nyi, hogy mivel építőanyag- § például a szegény, hiszékeny nak a közeli Nyakas-hegy^ Bállá viselkedik. Ez már cir- mészkövét használták, itt-ott^ kusz! Mihelyt Maca kér tőle vizesek a falak. Korlátlan le- ^valamit, szinte imádattal füg- hetőségek kínálkoznak azon-^ geszti rá tekintetét, és szólni ban a további építkezésekre — § sem tud, mert megcsuklik a s ez nem kevésbé nagy szó,«hangja. Micsoda hólyag! Az ha más helyek, főként a váró-« ilyenek moziba hívják a gát ezekkel a kisebb-nagyobb figyelmességekkel. Milyen el­avult ?salétek! Micsoda hiú erőlködés! Ezzel szemben közöttük már kialakult valamiféle cinkosság, ízlelgetik egymás természetét, rajongó pillantásoknak és a kis virágcsokroknak. Már fél­tékenység gyötörte s ha azok ketten véletlenül összenéztek, bűnös jelbeszéddel vádolta őket magában. Egy délután, munkából ha­nak a házak. § fél a kockázattól. S oktatni: S kellene Záró hasonlat a tóról | — Nézd, ilyen úton nehezen Kisiskolások rajzpályázata na más neiyeK, főként a varo-5 ilyenek moziba hívjak a no- , ,,, zafe-lé menet hizonvos távol­sok áldatlan telekviszonyaira^ két, utána presszóba, ahol két kölcsönösen probara teszik hu- - , nyomukba szegődött o S írtzfiűL morérzéküket, tapintgatják se- Egy ideig nem talált se^í ilyen kjve(jli a viselkedésük­ben. Egymás mellett mentek, mint akinek egy irányba visz az útjuk. Aztán egyszerre csak kiverte a verejték. Mi­helyt maguk mögött hagyták a munkahely körzetét, egy­máshoz simultak, sőt Bállá át­ölelte Maca vállát, így sétál­tak tovább. Nem kellett több bizonyíték. A látvány teljesen lesújtotta. Másnap a hivatali folyosón elcsípte Macát, és kertelés nélkül, feldúltan szemére ve­tette, milyen „édes kettesben” látta Baliával. Maca nem is tagadta, higgadtan válaszolt: — Mi jogon nem tetszik ez magának? Ez az én dolgom és Baliáé, nem tartozik senkire sem. — De hát igazán nem értein magát... Maca — Mit nem ért? Azt, hogy nem magát választot­tam? Elárulhatom, eleinte jobban tetszett nekem, mint Bállá, de magánál is azt ta­pasztaltam, mint a legtöbb férfinél: nem meri kiadni a célját, hősködik, vagy bújócs- kázik. Bállá nem hősködött és nem bújócskázott, egyenesen nekivágott a céljának, és még afféle korzervatív hagyomá­nyokhoz is ragaszkodott: vi­rágcsokor, figyelmesség, gyön­gédség. Ez pedig kell egy nő­nek, egy mai nőnek is. Nekem meg különösképpen. Nekem egy-egy kis bók is jólesik. Olyan például: milyen jól áll magának az új ruhája, azzal a kis fehér gallérral. Emlék­ered- Már csak az a kérdés, ki bírja to­vább az iramot. Maca erősnek látszik, de lehetetlen, hogy . .. | jutsz el ehhez a nőhöz. Maca ,nap , "e lázadjon a Tálán furcsa, es bizarr ősz- ^ elvált asszony, tehát már nem luusaga, es akkor egy szép szo- szevetés, de ahogy Budapest« lehetnek különösebb illúziói r£! 1S olyan lesz, mint a kezes- körúti forgalmából kijön az« a férfiak szándéka felől, amel- bárány. Rádöbben arra, hogy ember ebbe a már-mar nepte-|lett öntudatos dolgozó nő. tel- mindig ilyen not képzelt el lennek tetsző faluba, eszébe 8 puvpnrannkáKra törekszik feleségnek. Ilyent, akiért jut a halászcsárdákban lát-1 £ „1^3a^ látszatától is ravaszkodni _ kell, meg kell ható nagy akvárium, amint s irtózhatik, hogy elszédített töméntelen hal ficánkol ben- § prédaként hulljon a férfiak ne; aztan pedig egy szép nyu-«ölébe ilyenformán csupán az godt tora gondol amelynek^ én bevált módszerem érvénye- viztukren nem is latszik hogy« sülhet vele szemben. Azaz: milyen eleven elet játszódik^ látszólag ejtem, úgy kezelem, alatta. ^ mintha nem is volna nő, ez És még mennyi életet tudna ^ idővel vérig sérti, összezsugo- fogadni, adni ez a tó? « rítia ön hí »almát, s a várén önbizalmát s a végén küzdeni. Már házasságra is gondolt, de bent a hivatalban még mindig egy felszínes bók­ja sem volt Macához. RÖVidCSCn azonban azt ta­pasztalta: Maca már nem ve­szi fel olyan élénken és visz- szavágásra készen a feléje do­bott kesztyűt, mint azelőtt, falu, mint ez az Árpádok ko- S meggyőzzön engem női mivol- Kedélyes vagy csufondaros rabeli Tök — elvégezvén a« tárói. Ide a rozsdás kést, ide megjegyzéseire következetesen szükséges összeadásokat és ^ az ádámcsutkám mellé, hogy jótékonyan elnéz a kivonásokat — még országos § nyert ügyem lesz. fölött. Ahá. népesedési gondjaink enyhü-| T j (fK„n 1 AcónrzAr- 1 Q.ViüfS\aÁctó.¥ ic í lvllllvkjíivivtjvll lésének lehetőségét engedi; ha csupán natra, s nem kevésbé bizony talanul is. :gét is sejteni^ ícuiirarewacn nem oktatta án egy pillaki Ballát, majd bolond lesz! véshé bizonu-S A iáték tovább folvt Nem játék tovább folyt. Nem S múlt el egy nap. hogv békén lezni. ség, nak munkát —,----­- _ ----------a _ . , ­n ak — s meg is próbálkoznak S sírva fakadt volna ezektol « tűszúrásoktól. vele. Dékiss (Vége) János TÜNDE feje fölött. Ahá, gondolta, itt a fordulat! Maca kis ideig még közönyt színlel, hogy aztán az első meghittebb közeledésre teljesen összeomolják. Hallgatólagos fegyverszünet közöttük. Napokon át ritkán szóltak egymás­elkerülhetetlen volt a munka miatt. Amikor vélte, hogy a hely­zet megérett a következő lé­pésre s egy alkalommal az ^ — Nem is értem magát — ebédlőben kettesben marad­^ mondta egyszer Macának. — tak, bűnbánó arcot vágva, így ^ Magát nem lehet kimozdítani szólt Macához: ^ a béketűrésből. Alapjában vé- — Az a gyanúm, hogy meg- « ve örülök, hogy ilyen, legalább bántva érzi magát valamiért'. v A r Gyermekrajz-pályázatot hirdetett az IBUSZ, fennállásá­nak 5. évfordulója alkalmából. A résztvevő általános is­kolások között értékes nyereményeket osztanak ki. Az el­ső díj kéthetes tengerparti utazás. Már sok rajz és fest-» meny érkezett a pályázatra. a többi szivar, hossza 120 liméter, ^őszinték lehetünk egymáshoz. Bevallom, néha csakugyan túl- a lcllcl sauwial, S Például ez az új ruhája nem mentem bizonyos határon. Un- sz;ki maga mit mondott az új újabb szivar- s Mi'k a maga érett alakjához, nepélyesen megígérem, hogy ruhámra? készített hús- § Talán a gallérja miatt, túl felhagyok a csipkelődésekkel. Ha kívánja, bocsánatot is kér­hetek ... — Ugyan! — vágott szavá­ba Maca kissé sajnálkozó han­gon. — Nyugodjon meg: nem bántott meg és nem sértett Tünde néven különlegességet ­vétra az egri dohánygyár. Az i lányos ez a feher gallér, új szivar könnyű, enyhe illa-« gának még igazán nincs szük- tú, zamatos ízű dohánytermék. ^ sége arra, hogy gimnazista Formája is új: karcsúbb, mint ^ lányokat utánozzon. mii- ^ S Maca elnézően mosolygott. — Köszönöm a figyelmezte­— Ostoba szellemeskedés volt — mondta töredelmesen. — Na, persze, persze, én sem kerítettem nagy feneket a dolognak. De, úgye, most már érti, miről van szó? Most már értette.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom