Pest Megyei Hírlap, 1967. március (11. évfolyam, 51-76. szám)
1967-03-22 / 69. szám
XI. ÉVFOLYAM, 68. SZÁM 1967. MÁRCIUS 22., SZERDA A telefont bitiklivel, lóval pótolni nem lehet! GYŐZÖTT: a szálkái cigánypecsenye A földművesszövetkezet központi vendéglőjének lehúzott redőnye sok embernek felkeltette a kíváncsiságát. Mi történik odabent? A kapu alatti oldalbejárón jártak ki és be a vendégek csütörtökön. Ritka esemény játszódott le a vendéglőben: szakácsverseny volt. A verseny célja: bebizonyítani, hogy a földművesszövet- kezeti szakácsok jól főznek. A versenyt a SZÖVOSZ-kong- resszus tiszteletére rendezték. A szakácsverseny gondolatát Báyer Sándor, a Pest megyei MÉSZÖV vendéglátó osztály előadója és Mester János, a helyi földművesszövetkezet vendéglátó ipari osztályvezetője vetette fel. öt megye legjobb szakácsai vettek részt a versenyen. Pest megyéből Schulcz Miklós, a tahi Vöröskő Étterem szakácsa, a pilisi Rétes Csárdából Körmöczi Oszkár, Csanádapá- cáról Oberschall József, Csong- rádról Tóth Ferenc. Kovács Sándor Csanádapácáról, Zsiíc- la Istvánná Lajosmizséről, Stefán Lajosné Kerekegyházáról jött. Nagy György szolnoki és Máté Lajos kunhegyes! szakácsok zárták a sort. Versenyfeladatként minden szakácsnak egy szabadon választott háromfogásos ételsort kellett elkészítenie (leves, húsétel és előétel vagy tészta). Minden ételsorban egy tájjelegű, maga tervezte ételnek kellett szerepelnie. A zsűri délben kezdte el munkáját, és ezzel egy időben az étterem vendégei is elfogyaszthatták a szakácsok készítményeit. A telt házas vendéglő minden vendége elismeréssel nyilatkozott az ételekről — mondották informátoraim: Nemes László, étteremvezető és Mester János, a helyi földművesszövetkezet vendéglátóipari osztályvezetője. — Sok kiváló készitmény- nyel ismerkedtünk meg és maguk a résztvevők is tanulmányozhatták egymás étel- különlegességeit. Este 7 órakor újra megtelt az étterem. Vidám zene mellett, jó hangulatban csendültek össze a poharak. Fél nyolckor elült a zaj és kihirdették a zsűri döntését. Levesételek: 1. Kovács Sándor, a csanád- palolai kisvendéglő főszakácsának palotai tyúklevese, 2. Stefán Lajosné, Keregyeháza. Húsételek: 1. a szálkái ci- gánypecsenyés, a tahi Vöröskö Étterem szakácsa, Schulcz Miklós alkotása, 2. Máté Lajos, Kunhegyes. Tészták: 1. Körmöczi Oszkár, pilisi Rétescsárda, 2. Oberschall József, Csanádapáca. Csapatban első Pest megye. Első tanácsülés Csütörtökön délelőtt tíz órakor a művelődési ház emeleti tanácskozó termében tartja az újonnan megválasztott városi tanács első ülését. A rondctóintésset figyelmeztetése A rendelőintézet igazgatója tájékoztatása szerint az orvoshoz forduló beteg, akár körzeti orvoshoz, akár gyermek- vagy rendelőintézeti orvoshoz fordul, köteles magával vinni az igényjogosultságát igazoló érvényes igazolványát. Petrák József a Petőfi Termelőszövetkezet önkéntes tűzoltóparancsnoka. Foglalkozása mezőőr. Kilenc társával látja el a szövetkezet tűzbiztonsági szolgálatát. Felváltva járják végig a tűzveszélyes helyeket kerékpáron vagy motoron. Ilyenkor felveszik szürke egyenruhájukat. A tűzoltóságot elméleti és gyakorlati kiképzés előzte meg. — Mikor a legnehezebb ez a feladat? — Aratáskor és csépléskor, amikor két-két tűzoltó járja a munkahelyeket. Felügyelnek az erőgépek üzemeltetésére, tisztán tartására, mert egy- egy olajcsepp is okozhat tüzet, ha a gép forró alkatrészeire esik, vagy kibuggyan valahonnan. Időközönként a városi tűzoltókkal közösen ellenőrzik a termelőszövetkezet területét. / — A megalakulásuk óta (négy éve) akadt valami komolyabb munkájuk a tűzoltóknak? — 1965-ben kigyulladt a Ronkó-brigád területén egy szalmakazal. Teljesen leégett. A szülők hanyagságából egy hároméves gyerek gyufához jutott, és felgyújtotta a kazlat. — Hová telefonálnának, ha most itt az I. üzemegység területén tűz ütne ki? — Sehová! Mert telefon nincs. Leszerelték. Motorra, biciklire vagy lóra ültetnénk valakit, aki a városi központunkba szaladna segítségért. (Addig leéghetne az egész telep!) — Segítséget honnan kapnak baj esetén? — A konzervgyár I-es telepéről jön a készenléti tűzoltóság, gépkocsival, tűzoltókkal. Ez a készültség, ha idejében riasztják, 10 perc alatt a legtávolabbi helyre is elér. (A telefont se biciklivel, se lóval pótolni nem lehet.) fehér Megálmodta, hogy: a pulton méregetik az italokat Schulcz Miklós a előtt. győzelem Népes legyen a kaptár! A meleg déli szél szárítgat- ja a vizeket. A kerítések mögött már rügyeznek az orgonák. — Hogyan teleltek a méhek? — Nagyon jól. Az idei télen nem értünk nagyon nagy hideget. Ahol telelő vermekben helyezték el a kaptárakat, ott egészen ideális körülmények között teleltek a családok. De a szabadban sem volt semmi probléma — válaszol Kovács Gyula. — A' tél zavartalan átvészelésének egyetlen feltétele az, hogy ne legyen nagy hideg? — Ezt nem mondanám. Hiszen a Szovjetunióban, Szibériában is vannak méhészek, és ott gyakran 35—40 fokos hidegben is veszteség nélkül élik át a családok a keserves hónapokat. Nagyon fontos, hogy a családok erősek legyenek, a kaptárak népesek és — ami szintén fontos — a téli ellátás biztosítva legyen. — A méhek félgémberedett ^ állapotban, két-három kilós 4 fürtökben telelnek a kaptár- 4 ban, amelyből egyhangú, csen- § I des zümmögés hallatszik. A bogarak állandóan mozognak. Minél nagyobb a külső hideg, annál erőteljesebb a mozgásuk. — A kaptáron belül? — Nem! Csak a fürtökön belül. Szárnymozgásokkal hőt termelnek, ami átlagosan eléri a huszonnyolc fokot. A fürt külső részén elhelyezkedő méhek idővel átfáznak, mire a fal belsejében levőkkel helyet cserélnek. — Kilátások az idei esztendőre? — Az enyhe tél után jöhet hosszú hűvös tavasz. A túlságosan csapadékos idő nem kedvez a gyűjtésnek. Nem tudjuk, hogy mit hoz az esztendő. Egy bizonyos, hogy a méhecskék szorgalmasak, sokat dolgoznak. A méhész feladata, hogy ezt a munkát segítse. A többit rá kell bízni a természetre. (—si) — örömmel tapasztaltuk, hogy a szakácsok nagy része fiatal, tehát utánpótlás lesz, és a szakmai felkészültség jó! — mondotta Báyer Sándor. A zsűri tagjai a MÉSZÖV, a Pest megyei és nagykőrösi vendéglátó közpxmt szakmai előadói voltak. (fehér) A népi ellenőrök belépnek a Kis Pipába. Piacnap. Fél tíz felé jár az idő. Ebben a kocsmában (nyugodtan nevezhetjük így, hiszen a „falatozó” jelölés kocsmát takar) ilyenkor nagy a tumultus. Ha jó a piacnap, sok a vevő. Most is hosszú sor áll a pénztárnál. Beállunk a sorba. Regdon Balázs és Koroknai István népi ellenőrökkel. Három cent gin, fél deci com- mers konyak, fél deci vegyes pálinka a sorrend. A gin meleg. Itt ritkán kérnek belőle a vendégek. Rum, konyak, és pálinka itt a favorit. Ebből és sörből, borból csinálja évi kétmilliós forgalmát a Kis Pipa. A csapos kiméri az italt. ErE lőre jelző — a csányi búcsú A Petőfi Termelőszövetkezet csányi dinnyése Balázs József. Még nincs negyvenéves. Hetedik éve jár ide dinnyét termeszteni, feleségével és tizenhárom éves lá.- nyával tizenkét holdon. Most még csak a melegágyak készülnek. — Az itt eltöltött évekre van valami panasza? — Eddig minden esztendővel meg voltam elégedve. Átlagban a negyven-negyvenötezer forintot minden évben meghozta a dinnye. Egyszer volt hetvenötezer forint jövedelmem. Olyan szerencsém volt, hogy engem mindig elkerült a dinnyebetegség, és földjeimet sem verte fel a gaz. — A családból lesz-e valaki dinnyés? — A lányom biztosan nem, mert jól tanul és tanárnő szeretne lenni. Kétéves fiamról beszélni még korai lenne, de én azt is taníttatni szeretném. Ez az év olyan lesz, mint 1961 volt, vagyis jó. — Miből gondolja? — Feleségem hat év óta minden április 24-én hazalátogat Csányba, a búcsúra. Hatvanegyben, amikor hazament, a palántáim felerészben már a földben voltak. Olyan volt az idő. Azóta ez még sohasem sikerült. Rossz, vagyis kedvezőtlen volt az időjárás. Az idén hasonlóan sikeres volt a dinnyepalánta-ne- velés, nyugodtan mehet haza a feleségem. — Tehát megírhatom? — Igen. Jó idő várható és korán lesz dinnye! (fehér) re lép be az Állami Kereskedelmi Felügyelőség ellenőre. Előkerül a mérce és a fokmérő. Az irodában vallatják az italt. A konyak négy és fél cent, a pálinkának is híja van. — Szokta ön ellenőrizni az italmérőt? Tudja, hogy menynyit ad ki? — kérdezi’ az ellenőr a vezetőnőt. — Az előbb a csapos alig fél pohár sört adott ki. — Kérem, az van neki fújva állandóan, hogy csak rendesen ... A vezetőnő szemmel láthatóan ideges, ahogy válaszol, noha a mulasztást nem is ő, hanem a beosztottja követte el. — Miért mérte ilyen szűkén a sört? — akadékoskodik az ellenőr. — Kérem, tegnap sem jött ki egészen a hordóból a sör, mert szökik a szénsav, hiába teszünk rá újból, az is elmegy, ereszt a hordó. Talán azt akarta behozni...? — mentegeti a vezetőnő, majd észreveszi, hogy elszólta magát. Zavarában nevetni kezd. Minőségileg minden megfelel a követelményeknek, a számolás is pontos, csak a mennyiséggel van baj. Óráknak tűnő percek, végül elkészül a jegyzőkönyv, az ellenőrzés befejeződik. — Én ezután nem tudok majd aludni — panaszkodik a vezetőnő. — Az éjszaka megálmodtam ezt az ellenőrzést. Azt álmodtam, hogy a pulton sok talpas pohár állott egymás mellett, és valaki méregetett bele... Én kérem ezután nem tudok aludni. (b. h.) Kocsér vagy Lakitelek? A minap került sor a ko- cséri takarékszövetkezet közgyűlésére. Antal Domokos, a takarékszövetkezet elnöke ismertette négy év eredményét. Nagy vitát keltett a közgyűlésen a múlt nyáron megjelent SZÖVOSZ-rendelet, amely tagrendezés céljából a lakóhely szerinti illetékes szövetkezethez irányítja a más községben lakó szövetkezeti tagokat. A lászlófalvi tagokat, akik eddig Kocsérhoz tartoztak, a rendelet értelmében Lakitelekhez csatolták. Csakhogy Lászlófalva közelebb van Kocsérhoz, idejárnak vásárolni, árujukat itt adják el a piacon, és az orvoshoz is Kocsérra járnak. A közel kétéves vitára maga a tagság tett végül pontot azzal a határozattal, hegy a lászlófalviak Kocséron kívánják tenni. pénzüket takarékba SPORT LABDARÚGÁS Nem sikerült a megyei elsőség Töhötöm utca 4 Várja meg, míg lehunyom a szemem A gyárban marad i szerint a % villanyszerelő^ Oktatói, felettesei megye legjobb tanulója. Körösi gyerek Po-| zsár György, a konzervgyár^ „inasa.” Ragó János szakok-^ tató hívja hozzánk. Kissé el-4 fogódottan áll meg előttünk. | — Így van ez — vígaszta-^ lom — ez a nagyság átka.^ Annyit hallatsz magadról,^ hogy látni akartunk köze- 4 lebbről is. köze- 4 — Itt szeretnék maradni a ^ gyárban, apám is itt dolgozik.^ Itt születtem, Kőrösön. Be-4 iratkoztam a technikum le- 4 velező tagozatára, villamos- 4 technikus szeretnék lenni. ^ A szakmunkás-versenyek-^ ben az országos döntőbe ju- 4 tott, reméli, hogy ott is meg állja a helyét. Kívánjuk Gyurka, hogy kerüljön. i sí-4 ,0 1 La Sage sánta ördöge felemelte a házak tetejét, bekukkantott a lakásokba és megleste a falak között meg- lapuló titkokat. Ez jutott eszembe, amikor lenyomtam a Töhötöm utca 4. számú ház kapujának kilincsét. A zár nem enged. A kolomp indulatosan lármázik. Fekete fejkendős asszony nyit ajtót. — Bíróságról tetszett jönni? — Nem én! — Hát a városházáról? — Miből gondolja? — Vagy az ügyvédi min kaközösségből? — Egyik helyről sem! Látszik, hogy nem tw több változatot. Kérdő te kintettel néz rám. Rövid magyarázat, hogy mi járat ban vagyok. — Hát itt van baj elég! — zokogja bele a zsebkendőjébe. — Itt vagyok magamban, hetvenéves fejjel. A páromat tavaly eltemettem huszonhat évi házasság után. Sosem voltam törvényben. Három hétre az uram temetése után bepörölt a mostoha fiam. Azóta nincs nyugalmam. — Köteles rész! — sóhajtja. — Együtt vettük az urammal ezt a kis házat, akkor már nyolcéves házasok voltunk. A gyerek csak nagyon kevés ideig volt velünk. A párom hagyott végrendeletet és abban a köteles részt meghagyta a fiának. — De aranyos néni, ez jár! — Megértem én. Dehát miért kellett megindítani a port? Húszezer forintot meg is ítélt a körösi bíróság. A megyénél eztán lejjebb szállították, tizenötre, és még azt is megmondták, hogy havonta ezer forintonként kell Szerdán délután kor hazai pályán csapatával lesz edzőmérkőzés. Vasárnap pedig indul a bajnokság. A Kinizsi hazai pályán kezd Dunaharasztival. Nagykőrösi Kinizsi II—Nagykőrösi Építők 3:2. P. S. MULATUNK MA A MOZIBAN? Láthatatlanok. Gyilkosok, kémek, árulók. Szélesvásznú szovjet film. Korhatár nélkül megtekinthető! Magyar híradó. Előadások kezdete: 5 és fél 8 órakor. Nagykörösi Konzervgyár április 6-án megkezdi a nyári szezonmunkára szóló munkavállalói szerződéskötéseket. Jelentkezés; a munkaügyi osztályon naponta 7-től 12 óráig. A szerződéskötéshez előzetes orvosi vizsgálatok (tüdőröntgen, vér. bacilusgazda és testi) szükségesek valamint 2 db igazolványkép. Bővebb felvilágosítást a munka ügyi csoport ad. GodoUoi Vasas ifi—Nagykőrösi Kinizsi ifi 2:0 (0:0). Szombaton, Gödöllőn Shuck játékvezetése mellett lejátszott egyesületi kupamérkőzésen a körösi csapat a következő összeállításban játszott: Vilcsák II — Hupka, Balogh, Gulyka — Hegedűs, Farkas — Tolnai, Manger, György, kengyel, Baka. Az utolsó negyedórában dőlt el a mérkőzés. 0:0 állásnál a kőrsiek három nagy helyzetet is kihagytak, ezután a védelem megingott, és a csapat védelmi hibából két gólt kapott. A körösi csapat a mezőnyben egyenrangú ellenfélnek bizonyult, de a gólhelyzeteket nem tudta kihasználni és így nem jutott tovább, de az eddigi jó szereplés igazolja az ifik tehetségét és M. Kiss József edző jó nevelőmunkáját. Jók voltak Hegedűs, Tolnai, György és Lengyel. Nagykőrösi Kinizsi—Abony 5:0. Szombaton a Nagykőrösön lejátszott barátságos mérkőzésen a Kinizsi közepes játékkal ebben az arányban is megérdemelten nyert megfizetni. Január elsején már el kellett volna kezdeni a fizetést, dehát miből? Hetvenéves fejjel kínozom az uram iparát — Fia az elhunyt urának, magának pedig mostoha fia? — Ügy igaz, mostoha. De még milyen! Sosem láttak meg még az utcán sem. A feleségével együtt. Még az uram életében is azt mondták, hogy nekem hallgass a nevem, mert én csak egyszerű mosónő voltam. — Nem szégyen! — Nem bizony! Becsületesen, tisztességes munkával kerestem én a kenyeremet. Látja, öregségemre így jártam. — És most mi lesz? özvegy Kisprumik Istvánná tanácstalanul csóválja a fejét. — Értsék már meg, én el nem viszem a házat magammal. Legalább addig várjanak, amíg lehúnyom a szemem, aztán csináljanak vele, amit akarnak. De legalábl öregségemre ne sanyargassanak. (—s»
