Pest Megyei Hírlap, 1967. március (11. évfolyam, 51-76. szám)
1967-03-02 / 52. szám
1 j L Ö N K 1 A-P Á S 'A v IX. ÉVFOLYAM. 52. SZÁM 1967. MÁRCIUS 2., CSÜTÖRTÖK Adalékok Gyötörő monográfiájához KÖNYVTARAK tét. Az olvasók és a kölcsönzések száma, tehát a forgalom, a könyvállomány bővülésének arányában növekedett. 1962-ben 650 volt az olvasók száma, 1963-ban ez már 800- ra emelkedett, 1965-ben pedig 1114 beiratkozott olvasója volt a könyvtárnak. A községi könyvtárhoz négy kihe'yezelt könyvtár is tartozik: a Ságvári-telepen és Töves-pusztán egy-egy, kettő pedig a faluban, a szociális otthonban és a 2-es számú általános iskolában. A felszabadulás huszadik évében életkor szerint, a kihelyezett könyvtárakat is figyelembe véve, a következők szerint oszlott meg az olvasók száma: 14 éven aluli 365, 14—18 év között 326, 18 éven felüli 423. Amit a tanulók nem kaphatnak meg az iskolai könyvtárakból, megszerzik innen. A könyvállomány ilyen szempontból szerencsésnek mondható, ugyanis az összes könyvek mintegy egyharmada ifjúsági könyv. „A könyv és az élet ugyanaz. A könyv egy része az életnek. Ma már a könyvek nélkül nem lehet az életet megvizsgálni” — mondta Móricz Zsigmond. Szükséges lenne az iskolai könyvtárak fejlesztésére az ellátmányból, vagy más keretből nagyobb összegeket fordítani, és az iskolák igazgatóira, nevelőire bízni, hogy olyan könyveket vásárolhassanak, amilyenre az oktató-nevelő munkában gyakorlatilag is szükség van. A nevelői könyvtárak polcait sok inkurrens könyv tölti meg, viszont gyakran hiányoznak olyan könyvek, amelyek szükségesebbek lennének. Az iskolai könyvtárak ifjúsági részlegének a feltől tése sem elég tervszerű. Jó lenne, ha iskolai ifjúsági könyvtáraink szerepe nemcsak abban merülne ki, hogy a kötelező olvasmányokat a tanulók rendelkezésére bocsátja, de rendszeres kölcsönzéssel, ügyes irányítással betöltené a szocialista tudatformálás szélesebb feladatait is, és „indirekt” módon is elősegítené a könyvek és a tanulás megszerettetését. Ha ez így lehetne, az iskolák nagyobb hatásfokkal végezhetnék el a reformterv szép célkitűzéseit. Palotai Sándor kola tanulóinak a létszámával, bizony szomorú képet kapunk. Az Országos Pedagógiai Könyvtár 1964 tavaszán felülvizsgálta Pest megye iskolai könyvtárait. Több hiányosság mellett azt is megállapította a vizsgálat, hogy az általános iskolák könyvi rai még a kötelező olvasmányokkal sem rendelkeznek elegendő példányszámban. A gyömrői iskolák ifjúsági könyvtáraira is elmondható ez. Az iskolai könyvtárak állománya országosan sem kielégítő. Tanulónként mindössze 1,2 könyv jut. Pest megyében még alacsonyabb az átlag, csak 0,86 kötet. Ha jogos az a tótel, hogy a községnek modem iskolára volna szüksége, márpedig jogos, ugyancsak jogos az is, hogy modem gyermekkönyvtárra is szükség volna. A pedagógusok és az olvasni szerető tanulók osztatlan örömére — s mintegy az iskolai könyvtárak hiányosságai- nap pótlására is — jól működik a járási művelődési házban a községi közművelődési könyvtár, mely az utóbbi évek során hatalmasat fejlődött. Ha Gyömrőn valamilyen vonatkozásban lehet fejlődésről beszéLni a felszabadulás óta, akkor a községi könyvtárnál igen. Kassai Mártonná, a könyvtár lelkes vezetője 1951-től tíz éven keresztül társadalmi munkában vezette a könyvtárat. 1961-ben 2076 kötet könyv képezte a könyvtár állományát. A kötetek száma évről évre szépen gyarapodott. 1962-ben 3375, 1963-ban 4953, 1964-ben 6867, 1965-ben 7531, 1966. december 31-ig pedig 8119 kötet képezte a könyvtár állományát A községi tanács évente rendszeresen gondoskodik a könyvtár fejlesztéséről. Csupán 1965-ben 9812 forint értékben mintegy 500 kötettel bővítették a könyvtárat. 1966- ban pedig 16 362 forint volt a tanácsi hozzáadás. A Maglód és Vidéke Fmsz is évente nagyobb összegben ajándékoz könyvet a könyvtárnak. (Például 1965-ben 1500 forint értékben.) Míg 1961-ben 5037 volt a kölcsönzött kötetek száma, 1962-ben 23 485, 1963-ban 29 205, 1964-ben 31 333, 1965ben 35 047, 1966-ban 31 964 köA községben mind a négy iskolában van ifjúsági és nevelői könyvtár. Ez fejlődés, ha az 1945. évi állapothoz hasonlítjuk, annál is inkább, mivel a felszabadulás első éveiben a községben csak két önálló igazgatású iskola volt (a Kossuth és a központi), s a négy igazgatás megszervezésével az újonnan szervezett iskolák könyvtárai többnyire új könyvek vételéből, vagy adományozásából létesültek. Ha azonban közelebbről is megvizsgáljuk az iskolai könyvtárak szerepét és gyakorlati tevékenységét, azt látlxat- juk, a helyzet egyáltalán nem biztató. Ha összevetjük az olvasók számát a kölcsönzések számával, vagy a kölcsönzéseket az isösszes kertészeti területe. A Nagykőrösi Konzervgyár is érdeklődik a monori járás kertészeti terményei iránt, mert eddig 195 holdra kötött szerződést. ! (d) got. így a számok sem lehetnek reálisak. De a tervezés vizsgálatakor az ellenkező esettel is találkozott a bizottság. Egyes tsz-ek túl magas tervszámolcat állapítottak meg. Az általános tapasztalat — a szórványosan előforduló hibákat is beleszámítva — az idei tervek már elfogadhatók. Az állattenyésztés idei terveinél sok számszaki hiba fordult elő. Megnyugtató viszont az a tapasztalat, hogy a tsz-ek a rendelkezésükre álló férőhelyeket kihasználják. A termelési tervek szakellenőrzése után megkezdődött február 18-án a pénzügyi tervek szakellenőrzése. Az úri Béke és a péteri Rákóczi Tsz-ben már meg is történt az idei pénzügyi tervek felülvizsgálata. Egy örvendetes érdekesség: a kertészeti növényekre már eddig 1901 holdra szerződtek. Ez több mint az előző évek A járási tanács mezőgazda- sági osztálya befejezte a tsz-ek 1967. évi termelési terveinek elbírálását. Már az elmúlt gazdasági évben is önállóbban tervezhettek, gazdálkodhattak a tsz-ek, csak a kenyérgabonaterületet szabták meg. Az első önálló évben érthető, hogy bizonytalankodtak a terv készítői, érdekeiket még nem tudták összehangolni a nagyobb önállóság adta lehetőségekkel. Az elbírálást végző bizottságok idei tapasztalata szerint az 1967-es gazdasági év tervei alaposabbak, meggondoltab- bak, pontosabbak. A kenyérgabona területe kötött, a terv szerint ebben az évben 12 500 holdon termelnek gabonát a járás tsz-ei. A tervek általános hibái: a növénytermelésnél nem vették figyelembe a táblatörzskönyvi adatokat, hanem feltételezésre tervezték a várható átla" 1967. január elsejével új * nyugdíjtörvény jelent meg, melynek legfőbb célja, hogy közelebb hozza a mezőgazda- 1 sági biztosítottak, illetve tsz- 7 tagok nyugdíjrendezését az 1 ipari dolgozókéhoz. Ezen túl- s menően számos olyan új in- c tézkedést tartalmaz, amelyek a korábbi tsz-nyugdíjtörvény- ; bői hiányoztak. Rendelkezik r például arról, hogy ha a nyugdíjas és járadé- t kos tsz-tag hozzátartozója Nyugdíjas és járadékos tsz-tagok figyelmébe A termelőszövetkezetek elkészítették idei terveiket Kenyérgabona 12500 holdon — Megnőtt a kertészetek területe keresőképtelen, nem dolgozik, házastársi pótlékra jogosult. A 45. §. 2. bekezdése a következőket mondja: „Az öregségi és a munkaképtelenségi járadékos részére járó házastársi pótlék összege havi 40 forint.” A nyugdíjfolyósító intézet a tsz-irodákba kiküldte azokat a nyomtatványokat, amelyeket a házastársi pótlékra igényt tartóknak ki kell tölteni és be kell küldeni. (A pontos cím a következő: Nyugdíjfolyósító Igazgatóság, Budapest, V. Gu- szev u. 10.). Erre a címre kell tehát a kitöltött nyomtatványokat beküldeni. A Nyugdíjfolyósító Igazgatóság és a tsz-ek vezetői kérik az érintett tsz-tagokat, hogy minél előbb kérjék el a nyomtatványokat a tsz- irodában és kitöltve küldjék el a fenti címre. A rendelkezés szerint három hónapra visszamenőleg lehet igényelni a házastársi pótlékot. Tehát, aki legkésőbb március 31-ig nem küldd be a nyomtatványt, visszamenőleg 1967. január 1-ig nem tarthat igényt a járadékra. Félreértések elkerülése végett kimondja a törvény, hogy csak annak a nyugdíjas, vagy járadékos tsz-tagnak a házastársát illeti meg a házastársi pótlék, aki a 65. életévét betöltötte, 260 forintot meghaladó jövedelme nincs. Az, akinél a fenti feltételek nincsenek meg, az nem tarthat igényt a házastársi pótlékra. Viszont, ha a feltételek később állnak be, lehet igényelni a házastársi pótlékot. (MJ) „Ásogattam a dombokat” • • Emlékezik Üllő amatőr régésze Üllő községben sok ritka és értékes régészeti adatra bukkantak a huszas és az azt követő években. Aki ezeket a dokumentumokat* feltárta — ma már sokan nem tudják — Kiss Károly sírásó volt. Nem a közvetlen foglalkozásával kapcsolatban jutott az értékes adatok nyomára. Kezdetben a véletlen vezette rá, később pedig már szenvedélyévé vált a régi leletek feltárása. Kiss Károly már régen nyugdíjban van. Felkerestük, mondja el, miképpen kapcsolódott be a tudományos munkába. — A kezdet — akármilyen hihetetlen — egy valóságos álomból indult ki. Azt álmodtam, hogy a gazdák erdeje mellett a községi legelőn régi sírok vannak. Feleségem azzal intett le, hogy „éhes disznó makkal álmodik”. Mivel nappal sírt ások, ezért éjjel sírokkal álmodom! De háromszor egymásután ugyanazt álmodtam. Ezért harmadnap vettem az ásót, kimentem a legelőre, ásogattam a dombokat, majd egyszer egy lazább, kevert talajra akadtam, s nem hiába ástam, mert nagyon értékes férficsontvázra bukkantam. A sírban hajfonatdíszt, aranyozott ijjvégeket, kardot, agyagbögrét és állati csontmaradványokat találtam. Jelentettem nyomban a Nemzeti Múzeumnak. Dr. Fettigh Nándor múzeumőr jött ki és megállapította, hogy a lelet nálunk egyedülálló, ilyen leletet akkor még csak külföldön találtak. Összehasonlítás végett a leleteket kivitték Oroszországba. Ezt követően a legelőn a múzeum irányításával 300 avarkori sírt tártunk fel. A női sírokban karperec, gyöngyök, fülbevalók és korsók voltak. A leletek iránt mind belföldön, mind külföldön nagy volt az érdeklődés. Külföldi régészek jöttek Üllőre. A leletekről magyar és idegen nyelven könyvet adtak ki. — Megemlékeztek-e a könyvben a feltalálóról? — Igen, az első tíz oldalon írnak rólam. A szenvedély buzdított, s ahol csak földmunkát végeztek, mindenütt megjelentem és kutattam. A káptalani földeken korai honfoglaláskori leleteket találtam. Ezekben a sírokban más volt a tárgyak díszítése, s az edény típusa, mint az avaroké. Találtam továbbá ugyanezen a részen Árpád- kori sírokat, a késői' honfoglalás! időből az Ilona úti dűlőben. A halottal együtt temették el a lovát, mellette a fokos, fülbevaló és edények voltak. 70 ilyen sirra bukkantunk. A kutatást tovább folytattam, a tehénjáráson találtam olyan sírokat, amik a csiszolt kőkorszakból, vaskorszaki időkből és a bronzkorszakból valók voltak. — Honnét tudja ezek eredetét? — A talált leleteket bevittem a múzeumba és ott állapították meg. Minden szabad időmet kutatásra fordítottam. Az Üllő melletti Pa- kony-pusztán rómaiak idejéből mintegy száz „jazig- szarmata” sírt fedeztünk fel. A feltárásokat a múzeum irányításával végeztem. Pako- nyon volt egy katolikus romtemplom. A romok között is találtunk Árpád-kori sírokat. Előkerültek díszgombok, fülbevalók és keresztjelvények. Ugyanezen a részen szláv sírokra is bukkantunk. — A felszabadulás után Üllő és Vecsés között épült felüljáró alapozásánál 200 avarkori sírt tártunk fel. Kiss Károlyt kitartó, áldozatos munkájáért a Nemzeti Múzeum főkapusává akarták felvenni, de ő szerény ember, megmaradt sírásónak. Az elismerést a tudományos világ részéről megkapta. (eni) MAI MŰSOR MOZIK* Gomba: Szállnak a- darvak. Nyáregyháza: Kék rapszódia. Úri: Hős, vagy áruló? Vasad: Az ég Múlása. így készülnek Gyömrőn... Gyomron eléggé későn, február 1-e után kezdték el az alapozó edzéseket a helyi labdarúgók. Mint ismeretes, Lázár Gyula edző megvált a csapattól, s az új idényben az edzői teendőket Gudra Zoltán látja el. Eddig az ificsapattal foglalkozott — dicséretes szorgalommal. Az „egyisták” edzését is nagy ambícióval, lelkesedéssel vezeti. Sajnos, nem könnyű a dolga. Az edzéseken kevés első csapatbeli játékos jelent meg. Először csak három-négy fő vett részt az edzéseken, a létszám most sem sokat változott. Végh, Bechler, Varga /., Varseczki nem látogatja az edzéseket, pedig játékukra nagy szüksége lenne a csapatnak. örvendetes viszont, hogy az ifik 20—22 emberrel készülnek a bajnoki nyitányra. Juhász, Kácsándi, Szűcs az idén már az első csapatban is megmutathatja tudását. Játékukra számít is Gudra edző. Gyömrőn eléggé borúlátón ítélik meg a csapat helyzetét. Amikor arról kérdezem az edzőt, mit vár a csapattól, a fejét csóválja, és legyint: — EDZÉSRŐL EDZÉSRE Majd az első mérkőzés után nyilatkozom... ...és Péteriben A péteri labdarúgók január 31-én tartották első alapozó edzésüket. Hármat a teremben tartottak, aztán a szabadban folytatták a felkészülést Tóth Miklós őrnagy szakvezető irányításával. Játékosállományuk megerősödött. Leigazolták Burjánt Monorról, Czimbalt Vecsésről, Rétfalvit Nagytar- csáról és Kollárt Pilisről. Bolcsik Pál, aki évekig a Vasas Dinamóban rúgta a labdát, visszatért szűkebb hazájába, s ismét a csapat rendelkezésére áll. Péteriben remélik, hogy a csapat jobban fog szerepelni, mint az elmúlt évben. Az első hat hely valamelyikét szeretnék megszerezni, s ez nagy előrelépést jelentene az elmúlt évhez képest. (gér) A Vecsési Fehérnemű Klsz szombaton tartotta közgyűléséi. Képünkön: Regős Sándor, a ktsz elnöke, beszámol a szövetkezet évi munkájáról. Kiss Attila felv. Ez nem volt szép, fiúk! Hírül adtuk, hogy a gyömrői ifjúsági klub szombaton ellátogatott Kókára. A klubesten a gyömrői művelődési ház tánczenekara is közreműködött. A zenekar játéka tetszett a közönségnek, szereplésük nagyban hozzájárult az est sikeréhez. Sajnos, meg kell azonban emlékezni egy másik esetről is, ami bizony nem válik a gyömrői fiatalok dicsőségére. Elkülönítve, mintegy negyven főnyi ifjú utazott Gyömrőről Kókára. Ök alkották a kíséretet, tehát nem tartoztak szorosan a szereplő gárdához. A műsor lezajlása után ez a negyventagú csoport igen jól érezte magát. Az éjszakát Rókán jókedvűen átmulatozták. Ezt nem vette tőlük rossz néven senki. Hajnalban azonban barátainkat pityókásan és rosszkedvűen ott láttuk már a kó- kai busz végállomásán. Midőn a busz befutott, mind a negyvenen megrohanták, es az összes ülőhelyet elfoglalták a munkába induló dolgozók elől. A fiúk ezután csendben maradtak és álomra hajtották fejüket. A kalauz hiába költö- gette őket, egyikük sem volt hajlandó fizetni. A kalauz végül is a fele úton leállította a buszt. Hangosan tudomására hozta a közönségnek, hogy mindaddig nem mennek tovább, míg a jegyváltás meg nem kezdődik. Ekkor az utasok köréből egy rendőrtiszt kijelentette, hogy azok ellen feljelentést indít, akik nem hajlandók a viteldíjat kiegyenlíteni. A fiúk erre kezdték összeadogatni egymásnak a jegy árát. A busz újból megindult. A gyömrőiek közül egy sem aludt már. Igen sokan csúnya megjegyzésekkel illették a jegykezelőt. Az autóbusz csakhamar beért a sülyi állomásra. Itt egy kis közelharc keletkezett. A gyömrői fiatalok hanyatt- homlok menekültek ki a buszból. Kiderült ugyanis, hogy közülük minteny tizen nem fizettek. A kalauz kiáltott utánuk: — Ez nem volt szép, fiúk! <-ky) Útban a békesség felé A napokban adtunk hírt egy idős házaspár — majdnem tragikusan végződő — sorsáról. Ma azonban már nem kell aggódnunk. A probléma a következőképpen oldódott meg: a szomszédok cselhez folyamodtak. Elhívtál? az idősebbik fiút szüleihez, hivatkoztak arra, hogy az apa békülni akar. S megtörtént a csoda: a váratlan találkozáskor — annak ellenére, hogy hangos veszekedést rendeztek — kibékültek. Az apa megbocsátott, a fiú pedig vállalta: gondját viseli a szüleinek. Ezentúl már a friss tejet is az unoka viszi a nagyszülőknek. Lám, nem is volt olyan nehéz segíteni rajtuk. Egy dolog azonban elgondolkoztató: a szomszédokat — akik egész télen át ellátták, s ápolták őket, békülésüket kieszközölték — most látni sem akarják. Bízunk abban is, hogy a fiatalabb fiú is ráeszmél: ki kell békülnie a szüleivel. püspök
