Pest Megyei Hírlap, 1967. március (11. évfolyam, 51-76. szám)
1967-03-16 / 64. szám
Levelezőlap automata Nem minden észrevehetetlen. ami picike. Ez a mondás Cegléd városában is nap mint nap bebizonyosodik, mikor az emberek olyan dolgot vesznek észre, amelyik nem a méreteivel, hanem a jelentőségével kelti fel az érdeklődésüket. Ilyen például a néhány napja utcára került postai levelezőlapot árusító kis automata doboz. A Szabadság téren, a könyvesbolt közelében, a falon helyezték el. Nem nagy dolog: csupán egy ötvenfilléres pénzdarab ellenértékében lehet „vásárolni tőle” világos drapp színű, üres levelezőlapot. Mégis feltűnést keltett, s egyszeriben az is kipróbálja, akinek épp most esze ágában sem volt levelet írni. Az emberek már tervezgetnek — a posta helyett is. Arról beszélnek, hogy milyen jó lesz nyáron, ha ehhez a kjs automatához hasonlóan képeslapot árusítót is szerelnek fel a közelben. Cegléd lassan amolyan tranzit-város lesz. A szegedi szabadtéri játékokra igyekvő külföldiek és hazai látogatók, autósok átmenő forgalmának városa. S ha az ember utazik, szívesen örökíti meg képeslap gyűjteményen azt a vidéket, amerre járt. Hát ezért fogadták örömmel a ceglédiek az első automatát — a következő érkezésének a reményében. (-es) PEST HEGYEI HÍftLAP KÜLÖNKIADÁSA MOZDUL A FÖLD A CEGLÉDI JÁRÁS ÉS CEfóL XI. ÉVFOLYAM, 63. SZÁM 1967. MÁRCIUS 16., CSÜTÖRTÖK Több milliós p a törtei!takarékszövetkezetben A törteli takarékszövetkezet a napokban tartotta meg mérlegbeszámoló és vezetőségválasztó közgyűlését. A gyűlésen több mint száz takarékszövetkezeti tag jelent meg küldöttként Műit évi munkásságukról, elért eredményeikről Farkas Lászlóné igazgatósági elnök számolt be a hallgatóságnak. Elmondotta, hogy bár nyereségük nem érte el az előző évit, ennek ellenére 1966-ban több család részére juttattak kölcsönt, mint 1965- ben. Az igazgatóság úgy döntött, hogy a kezelési költséget, mint a kölcsön után fizetendő kamat százalékát — csökkenteni kell. Így még több család juthat majd még olcsóbb módon a takarékszövetkezettől folyósított kölcsönökhöz. A törteli mérlegzáró közgyűlésen felszólalt Pék Andor, a MÉSZÖV osztályvezetője is. Beszédében ismertette a Pest megyei takarékszövetkezeti mozgalom munkáját és országos viszonylatban elért eredményeit is, melyhez Törtei község is nagyban rult. hozzájáIsmét tanácstagnak jelölték: A választók segítségével Mikor a 8-as számú választókörzet polgárai értesültek a jelölő gyűlés időpontjáról, már tudták, kit választanak. A Széchenyi téri új iskolában megtartott jelölő gyűlésen a javaslat után szinte vezényszóra emelkedtek a kezek a magasba. Minden ellenszavazat nélkül Boros Jánosra szavaztak, aki ennek a körzetnek már másodszori tanácstag jelöltje. Halk, megfontolt szavú ember Boros János. Negyvenhárom éves, hája hófehér. Még mozdulataiban is meggondolt, öten voltak testvérek, szülei nagy gonddal és kevés kenyéren nevelték a gyerekeket A Szolnok megyei Besenyszög ta- nyavilágából került Ceglédre 1950-ben. Négy évi szolgálat után ajánlottáik párttagjelöltnek munkatársai. 1957-ben már a párttagok sorában állt. 1963-ban először jelölték tanácstagnak. — Nagyon meglepődtem akkor. Úgy éreztem, hogy ezt a bizalmat nagyon meg kell szolgálnom. A feladatok súlyát tapasztalat hiányában kétszeresen éreztem. Akkor még nem tudtam, hogy választóim milyen segítőkész emberek. Nem voltam egyedül, mikor a sok problémát meg kellett oldani. Egyszerűen, tőmondatokban beszél. A mostani jelölő gyűlés alkalmával is örült, de a ráháruló feladatokat már tisztábban látja, és tudja, hogy választói nem várnak csodát. — Körzetem — a Beloianisz, a Mária utca és a Széchenyi út által határolt terület — a város egyik legjobban közművesített területe. Gond azonban a Beloiannisz utca köve- zetlensége és a Tejipari Vállalat szennyvízlevezető csatornája, ami töredezett és így a környék lakói, különösen a nyár folyamán jogosan panaszkodnak a bűz miatt. Ezt szeretném feladataim során elsősorban az illetékesek elé vinni. Nem kérdeztem, de beszélgetésünk végén halkan, de nagy örömmel jegyezte meg: a fiam most választ először! Szavaiból egyszerre csendült az apad büszkeség mellett az a tudat, hogy fiából olyan embert, nevelt, aki majd úgy vesz részt a város életében, mint ahogy azt az ő választóitól megszokta. (csat —) Hogyan készül a Hírlap? A ceglédi Kossuth Gimnázium irodalmi önképzőkörének legutóbbi foglalkozásán a diákok az újság történetével — s ezen belül a Pest megyei Hírlap napi mellékletével, a Ceglédi Hírlappal, ismerkedtek. ötletes műsorral kezdődött a népes érdeklődő tábor előtt a találkozó. Két kisdiák humoros párbeszéde volt a keretjáték, a bevezető. Ezután a Ceglédi Hírlap munkatársai adtak kis ízelítőt a gimnazistáknak az újságok keletkezésének történetéről, majd pedig arról, hogy hogyan készül a Pest megyei Hírlap, és hogy jut nap mint nap a futárszolgálattal Budapestre a ceglédi oldal anyaga. Beszélték a lap szerkesztéséről, nyomtatásának bonyolultságáról, a mutációk és a megyei lap összehangolásának módjáról, s arról is, hogy tulajdonképpen hogyan lesz egy ötletből szívesen olvasott riport. Az előadást kérdés-felelet formában vita követte, s végül ifjúsági közvéleménykutatással fejeződött be a találkozó. (práger) A tízezer forintos kezdeti lépésektől nem volt köny- nyű eljutniuk a több milliós forgalomig. A takarékszövetkezet gazdasági eredményei mellett az erkölcsi feladatai teljesítéséről Fodor Imre küldött beszélt. Javasolta, hogy a mozgalom népszerűsítése és szélesítése érdekében egy-egy kölcsönzési formáról, hitelügyletről még bővebben tájékoztassák a lakosságot, még nagyobb gondot fordítsanak az ismertető propagandára. j A közgyűlés végül az új igazgatóság és a felügyelő bizottság megválasztásával fejeződött be. Foto: Jákfalvi Mit láttunk a piacon ? Retek, zöldhagyma, sóska az őstermelőknél MAGAS VOLT A BAROMFI ÉS A TEJFÖL ÁRA A keddi hetipiacos napot nem méltányolta eléggé- az időjárás. Sűrű, permetszerű eső áztatta a piacteret. A bokáig érő sár azonban nem tartotta vissza azokat, akik eladni, vagy vásárolni szándékoztak, nyolc óra felé már amolyan igazi hetipiacos hangulat uralkodott. Különösen azokat a termelőket fogták közre a vásárlók, akik sóskát, zöldhagymát, retket árultak. A vásárlókból azonban — a borsos ár hallatára — bizony inkább csak kíváncsiskodó lett. A termelőszövetkezeti standok polcain hiába kerestünk primőrárut. Egyetlen helyen, a Dózsa Népénél lehetett zöldhagymát és retket kapni, két, illetve háromforintos áron. így primőrárukban az őstermelők uralták a piacot. A sóskát 50 forintért árulták, míg a zöldhagyma — a szövetkezeti ár két forint volt — náluk 2,50—3 forintért „kelW///////////////////////////////////////A lette” magát, csomónként. Fe- jessalátót azjegész piacon nem lehetett látni. A piac „sztárja” — a jelenleg boltokban nem kapható — vöröshagyma volt. Kilónként 8 forintért vesztegették, de sok termelő 10 forintot is elkért kilójáért. Pedig volt bőven, szinte minden harmadik árusnál volt egy kosárkára való. Vevő is akadt szép számmal, akik csak félkilókat vettek, de vették. Nem sokkal maradt le a fokhagyma sem, három, ^íégy darabból álló csomócskat négy forintért lehetett megvásárolni. A tojás ára elfogadható. 1,30, 1,40 volt darabja, míg a szövetkezeti standokon 1,60-ért láttuk kiírva. A baromfi ára szépen „tartja” magát, hónapok óta 120—130 forint a tyúk párja. Hiába kerestünk tsz-csir- két, nem volt. A tehéntúrót egyhangúlag 20 forintért adták — ha a vevő tejfelt is vesz, két decit hat forintért. A magas árak tudomásulvétele után, nem kis irigységgel gondoltunk a pesti háziasszonyokra. Igazolta ezt egy piacon vásárolni szándékozó pesti ember is, aki megjegyezte: — „tartozom az ördögnek egy úttal, mert Pesten ezeket egykét, sőt három forinttal olcsóbban megvásárolhattam volna. (cs—i) Egyre kedveltebb a termálfürdő „Kossuth Lajos üzente... II (III.) Az ereklyék városa A TURINI SZAZAK által ápolt Kossuth-kultusz 1894- ben — Kossuth halála után — újult erővel nyilvánult meg a város életében. Kossuth halálakor a város 11 tagú küldöttséget indított Turinba, majd a pesti temetésen mintegy 2000 ceglédi vett részt. Halála után két nappal a város rendkívüli közgyűlésén elhatározták, hogy méltó emléket állítanak „Kossúth- apánk”-nak: szobrot emelnek emlékére a város főterén. Az április 14-i közgyűlés pedig kimondotta, egy Kossuthról elnevezendő gimnázium felállítását. Ettől kezdve sorra nevezik el a város utcáit, tereit, intézményeit a nagy halottról. (Például Kossuth Lajos utca, Kossuth Lajos tér, Kossuth Gimnázium, Kossuth Múzeum, Kossuth Művelődési Ház, Kossuth Filmszínház, Kossuth Termelő- szövetkezet, Kossuth szálloda és étterem, Kossuth Építők Sport Egyesülete.) Hogy mennyire ragaszkodott a város Kossuth családjához, bizonyítja az a tény is, hogy 1896-ban Kossuth idő- seobik fiát, Ferencet választotta meg országgyűlési képviselőjévé; aki ezt a tisztséget haláláig, 1914-ig viselte. A KOSSUTH-KULTUSZ emlékei közül a legkiemelkedőbb alkotás a Kossuth-szo-r bor, melyet Horvay János szobrászművész készített, s 1902. szeptember 18-án, Kossuth születése 100. évfordulóját megelőző napon leplezték le. Joggal mondható, hogy ez a szobor az ország egyik legszebb Kossuth-szobra, hiszen éppen ezért állították fel ennek a másolatát New Yorkban. Az 1928-as amerikai szoboravatáson 500 tagú magyar küldöttség jelent meg, s ebből 16-an képviselték Ceglédet. Az 1848. szeptember 24-i beszédét örökíti meg az a márványtábla, az úgynevezett Kossuth-mécses, melyet 1931. március 15-én lepleztek le az akkori Ceglédi Takarékpénztár Egyesület intézeti székházának falán. íme a Bárd Miklós által írt szöveg: „Erről a helyről hangzott el 1848. szeptember 24-én Kossuth Lajos toborzó szózata: Hozzád jövék el Derék magyar nép. Elárult Hazám Reménye, vára, oszlopa. S szavára itt e téren kapva szárnyra Zúgott fel, mint a vihar orgonája; „Kossuth Lajos azt üzente”. Ugyancsak a Kossuth-kul-1 túsz emlékeként került Ceglédre a volt pozsonyi Zöldfa szálló és vendéglő egyetlen erkélye, melyről Kossuth 1848. március 17-én kihirdette a jobbágyfelszabadítást és bemutatta az első magyar kormány tagjait a népnek. Az erkélyt a szálló újjáépítésekor bontották le: a pesti Parlamenti Múzeumba került, majd ennek feloszlatásakor Ceglédre hozták. A Kossuth-kultusz ápolása ÁRUTÁROLÁSRA alkalmas raktárakat keres bérletre a Cegléd és Vidéke Körzeti Földművesszövetkezet A VÁROS BELTERÜLETÉN. Az ügyben tárgyal Fodor Imre, az fmsz. központi irodájában 10. szoba Telefon: 127 vagy 190 vetette föl a gondolatot, mel; a kossuthi eszme legszebb ki fejezése lett, hogy létesítsél Cegléd város népe egy Kos suth ereklyemúzeumot, mely ben összegyűjtve a nagy ha zafira vonatkozó emlékeket méltóképpen hódolhasson < szabadság gondolatának. / múzeum 1917-ben alakult, dí megnyitására csak 1921. március 15-én került sor. Ez a múzeum őrzi az ország leggazdagabb Kossuth-gyűjteményét amely a 48-as emlékanyagga együtt jelenleg mintegy 70( darabból áll. Az eredetileg 2000 darabból álló gyűjteménj jelentős része az első, illetve z második világháború folyamán pusztult el. A 48-as fegyver-, kép- és kéziratanyagor túl mintegy 100 darabból állc Kossuth képgyűjtemény, háztartásából származó bútorok és tárgyak, turini szobájának teljes felszerelése, ruhái, pénzügyminiszteri íróasztala, számtalan kézirat gazdagítják a gyűjteményt A VAROSBAN szerte fellelhető emlékek és intézmények s a fennállásának 50. évfordulóját ez évben ünneplő múzeum méltó őrzői „Kossuth apánk” emlékének, a Kossuth- kultusznak, mely egyben Cegléd város haladó szellemét is jelképezi. Ifj. Kürti Béla fürdőjét szívesen keresik fel a reumatikus betegségben szenvedők, de szívesen látogatják a csak vizet kedvelők is. Különösen nagy a forgalom a hetipiacos napokon, amikor a vidékről ideutazó piacosok összekötik a kellemest a hasznossal, szombatonként azonban vidám fiatalok veszik birtokukba a hússzor nyolc méteres medencét. — tiany laiogatoja van naponta a fürdőnek? — kérdeztem Tauber Györgyöt, a fürdő vezetőjét. — Átlagosan 300—350 vendégünk van, ezeknek mintegy 20 százaléka beutalt beteg. A medence mérete és a zuhanyozók száma elegendő, azonban a kádfürdő — nyolc kádjával — bizony már kevésnek bizonyul. (cs—i) Sportvezetők figyelmébe ^ Az MTS Cegléd Járási Ta- $ nácsa mellett működő igazoló $ és minősítő bizottság elnöke $ Petró Mihály a következő felhívással fordul a sportvezetők- $ hoz. § Az új igazoláso-k cseréjét ^ütemterv szerint végezzük. A ^ megadott időpontig a bizottsághoz el kell juttatni a minő- ^ sítési könyvet és az ezzel kapcsolatos okmányokat. Ellenke- i ző esetben csak az átigazolások § után VII. 15-én készítjük el. $ A SK megbízott képviselője $ az ABC kartonokért e hó $ 18-án délelőtt 9 órakor jelenben meg a Járási TS irodájáéban. AZ IMB minden hétfőn ^ és csütörtökön délután 18 óráig ^ tart fogadóórát, é Az ütemterv a következő: 5 Atlétika III. 20—30. Asztalite- $ nisz III. 20—25. Birkózás III. $25—IV. 5. Kézilabda VI. 5—15. $ Kosárlabda VI. 1—5. Labdarúgás III. 20—30. és VI. 15—VII. $ 15-ig. Ökölvívás IV 5—10. Röplabda VI. 1—5. Sakk IV. 10—15. Sí V. 25—30. Sportlövészet ÍV. 15—20. Háromtusa IV. 15—30. Sportlövészet IV. 15—20. Háromtusa IV. 15—20. Súlyemelés IV. 20—25, Teke IV. 20—30. Természetjárók III. 20—30. Torna V. 1—10. Úszás, vízilabda V. 10—20 Vívás V 20—30-ig.
