Pest Megyei Hírlap, 1967. március (11. évfolyam, 51-76. szám)

1967-03-02 / 52. szám

4 ^MCívlap 1967. MÁRCIUS 2., CSÜTÖRTÖK Négymillió-kétszázezer repülőutas az Atlanti-óceán felett A Nemzetközi Légiforgalmi Szövetség (IATA) jelentése ezerint 1966-ban csaknem 4 200 000 személy repült át az Atlanti-óceánon, vagyis 6,2 százalékkal több, mint 1965- ben. Magyar beat-film — „tizen"-éveseknek //' A Magyar Hanglemezgyár­tó Vállalat stúdióiban meg­kezdték Bánovich Tamás „Ezek a fiatalok’’ című film­jének zenei playback felvé­telét. A produkció — amely­nek főhősei középiskolás ama­tőrzenészek — a „tizen”—éve­seknek szól: történetét tu­íjyuísicJ '* 6yriKO!fÁ6 ei&rr Szereplők: Férj, feleség és a harmadik — az Állami Bizto­sítótól. Színhely: családi otthon. A férj éppen egy konyhakéssel akarja leszúrni feleségét. Férj (hörgő dühvei): Most meghalsz... (Magasra emeli a kést) Most már betelt a pohár. Elég volt. Feleség (sikolt): Ne... Ta- »áska . ­Férj: Semmi. Tamáska... Neked már csak Tamás és nemsokára az is csak voltam. Mert meghalsz. S utána me­gyek és ugyanezzel a véres késsel megölöm a szeretődet is ... (Szúrni akar, a nő mene­kül). Feleség: Tamás... Ne... Segítség ... Soha többé ... Ta­más (Szalad körben a szobá­ban). Férj: Ne fuss... A végén ki­fáradok. Tudod, hogy gyenge a szívem ... Meg á kezem is reszket majd a végén, aztán mellészúrok. — Állj meg, te... Harmadik (benéz az ajtón, egy ideig figyel, aztán odaug- rik a férjhez): Álljon meg... maga szerencsétlen ... Feleség (a harmadik mögé bújik): Mentsen meg ettől az őrülttől... Férj: Maga kicsoda? Mars ki innen ..'. Malvin, már me­gint nyitva hagytad az aj­tót ... Hát már ezt sem lehet rád bízni? Az ember már a sa­ját feleségét sem ölheti meg nyugodtan... Harmadik: Dehogynem. Nyugodtan megölheti... Csak kell hozzá valami... Férj: Valami? A valami már itt van, uram... Látja? (Ma­gasra emeli a kést.) Feleség (felsikolt): Szóljon már neki... Megint kezdi... Férj (ordít): Nem kezdem. Folytatom ... Folytatnám, ha ez az úr itt elmenne a fené­be... Az ám, végtére is, kicso­da maga, és mit akar? Harmadik (meghajol, aztán gyorsan megfordul és kezet csókol az asszonynak): Kezét csókolom .. Jó estét, uram ... Elnézést a zavarásért, hogy ilyen intim pillanatban törtem be a családba ... Pemete va­gyok az Állami Biztosítótól... Pemete jön, Pemete lát és Pe­mete segít, mert Pemete min­dig a legjobbkor érkezik... Feleség: A legjobbkor ... Férj: A legjobbkor... De mi a fene jó van abban magának, hogy pont akkor lép be egy lakásba, amikor valaki le akarja szúrni a feleségét? Vagy szeret tanúskodni? Pemete: Én? Tanúskodni? Hát van nekem arra időm ? Pedig, Pemete jön, Pemete lát, és Pemete még a bíróságnak is tudna segíteni, éppen ezért, de mindaddig, amíg ilyen meggondolatlan emberek van­nak, mint önök, addig sajnos, nem érek rá ... Férj: Mi az, hogy meggon­dolatlan? Vegye tudomásul, uram, hogy ez a nő, aki ne­kem ájtatosan pislogó szem­pillákkal örök hűséget eskü­dött, az most mindig behúny- ja a szemét... Pemete: És ebben mi a baj? Férj: Hogy mi? Direkt hunyja be, uram, direkt, hogy azt mondhassa, csak azért té­veszt össze, más férfiakkal... Nahát nekem elég volt és most juszt is megölöm ... Feleség: Hülye féltékeny... Gyilkos ... Segítség! Pemete: Állj! Fegyvert súly­ba! Pemete mindig a legjobb­kor érkezik. Asszonyom, van életbiztosítása? Ugye, hogy hitnes... Pedig, higgye el, sze­catnyi beat-szám színesíti. A film cselekményének szerves részeként feltűnnek majd a vásznon a kedvelt énekesek és gitárzenekarok: többek kö­zött Koncz Zsuzsa, Zalatnay Sarolta, Szörényi Levente, va­lamint az Illés, a Zorán és az Omega -együttes. A készülő film érdekessége, hogy a benne szereplő beat- számokat a bemutató napján piacra dobja a Hanglemez- gyártó Vállalat. Tervek sze­rint a lemezek nemcsak a hanglemezboltokban, hanem a bemutatómozik előcsarnoká­ban is kaphatók majd. „Maratoni" autóbuszvonal Magyarország és Jugoszlávia között a múlt évben — első­sorban az úgynevezett kisha- tármenti forgalomban — ki­lenc vonalon tartottak fenn autóbusz-összeköttetést. Az idén Magyarország és Jugoszlávia között menetrend szerint 17 vonalon közleked­nek autóbuszjáratok. A turisták kényelmét szol­gálja, hogy a főszezonban — az idén első ízben — valóban „maratoni” vonalon utazhat­nak Miskolcról Debrecenen, Szegeden, Újvidéken, Sabácon, Szarajevón át egészen Dub­rovnikig. Hódmezővásárhelyi virágkiállítás Yallauris-iian Hódmezővásárhely régóta baráti kapcsolatban áll a francia kerámiaművészet köz­pontjával, Vallauris várossal. Eddig majolika-tárgyakból rendeztek kölcsönösen kiál­lításokat. Most újabb szín­folttal gazdagodik a két vá­ros kapcsolata. Március 25-én a dél-fran­ciaországi városban virág- bemutatóra kerül sor — meg­hívás alapján — a hódmező­vásárhelyi kertészeti vállalat híres cikkeiből. Nyolc-tíz centiméter átmérőjű nagy­virágú szegfűket és üvegházi rózsákat mutatnak be. Az erfurti és a bécsi nem­zetközi kertészeti kiállításokon arany- és ezüstérmeket nyert virágokat eddig Németország­ba, Svájcba, Ausztriába és Csehszlovákiába exportáltak. Most a francia cégek is meg­ismerkedhetnek a hódmező­vásárhelyi vállalat illatos áru­jával. A JÖ BORÁRÓL IHRES ABASARI BORVIDÉK egyik gazdája, a Rákóczi Tsz, az ország egyik legnagyobb szölő- oltványtermesztő csoportja. A több mint tízmillió új olt­vány nagy részét exportálják, messze földön híresek az abasári szőlővesszők. Jelenleg 130 asszony kezdte meg az oltványkészítést. Művészet és ipar Új külsőt ölt az Olcsó Könyvtár gény özvegy férjének milyen jól jön majd az állam segítsé­ge, amikor zokogó szemmel kiséri ki magát a sírhoz, s könnyeit csak az enyhíti, hogy ugyan a felesége adakozó volt, de a legfontosahbat, az élet- biztosítási kötvényét azt a fér­jére, sőt, a férjének hagyta ... Na, látja ... Az állam minden­kire gondol. Feleség: Hát maga megőrült, vagy engem néz annak? Kös­sek életbiztosítást... Ilyen­kor ... Nézze... nézze, hogy emelgeti azt a vacak kést... Még arra se lenne időm, hogy aláírjam ... Pemete: Hát annyi, ideje azért lenne ... bár, uram, köt­het maga is... Mert lehet, hogy kedves felesége nem hal meg, de mondjuk magát élet- fogytiglanra ítélik ... Ott per­sze, meg is halhat. Amúgy sem néz ki valami jól, s az ilyen elpuhult férjek nehezen bírják a börtönt. Amaz állam ott sem hagyja magára azt, aki bízik benne. Milyen jó érzés lesz azt tudni, hogy felesége nem ma­rad egyedül, mert az ön halála után ... Férj: Menjen a fészkes fené­be ... Sokat törődöm én azzal, hogy mi lesz az én halálom után ... Ez a nőszemély rögtön férjhez menne valamelyik sze­retőjéhez és élnének az én ... Pemete: Pardon... Az ál­lam jóságából... De, uram ... Gondolja meg, s ön is, asszo­nyom ... Szabad ezt a kést egy pillanatra? (Elveszi, nézegeti). Nem is hegyes, nem is éles ... Ezzel kérem, nem lehet ölni... Csak sebezni. Ez az. Az állam erre is gondol. Kössön háztar­tási biztosítást, ablakkár, tűz­kár, betörés, vagy éppen ház­tartási baleset ellen ... Na, milyen vagyok, ríp, milyen az állam? Férj: Ne hivatkozzék itt ne­kem állandóan az államra. Az állam nem jön be ide az én lakásomba, hofgy megzavar­jon legfontosabb teendőimben. Feleség: Igenis ... Nem kö­tünk semmiféle biztosítást... És ne avatkozzék bele a mi magánügyeinkbe... Igaz, Ta­máska? Férj: Igaz, szívem ... Távoz­zék, uram... Pemete: Ügy is jó... Peme­te jön, Pemete lát és Pemete segít, mert Pemete mindig a legjobbkor érkezik. — Tessék, uram, itt a kése, folytassák nyugodtan. (A feleség felé): Sikoly! Mehet. Férj: Köszönjük. Feleség: Köszönjük. Pemete (el). Férj: Most meghalsz... | Most már végre nyugodt va- j gyök... Feleség: Ne ... Tamáska ne i (hirtelen): Hátha nem is ment! még el. Férj (leereszti a kést): Tény- i leg, hátha hallgatózik. Ki nem j állhatom az ilyen minden lé- j ben kanál frátereket... Nézd ; meg, szívem, itt van-e még? Feleség (kinéz az előszobá- i ba, miközben a férj csendesen > dúdolva köszörülni kezdi a | kést): Tamáska... Gyere > gyorsan ... Ellopták a télika- ! bátomat... Férj: A fene egye meg...! Ez a Pemete lehetett csak ... j Pemete (a lap hirdetési ol-j daláról): Pemete jön, Pemete ! lát... Pemete segít, mert Pe- 5 mete mindig a legjobbkor ér- ; kezik... Nem megmondtam $ nekik, hogy kössenek legalább j háztartási biztosítást lopás el- 5 len? Na, ugye... Hol van még $ egy ilyen jószándékú betörő? í Azzal indult 12 évvel ezelőtt az Olcsó Könyvtár, hogy kis- formátumú, 3—4 forintos kö­teteivel ,.sarokba szorítja” a ponyvairodaimat. Széles kör­ben népszerűvé vált az Olcsó .Könyvtár, amelynek a közel­múltban jelent meg a 600. kö­tete. A jól ismert sárga könyvecs­kék küllemét az olvasók nem egyszer bírálták és joggal ki­fogásolták. Ezért a Köteteket új köntösbe öltöztetik. Ezután korszerű zsebkönyv formára, 10.5x18 centiméteres nagysá­gúra méretezik az új kiadvá­nyokat. A korábbinál jobb mi­nőségű papíron nyomják, ol­vashatóbb, ritkább szedéssel, s a kicsiny íveket négyszínnyo­mású, lakkozott borítóiappál burkolják. A tartalmi program továbbra is a klasszikus iro­dalom legértékesebb részéből áll. Az Olcsó Könyvtár májustól jelenik meg új köntösben. Honolului keresztnév Billy Lee honolului lakos­nak kislánya született, aki ezt a nevet kapta: Napuamoha- laonaonaanekawehiwéh-Iona- kuahiweanenavawakehoonka- kehoaalekeeaonana Inanania­keoao Hawaikawanao Lee. A név ezt jelenti: A hegyek-völ- gyek dús, viruló virágai illat­tal kezdik betölteni a levegőt Hawaii széltében-hosszában. Az épületkerámia a korszerű építkezésnél nélkülözhetetlen. Mint művészeti ág több évszá­zados, sőt több évezredes. Az aquincumi rómaiak mozaik­padlói és az országban bár­hol feltárt római települések maradványai mind őrzik e művészet ő&iségét. Hazánkban, mint ipariig, rendkívül fiatal, alig tíz- íves. 1958 óta a Budapesti Építő­anyagipari Ktsz pomázi és szentendrei üzemében korsze­rű gépek segítségével állítják elő a díszkerámia kályhák, kandallók, mozaikpadlók, fa­lak alkotó elemeit. Az iparmű­vész ezeknek a geometrikus formáknak játékával hozza létre egy-egy épület belső vagy külső „öltözetét”. A nyugati országok érdek­lődését is felkeltették az 1964-es Budapesti Nemzet­közi Vásáron kiállított tár­gyak. Bár az elmúlt év export­terve csak 370 000 forint volt, az idén sokkal nagyobb érdek­Az idei tervek most készül­nek. Főleg Veszprémben, Győ­rött, Miskolcon és Szegeden dolgoznak majd egy-egy épü­leten a ktsz művészei és munkásai. ' Hogyan kapcsolódott össze a kerámiaipar és a művészet? Bizonyára gyakran előfor­dul, hogy az építész és a keramikus nem jut közös nevezőre, ennek következményét látjuk néhány épületen; tagolatlan, darabos, nehézkes díszítést. Ennek ellenkezőjét bizonyít­ják az Astoria, Emke, Abbá­zia és más éttermek, épüle­tek, ahol sikerült összhangot teremteni a tervező és az öl­töztető között. A két üzem elsősorban az alkotóelemek formai gazdagsá­gára törekszik, s talán a leg­távolabbi cél, hogy a lakás- díszítő kerámiákból — dísz­kályhákból, mozaik falakból — egyre több jusson az em­berek otthonába. Legújabb termékeikkel az ismerkedhet ködösre számít a vállalat. A külföldiek számára legnépsze-11967-as BNV-n rűbbé a kerámia plakettek j a látogató. Váltak. I Illaváts Gabriella — Mit hallottam magáról, Erzsi néni! — támaszkodott a présgépnek Kucso- ra, a művezető. Es Erzsiké úgy szégyell- te magát, hogy ezúttal a nénizésért se kezdett veszekedni. Aznap reggel a tmk heccmesterének, Zobáknak, sem akadt nehéz dolga. — Bálint, Bálint — kajánkodott. — Te is csak szövegelsz az inasaidnak, hogy így, meg úgy, miközben ... — Igen, a múltkor is ... — kezdett volna panaszkodni Maszat, a legszemte­lenebb lakatostanuló, de gyorsan abba­hagyta, mert Bálint a durvareszelöért • kapott. Már kora reggel azon röhögött min­denki, hogy Bokács Dezső, a szigorúsá­gáról híres fizikatanár, lógáson érte léét diákját. Üres maradt ugyanis az utolsó két órára az első sor két széke, s ezt látva Bakács, nagyot csapott az asztal­ra. — Rosszul érezték magukat — kiál­totta kórusban az osztály. — Micsoda? — nézett a. tanár dühö­sen. — Láttam őket, amint jegyet vál­tottak a Vörösmarty moziba. Erre aztán csend lett, vége szakadt a nagy cinkosságnak, de másnap annál hangosabbak voltak az öltözők a friss pletykáktól. Egy hónapja folyt a tanítás a kihelyezett iskola nyolcadik osztályá­ban, Bálint azt is kéthetes késéssel kezdte, de ez a }cii idő is elég volt arra, hogy ha mostanában a geometriaóráh háromszöget szerkesztettek, hát ennek ürügyén össze-össze bújtak Erzsikével. A dolog úgy kezdődött, hogy az egyik este Bálint, az „új fiú”, nagy zavartan álldogált a diétásétterem bejáratánál, mert az alakult át estére a nyolcadiko­sok tantermévé. Látva nagy tehetetlen­ségét, Erzsiké volt az, aki megsajnálta és felajánlotta, hogy üljön mellé, ott még van egy üres hely. Bálint örült a szives szónak. Ahogy elindultak be a terembe, gyorsan magyarázni kezdte, hogy bizony, ő már elvégezte ezt az osztályt, de hát a háború alatt lebom­bázták az iskolát, s ö bizony, nem sza­ladgál a másolatokért, kijárja inkább még egyszer. Mire a történet végére ért, beértek a padokhoz, s ekkor már nem utasíthatta vissza a kedves aján­latot, pedig Erzsiké az első sorban ült, s az a szabad hely, pont az íróasztal elé esett. Éppen ez tett a veszte. Erzsiké volt az osztály legjobb tanulója, ezért a tanárok őt is gyakran felszólították, gondolván, hogy szomszédjához hason­lóan, ő is a tudományok mestere. Szerencsére vége lett ennék a napnak is. Nyolckor kicsöngettek, illetve az ez­zel megbízott diák verni kezdte a pad­ját. Ez volt a jel. Felszabadultan özön­lött ki az osztály a teremből, csak Bá­lint torpant meg az ajtóban. — Abbahagyom. Nekem ebből ele­gem van! Belőlem nem csinálnak bo­londot — merthogy a gyakori felszólí­tásoknak általában köznevetés lett a vége. Erzsiké, mert persze, neki szólt a ki­törés, vigasztalni kezdte, majd, mivel semmi szó nem használt, felajánlotta Bálintnak, hogy majd ő segít: amíg be­lezökken a tanulásba, együtt veszik át az anyagot. így indult tehát a dolog, s bár ebből a többiek csak azt látták, hogy Erzsiké meg az „új fiú” nagyon jól megértik egymást, mégis híre ment ennek a diákszerelemnek. Észrevették ezt persze a tanárok is. akik diákjaik­hoz hasonlóan, fáradtak voltak, az egész napos munka után úgy villamosoztak ki a gyárba, de hát, amíg az a mozi­eset meg nem történt, senki sem szólt, természetesen. A megbeszélt időben pontosan megje­lent Bálint, vitt egy csokor virágot is, mire Erzsiké megkínálta őt egy pohár­ka házi készítésű likőrrel. ízlett az ital, s Bálint nagyon az üveg felé tekinge­tett, de látszólag hiába, mert Erzsiké előszedte a fizikakönyvet. Olyan fájdal­massá változott erre a másik tekintete, hogy Erzsiké megsajnálta, töltött ismét. — De finom volt — dőlt hátra Bálint a székben, s közben megpróbálta mesz- szebbre tolni a tankönyvet. Erzsiké most már nem tiltakozott annyira he­lyesen. Nem szokott ő inni, gyorsan a fejébe szállt a likőr, s különben is, de régen volt az, hogy ű vendéget fogadott, olyan vendéget, aki csak neki teszi a szépet. Géza fia este kilenckor ért ha­za, s kissé megdöbbenve látta a félig üres üveget, meg annak az iskolatárs­nak a csillogó szemeit. — Mama! Kedves mama — fordult anyjához, amint magukra maradiak, de Erzsiké, a csendes Erzsiké, ezúttal ki­kelt magából. — Mit akarsz?! — hárította el a kér­dőre vonást. — Hozzád is feljönnek az évfolyamtársaid az egyetemről. Először járt itt, meg kellett kínálnom, s ezzel dühösen készülődni kezdett a lefekvés­hez. Azonban a következő korrepetálás­ból sem lett más. Bálint, az örök agg­legény, magára sem ismert, annyit pa­naszkodott. A harmadik és ugyancsak hasonlóan sikerült pótóra után, Géza már nagyon sötét szemekkel méregette a vendéget, s a következő napon a mo­ziba lógással, be is telt a pohár. — Találkoztam Bokács Dezsővel — mondta este anyjának, sokat sejtetően. Erzsiké csak hebegett. Bokács és s fia együtt érettségiztek, a fiát azonban később vették fel az egyetemre. — Kedves mama — mondta szigo­rúan Géza, aki idén végez, és szintén tanár lesz. — Kedves mama, amíg nem fejezi be a nyolcadikat, nem találkoz­hat azzal a Bálinttal. És Erzsiké nem mert vitatkozni majd­nem tanár fiával. Persze, ennek is híre -ment a gyárban, mert hogy ezután mát titokban kellett találkozni. — Na, Erzsi néni — szemtelenkedett Kucsgra művezető — eltiltották a fiú­jától, mi? — És Erzsiké még a nénizé­sért sem szólt. — Bálint, Bálint, most mihez kezdesz — harsogott a tmk, és tanácsot is adtak, kérdezze meg Maszatot, mit is kell ilyenkor tenni. A műhelyben a nagyolóreszelő után kapkodott, de este a Simphonia-presszó- ban — ez volt a titkos találkozóhelyük, szódavíz mellett tanulták a fizikát — vigasztalhatta Erzsikét és saját magát is. — Minden csoda három napig tart, ne törődjünk vele. Erzsiké azonban jó hírt hozott — Azt mondta a fiam, ha jó lesz a negyedévi, akkor hetenként egyszer ta­lálkozhatunk.

Next

/
Oldalképek
Tartalom