Pest Megyei Hírlap, 1967. március (11. évfolyam, 51-76. szám)

1967-03-14 / 62. szám

A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XI. ÉVFOLYAM, 61. SZÁM 1967. MÁRCIUS 14., KEDD Galambfelhők a határban Nem szabad kiengedni a házi galambokat 1300 holdas tenger a Dózsa földjein Megkezdték a tojás lerakást a rajnai libák A Dózsa Termelőszövetke­zet sem szűkölködik belvizek­ben. Földjein, ha nem is egy tagban, közel ezerháromszáz holdas tenger hullámzik. Pon­tosabban ezerkettőszázhatvan hold van víz alatt. (ötszáz hold gabona, a többi szántó, rét, legelő, szőlő, gyümölcsös stb.) — Ez a sok víz bizony hát­ráltatni fogja a tavaszi mun­kákat — mondja Kakuk János főagronómus és állattenyész­tő. A korai vetések alá most készítjük elő a földet. Húsz hold borsó már a földben van. Még száz- nyolcvan holdat vetünk szakaszosan a későbbiek folyamán. Újdonság is lesz, tizenöt hold mák, amelyből nyolc holdat mór elvetettünk. — Térjünk át az állatokra. Kilencvenöt tehenet fejünk. A napi tejhozam átlagosan hét- százhatvan liter. Ebből négy- százötven litert leadunk, a többit az itatós hetvenegy bor­jú nevelésénél hasznosítjuk. Hetvenöt marha hízik, a nyolcvanhét üszőborjúból ti­zenhat vemhese t leszerződtet­tünk. Jó volt az idő is, volt elég alomszalma, és takar­mányban sem voltunk szűké­ben. Erősek, egészségesek a juhok. Már eddig hétszázti- zenöt kisbárányunk van. Még néhány lesz. Végeredmény­ben hétszázhatvan kisbá­rányra számítunk. Április vé­gével az elválasztás után meg­kezdődik a fejés és a gyapjú­nyírás. A becslés alapján 4,5 kiló gyapjút ad egy-egy állat. — Jól teleltek a rajnai li­bák is, mind a háromezren, mert a szövetkezet központjá­ban levő kiadós vízmennyiség kitűnő fürdőhelynek bizonyult számukra egész télen. Most meg még nagyobb a víz. Az éjszakákat a régi csibeneve­lőkben töltik. Pár hete „megkomolyod­tak” a libák, (2 ezer darab tojó, ezer darab a gúnár). • úlasaiiísi nagfggyülés Ma délután 3 órakor az ál­lami gazdaság feketci kultúr­termében S. Hegedűs László, városunk országgyűlési kép­viselőjelöltje beszél a válasz­tási nagygyűlésen. Emberségből kitűnő! Megtalálták a piros pénztárcát A kocséri takarékszövetke­zet ügyvezetője március 7-én délben az OTP nagykőrösi fiókja előtt egy piros pénz­tárcát talált, amelyben körül­belül 160 forint készpénz, egy női zsebkendő, egy kis kulcs és különböző iratok voltak. Az iratokból megtudta, hogy elvesztője Szűcs Ferenc, (Nagy­kőrös, Pöcök dűlő 15 szám.) aki pénztárcáját a takarék- szövetkezetben átveheti. A tavaszi vetések idején a házi galambok évről évre na­gyobb kárt tesznek a vetések­ben. Reggelenként a házi galam­bok nemcsak a határból, ha­nem a város minden részéről felhőszerűen ellepik a vetése­ket és sok drága magot kiszed­nek a földből. A külterületiek ilyenkor a baromfiakat és a galambokat elzárják, így tart­ják vissza őket a borsó-, nap­raforgó- és más vetésektől, miután a mérgező hatású vegyszerekkel csávázott mag­tól a jószágok ugyanis elpusz­tulnának. A városi galambte­nyésztők viszont nem sokat törődnek a mezőgazdasági ér­dekekkel, pedig a csávázott magoktól gyakran értékes faj- galambjaik is elhullanak. A termelőszövetkezetek a pocok és más dúvadak irtásá­ra, a város mezőgazdasági osz­tályának engedélyével a földe­ken mérgezett eleséget helyez­nek el, amelytől a baromfi és a galamb is menthetetlenül elpusztul. Mindezek mellett, mint dr. Hanny Vilmos, a mezőgazda- sági osztály jogügyi előadója elmondotta, más veszély is fe­nyegeti a vetésekre szálló ga­lambok tulajdonosait. A BTK. 353. paragrafusának első be­kezdése szerint ugyanis, aki állatot tart, teljes felelősséggel tartozik az állat által okozott kárért. A termelőszövetkeze­tek tehát a kárt okozó állato­kat, baromfiakat, galambokat befogathatják és a tulajdono­saiktól kártérítést követelhet­nek. Ezek szerint mind a kül-, mind a belterületi baromfi- és galambtartók saját jól fel­fogott érdekükben jól teszik, a vetések kikelése és meg­erősödése előtt nem engedik ki a fiatal vetésekre galambjai­kat sem. kopa Csattog a kalapács, a véső Ha egy műkedvelő színielő­adáson a jegyszedő azt mond­hatja, hogy majdnem telt ház van, akkor az kassza­sikert jelent. A művelődési ház ifjúsági színjátszó cso­portja néhány nappal ezelőtt sikert aratott. így is, úgy is. Tehát „művészi” és kasz- szasikert egyaránt. A „művé­szi” nem azért tevődött idé­zőjelbe, mintha bármiféle le­kicsinylés lenne szándékom­ban. Nem. Csak a köztudat­ban a művészi fogalma ösz- szekapcsolódik a kőszínház fogalmával, neves művészek együttesével, nagy színmű­írókkal, és korszerű techni­kai berendezésekkel, fény- és hangkulisszákkal. Akik szombaton beültek a nézőtérre, nem hivatásos mű­vészek produkcióját várták. Azt is tudták, hogy Mágori Erzsébet vfgjátéka nem ér fel például Tabi Lászlóéval. Amit vártak azonban, azt maradéktalanul meg is kap­ták. Mit? Kezdő színjátszók, jó, tartalmas — olykor felszaba­dult színjátszását, kedvesen, közvetlenül. Ami ebből az előadásból kimaradt, annak nem a szereplők, és nem is a rendező az oka, hanem a darab. Ez a darab (sokkal jobbak is akadnak a „szín­játszók kiskönyvtárá”-ban) sikerületlen. Természetesen tudom, hogy vannak szemé­lyi és technikai kötöttségek, mégis — ha tovább akar lépni ez az együttes — a kö­Pál Gyulával a művelődési osztály gazdasági felügyelő­jével találkozva — kérdez­tem. — Mit keres itt, hiszen be­tegállományban van. — Bejöttem megnézni a munkát. Be kell fejezni ápri­lis negyedikéig, akárhogyan is.., Ha igy dolgoznak, sikerülni fog. (b. h.) A cigánybáró Képes Regénytár Pénteken újtípusú könyv, a Képes Regénytár első kö­tete jelent meg az üzletekben. A Képes Regénytár kötetei­ben a cselekmény minden lé­nyeges mozzanatát képek il­lusztrálják. A sorozatban a klasszikus magyar és külföl­di írók alkotásai jelennek meg. A Képes Regénytár Jó­kai Mór A cigánybáró cí­mű művével indul. Addig jár a korsó... emW'WMSSSSSfSSSSSSSSSSSSSSSSMSSSfSSSSSSSSSSSSS/SWSSSSSSSSSSSSSSSSSS/’SSSSSSSSSAfSSfSSSSMSSSSMSMSSSfSMSSSSSSSSWSS' MEGYEI TANACSTAGJELÖLT Dr. Hídvégi Zoltán Több pénzbírsággal háta mögött ünnepelte huszadik születésnapját tavaly szep­tember 2-án Petrák Sándor (Vadas utca 17) nagykőrösi fiatalember. Lehet, hogy éppen a szüle­tésnapja megünnepléséhez kellett az a 100 forint, ame­lyet Szentpéteri Gergelytől csalt ki? A konzervgyárban és a lá­dagyárban dolgozott egy ideig, __ majd alkalmi munkákból élt. így került Pólyák István ma- § gánfuvaroshoz kisegítőnek. S Gyakran egyedül is fuvaro­zott, és ilyenkor ő vette fel a $ fuvardíjat is — meghatalma- S zás nélkül. KÉSZÜL A TABLÓ A gimnázium kollégiumának fotoszakköre készíti az érettsé­gi tabló fényképeit. SPORT MHS sportlövész aranyérem A Magyar Sportlövő Szövet­ség ünnepélyes keretek között értékelte a Népköztársasági Kupa országos sportlövő baj­nokságát és osztotta ki a dí­jakat. A Nagykőrösi Gépja­vító Állomás lövészcsapata megyei szintű ifjúsági kispus­kaversenyben országos első lett. A csapat tagjai, Bocskai László, Jakab József, Utasi László és Borbély Ilona 5416 pontot értek el. Egyénileg Bocskai László megyei első lett. A felnőtt férfi kispuskaver­senyben megyei harmadik he­lyezést ért el a Nagykőrösi Ládagyár csapata. A jó eredmények igen mos­toha lőtérviszonyak mellett születtek, de egyben azt is mu­tatják, hogy mielőbb meg kell építeni Nagykőrösön egy kor­szerű lőteret. A nagykőrösi lövészcsapa­tok megkezdték a felkészülést az április 2-án sorra kerülő Felszabadulási Kupaverseny­re, amelyet a MHS április 4-e tiszteletére rendez a nagy­kőrösi lövészcsapatok számá­ra. (P. S.) Csattog a kalapács, bújik a 'alba a véső, s eltűnik a ká- >el is, vakolat takarja. A nagykőrösi művelődési láz emeletén ahogy mondani szokták — „áll a bál”. Dolgoz­lak a Ceglédi Építőipari Vál- alat szakemberei, hogy miha- narébb elkészüljön a födém­sere. Az emeleten parkettáznak, estik az irodákat. Űj csilláro­dat kapnak a szobák. vetkező darabot jobban kell kiválasztani. (Ehhez segítséget s lehet kérni,) Akkor aztán íz az együttes még sok kelle­mes estét szerezhet a nézőtér­iek. (b. h.) i Egyrmagvú cukorrépa horpácson nemesített cukor­répafajta köztermesztésben való el­terjedése jónéhány évet vesz igénybe, addig is át­hidaló megoldásokat kell alkalmazni. Javasolták, hogy a köztermesz­tésben levő, nagy gyökérter­mést adó és magas cukortar­talmú répafajták magjaiból mechanikus úton állítsanak elő egymagvúakat,. s ezeket szemenkénti vetéssel tegyék a földbe. Ezer mázsa takarmányrépa A Szabadság Termelőszö vetkezet a háztáji állatállo­mány fejlesztéséért elhatá rozta, hogy ezer mázsa takar mányrépával nyújt segítsége a neveléshez. Az érdeklődői további felvilágosítást a tér melőszövetkezet mintakert mázsaházában kapnak. Pénteken Sopronhorpácson tanácskoztak a cukorrépane­mesítéssel foglalkozó kuta­tók, a termelők, a gépesítési szakemberek és a cukoripar képviselői. Megállapították, hogy a termesztés távlati jövő­je, az örökletesen cgymag- vú cukorrépafajta elter­jesztése, — ami feleslegessé teszi a legnehezebb munkát, az egye- lést, — és a betakarítás tel­jes gépesítése. Mivel az örök­letesen egymagvú, Sopron­ravaiy nyáron rajor ueia- fiénak hulladékfát szállított is fuvardíj címén 120 forin­tot vett fel, amit el is költött. Dsszel Csutár Ilonának tíz mázsa fahulladékot szállí­tott, de azt tizenhárom mázsának mondta és így 10 forinttal többet kapott, mint amennyi ténylegesen járt /olna. Szeptemberben Szent- >éteri Gergelytől vett fel száz 'orinttal többet tíz mázsa hul- .adékfáért. Decemberben Pólyák István ■zállított tíz mázsa fát Vil- ám Lászlónak, akivel úgy ál- apodott meg, hogy a fuvar- iíjat csak később kell kifizet­ne. Petrák egy héttel később megjelent Villáméknál azzal, rogy Pólyák küldi a pénzért. Lillám László kifizetett neki 137 forintot. Később Petrák is­mét elment a hátralékért, de ízt Villám már nem volt haj­landó kifizetni. Végül is Petrák lebukott, a zárosi bíróság négyrendbeli :salás miatt öt hónapi bör­tönre és 400 forint megfize­tésére kötelezte. Az ítélet nem jogerős. | $ Mit látunk ma a moziban? í J Hölgyek és urak. Pietro | Germi magyarul beszélő szé­lesvásznú olasz—francia film- $ szatírája. Csak 16 éven felü­liek látogathatják. ! Magyar híradó. $ Előadás kezdete: 5 és fél 8 i órakor. ! —: r ANYAKÖNYVI HÍREK S Született: Budai Sándor és Mé­száros Margit : Zoltán, Matastik János és Töröcsik Terézia: Mag- fcdoLna, Szentpéteri János és Ko- sroknai Borbála: János, Vágó Zsig- Smond és Ragó Margit: Zsigmond, 5 Kovács László és Kaiser Erzsé- ^bet: Rudolf, Jakab György és ^Kovács Mária: Amália és Borbála, Csapó Ambrus és Illés Mária: s Ambrus, Csókás István és Tör- sköly Julianna: Ágnes, Barna Jó- szsef és Medgyesi Eszter: István, $ Zöldi Ferenc és Matosi Gizella: ^ Zoltán, Nyitrai István és Lovas ^Erzsébet: Ildikó, Szabó János és fcsinkó Erzsébet: Erzsébet, Csikós sSándor és Erdei Irma: Sándor ne- S vű gyermeke, s Házasságot kötött: ^ Szilágyi Károly és Illés Irén. ^ Meghalt: Szentpéteri Lászlóné Nánai- sSzócs Zsuzsánna (Szeglet u. 11.), s Pászti Imre (Pásztor u. 21.), Kopa S Ferenc (Zrínyi u. 45.), Karai ^Györgyné, Mádi Ilona (Losonczy fcu. 44.), Fejszés-Tóth Imre (Bolgár Ü U. 5.). nem panaszkodhat... Az or­vosi ellátottság terén orszá­gosan is a legelsők között van. ötven orvosra jut huszonöt — a peremkerületeket is bele­számítva — körülbelül har­mincezer lake«. Ez jó arány­szám ... Persze, akad azért tennivaló... Megkérdezem: mire gondol konkrétan? — Meg kellene szüntetni a kórház tagoltságát. Egy he­lyen kellene összpontosítani mindhárom intézményt: fel­nőtt kórházat, szülészetet, gyermekkórházat. Ez feltétle­nül emelné az orvosi munka színvonalát. ... Megfontoltan és felelős­ségérzettel beszél. A közéletről sokat. A magánember annál nehezebben nyilatkozik. De vajon hol végződik a közéleti, és hol kezdődik a magánember?!... Dr. Hídvégi Zoltán esetében ezt különös­képp nehéz eldönteni. A hobbyja felől érdeklő­döm. — Szeretek televíziót nézni, olvasni és utazni — mondja. És szereti a gyerekeket. Ez természetes. A gyermek- kórház főorvosa. — pintér — — Mi hozta vidékre? — kérdezem. — önállóbban akartam dol­gozni ... A klinikán jobbak az adottságok, nagyobb lehetőség van a kutatásra, önálló dön­tésre viszont kevesebb. Ha kórházban dolgozik az ember, közelebb kerül az élethez. Nincs „válogatás” a betegek között, minden kóresetre meg­oldást kell találni. A klinikán szakszervezeti titkár volt, Kőrösre kerülve pedig megválasztották a vá­rosi Vöröskereszt elnökévé. 1963-ban megyei tanácstag lett. Ugyanakkor a megyei egészségügyi állandó bizott­ság elnöke is. — Nem fárasztja a sok el­foglaltság? — Szívesen csinálom, amit vállaltam. Elsősorban orvos vagyok, de közéleti ember is. Néha fárasztónak tűnik, de az emberek bizalma kárpótol a fáradságért. Jólesik meghall­gatni őket, és dolgozni igazsá­gukért. — A város egészségügyi helyzetéről mi a véleménye? — Ismerem Nagykőrös, sőt a megye legnagyobb részének egészségügyi helyzetét. Kőrös Az Encsi utcai rendelőinté­zetben fogad. Két vizsgálat között beszélgetünk. Elmondom, mit tudok ró­la ... Bólogat. Valóban, nyolc év­vel ezelőtt került Nagykőrös­re. Azelőtt budapesti klini­kán dolgozott, egy ideig a Eyermekbénulásos betegek kórházának és a pártközpont- tiak volt orvosa. UVIVUIV5 ixa uu, v au IAJ~ jás a napi eredmény, mintegy négy hét óta. Ezeknek a li­báknak évi negyven tojásnál több a hozamuk. Mi negy­ven tojásra építettük a tervet. Bízni, remélni szabad és nem Ao tcigcHij uA, í í\j i let íciiic* nyékét fűzünk ezekhez a li­bákhoz. A libatojásokat szer­ződésünk alapján darabonként tizenhat forintért veszi át a BARNEVÁL. (fehér) Színvonalasat, és jól Varázsftivola Tarka madár Március 16-án az ifjúsági bérletsorozat ötödik előadását rendezi az Országos Filhar­mónia. Az általános iskolák részére Tarka madár címmel állítottak össze zenés ismer­tetőt. A Varázsfuvola keresztmet­szete a középiskolások zenés műsorának címe. Fellép: Jancsó Adrienne, Béres Ferenc. Az általános iskolások mű­sora fél 12-kor, a középisko­lásoké délután 2-kor kezdődik a művelődési ház színházter­mében.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom