Pest Megyei Hírlap, 1967. március (11. évfolyam, 51-76. szám)

1967-03-14 / 62. szám

1967. MÁRCIUS 14., KEDD fí.41 MáCVKi hírlap 3 Villanófény Mindennapi italunk —■ Jön a jó idő. folytathat­juk a bukdácsolást. — Bárcsak már mi is bukdácsolhatnánk. — Miért, maguknál még nincs ott? — Nincsen. Még a kútra járunk. A beavatottak számára ért­hető párbeszédet végül is a kút említése segített megfej­teni. A két dunakeszi asszony, akinek beszélgetését — néhány mondat erejéig — kihallgat­tam, a községet mind jobban behálózó vízvezetékre utalt szavaival. Az építés okozta bukdácsolásra, s arra, hogy bárcsak már az ő utcájukban is eljönne a bukdácsolás ide­je. A község jelentős öszseget fordít a vízműre vízhálózata fejlesztésére, s mindennapi, nélkülözhetetlen italunk itt téma és — közügy! Az egészséges ivóvíz bizto­sítása, a valamikori egyetlen ártézi kút használatával járó kényelmetlenségek megszünte­tése jelentős erőfeszítéseket követelt és követel. Felsősö­dön az ivóvíz társulat adta ke­reteken belül igyekeznek meg­oldani a gondot, megkezdődött a szód ligeti regionális vízmű tervezése, s mindez csak Du­nakeszi környékén kínálkozó példa. A megyében az elmúlt években 15 törpevízmű épült —, számuk öt év alatt nyolc­ról 26-ra nőtt —, a lakosság társulásai 33<> kilométer hosszú vezetékkel bővítették az ivóvíz szolgáltató hálózatott Amilyen szertartásszerű rendje volt valamikor a kútra- j ár ásnak — a kék meg vörös vízhordó kupák súlyát aligha felejti bárki is. aki hosszú éve­kig cipelte azokat — olyan köznapi dolog mindinkább, hogy a falusi ember is csak el­fordítja lakásában a csapot, s ömlik a kristálytiszta víz. m. o. A haszon a rádiaké marad Tervek a málnatermelés fellendítésére árban kapták kézhez az enge­délyt, s azóta sok tapasztala­tot gyűjtöttek. — Tíz vagon málnára készí­tettük a tervet. Azért ennyire, mert a tagok háztáji gazdasá­gaiból is szeretnénk felvásá­rolni az ipari málnát, továbbá újabb 63 holdat akarunk tele­píteni. A málna értékének, a ráfordításoknak, valamint a bevételnek egybevetése után, másfélmillió forint tiszta hasz­na lesz az üzemnek. Az elnök, aki ugyancsak is­meri az adatokat, hozzáteszi: — A haszon tehát a miénk marad! A számítás megalapozott, annak ellenére, hogy túl szé­pet mutat. A tagok között is akadt, aki kétségbe vonta, de a közgyűlésen bebizonyították nekik, hogy nem a ceruzában van a hiba, hanem sokkal in­kább ott, hogy eddig a haszon a konzervgyáraké maradt. A beszélgetés során a régi témára, a didimella fertőzésre tereljük a szót: — Megpróbáljuk, védeke­zünk ellene. Tavaly ősszel például permeteztünk — elő­ször. Jól teleltek a vesszők. Nagyon bízunk! A nehézségek elleni harc­ban, rendszerint az ember ke­rekedik felül. Különösen, ha értelmét látja a küzdelemnek. A rádiak pél­dául elhatározták, hogy a 63 holdat — amit a közeljövőben telepítenek — olyan fajtával ültetik be. amely sokkal job­ban ellenáll a fertőzésnek. Az ültetvényeket az eddiginél jobban gondozzák. A múltban például nem volt kifizetődő leszedni az ipari málnát. Az idén már ennek a szedését is ugyanúgy fizeti a vezetőség, mint az értékesebb, az úgyne­vezett guruló málnáét. Teheti, mert a szövetkezet számára ez is nagy értéket jelent. Hogy mennvít,? Feleljenek rá a tsz vezetői: — A feldolgozóüzem létesí­tésével egy-egy kiló málna át­lagára 20 forint fölött lesz. Az üzem tiszta haszna ezer forint­tal növeli a tagok évi részese­dését. Mihók Sándor * I KÉT ÚJDONSÁG Riasztó hírek érkeztek az elmúlt években málnaterme­lő vidékünkről, a váci és a szobi járásból. A didimella- fertőzés nagyarányú elterje­déséről tájékoztattak. Csök­kent a termésátlag, a kipusz­tult ültetvények helyébe, szinte egyetlen gazdaságban sem szándékoztak ismét mál­nát telepíteni. Nincs a gombabetegség el­len védekezés? Ezt a kérdést sokan tették fel. Tavaly ilyenkor erről be­szélgettünk Könyves Józseffel is, a rádi Üj Elet Tsz elnöké­vel. Véleményének súlyt adott a szövetkezet tulajdonában le­vő 108 hold nagyüzemi mál­nás és a nagy tapasztalat, amit a gazdálkodás során szerzett. Őszintén megmondotta: nagy kárt tesz a gombabetegség, de legalább ennyire káros, hogy csökken a termelési kedv. A szövetkezeti gazdák nem talál­ják meg számításukat. Egy- egy hold málna, nem hoz na­gyobb hasznot, mint ugyanek­kora területen a burgonya. És mennyivel nagyobb szakérte­lem, több fáradság kell a mál­na termeléséhez. Még a mos­tohább körülmények, a beteg­ség elterjedése mellett is több terem, mint amennyit leszed­nek, átadnak a felvásárlónak. A termésnek legalább 20—30 megyei Faipari Vállalat. Sokan azt is tudják, hogy az új la­kások parkettjei, ajtói, ablakai is itt látnak napvilágot. Üzemi újdonság, mégis köz­érdek, hogy új részleget állí­tottak szolgálatba. A közis­mert, könnyen karcolódó, ha­gyományos „politúrozás” Sell- lakkos fényezés helyett nitro- lakkos felületet vonnak a fa­anyagra. Ez aztán karcolás- és hőálló. Ugyanakkor nem kézi erővel, hanem a gép segítsé­gével végezhetik el mindezt. Ilyen módon készül naponta 50—60 korszerű íróasztal. Nyilván ezek nyomán szüle­Ideál asztal Nyári víkendház Már szolgált néhány megle- ! tett az idei BNV-n bemuta­százaléka a bokrokon marad: az érvényben levő felvásárlási árak mellett nem érdemes le­szedni. Így összegezte véle­ményét: — Sokat segítene a málna árának rendezése, de még töb­bet, ha a szövetkezetek enge­délyt kapnának a lé-málna feldolgozására. A napokban ismét beszél­gettünk Könyves Józseffel. Első szava ez volt: — Kézhez Kaptuk az engedélyt a szörpök és gyümölcslevek készítésére. Három esztendeig kellett ] várni, amíg engedélyezték. I Igaz, ez idő alatt sok víz le­folyt a Dunán, sokat változott a gazdasági szemlélet. A ter­melőszövetkezetek önállósá­gának elismerése, a népgazda­sági érdek helyes értelmezé­se nyitotta meg az utat a szö­vetkezet törekvése előtt. A szövetkezeti feldolgozó- üzemek létesítésének ellenzői azzal érveltek: majd elragad­ja a ló a szekeret. Magyarán: az állami és szövetkezeti fel­vásárlók háttérbe szorulnak, s ez annyit jelent, hogy vissza­esik a export, kevesebb mál­na jut belföldi piacra. Az ál­lam időközben rendezte a málna felvásárlási árát. — Ezerháromszázhatvan-1 négy mázsa termés szerepel j tervünkben, ebből hétszáz má- I zsát a MÉK-nek adunk át. Ez j mind exportképes, úgyneve- : zett guruló málna. Hatvan- I négy mázsát a közelmúltban i létesített elárusítóhelyünkön j akarunk értékesíteni. A többit j feldolgozzuk. A szövetkezet főkönyvelője, Kajos György „forintosítja”, amit a tsz elnöke mondott: — Az új felvásárlási árak mellett is —, ha minden mál­nánkat a félvásárló vállalat­nak adjuk át — nehezen térül meg a termelési költség. Az átlagár így 11 forint. Mi úgy jövünk kf jobban, ha a guruló­málnát a Vállalatnak adjuk el, az iparit pedig magunk dol­gozzuk fel. — Mennyi a különbség? — Nagyon sok! A szövetkezet vezetői janu­Egy év -100 milliós forgalom Javaslat a SZÖVOSZ kongresszushoz Fmsz -küldő tta yülés Kiskunhdiázán tandó irodagarnitúra, amely — reméljük, tartalmat is je­lent — „Ideál” nevet visel, író-, gépiró-, telefon-, dohány­zóasztalból, két fotelból és vi­rágállványból áll. A nyári újdonságok közé sorolhatjuk a legújabb „Mürklin”-víkendházat, amely nevéhez méltóan összerakható, s belső berendezésével együtt állítják ki. Apróság, mégis jó hír az új lakások lakóinak, hogy két szá­rítókamrát állítanak üzembe. Ezzel orvosolják a korábbi nyers, a kelleténél nedvesebb fa nagy hibáját: ezentú! nem púposodik fel a padló. Az eső rossz — de többet süt a nap... Kendőjét karmos szél lebeg­teti. Több szólamú dalt zúg­nak a magasfeszültségű veze­ték drótjai. A gyalogút szélén halad könnyedén, fiatalosan. Meg se húzza vállát a degesz­re tömött nagy táska. — Nem -volna jobb kerék­párral? — Ezen az úton? Dombra fel, völgybe le. Többet tolnám, mint ülnék rajta. Oda se ne­ki. Egy év alatt mindent meg lehet szokni. Még a napi öt kilométert is, amit Bathó Sán- domé postás oda-vissza meg­tesz Telki és Budajenő között. — Eleinte nagyon féltem; elügyetlenkedem, összekeve­rem a címeket, elvesztem a pénzt. — Ne játszd az úrinőt Matild — szidtam magam. Sa­nyikénak tornacipő kell, jó étel, meleg ruha. Aztán lassan rájöttem: ha alapos , .vagyok, nincs hiba. Mindenkinek van rigolyája. Az idősebbek in­kább zsémbesek, dohát nekik már élni is nehezebb. És úgy várják azt a kis nyugdíjat, vagy egy-egy levelet. — Jönnek-e ide érdekes kül­demények? — Nem is gondolnák, meny­nyi. Sok a bélyeggyűjtőnk. Mint a festményben gyönyör­ködöm a messzi földről kül­dött lapokban. A héten Indiá­ból jött levél. — Melyik a legnehezebb nap? — Felelősségre amikor a nyugdíjakat, súlyra amikor a folyóiratokat hordom ki De vasárnap jó. Rövidebb a na­pom és legtöbbször akad ga­vallérom. Sanyikám kilenc­éves. Csikóként fut a lapok­kal. Olyan boldog, hogy ő adhatja a kiflivéget a mér-1 ges kutyáknak. Embernek mo­soly, kutyának ki fii vég jár. Ettől megszelídülnék. — Fizetése? — Ha minden jól megy, fel­fut ezerötszázra. Ebből fize­tem a napközit, s szüleimnek a lakásért. Van már párezer forintom, kis házra gyűjtök. — Megmarad postásnak? — Ügy érzem, igen. Most postaforgalmi tanfolyamra já­rok. Gyárban sem keresnék többet és így viszonylag sza­badabb vagyok. Reggel héttől háromig tart a szolgálatom. Az eső rossz, de többet süt a nap. — Akar nekem segíteni? — kérdi a búcsúzásnál. — írja meg, hogy ne sajnálják az emberek azt a pár forintot a levélládáért. Legtöbbjénél nincs és én percekig keresgél­hetem, hová dugjam a külde­ményt. Fűthető „bundacipő“ Az Európa több országába expor­táló Körösvidéki Egyesült Cipész Ktsz ismét újdon­sággal lepte meg vásárlóit. Meg­született az elekt­romos fűtésű láb­melegítő, amit a pénztárakban, a raktárakban ülve dolgozók, de az otthon ülő nagy­mamák is kivá­lóan használhat­nak. A lábmelegí- tő ötletét tovább­fejlesztve elkészí­tették a békéscsa­baiak az elektro­mosan fűthető de­rpkmAlpfríiAt k. alatt sokszor száguldoztak vé­gig a falu főutcáján, miközben a fokosukat villogtató, pántli­kás kalpagú lovasok harsá­nyan éltetik Kossuthot, a negyvennyolcat és az ellen­zék helyi jelöltjét. Miattam csúfolja meg záptojászáporral a falu népe a „mungó” szóno­kokat a templom előtti tér­ségen, ahol a korteshordót szuronyos csendőrkordon vá­lasztotta el a veszedelmesen morajló néptengertől. .... a korteshá­Hetekig tartott ború és min­den napnak akadt helyi szen­zációja. Még eleven miniszter is járt a faluban. Külön vonat­tal érkezett, barátságosan pa- rolázott a főnök úrral és mindenkivel, akihez hozzáfért. A vasutasok — valamennyi negyvennyolcas volt — a pe­ron közönségének óriási de­rültsége közben a miniszteri kézfogás után sorra vízcsap­hoz futottak és buzgón moso­gatták a kezüket. Egyszer aztán csak vége sza­kadt a választási hadjáratnak. Országos viszonylatban győz­tek a mungók, de a mi kerü­letünk hű maradt a kossuthi eszmékhez. Nyílt választáson, a sok vesztegetés, itatás, csendőrbrutalitás ellenére is újból a függetlenségi jelöltet juttatta mandátumhoz, csú­nyán megbuktatva a mi Spil- ka Antal barátunkat. A szavazás napjának késő ílélutánján újból bekopogta­tott hozzánk a bukott jelölt, klost vacsoravendégünk volt. Én, mint gimnazistajelölt úri­ember, kivételesen vacsora után is az asztal mellett ma­radhattam még egy darabig, és hallgathattam a régi cim­borák kedves, évődő diskur­zusát. Rengeteg közös emlé­küket elevenítették föl csön­des kvaterkázás közben. Paj­kos diákcsínyekről, régi sze­relmekről, udvarlásokról esett szó. Egyszeresek vendége fe­lé fordulva ezt kérdi apám: — Áruld el, Tónikám, meny­nyi pénzedbe került ez a vá­lasztási komédia? — Mennyibe? Hát bizony ráment vagy harmincezer ko­ronám. Rettenetes összeg. Apám fő­nöki fizetése nem érte el a havi kétszáz koronát. — Megérte? — ámult el apám is. A bukott jelölt néhány pil­lanatig gondolkozott, majd mosolyogva mondta: — Igen, megérte. Három hé­tig „nagyságos úr”-nak szólí­tottak. — Szamár vagy, Tónikám — szólt nevetve apám. — Adtad volna nekem azt a rongyos harmincezret, én nem három hétig, hanem életed végéig nagyságos úrnak szólítottalak volna. l&tölt cL Már későre járhatott, türelmi idő, aludni küldtek. Az elő­szobában, ahonnan a szobánk ajtaja nyílt, most megálltam a vértanúk képe előtt. A pet­róleumlámpa sápadt fényé­ben mintha mozdultak volna a mártírok. Egy tehénből - három De ki feji? Pilisvörösvár igazán helyes falu. Mintha szombat lenne, úgy megélénkült a cukrászda, meg a borbélyműhely, pedig csak a jelölő gyűlésre készülődnek ezen a csütörtöki kora délutánon, ügy tűnik, mindössze én vagyok hétköznapi buzgalomban: régi választási his­tóriákról szeretném faggatni az öregebbeket. S nincs könnyű dolgom, mert az öregek emlékfolyosói épp olyan bejárhatatlanok har­minc, negyven esztendő után, mint a berob­bantott régi bányák a pilisi hegyekben. Először Ipolyvölgyi Jakab bácsit kérdezem, aki könyvelő a téesznél. — Régi választások, képviselők? Emlékszem egy Baross Jánosra a huszas évekből, akit úgy tartott emlékezetében a falu, mint egyetlen olyan képviselőjét, aki beváltotta ígéretét. Elintézte, hogy a pilisvörösvári asszonyok a pesti utcán járva-kelve virágot árulhattak. De standot nem volt szabad tartaniuk. Később Schiesl Henrik volt a képviselőnk, egy ürömi hentesmester. Az ő mandátuma alatt született a vers, hogy Schiesl bácsi jól vigyázzák, az Országház nem mészárszék. Az már a harmincas években történt, hogy nagy vetélkedés volt itt két kormánypárti képviselő, Baross Gábor és Scheier Róbert között. De ott megy az öreg Nick Mátyás, az többet tudna erről mondani, hiszen Baross kortese volt. Felveszi a kabátját Ipolyvölgyi bácsi, kulcs­ra zárja a rábízott földjáradéki papírokat az irodában, és sietünk, hogy utolérjük Nick Má­tyást. — Az az egész korteskedés csak annyiból állt, hogy pénzt kaptam Barosstól, és ittunk az egészségére a kocsmában. Megrovó oldal­pillantást vet Ipolyvölgyi bácsira, hogy minek az ilyesmit harmincöt év múlva felemlegetni. — Később, amikor elfogyott a pénz, hitelbe ittunk a számlájára. Aztán, amikor megbu­kott, úgy kellett utánamenni Pestre, hogy ki­fizesse. — Akkor maga nem jól korteskedett, hogy a másik jelölt győzött. — Az ellenjelölt azt hangoztatta: akinek addig egy tehene volt, annak kettő lesz, ha megválasztják. Többre ő sem emlékszik. Meg aztán siet is, szeretne még sorra kerülni a borbélynál a jelölő gyűlés előtt. Fél óra múlva én is ott ülök a gyűlésen. Megszólítom a mellettem ülő fejkendős nénit: — Emlékszik a Baross—''cheier-féle képvise­lő-vetélkedőre ? — Ugyanebben a teremben szavaztunk. Az asszonyok közül csak a több gyermekeseknek lehetett. Taxival vittek minket a választásra. Ugyanott ültek a képviselők, ahol most az elnökség. Megkérdezték, hogy, no, maga kire szavaz? Aztán a végén biztos, összeszámol­ták. Scheier győzött. Akkor láttuk utoljára, hazafelé már lefüggönyözött kocsival hajtott. — És tényleg két tehene lett annak, akinek csak egy volt? Akinek egy volt, annak húrom lett, de az a mondás járta, hogy mind a hármat a Scheier feji. Ennyire emlékeznek az öregek errefelé a régi választásokból, a régi képviselőkről. P. A. | a gazdasági tevékenységüket hívebben tükröző, Általános Fogyasztási és Értékesítési Szö­I vetkezet elnevezésre. Hét község földművesszövet- ] i ; kezeti tagsága képviseletében I ; tartotta vasárnap délelőtt kül- 1 ; döttközgyűlését a Kiskunlac- '' ; háza és Vidéke Körzeti Föld- ( ; művesszövetkezet. A körzeti Sj' ; szövetkezet kiskereskedelmi, $ : vendéglátó, ipari és szolgál-§ tató tevékenységével, valamint^ : a mezőgazdasági termékek ^ : felvásárlásával ' ^ csaknem 100 millió forin- ^ tos forgalmat bonyolított ^ le 1966-ban; r ^ ' i hálózatfejlesztésre kishíján ; másfél milliót fordított. A szövetkezet elsőrendű fel- § : adatai egyikének tekinti a szó- ^ : rakozóheíyek vendéglátó jelle- ^ i gének hangsúlyozását, vonz- ^ i erejük növelését, az eddi- ^ i ginéi is kulturáltabb kömye- ^ í zettel és gazdag választékú, íz- í letes ételekkel. A jövőben S i méginkább arra törekszik, ^ i hogy a főzéshez szükséges § : nyersanyagokat főképp helyi § : forrásokból — részben a tér- ^ i melőszövetkezetektől, részben ^, ia háztáji gazdaságokból —^ : szerezz» be. i A beszámolót követő vita ^. ! után a küldöttgyűlés újjává- § : lasztotta a vezetőséget, kül- $ ; dötteket delegált a MÉSZÖV | [megyei közgyűlésére, végül —& [hasonlóan a többi küldöttköz-S s c [gyűlésekhez — csatlakozott^ [ahhoz, a SZÖVOSZ-kongresz-^ : szushoz felterjesztendő javas- ^ i lathoz. hogy * ^ J a földművesszövetkezetek ^ i nevét változtassák meg $

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom