Pest Megyei Hírlap, 1967. március (11. évfolyam, 51-76. szám)

1967-03-02 / 52. szám

PEST MEGYEI VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! /// AZ MSZMP PEST MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA Kádár János, Biszku Béla és Erdélyi Károly elutazott Moszkvából I '"}/ Nyilatkozat moszkvai tárgyalásaikról gukért és függetlenségükért harcoló népeket. Folytatják küzdelmüket a világ, Európa békéjéért és biztonságáért. Feladatuknak tekintik a szo­cialista országok egységének erősítését, a kommunistáik és valamennyi dolgozó interna­cionalista szolidaritásának el­mélyítését a béke, a demokrá­cia, a nemzeti felszabadítás és a szocializmus javára. ★ Az SZKP Központi Bizottsá­gán?« meghívására a Szovjet­unióban tett nem hivatalos ba­ráti látogatás befejeztével szerdán délben vonaton haza­indult Moszkvából Kádár Já­nos, az MSZMP Központi Bi­zottságának első titkára, Bisz­ku Béla, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Köz­ponti Bizottság titkára és Er­délyi Károly, az MSZMP Köz­ponti Bizottságának tagja, kül­ügyminiszter-helyettes. A szovjet főváros Kijevi pá­lyaudvarán a magyar vezetők búcsúztatására megjelentek Leonyid Brezsnyev, az SZKP Központi Bizottságának főtit­kára, Alekszej Kosziéin, az SZKP KB Politikai Bizottsá­gának tagja, a Szovjetunió Minisztertanácsának elnöke, Jurij Andropov, az SZKP Központi Bizottságának titká­ra, Andrej Gromikó külügy­miniszter és Fjodor Tyitov, a Szovjetunió budapesti nagykö­vete, az SZKP Központi Bi­zottságának tagjai, Grant Gri- gorjan, az SZKP KB gazdasági osztályának első vezetőhelyet­tese, Alekszandr Kudrjásov, az SZKP KB külügyi osztályának vezetőhelyettese, és mások. A pályaudvari búcsúztatás­nál jelen volt Szipka József, az MSZMP Központi Bizottsá­gának tagja, hazánk moszkvai nagykövete, valamint a moszkvai magyar nagykövet­ség számos munkatársa. A világot olyanná tegyük: amelyben szabads jólét és béke uralkodik Választási nagygyűlés Debrecenben A Magyar Szocialista Munkáspárt Debrece­ni Bizottsága, a Hazafias Népfront ti Hajdú- Bihar megyei és Debreceni Városi Tanáccsal együtt szerdán választási nagygyűlést rende­zett. A nagygyűlésre Debrecenbe érkezett Kállai Gyula, a Magyar Szocialista Munkás­párt Politikai Bizottságának tagja, a forra­dalmi munkás-paraszt kormány elnöke. Kállai Gyula délelőtt ellátogatott a Magyar Gördülöcsapágy Művek üzemébe, ahol feb­ruár elején országgyűlési képviselőnek jelöl­ték. Délután a III. kerületi Tanács székházába látogatott Kállai Gyula, ezután a megye és a város vezetőinek társaságában megtekintette az épülő konzervgyárat, műanyaggyárat, vala­mint a dobozi lakótelepet. Szerdán este a megyei művelődési ház Bartók-termében került sor a választási nagy­gyűlésre. A debreceni gyárak, vállalatok dol­gozói és a város többi választópolgárának kül­döttei zsúfolásig megtöltötték a nagytermet. Hét órakor foglalta el a helyét a nagygyűlés elnöksége. A Himnusz hangjai után Ónosi László, a Hazafias Népfront megyei titkára nyitotta meg a választási nagygyűlést, majd Kállai Gyula emelkedett szólásra. Kállai Gyula beszéde Kedves kötelességemnek teszek eleget, amikor átadom önöknek pártunk Központi Bizottsága, a Hazafias Nép­front Országos Tanácsa és a forradalmi munkás-paraszt kormány baráti üdvözletét; minden választópolgárnak munkájában és közéleti te­vékenységében jó eredmé­nyeket és sikereket, a családi életben sok örömet és bol­dogságot kívánok. Nekünk, akik a párt és a kormány vezetésében tevé­kenykedünk, némiképpen más a helyzetünk, mint a helyi je­lölteké: feladataink, amelyek­kel foglalkoznunk kell, fel­ölelik az egész ország életé­nek és fejlesztésének gond- ját-baját, sőt a nemzetközi élet nagy kérdéseit is. 1945 óta több választási csa­tában vettünk részt, önök kö­zül is jónéhányan emlékez­nek azokra a választásokra, amikor a különböző pártok egymással versengő szónokai hirdették programjukat. Ak­kor minden egyes választás a szemben álló osztályok és pártjaik közötti politikai üt­közet volt, amelyben a harc azért folyt, hogy a földbirto­kosoké és a tőkéseké, vagy a munkásoké, a népé legyen-e a hatalom. Erre a kérdésre végérvényesen választ adott a történelem: Magyarországon a nép harca, a választások eredményeként a hatalom a munkásosztályé, amely azt a parasztsággal szoros szövet­ségben, az értelmiséggel és a kispolgársággal, tehát minden dolgozó osztállyal és réteg­gel együttműködve gyakorolja. A választás ma is politikai harc, e harc tartalma és célja az, hogy népünk még nagyobb tömegét mozgósítsuk a szocia­lizmus teljes felépítésének a meggyorsítására, , Miután nálunk a többpárt­rendszer mindörökre meg­szűnt, nekünk a párt vezeté­sével, a tömegszervezetek és a népfrontmozgalom segítsé­gével kell megoldani felada­tainkat. Békét Vietnamnak! A hazánkban tartózkodó vietnami nőküldöttség látogatása a Csepel Autógyárban A Csepel Autógyár szerdán délutánra vendégségbe hívta a hazánkban tartózkodó vietna­mi nőküldöttséget. Tegnap há­rom órakor érkeztek meg Dinh Thi Can asszony, a Viet­nami Kommunista Párt Köz­ponti Bizottságának póttag­ja, a Vietnami Demokratikus Köztársaság Nőszövetségének vb-tagja, a gyermek- és nő­védelmi bizottság vezetője, egészségügyi miniszterhelyet­tes vezetésével. Eljött Pjan Thi An, a vietnami nőszövet­ség vb-tagja, Nguyen Ngoc Dung, a Dél-vietnami Felsza­badító Nőszövetség delegáció­jának vezetője, Le Thi Cao, nőszövetségi tag. írtjukra el­kísérte őket a Magyarországon tartózkodó Vietnami Demok­ratikus Köztársaság nagy­követének felesége. A nagy szeretettel fogadott vendégeket Szönyi Miklós, a Csepel Autógyár igazgatója, Lovász Vince párt bizottsági titkár, Markó Alajosné, a szakszervezeti nőbizottság tit­kára köszöntötte. Kíséretük­ben volt még Setényi Jánosné, a Magyar Nők Országos Ta­nácsa munkatársa és Kovács Antalné, a Nőtanács Pest megyei Bizottságának titkára. Nagy csend lett, amikor el­sőnek Nguyen Ngoc Dung kezdett beszélni arról, hogy milyen örömmel látják a magyar nők boldog életét. Ma­(Folytatás a 2. oldalon) Minden választás egyben számvetés az elmúlt évek munkájáról. A Hazafias Nép­front jelöltjei nyugodt lelkiis­merettel állhatnak választóik elé, mert az elmúlt négy év is az ország sokoldalú szocialis­ta fejlődésének időszaka volt. Népünk sikeresen megvaló­sította a népgazdaság fejlesz­tésének második ötéves tervét, s eredményesen zárta új öt­éves tervünk első esztendejét. Ez idő alatt tovább javult ipa­runk szerkezete és területi el­helyezése is. Húsz év alatt teljesen meg­változott a magyar falu képe. A népet kiszipolyozó, elma­radt, alacsony termelékenysé­gű nagybirtokok helyén ma már a szövetkezeti gazdák birtokai vannak, s közöttük egyre több az olyan erős, fej­lődő, korszerű nagyüzem, ami­lyen például a híres nádudvari „Vörös Csillag”, vagy a földe- si „Rákóczi”, amelyek a leg­több állami gazdasággal és sok más termelőszövetkezettel együtt sok fontos terményből kétszer akkora termést is be­takarítanak, mint a hajdani egyházi, vagy grófi nagybirto­kok. A gazdasági és kulturális építőmunkában elért eredmé­nyek nyomán tovább javultak népünk életkörülményei. Az emelkedő életszínvonal meg­mutatkozik abban is, hogy a takarékbetétek összege megha­ladta a 23 milliárd forintoté egymilliónál több előfizetője van a televíziónak, s tavaly csaknem egymillió magyar járt külföldön. Csaknem egész népünk jogosult a társadalom- biztosítási szolgáltatásokra. A nyugellátást — amely régen csak a kiváltságos rétegek sa­játja volt — a dolgozó társa­dalom egészére kiterjesztettük. Helyes és szükséges vissza­tekinteni a múltra, az ered­ményekre, mert ez erőt ad, mégis nekünk elsősorban a jelen kérdéseivel és a jövő feladataival kell foglalkoz­nunk. Feladataink között az első helyen továbbra is a gazdasági kérdések állanak Van programunk a követ­kező évek tennivalóira, fej­lődésünk meggyorsítására, en­nek alapja a népgazdaság harmadik ötéves terve, a gazdasági mechanizmus re­formja és társadalmi-politi­kai viszonyaink további tö­kéletesítése, ezt a programot pártunk IX. kongresszusa jó­váhagyta, majd a Hazafias Népfront Országos Tanácsa megtárgyalta és választási felhívásában az egész nép­nek elfogadásra ajánlotta. Feladataink között az első helyen továbbra is a gazda­sági kérdések állanak. Nép­gazdaságunk fejlődésének alapja a jövőben is az ipar. Korábban mi magunk is sok­szor emlegettük, hogy ipar­fejlesztési céljainknak gátat szab az energiahiány. Nos, energiaszükségletünk kielégí­tését hosszú távlatra bizto­sítottuk. Harmadik ötéves tervünk utolsó évében, a Szovjetunió segítségével, meg­kezdjük atomerőművünk fel­építését is. Az ipari termelés fejlesz­tésében nemcsak a mennyi­ségi növekedés, hanem első­sorban a minőségi követelmé­nyek teljesítése a döntő té­nyező. Épül a dunakeszi házgyár Pártunk legutóbbi kong­resszusáról szólva néhány helyen tréfásan, vagy talán komolyan is — azt mondo­gatják, hogy tulajdonképpen „parasztkongresszus” volt. A kongresszus természetesen népgazdaságunk, bel- és kül­politikánk, társadalmi éle­tünk minden lényeges kér­dését megvitatta, és bár nem volt „parasztkongresszus”, he­lyes és szükséges volt, hogy sokat foglalkozott a paraszti élettel. A mezőgazdasági ter­melés növelése nélkül elkép­zelhetetlen népgazdaságunk fő ágazatainak fejlődése. Min­den termelőszövetkezetnek vi­rágzó, jól termelő, jól jöve­delmező nagyüzemmé kell fejlődnie. Kormányunk már eddig is sok tízezer gépet, több száz­ezer tonna műtrágyát, ezer és ezer új épületet, sok nagyüze­mi istállót biztosított ehhez. De a termelőszövetkezetek megerősítésében is a legfonto­sabb az ember, az, hogy min­den szövetkezetnek a közös gazdaságokhoz ragaszkodó, szakképzett, lelkes, munkabí­ró tagsága és vezetősége le­gyen! Tavasszal összeül az országos termelőszövetkezeti kongresszus ^ Ezt a célt szolgálta a kor- ^ mánynak a kongresszus dönté- ^ se nyomán bevezetett több in- ^ tézkedése. ^ A termelőszövetkezetekben $ végzett munka megfelelő dí­jazása mellett a társadalom- ^ biztosítási juttatások kiter­jesztése és a családi pótlék ^emelése után bevezettük az új ^ termelőszövetkezeti nyugdíj- ^ rendszert. Ez messzemenően ^ gondoskodik a munkából ki- 5 öregedő termelőszövetkezeti $ gazdákról. ^ Egyes felvásárlási árakat a ^ múlt év elején felemeltük, ^ nemrégiben pedig törültük a ^ termelőszövetkezeteknek azo- ^ kát a hiteleit, amelyek a szo- 5 cialista átszervezés, a szövet- S kezetek megalakulása kapcsán ^ keletkeztek. Mindez lehetővé $ teszi, hogy a szövetkezetek $ még jobban gazdálkodjanak. Foto: Gábor A termelőszövetkezetek gaz­dálkodásának fejlődése, szer­vezetük megszilárdítása, tag­ságuk öntudatának növekedé­se megteremtette a lehetőségét annak is, hogy a demokratiz­mus magasabb fokára lépje­nek. Tavasszal összeül az or­szágos termelőszövetkezeti kongresszus, hogy megtárgyal­ja a termelőszövetkezetek to­vábbi fejlődéséhez szükséges tennivalókat és javaslatokat dolgozzon ki az országgyűlés és a kormány számára. A kongresszus megválasztja az Országos Termelőszövetke­zeti Tanácsot is. Ez a tanács, valamint a megyénként meg­választásra kerülő megyei termelőszövetkezeti tanácsok látják majd el a termelőszö­vetkezetek és tagságuk ér­(Folytatás a 2. oldalon) ' A Szovjetunió Kommunista tártja Központi Bizottságának meghívására február 25-e és március 1-e között baráti láto­gatást tett Moszkvában Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizott­ságának első titkára, Biszku Béla, az MSZMP Politikai Bi- zotságának tagja, a Központi Bizottság titkára és Erdélyi Károly, az MSZMP Központi Bizottságának tagja, külügy­miniszter-helyettes. Moszkvai tartó/Kcdása során Kádár János, Biszkú Béla és Erdélyi Károly elvtárs eszme­cserét folytatott Leonyid Brezsnyevvel, az SZKP KB fő­titkárával, Alelcszej Koszigin- nal, az SZKP KB Politikai Bi­zottságának tagjával, a Szov­jetunió Minisztertanácsának elnökével, Jurij Andropovval, az SZKP KB titkárával és Andrej Gromikóval az SZKP KB tagjával, a Szovjetunió külügym i n is z téré vei. A testvéri, szívélyes légkörű beszélgetések során a két párt képviselői eszmecserét folytat­tak a kommunizmus és a szo­cializmus országaikban folyó építésének kérdéséről, továbbá a bukaresti nyilatkozatnak és a Varsói Szerződés külügymi­niszterei tanácskozásának szel­lemében megtárgyalták az európai biztonság kérdéseit. A Magyar Szocialista Mun­káspárt és a Szovjetunió Kom­munista Pártjának vezetői megelégedéssel állapították meg, hogy eredményesen fej­lődik a magyar és a szovjet nép megbonthatatlan barátsá­ga és sokoldalú testvéri együtt­működése. Egybehangzóan alá­húzták, hogy teljes egység van közöttük valamennyi nemzet­köri probléma, a nemzetközi kommunista és munkásmoz­galom kérdéseinek megítélésé­ben. A felek kifejezték azt az el­határozásukat, hogy tovább­fejlesztik a pártjaik és népeik javát szolgáló sokoldalú test­véri kapcsolataikat és együtt­működésüket. Támogatják az amerikai imperialista agresz- szió ellen küzdő vietnami nép igazságos harcát. Szolidaritá­sukról biztosítják a szabadsá­Még csak a talaj egyen getés- íél tartanak, de ezen a he- yen, ahol most óriás talaj- nyáluk készítik elő a terepet, tét éven belül előregyártott lázelemek készülnek. Itt, kö­sd a főváros határához, Duna­keszi területén emelik a 3. számú házgyárat. Nagy ha­szon származik az új létesít nényből Dunakeszi és a kör­nyék lakosságának: lakóhe­lyükhöz közel sokuk számára nyílik új munkalehetőség. A házgyár üzeme mintegy 800 embert foglalkoztat, az elemek összeszerelése pedig az építke­zések színhelyén további két­százat. A gyár termékeit hosz- szú esztendőkön át közeli épít­kezéseknél szándékoznak fel­használni. Egész termelését legalább 15—16 éven kérész tül a fővárosban, Káposztás megyeren épülő sok ezer laká sós új lakótelep részére kötil le. Később azonban a kör nyék, tehát Dunakeszi mei több más Pest megyei közséi üzemi és lakásépítkezései gyorsítja és könnyiti meg új házgyár.

Next

/
Oldalképek
Tartalom