Pest Megyei Hírlap, 1967. február (11. évfolyam, 27-50. szám)

1967-02-23 / 46. szám

• • Ünnepi köszöntő helyett Nyolcvanéves múlt az üllői Didek István, a munkásmoz­galom régi harcosa. A Szövet­kezet utcai házuk egyik szo­bájában, ahol beszélgetünk, az egyik vitrinben kitüntetések, oklevelek társaságában a ko­szorúk — az ezüst- és arany­lakodalom jelképei. Első szavával is a feleségét említi. — Nehéz élete volt mellet­tem házasságunk első 25 évé­ben ... de ő nem panaszkodott soha... — Aztán a maga sor­sára fordítja a szót Nehéz kö­rülmények között géplakatos- szakmát tanult, s 1903-ban szabadult — Hogyan került kapcsolat­ba a munkásmozgalommal? — Amikor segéd lettem, idősebb munkatársaim beszer­veztek a Szociáldemokrata Pártba. Egy évvel később már tagja voltam a Magyar Vas­utas Szervezetnek, azóta va­gyok szervezett munkás. Kato­naidőm letöltése után felhe­lyeztek Budapestre, az Észa­ki Főműhelybe. Itt kerültem kapcsolatba Landler Jenővel, Cservenka Miklóssal, Pászti Károllyal, Szőcs Áronnal, akik a szocialista tanokkal ismer­tettek meg. Jó munkás volt Didek Ist­ván, így rövidesen felszólítot­ták, hogy mozdonyvezetői gya­kornoknak kell mennie. Hogy­ne örült volna, hiszen ez ak­kor nagyon nagy szó volt. Fontos határkő volt az életé­ben, mert rövidesen letette a vizsgát és mozdonyvezető lett. — Az első világháború ide­jén, mint mozdonyvezetőt mindig oda helyeztek, ahol nagy csapatszállítások bonyo­lódtak le. Sokszor 60—80 órát ültem egyfolytában a moz­donyon. A vasúti csomópontokon, ahol időnként megpihentünk, felvetődött, hogy össze kellene hívni a mozdonyvezetők orszá­gos nagygyűlését. Landler Je-t nő tudomást szerzett erről, magához hívatott néhány tár­sammal együtt, s bizalmasan ' közölte, hogyha sikerül kiesz­közölnünk a kormánytól a gyűlést, szólítsuk fel ott a mozdonyvezetőket országos sztrájkra. Majd hozzám for­dult ezekkel a szavakkal: „Didek, téged talállak a leg­alkalmasabbnak arra, hogy el­vállald ezt a feladatot." A kormánybiztos jelenlété­ben engedélyezték is a gyű­lést, de amikor Didek István felszólította a rés' vevőket az országos sztrájk, ' . a kor­mánybiztos megvonV '.öle a szót. Zavargás támadt, mene­külnie kellett, mire hazaért, a csendőrök már a lakása előtt várták: letartóztatás, vallatás, kínzás, katonai bíróság, majd ítélet: kivezényelték a front­ra. Azután sebesülés, kórház, majd 1918 augusztusában bi­zonytalan időre szabadságo­lás. — Újra felvettem a kapcso­latot Landler elvtárssal. Mi­vel a vasúti igazolványom nálam maradt, utazhattam bármerre, folytathattam titok­ban az agitációt a háború el­len. Majd amikor megtudtuk, hogy rövidesen a front tel­jes összeomlása várható, ké­szülni kezdtünk a forradalom­ra. S amikor az őszirózsás forradalom győzelme után Kun Béla kibontotta a kom­munista ideológia zászlaját, mi, vasutasok, szervezett tö­megeket vittünk a Tanács- köztársaság oldalára. Politikai vezetőként működött ekkor Pesten és vi­déken, majd Rákosliget ta­nácselnöke és direktóriumi tagja lett. A bukás után le­tartóztatás, börtön, kínzások. A sebfoltok most is láthatók még az arcán. — Örökké emlékezetes ma­radt számomra az 1920-as május elseje. Egy csoport kommunistát — köztük en­gem is — megláncolva, szu- ronyos csendőrök kíséretében végighurcoltak a József kör­úton, úgy mutogattak ben­nünket a tömegnek. Néhány lumpenelem kövekkel dobált, ordítozott ránk. Két esztendőt a Gyűjtőben, meg a szegedi Csillagbörtönben töltöttem. A kiszabadulásom után a gö­döllői szölgabíró „jóvoltából” még néhány hónapos imter- nálótábor, majd állandó rend­őri megfigyelés ✓.. Ez az állapot nem változott sokat egészen a felszabadulá­sig. Időnkénti alkalmi munkák váltakoztak a gyakori munka- nélküliséggel, hiába volt jó szakmunkás Didek István, 1939-bpn behívták munkaszol­gálatodnak, ahonnan később si­került megszöknie. A háború alatt egy légitámadáskor agy­vérzést kapott, félig béna lett, és elveszítette egy időre a be­szélőképességét. A felszabadulás napjaiban, amikor Ócsárol visszatértünk Üllőre, egy tragikus esemény következtében kezdtem visz- szanyemi beszélőképessége­met. Rövidesen a község élel­mezési felelőse lettem, majd mikor a tüzelőellátással volt probléma, a TÜZÉP-telepet vezettem, később a IX. kerü­letben egy lakatosműhely ve­zetésével bíztak meg. A többit már az üllőiektől tudom: Didek elvtárs minde­nütt ott volt a felszabadulás után, ahol segíteni kellett, ahol a pártpolitika tisztasá­gáért, az igazságért kellett har­colni. Nem hallgatta el véle­ményét, s ha kellett mozgalmi múltját, széles körű ismeretsé­gi körét is felhasználta, hogy az embereken segítsen, hogy igazát kiharcolhassa. Fiatalos lendülettel, korát meghazudto­ló frisseséggel tevékenyked k most is a választások előkészí­tésében, hol mint jelölő gyűlési elnök, hol mint előadó. S hogy a legközelebbi választáskor is még ilyen egészségben, aktivi­tásban találkozzunk, ezt kí­vánjuk Didek elvtársinak — el­maradt ünnepi köszöntő he­lyett. Fogarasi Olga Eredményes esztendőt zárt a gyomról Petőfi Tsz Gyomron, az elmúlt napok­ban tartotta meg a helyi Pe­tőfi Tsz zárszámadó közgyűlé­sét Hayth Ferenc, tsz-elnök tartotta a vezetőség beszámo­lóját Elmondotta, hogy eredmé­nyes, sikeres esztendőt zárt a közös gazdaság. A betervezett munkaegység értékét (27 fo­rint) sikerült teljesíteni. Igaz, Gyömrőn kevés munkaegysé­get használtak fel. Akárcsak az elmúlt években, tavaly is sokan készpénzben kapták meg a járandóságot. Az elnöki beszámoló után sor került az idei feladatok megbeszélésére, amelyhez so­kan szóltak hozzá, (é) Pattogtak a kaucsuklabdák * r Úttörők asztalitenisz-versenye Vecsésen Járásunk legjobb úttörő asz­taliteniszező lényed és fiai mérkőztek egymással a minap. A Vecsés felsőtelepi iskola tornatermében kellemes meleg és öt sorbaállított asztal vár­ta a versenyzőket. Hat fiú és hat leánycsapat hivatott arra, hogy eldöntse a járási baj­nokság sorsát, a végső sor­rendet. Hamar megtörtént a sorsolás. Kárpáti György ta­nulmányi felügyelő köszöntöt­te a versenyzőket, és máris kezdődött a küzdelem. Patto­gó labdák zajától volt hangos a terem. Az első fordulóban a monori és a gyömrői körzet csapatai kerültek szembe egy­mással és küzdöttek a tovább­jutásért. A tét nagy volt. A győztes csapat ugyanis bejut­hat a legjobb három közé. A lányok versenyében Mag- lód-nyaráló nyert Monor Ady leánycsapata ellen, Gyömrő Erzsébet-telep Pilis ellen, a monori Kossuth Csévharasztot győzte le. A három győztes leánycsa­pat között dőlt el a továbbiak­ban az első, második és har­madik hely sorsa, míg a vesz­tesek a negyedik, ötödik, ha­todik helyért játszottak egy­mással újabb mérkőzéseket. A fiúk versenyében Üllő— Gyömrő Erzsébet-telep 5:1, Vecsés Martinovics—Tápió- süly 5:2, Ecser—Vecsés Felső­telep 5:1. A lányoknál Monor Kossuth nagy küzdelmet vívott Maglód- nyaralóval, míg végül is 5:4 arányban diadalmaskodott. Második fontos mérkőzését Gyömrő Erzsébet-telep ellen vívta és 5:1 arányban nyert. Ezzel a három győzelemmel leány járási asztalitenisz csa- patbajnok lett a monori Kos­suth iskola leánycsapata. A versenyzők, akik e címet egy évre elhódították: Nagy Csil­la, Tarapcsik, Sipos. A 2. Maglód-nyaraló: Merczel, Molnos, Gombkötő. 3. Gyömrő Erzsébet-telep: Halla, Csonka, Székely, 4. Pilis: Jankula, Ilg, Béres. 5. Monor Ady: Szász, Borús, Monori, 6. Csévharaszt: Tuba, Gazda, Frank. A fiúk mezőnyében nem sokkal később szintén véget ért a küzdelem. A lányverse­nyek színvonala is magas volt, de a fiúk igazán kitettek ma­gukért. Nézzük az eredménye­ket: Üllő—Vecsés Martinovics 5:3, Ecser—Üllő 5:3, Ecser— Vecsés Martinovics 5:3. Ezzel eldőlt az első három hely sorsa, és megszületett a meglepetés is: járási bajnok lett Ecser fiúcsapata: Lilik József, Fogd László, Orbán Jó­zsef, 2. Üllő: Antal János, Kiss János, Varga Gyula, 3. Vecsés Martinovics: Bellányi, Szálai, Perjés, 4. Vecsés Felső­telep: Brender E., Brender Gy., Várszegi. 5. Tápiósüly: Kur- gyis, Zima, Ecseri 6. Gyömrő, Erzsébet-telep: Czank, Kovács, Magyar. E sportágban a küzdelmek erre a tanévre befejeződtek, nagy küzdelmet, magas színvo­nalat hoztak. H. L. M0H0B»VIDín P E S T MEG Y E I HÍRLAP L Ö N K I A -D A S A IX. ÉVFOLYAM, 46. SZÁM 1967. FEBRUÁR 23., CSÜTÖRTÖK Hét esetben kettős jelölés 247/7 résztvevő, hozzászóló 6500-an a választások sikeréért TANÁCSKOZOTT A JÁRÁSI NŐTANÁCS A járási nőtanács napokban tartott értekezletén dr. Zi- mányi Gyula, a járási tanács vb-titkára tartott bevezető előadást. Elmondotta, hogy az elmúlt hét szombatjáig három országgyűlési képvi­selőt, 12 megyei, 60 járási és 686 községi tanácstagot je­löltek. Február 22-ig még 35 helyen jelöltek községi ta­nácstagot. Községi tanácstag­jelölés alkalmával hét eset­ben történt kettős jelölés, és 11 esetben az ajánlott jelölt helyett a helyi problémákat jobban ismerő, nagyobb nép­szerűségnek örvendő jelöltet ajánlottak a községi tanács­ba. Szombatig 24 717-en vettek részt a járásban tartott je­lölő gyűléseken és 1918-an szóltak hozzá a beszámolót kö­vető vitához, megbeszéléshez. A választást előkészítő mun­kákban, és a jelölő gyűlések megszervezésében, lebonyolí ­tásában 3500 párt-, tanács- és népfrontaktíva és 2700 válasz­tókerületi bizottsági tag vett részt. A járásban mintegy 6500 ember tevékenykedik, hogy a választás zavartalanul, az ütemtervnek megfele­lően történjék. A járási tanács vb-titkára elmondotta, hogy — túl a hi­vatalos adatokon — a te­kintélyes számokon, s a lát­szólag kis dolgokon is le­mérhető, hogy a választás valóban megmozgatja az em­bereket, hogy valóban szív­ügyüknek tekintik, jelöltjük­nek olyan embert választanak, aki felelősséggel, lelkiismere­tesen képviseli választói és az egész ország érdekét — a községi tanácsban, a járás­ban, a megyei tanácsnál és a parlamentben. Mi bizonyítja ezt? Az, hogy a hozzászólók, csaknem kivétel nélkül — a községek vagy a járás közös gondjairól beszéltek. A kis községekben, ahol — megfe­lelő helyiség híján — házak­nál voltak kénytelenek meg­tartani a jelölő gyűlést, a szomszédból kellett székeket áthozni, mert több volt a Lehota néni szerencséje Már a pulton kívülről feltűnt a fejkendős néni kissé ideges magatartása. Bent ült tegnap délelőtt a monori OTP-fiók irodájában. — Miért volt ideges? A 7. játékhéten négyes talá­latot ért el lottószelvényével. Nyereménye, az illeték levoná­sa után 13 135 forint. — Hetente egy szelvénnyel játszom, legalább öit éve — mondja özvegy Lehota István­ná, gombai lakos, a boldog nyertes. — A múlt hét szerdáján ép­pen nagymosás volt nálam, amikor eszembe jutott a lot­tó.. ■. Gyorsan kértem a lá­nyomtól egy tollat, és úgy, vi­zes kézzel, állítottam ki a szel­vényt Nyolc gyermekem (há­rom fiú és öt leány) van. Az egyik fiú 31 éves. Pontosan ezt a számot nem tettem meg. Ha ezt is beikszelem, ötösöm van. így csak a 13, 21, 73 és 82-es számokat találtam el. „Csak” 13 135 forintot nyert. Ad majd gyermekeinek is a pénzből, de magának is meg­tart belőle a 66 éves özvegy­asszony. Mint mondja: Nem hagyja abba a lottózást, hátha egyszer ismét az ő számait húzzák ki egy pénteki napon. Szedelőziködik. Felveszi a ka­bátját s elindul a busz felé. Ekkor még nem tudta senki, hogy ő a boldog nyertes. Gom­bán viszont ma már annál töb­ben ..« feér) résztvevő, mint amennyi ülő­alkalmatossággal a háziak ren­delkeztek. A nehezen meg­mozdítható, közönyösnek vélt embe­rek is hallatták szavu­kat ezeken a gyűléseken, s nem egyéni sérelmeikről be­széltek, hanem arról, hogy jó lenne ebben és a következő évben járdát építeni, vagy ki kellene bővíteni a művelő­dési otthont, és kevés a böl­csődei férőhely a községben. Vtravalót, programot adtak jelöltjeiknek. Nem általában, hanem kézzelfogható ténye­ket sorakoztattak fel, megin­dokolva, miért éppen ezeket a tennivalókat tartják fontos­nak. A felszólalásokat a gyű­léseken jegyzőkönyvbe fog­lalták, s a járási tanács illetékes osztályai is feladatuknak tekintik a jelölő gyűlése­kéi! napvilágra került problémák megoldását. Második napirendi pontként Csömör Sándorné, a járási nőtanács titkára beszélt a nem­zetközi nőnap jelentőségéről. Nemcsak arról van szó, hogy az évnek ezt a napját, hiva­talosan is az asszonyok, az anyák — a nők — megün­neplésének szenteljük, hanem, hogy ezen a napon a világ va­lamennyi asszonya, lánya til­takozik a háború ellen. A fe­szült nemzetközi helyzetben még határozottabban, messze- hangzóan kell a „nem”-et ki­mondani. A járás nőmozgalmának eredményeiről elmondotta, hogy csak az elmúlt hetek munkáját figyelembe véve is, szép eredményekkel dicseked­hetnek. A választást előkészitő, és a választást lebonyolító munkában 800 asszony vett részt. A közeljövő feladatai? A leg­fontosabb a tanulás. Éppen az egyik választási statisz­tikából derült ki, hogy a já­rás 95 ezer választópolgára közül 22 ezernek nincs meg az általános iskolai végzett­sége. A hetedik és nyolcadik osztály elvégzése nem jelent nagy megterhelést. Ezt a 22 ezer embert kell meggyőzni, hogy a dolgo­zók esti iskolájában pó­tolja az általános iskolai végzettséghez szükséges két osztályt. Annyiszor elmondtuk, olvasó, művelődő, érdeklődő ország lettünk. Képzett szakembe­rekkel rendelkező ország aka­runk lenni. Nagy feladatot tűztünk ki magunk elé, a gaz­dasági reform célkitűzéseit csak akkor tudjuk elérni, ha alapos szakmai felkészültség­gel rendelkező szakembereink vannak. A feladatot nem egy ember­re méretezték, s nem is csak néhány ezerre, hanem vala­mennyi magyar dolgozóra — tsz-tagokra, üzemi munkások­ra, tanárokra, orvosokra, mér­nökökre. S ezek megvalósí­táshoz nemcsak akaratra, jó szándékra van szükség, hanem tudásra is. (d) Másfél ezer forint — selyemgubóból Extragwtbó 50 Snrint ■ Gyermek is tenyésaihet — Miivel kell saertsódni ? Bár az eperfák téli álmukat alusszák még, itt az ideje a se- lyemgubóra való szerződés­nek. A tervet csak akkor tud­juk teljesíteni, ha előre tisz­tán látjuk a teendőket, az esetleges akadályokat, amelyek elhárítására kellő időben még intézkedni lehet. A „Herbária", az Országos Gyógynövény- és Selyemgubó- forgalmi Szövetkezeti Kczpo'ht oz Üllői Fmsz körzetében a szerződéskötéseket Fiegi Ká­roly, Monor, Ady Endre u. 95. szám alatti lakosra bízta. Szerződéseket nála lehet köt­ni, és a selyemhernyó petéit is ö osztja szét. A selyemgübó- termelés hasznos tevékenység, mert az I—II. osztályú gubók kilójáért 40, a III. osztályé gubóért öt forintot fizetnek. Amennyiben a termelő a fon­ható I. osztályú selyemgubójá- ból a teljesen hibátlan, „extra" gubát kiválogatja, a szerződött 40 forinton felül kilo­grammonként tíz forint fel­árat is kap. Érdemes vele foglalkozni, mert a selyemgubó népgaz­daságunknak jelentős alap­anyag, a termelőnek pedig kü­lönösebb megerőltetés nélküli, számottevő jövedelem. Ter­melési szerződést a 14. évet betöltött gyermek is köthet a szülők hozzájárulásával. A múlt évben egy-egy termelő 1500 forintot is megkeresett a selyemgubóval. (em) MA: Választási gyűlés Maglódon Maglódon ma este 18 órakor, a művelődési otthonban vá­lasztási gyűlés lesz. Előadó: Bata János, országgyűlési kép­viselőjelölt. az Újból elmarad „Egérút” Monoron Az „Egérút” című előadás a kecskeméti Katona József Színház művészeinek betegsé­ge miatt ma este elmarad. A megváltott jegyek a művelő­dési otthon irodájában napon­ta este hattól nyolc óráig visz- szaválthatók. FIGYELŐ Ismét a kenyérről... Sokszor megírtuk már, hogy Monoron és Gyömrőn is sok baj van a kenyér minőségével. Ezúttal gyarapítjuk a kenyér­panaszokat Kedden délben betértem Monoron a főtéri népboltba és tíz deka felvágott mellé két szelet fehér kenyeret kértem. — Sajnos, nincs — mondta az eladó, és már vágta is a barna kenyeret. Ha más nincs, ez is jó lesz — gondoltam magamban. Csak akkor lepődtem meg, amikor az első falatot fogyasz­tottam belőle. Savanyú, ízte­len, teljesen élvezhetetlen volt a kenyér. Visszamentem az üzletbe, de másodszor ugyan­ilyen „minőségű” kenyeret kaptam. Vajon meddig kell még •bosszankodnunk a kenyér rossz minősége miatt? (gér) Aw. Egyesületi Ifjúsági Kupáért Monor—Pécei 3:1 Pécel, vezette: Boldogi. Jó iramú, küzdelmes mérkő­zésnek lehettek szemtanúi azok, akik végignézték a két ificsapat küzdelmét. Végig nagy harc folyt a győzelemért, amelyet a monori ifiknek si­került megnyerniük. A mono- riak igen ötletesen játszottak a nehéz talaj ellenére és vég­eredményben ebben az arány­ban is megérdemelten szerez­ték meg a győzelmet, és egy­ben a továbbjutást. MAI MOZIMŰSOR Gomba: A domb (széles). Nyár­egyháza: Ketten haltak meg. Úri: Aknaveszély nincs. Vasad: Szép családok.

Next

/
Oldalképek
Tartalom