Pest Megyei Hírlap, 1967. február (11. évfolyam, 27-50. szám)
1967-02-10 / 35. szám
PEST MEGYEI MBL AP KÜLÖNKIADÁSA A CEGLÉDI JÁPÁS ÉS CEcIlJED VAROS RfeSZERE XI. ÉVFOLYAM, 35. SZÁM 1967. FEBRUAR 10., PÉNTEK 400 ezer pár gyermekcipő készült a Cipőipari Vállalatnál Szigorúbb lesz a technológiai fegyelem és a gyártási ellenőrzés Nem volt pénzük bélyegre? Hétfőn mégis megszólalnak a Beszélő tájak ÖLEST TART A VÁROSI TANÁCS VB Cegléd város Tanácsa Végrehajtó Bizottsága ma délelőtt kilenc órai kezdettel ülést tart a városi tanács épületének vb-szobájában. Az ülésen három napirendi pontot vitatnak meg, az ülés második részében bejelentések, indítványok hangzanak el. A városi tanács vb-ülése foglalkozik többek közt a ceglédi szociális betegotthon munkájáról szóló tájékoztatójelentéssel, és a Cipőipari Vállalat elmúlt évi eredményeivel. A jelölő gyűlések időpontja Szombaton, február 11-én, este hat órai kezdettel a választók jelölő gyűléseire a következő körzetekben kerül sor: i 6. körzet (I. kerület) Hámán Kató Általános Iskolában, 20. körzet (III. kerület) a Kossuth Gimnáziumban, 34. körzet (VI. kerület) az újvárosi iskolában, 48. körzet (IX. kerület) a Baj- csy-Zsilinszky úti általános iskolában. A 62. körzet (XI. kerület) választói részére a Petőfi Termelőszövetkezet központjában délután két órakor kezdődik a jelölő gyűlés. Több, mint 220 ember dolgozik a Cipőipari Vállalatnál. A pár évvel ezelőtti — eléggé siralmas állapotban levő telepük helyett a Szűcs-telepen épített üzemet érdemes figyelmesen megnézni. A látogató örömmel tapasztalhatja az üzem fejlődését, a lelkes társadalmi munkát igazoló változásokat. Az udvaron kövezett út vezet a műhelyekhez, a kapun saját kis szállítóautóik gördülnek ki. Az elmúlt év még nem volt a kiegyensúlyozott, zökkenő- mentes munka éve. Év elején nem rendelkeztek a terveknek megfelelő alapanyag törzskészlettel. Ez komoly problémát állított a vállalat elé, hiszen terveik a kereslettel arányosan növekedtek. kát, anyagtároló dobozokat készítenek, és néhány speciális gépet állítanak munkába: kéttűs tűzőgépet, drótos nrrfog- laló gépet, talpbéléskapcsozó gépei. A technológiai fegyelmet szigorúbban betartják és gondosabb lesz a gyártási ellenőrzés. (—es) Lapunk január 31-i számában Ütés, négy negyedben címmel cikk jelent meg a Kossuth Művelődési Házban elmaradt Beszélő tájak című irodalmi előadásról. Azóta a városi tanács művelődési osztálya is foglalkozott a mulasztás felderítésével. Gyarmati Teréz, a városi népművelési felügyelő az alábbi tájékoztatást adta a vizsgálatról. „A Kossuth Művelődési Ház volt igazgatója, Sipos Bálint, még a múlt év novemberének végén — vagy december elején — tárgyalt a Budapesti Irodalmi Színpaddal a műsor lekötéséről. December utolsó hetében a fővárosból megérkezett a szerződés, amelyet aláírva kellett visszaküldeni. Ezt követően január harma- dikán vagy negyedikén telefonáltak az Irodalmi Színpadtól, érdeklődve, mikor küldik visz- sza a szerződést. Ekkor a volt igazgató még nem adott határozott választ, de munkatársával megbeszélve végül elküldték a szerződést, — 60 filléres bélyeggel ellátott levélben. A műsor visszaigazolását nem várták meg. Nem is tájékozódtak felőle, hanem megrendelték a röplapokat és hozzákezdtek a szervezéshez. Csupán az előadás időpontjában érdeklődtek telefonon a művészek felől, s így tudták meg, hogy az előadás elmarad. A művelődési ház munkatársa ezután felkereste a pesti szervezőt, aki azt állította, hogy nem kapta meg a szerződést. A jegyeket — a közönség beleegyezésével — nem váltották vissza. Február 13-án, hétfőn este 7 órakor — a kiadott jegyek tulajdonosainak — megtartják az előadást.” ★ A művelődési ház eljárásához csupán annyi a megjegyzésünk, hogy a szerződéseket „sima levél” helyett ajánlott küldeményként szokás elküldeni, s ha már mulasztást követtek el, legalább azt megtehették volna, hogy időben érdeklődnek a színpad szervezőinél: meghirdethetik-e az előadást. Az ilyen melléfogás sokat árthat az intézmény hírének és könnyen visszaveti az ott folyó munkát. Uzsonna a Szép utcában (Foto: Tomcsányi) Lezárta a tűzhelyet, de ottfelejtette a gyufát Dráma a csőizházban A vállalat kétezer négyzet- méterrel kevesebb felsőbőrt kapott, mint amennyi a tervben szereplő, 400 ezer pár gyerekcipő elkészítésére elegendő lett volna. A megyei tanács ipari osztálya segítségével sikerült elintézniük, hogy mégis megkaphassák a hiányzó alapanyagot A bőr a negyedik negyedévben megérkezett, s így eleget tudtak tenni az éves tervnek. A másik nehézséget a bélésnek való bőr kiutalása okozta, mivel ezt sem kapták meg. Úgy sikerült megoldaniuk a problémát, hogy cipőgyáraktól, ktsz-ektől vásárolták meg a szükségletet. Nagy mennyiségű hulladék bélésbőrt használtak fel — ez gazdaságos volt a vállalat számára, és a gyerekcipők minőségét nem rontotta egyáltalán. Az idén is komoly tervvel kezdték az évet Elhatározták, hogy december 30-ig teljesítik az idei tervet. A folyamatos termelés érdekében intézkedéseket hajtanak végre: felújítják a kaptafá+ Otthonos a szerencse Fortuna ceglédi otthonában Csúcsforgalom: tavasszal A szórakozottak és a csalafinták A monte-carlói játékkaszinók rulettasztala sem lehet bűvösebb, mint városunk löt- tóirodájának kis masinája, ahol reggeltől estig pörgetik a számokat a nyerni óhajtók. Csak itt azzal a különbséggel, hogy a mutató által meghatározott szám nem játék közben okoz izgalmat, hanem pénteken úgy 11 óra felé. S ha a masina nem hoz szerencsét, csak háromharmincat veszthet a játékos. De a remény megmarad. Persze, azért a hét legforgalmasabb napja a csütörtök délelőtt — mint mondani szokták —, a nyerési lehetőség huszonnegyedik órája. Ezen a dél- előttön találkozhatunk itt fehér köpenyes borbéllyal, a szomszédos üzletekből „átszaladó” eladókkal, a buszhoz siető, kosaras nénikékkel, a piaci elárusítóval, aki mindig siet, „mert otthagyta a standját” — de még tanulókkal is, akik óraközi szünetben — most már „hivatalos" engedéllyel —- sebbel-lobbal, de nagy Odaadással töltik ki szelvényeiket. A lottóiroda két elárusítója, Sütő Ferencné és Tóth Istvánná — Fortuna asszony két szárnysegédje — a törzskuncsaftok igényeit — anélkül, hogy azok kérdeznék az e hetit — „betéve” tudják. Sütő Ferencné elmondotta, hogy a lottózók száma minden évben emelkedik. Az elmúlt hónapban 32 869 lottószelvényt adtak el. — Cegléd város a Szerencse egyik legkiszemeltebb területe — mondja. — A sok négytalá- latos mellett szép számmal szerepelünk a nyereménylistán is. A legutóbbi — a harmadik heti — tárgynyereménysorsoláson tízezer forintos bútorutalványt, kétszemélyes külföldi utazást, háromezer forintos lakástextil utalványt nyertek városunkban. — Van-e „uborkaszezon” a kirendeltségen? — Talán a. nyár közepe mondható csendesebbnek. A csúcsforgalom február, március, április. Ilyenkor vannak a nyereségrészesedés kifizetések, a zárszámadások, prémiumok, amit mi nagyon „megérzünk”. Ügy látszik, ha több a pénz, ahhoz még többet akarnak... Az eladó még azt is elmondta, hogy akkor örülnek a legjobban, ha egy kéttalálatos elnézi a szelvényén a számokat, s a tizenvalahány forint helyett két-háromszáz forintot fizethetnek. De volt már olyan „csalafinta” lottózójuk is, aki négytalálatos szelvényével jött a pénzért, s mint később kiderült, a sorsolás után töltötte ki... (csat—) Abszurd dráma Várkonyi István és ceglédi kongresszusa 1897. február 14—16. II. GUBODY, A FÖLDMUNKÁSOK nehéz helyzfetét ecsetelve elmondja azt is, hogy „a folyton pusztuló középbirtokos osztály helyébe olyan elemek lépnek, akik jövedelmeik szaporítása céljából a bérlevonásoktól, a munkások rászedésétöl s megcsalásától sem rettennek visz- sza, sőt azt, mint jövedelmező foglalkozást következetesen, úgyszólván üzletszerű- leg napról napra váltakozó és szaporodó furfanggal folytatják anélkül, hogy ezen működésükért még csak tartani is kellene a megtorlástól, mert hiszen, aki a kialkudott gabona helyett annál rosszabbat, esetleg ocsút mér ki munkásainak, vagy célürügyek alatt levonja a megszolgált bért, a büntető igazságszolgáltatástól nem tart, mert törvényeink szerint az csalást nem követ el, mert istentelenségét ravasz fondor- : lat nélkül követte el, ami | nélkül a csalás a köztudat- ; ban csalás, de annak bün- í tető jogi következménye nincs. j Légió száma újabb idők- ; ben azon gazdáknak, akik a ! kialkudott gabonát úgyneve- ! zett második búzából, sze- \ metes ocsúval kevert, vagy ! ázott gabonából mérik ki, \ akik a cseléd béréből min- ! den eltört, minden elpusztult : szerszám árát új értékbe’ le- \ vonják. Nem ritkán fordul- ! nak elő olyanok, akik a > cseléd helyett fizetni tarto> zott adó fejében, annál na- ! gyobb összeget, sőt volt eset. ! hogy annak négyszeresét is ! levonják, még olyankor is 5 midőn azon cselédet az adólarxozasnai euiutoiian, lenai helyette adót sem fizettek. A népoktatás kötelezővé tételének is csak terhét érzi, nemcsak mert gyermekét olyan korban is iskolába járatni köteles, midőn az a rendes szokás szerint már kere- setképes és saját szükségletét be is keresné, de a legtöbb helyen adót és gyermekének mulasztásáért még bírságot is fizet, hogyha azt nem is fizeti, de azért zaklatásnak van kitéve ... egy betegség a család végromlását idézi elő”. Ilyen volt a ceglédi napszámos helyzete a Gubody által lefestett körülmények között, a valóság azonban még ennél is szomorúbb, vissza- taszítóbb volt. Ezt tette szükségessé, hogy a földmunkások ezen kiszolgáltatott helyzetükből kiutat keressenek. A leghatásosabb eszköznek kétségtelenül áz az eszköz látszott, amelyet Várkonyi javasolt, az ipari munkások harci tapasztalatainak átvétele, a szervezkedés. A SZERVEZKEDÉSBEN megtalált harci eszköz tette a földmünkásmozgalmat 1897 elejére országossá. A ceglédi szakkongresszuson már 54 község képviseletében több mint 100 földmunkás jelent meg. vaiuscigiJö jiyuruö^i-puri-uí/Mí rt* volt ez, a választójoggal nem rendelkezők parlamentje. A földmunkások kongresszusán is, csakúgy mint az igazi parlamentben, elnököket és jegyzőket választottak, az egyes helységek küldöttei külön-kü- lön kis gömbölyű asztaloknál foglaltak helyet a Vigadó nagytermében. A hátsó sorokban pedig ott szorongott 200— 300 ceglédi földmunkás és érdeklődő, hogy meghallgassa saját képviselőit. Ott ült a törvényességet képviselve Gubody polgármester és Aranyi rendőrkapitány is minden eshetőségre felkészülve —, de ilyen kongresszuson még aligha voltak. Az elnöki asztal vörös drapériával volt bevonva, fölötte Marx és Lassalle képe függött, szintén vörös szalagokkal övezve. Ha pedig körülnéztek a közbiztonság őrei, a falakon elhelyezkedő vörös plakátokról a következő jelszavakat olvashatták le: „Szabadság! Egyenlőség! Testvériség! Egyenlő jogot mindenki számára! Valamennyi munkások szervezkedjetek a független szociáldemokrata magasztos eszméje alapján! Valamennyi ország munkásai egyesüljenek!” Az 1897-es szakkongresszus jelentősége abban állt, hogy demonstrálta a szervezkedésben rejlő erőt, ebből következően elindítója lett a magya földmunkásmozgalom addig legnagyobb erőpróbájának, a 1897-es nagy alföldi arató sztrájknak. Külön ki kel emelni a kongresszus munka bérekre vonatkozó határoza tait, s azon törekvését, amel; az önálló földmunkás szak szervezeti mozgalom párttó különvált szervezeti formáinál meghatározását célozta. Ezen i kongresszuson hangzik el elő szőr ifj. Molnár Ferenc, szentes küldött felszólalásában a2 hogy „Osszák fel a nagybirto kokat a nép között”. Iga2 hogy ez még nem kerül be a itt hozott határozatok egyiké be sem, de az ismert szocia lista végcél mellett már talá lünk egy földosztás felé mu tató határozati javaslatot i: amely így hangzik: „a kincs tári birtokok, a nagy latifun diumok és egyházi birtokok nak a földmívelő munkáso között méltányos feltétele mellett való bérbeadását’ ami aztán a szeptemberi kong resszuson kapott konkrét meg fogalmazást. EGÉSZ KORSZAKOT feje zett ki ez a megmozdulá: megmutatta azt is, hogy a pa rasztságot foglalkoztató kér dések elsősorban a megoldat tanul maradt polgári demokra tikus célkitűzések voltak. Vár konyi István érdeme, hogy kérdések megértésében, első sorban a földkérdés, a MSZDP akkori vezetősége föl tudott nőni, mégpedig úgj hogy egy pillanatra sem té vesztette szem elől az agrár proletáriátus nehéz helyzeté való javítást, de a szociálist végcélról sem mondott le. Farkas József (zsoldos aanüor kankaturaja) — 116 éves statisztika. A „Magyarország geográphiai szótár” 1851-ből való adatai szerint „Nagy-Kőrös”-ön a j legújabb katonai összeírás j csak 15 ezer lakost talált... : Ezúton mondunk hálás köszö- ; retet rokonainknak, ismeröseink- j.iek, szomszédainknak, akik sze- ; retett jó. édesanyánk, nagyianyánk. dédnagyanyánk és test- I vérünk: özv. Koncsik lstvánné I szül: Farkas Teréz temetésén I megjelentek, részvétüket nyilvá- 1 nftották, sírjára koszorút helyez- | tek. A gyászold család. Mindazoknak a rokonoknak, ! jó ismerősöknek és szomszédok- I nak, akik felejthetetlen emlékű I férjem, édesapám és nagyapánk: : Cseh Ferenc temetésén ' megje- : leniek, részvétükkel fájdalmunkI bar osztoztak, sírjára koszorút .helyeztek, ezúton fogadják há- ! lás köszönetünket. özv. C"* 1’ Ferencné és családja. Mint a Pest megyei Hírlap röviden már jelentette, tragikus esemény történt szombaton az albertirsai Kakas-dűlőben. A községi tanács tulaj-> donát képező, hajdani csősz- § házban lakott Tabányi József\ tsz-tag feleségével és két kis $ gyermekével. Az apa kora reg- ^ gel a helyi Szabadság Tsz-be§ ment dolgozni. Felesége a házi körüli teendőket végezte, fel- 5 öltöztette a három és fél éves$ Józsikát és a két éves Katalint.\ Közben felfigyelt a rádiónak § a tűzesetek megelőzéséről szó-^ ló figyelmeztetésére. Mivel el ^ kellett mennie otthonról, s kioltotta a tűzhely para- $ zsát, s ajtaját ledrótozta, ^ hogy ne lehessen hozzáfér- í ni. $ A konyha es a szoba ajtajara* lakatot tett, nehogy a gyere-$ kék elkószáljanak. Nyolc óra$ tájban aztán —, hogy élelmi-; szert vásároljon — eltávozott \ a meglehetősen távoli élelmi-; szerboltba, nyugodtan maguk-! ra hagyva az apróságokat. Egy óra múltán a környék- 5 beli szőlőben foglalatoskodó: Motyovszki Károly, a csőszház 5 zsúptetőzetén felszálló füstre! lett figyelmes, Celovszki Já-\ nossal és Molnár Péterrel a! helyszínre siettek és mikor j megállapították, hogy a füst tényleg a lakásból j ered. ( í Betörték az ablakokat, majd j az ajtókat és behatoltak a ház- ! ba. A léghuzat hatására láng \ lobbant fel a szobasarokban! levő ágy felől. Vizet hoztak a ] tűz eloltására, de segítségük! már későn érkezett. Mint a későbbi hatóságii vizsgálat megállaapította, a kisfiú — feltehetően — valahogy megkaparintotta a gyufát, játszott vele és az ágynemű meggyulladt. Mind a két gyermek meghalt a tűztől és a füsttől. „ (jakab) SSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSa
