Pest Megyei Hírlap, 1967. február (11. évfolyam, 27-50. szám)

1967-02-09 / 34. szám

1967. FEBRUAR 9.. CSÜTÖRTÖK rT/6i*fflP 5 jp'" ‘1 '•y — ■ ■ lék­horgászok A „vérbeli” hor­gászok télen is felkeresik a befa­gyott folyókat és tavakat. Léket vágnak a jégen, s úgy hódolnak szenvedélyüknek. A soroksári Duna- ágban kapták len­csevégre ezeket a horgászokat, akik számára egy-két halacska is olyan értékes zsákmány­nak számit most, mint nyáron a több kilós pél­dány. ■:rj M* 1 , 200 ezer forint jutalom a takarékossági mozgalomban kitűnt tanácsoknak Még a múlt év elején, a Pest megyei Tanács végrehajtó bi­zottsága határozatot hozott a megyében folyó takarékossági mozgalom támogatásáról. Azoknak a községeknek, járá­soknak és városoknak, ame­lyek tanácsai is hozzájárulnak felvilágosító munkájukkal az OTP betétállományának eme­léséhez, 200 ezer forint jutal­mat tűzött ki. Idén, év elején, a községfejlesztési verseny el­bírálásával egy időben a me­gyei végrehajtó bizottság dön­tött a takarékossági mozga­lomban kitűnt tanácsok jutal­mazásáról is. Jó eredményei­kért Nagykőrös város és Gö­döllő járás tanácsa számára 50—50 ezer, a ceglédi járásnak 30 ezer, a dabasinak 20 ezer forint községfejlesztési célok­ra felhasználható jutalmat ítélt meg. Ezenkívül négy köz­ség: Abony, Galgagyörk, Gom­ba, Ácsa és Zsámbok kapott egyenként 10—10 ezer forint jutalmat. ___________ C ukor a méheknek — viaszért Az Országos Méhészeti Szö­vetkezeti Központ — a méh­viasz termelésének növelése érdekében — az eddiginél kedvezőbb feltételekkel ad cukrot a méhészeknek. Minden leszerződött egy kilogramm vi­asz után tíz kilogramm „nor­mál” cukrot kapnak a szerző­dők. Azzal is megkönnyítik a méhcsaládok átteleltetését, hogy a cukrot február 28-ig egy tételben szállítja le az OMSZK a méhészeknek. Má­sik előnye ennek a csereak­ciónak az, hogy a leszerző­dött méhviaszt majd csak ez év november 15-ig kell átadni az Országos Méhészeti Szövet­kezeti Központnak. Uj német nyelvű lap BUDAPESTER RUNDSCHAU Új német nyelvű lap jelent meg, a „Budapestet Rund­schau”, az új hetilapot, amely tájékoztatást nyújt Magyaror­szág politikai, gazdasági és kulturális eseményeiről, a ha­zánk iránti fokozódó nemzet­közi érdeklődés és az a fel­adat hívta életre, amelyet Ma­gyarország a békés egymás mellett élés szellemében be­tölteni igyekszik. A lap fő- szerkesztője: Paál Ferenc. ét atöi Délelőtt ott mentem el a ház előtt, amely ak­kor még éppen olyan csöndes volt mint a többi... Az öregasszony a kapuval szem­közti földszintes lakásban már mindent szépen elrendezett, majd­nem három kupa brikettet zsúfolt a eserépkályhába és a díványt szorosan mellé tolta. Egy pohár vizet helye­zett a horgoló asz­talkára, amit a keze ügyébe hú­zott. A roll ót le­engedte, eligazí­totta, hogy kizár­ja a szürke udvari fényt. Kétszer rá­fordította a kul­csot, megrángatta a kilincset. Fürdő­köpenyét levetette és visszafeküdt a díványra. A fali lámpa 15-ös körté­je mellett padlón talált újságszeletet nézegetett. Melegedett a szoba. A brikett nagyokat pattant, zúgott a kémény, ősszel tisztították. Egy ideig mozdu­latlanul feküdt a füstszagú paplan alatt. Lassan el- szendergett, majd arra neszeit, hogy a kályha zúgáson halk kopogás hal­latszik át. Mindig büszke volt a fü­lére, rájött hon­nan ez a zaj. A vízcsap csöpög. Pedig elzárta. Fel­kelt, lábával ki­tapogatta a pa­pucsát és szorított a rézfogantyún A csöpögés meg­szűnt. Megpisz­kálta a kályhát. A szén tojások egy része már össze­rogyott Egyen­ként dobálta be a maradékot, majd mindkét ajtót be­zárta. A tűzfénytől el­vakultan tapoga­tózott vissza a ta­karó alá. A ház csöndes volt. A baloldali szom­szédasszony mo­toszkált csak a konyhában. Kinyi­totta a vízcsapot, elzárta, leejtett egy fedőt, odéb- húzta a hokkedlit. Nemsokára pör­költ rongy és ter­pentin szagát érezte. Füstöt még nem észlelt, de amint félrefordí­totta a fejét, meg­roppant a kályha. Ezzel együtt mint­ha megkönnyeb­bülten sóhajtott volna a cserépal­kotmány. Az elsőt újabb roppanás követte. Egymás­után nyíltak meg a kályha agyag- kötései. Fojtó gáz­zal vegyült füst borította el a tü­dejét A pörkszag is egyre jobban kínozta. Rájött a köhögés, a paplan alá húzta a fejét, hiába. Felkelt, elkap­ta a kályhától a párnát és átdobta a dívány másik végébe. Vissza­bújt megnyugo­dott, itt nem foj­togatta a füst. Le­csukta a szemét. Álmában forró zsírba mártották a lábát ösztönö­sen maga alá rán­totta és csak ak­kor nyitotta ki a szemét Már égett az ágy vége. A sűrű füstből elő­törtek a nyúlós lángok. Néhány már a falvédő bolyhát kóstolgat­ta — egy-két ügyes kígyó fel­futott a poros, pókhálós tapétán és a mennyezetről potyogott vissza. Bénultságából erős köhögési ro­ham rázta fel. Ki­csúszott a paplan alól és az asztal­kán lévő pohár tartalmát rálöty- tyintette a dívány végére. A megbolyga­tott tűzcsomó a magasba szökkent. Sisteregve kapott erőre és megro­pogtatta a karfát. Az öregasszony megnyitotta a víz­csapot, telemerte a poharat és rá- löttyentette a fal­ra. Egyre szapo­rábban locsolta. Ablakzörgés riasztotta, sipito- zó asszonyvisítást hallott. — Nyissa ki, mit csinált maga szerencsétlen! „Ez csak a szomszédasz- szony”. Tovább locsolta a tűzbog- lyát... Amikor a tűzol­tók betörték az aj­tót, a csapnál állt. a tenyerét tarto­gatta a sugár alá és a fejére, arcára csurgatta a hideg vizet. Alexa Ferenc Farsang&úcsúztató a négy nemzet falujában Százéves népszokás szerint rendezték meg a farsangbú­csúztatót a négy nemzet falu­jában. Eleken, ahol magyarok, románok, szlovákok és néme­tek laknak együtt. — Hűségjutalom a tsz­ben. A szigetcsépi Lenin Termelőszövetkezet követés­re méltó gesztussal fejezte ki megbecsülését nyugdíjas tagjai iránt: a küldöttvá­lasztó közgyűlésen 38 nyug­díjasnak hűséglevelet és 500—500 forint pénzjutal­mat adtak át. EMLÉKIRAT Részlet egy emlékiratból: „Azt hiszem, tökéletes ember vagyok. Mindennap korán kelek. Nem iszom, nem dohányzóm, nem csa­vargók semerre. Nem for­golódom nők után. Este 8 órakor mindennap ágyban vagyok. Csak attól tartok, hogy nem tudok mindig ezen a jó úton maradni. Félő, hogy letérek róla, mi­helyt kikerülök innen a börtönből.. mainap CSAPAJEV 1967. február 9, csütörtök, Abigél napja. A nap kél: 7.00, nyugszik: 16.57 órakor. A hold kél: 7.33, nyugszik: 16.47 órakor. VAR HATÓ időjárás Felhőátvonulások, többfelé futó esővel, havaä esővel, ha­vazással. Időnként megerősödő nyugati, északnyugatira for­duló szél. A hőmérséklet ala­kulásában lényeges változás nem lesz. A legmagasabb nap­pali hőmérséklet 0—plusz 5 fok között. — Az Állami Bábszínház együttese pénteken az „Ezüstfurulyát” Vácott, a „Mese a két kis borzról” cí­mű darabot Vácszentlászlón és Valkón mutatja be. — Fiatalodik a nagykőrösi Szabadság Tsz. Az elmúlt évben 67 új tagot vettek fel, kiknek többsége 20—30 éves. Rajtuk kívül mint­egy 60 fiatal családtag vesz részt a' közös munkában. — A százhalombattai Rá­kóczi Termelőszövetkezet szombaton tartja zárszám­adó közgyűlését. — Ismerjük meg a XX. századi izmusokat címmel ezúttal a szürrealizmusról és a dadaizmusról tart előadást ma délután a váci városi művelődési házban Szabol­csi Gábor. — A múlt héten megkez­dődött Cegléd kisfeszültségű áramhálózatának átépítése. A DÁV munkásai e munká­latokat június végére már bp is fejezik. . •* ■■ röcí ! — A ceglédi Háziipari Szö­vetkezet tavaly 75 554 gyer­mekruhát, 27 ezer zsebken­dőt, 25 ezer 800 pár norvég­kesztyűt és 174 négyzetmé­ternyi kézi szövésű perzsa­szőnyeget exportált a Szov­jetunióba, Ausztriába és Hol- landiába. — Vállalati múzeumot ál­lítanak fel a Nagykőrösi Konzervgyárban. 80 EVE, 1887. február 8-én született Va- szilij Csapájev, a fehérek ellen küzdő Vörös Hadsereg legendás- hírű hadvezére. Az egykori Vol­ga menti juhászgyerek nagy utat tett meg életének rövid 32 éve alatt. Az első világháború frontkatonájaként négy ízben kapta meg a cári hadsereg leg­magasabb legénységi érdemje­lét. Politikai fejlődése a forra­dalmi események hatására ér­lelődött 1917-ben. 1918-ban, a Vö­rös Gárda megbízásából ön­kéntes szabadcsapatot szervezett. Nagyképességü parancsnoknak bizonyult, sikeresen küzdött a fiatal proletárállamra törő el­lenséggel. Az általa vezényelt egységekből alakult a Vörös Hadsereg — róla elnevezett — híres 25. hadosztálya, amely­nek parancsnokaként szinte le­hetetlennek tűnő badivállalko- zásokat oldott meg sikeresen: két esztendőn át — gyakran hét­nyolcszoros túlerővel szemben is _ minden ütközetét megnyer­te. 1918. novemberében, a moszk­vai katonai akadémia hallgatója lett, azonban Koicsak fehércsa­patainak fenyegető támadása ellen csakhamar újra hadba- szállt. Irányításával foglalták el hadosztályának katonái Ufa, majd Uralszk városát és a fe­héreket a Kaspi-tóig üldözték. Katonái, — akiknek soraiban szép számban harcoltak volt magyar hadifoglyok is — lelkes elszántsággal követték bátor vezérüket. Csapájev — mikor hadosztályát 1919. szeptemberé­ben sokszoros túlerő fogta kö­rül — az utolsó töltényig küzd­ve, harc közben esett el. Életét volt politikai biztosa, Dimitrij Furmanov írta meg híres köny­vében. — Pilisen 50 év alatt két­száztizenöt tűzeset volt, az önkéntes tűzoltók 207 eset­ben vonultak ki. Fél évszá­zad alatt 166 személy része­sült' tűzoltói kiképzésben, a testületnek öt parancsnoka volt. — A szentendrei horgász­egyesület tagjai 1965-ben 2418, tavaly 3537 kiló halat fogtak. — Egy mozgó 61-es villa­mosra lépett fel Budapesten, a Moszkva téren Sanyo Jó­zsef 65 éves nyugdíjas, érdi lakos, a lépcsőkről vissza­esett és súlyosan megsérült. Esemény Vácott: A Globus Club nagy parlamentje — Ma rajtunk lesz a város szeme — újságolják a váci Hajós Alfréd Üttörőházban az izgatott kispajtások. Valóban: események soroza­ti rádió és a televízió mai műsora KOSSUTH RADIO 8.20: Verbunkosok, népdalok. 8.58: Időszerű nemzetközi kér­dések. 9.08: Toldi — I. rész. Rá- dióváltozat. 10.10: Tánczene. 11.00: Kamarazene. 12.15: Szórakoztató zene nyugdíjasoknak. 13.03: Vita a korszerű mezőgazdaságról. 13.18: Barokk muzsika. 13.50: Kó­ruspódium. 14.00: Törvénykönyv. 14.20: Operettrészletek. 15.15: Wag­ner: Lohengrin — Szerelmi ket­tős. 15.40: Jack Rüby végzete. Dokumentum-műsor. 16.10: Köny- nyüzene. 16.37: Ez nem az őrmes­terek ideje. Folytatásos regény. VIII. rész. 17.15: Zara Doluha- nova énekel. 17.34: Emlékezzünk régiekről. I. rész. 17.50: Spirituá­lék ősi énekek dallama száll . .. Reuel Lahmer ének. 18.10: Ifjú­munkás parlament. 18.25: Isme­ri-e? Könnyűzenei rejtvényműsor. 19.00: Esü Krónika. 1930: A Cseh Filharmonikus zenekar hangversenye. Közben: kb. 20.00: Lukács László emlékezete. Kb. 21.25: Nótacsokor. 22.25: A ka­marazene remekeiből. 22.45: Száj- ról-szájra. A „Te és a társadalom” különkiadása. 23.17: Könnyűzene éjfélig. 0.10: Janacek: Broucek úr utazásai — jelenet. PETŐFI RADIO 10.00: Zenekari muzsika. 11.00: A Gyermekrádió műsora. Játék­polc. 11.20: Iskolai kórusok éne­kelnek. 11.30: Régi mesterek nyo­mában. Az Ifjúsági Rádió műsora. 11.45: Daljátékrészletek. 12.16: Händel Itáliában. Fábián Imre előadása. 13.00: Ritmikus per­cek. — Könnyűzene. 14.08: Pata- ky Kálmán énekel. 14.25: Anek­doták Komlós Vilmosról. 14.31: Mikes Éva énekel. 14.55: Csak fiatalokról! 15.00: Csak fiatalok­nak: 15.45: Mi újság a Kossuth Könyvkiadóban? Riportműsor. 15.50: Csernyeckij-indulók. 16.05: Casella: Itália — rapszódia. 16.23: Emlékek postája. Doni rapszódia. 16.33: Népi muzsika. 16.54: Váczi Mihály két verse. 16.58: Amelita Galli-Curci éne­kel. 17.15: Pályaválasztás . .. 17.20: Délutáni frissítő! 18 10: Filmzene. 18.22: Zénó tudta. Re­gényismertetés. 18.50: Hangver­seny a stúdióban. 19.25: Dzsessz- zene. 20.00: Esti Krónika. 20.30: Bonifác. Rádiójáték. 21.30: Zara Doluhanova énekel. 21.54: Zenés- játékrészlet. 22.20: Miről ír a tár­sadalmi szemle legújabb száma? 22.30: Ifj. Lakatos Vince népi zenekara játszik. URH 18.05: Hanglemezparádé. 19.00: Haydn-triók — H. 19.51: Bá- joló. Szerelmes versek. 20.00: Orff: A Hold. Egyfelvonásos ope­ra. 21.20: Bartók művészi pályá­ja. VIH. rész. 21.51: Szimfóni- kus hangverseny, TELEVÍZIÓ Iskola-tv: 8.10: Földrajz. 9.00: Környezetismeret. 9.55: Magyar irodalom. 10.20: Butaságom tör­ténete. (magyar film.) (ism.) 11.50: Visszaemlékezések régi választá­sokra. (ism.) Iskola-tv (ismétlés): 13.40: Földrajz. 14.30: Környezet­ismeret. 15.25: Magyar irodalom. 17.03: Hétmérföldes kamera. 17.20: Mezőgazdasági szakfilm. 17.45: Hí­rek. 17.50: Zenekedvelő gyere­kek. 18.35: Telesport. 19.00: Kap­csoljuk . . . (Helyszíni közvetí­tés.) 19.40: a világ térképe előtt. 19.50: Esti mese. 20.00: Tv- híradó. 20.20: Tizian-akció (ju­goszláv film). 21.50: Zenei figye­lő. 22.35: Tv-híradó. — 2. kiadás. ta követi egymást. Délután há­rom órakor megnyílik A leni­ni út című kiállítás a Szovjet­unió fél évszázados fejlődésé­ről a városi művelődési ház­ban. A megnyitón a klub ázsi­ai szakosztálya adja a műsort. 15.30-kor kezdődik a nagypar­lament a művelődési ház dísz­termében. Itt Győri Judit ad számot a világ minden tájával folytatott levelezésekről és Kárpáti Rudolf olimpikon tart élménybeszámolót. Szünetben indítják a Béke és Barátság Postát: ezer leve­let a Szovjetunióba és a világ minden nagyobb városába! Következik a Titokzatos ide­gen című izgalmas űrhajósve­télkedő. Vezeti: Padisák Mi­hály, a rádió munkatársa. A záró ajándékműsorban a Glo­bus Club nagyparlamentjének bemutatkozik egy európai hí­rű szovjet művészegyüttes. (P. R.) Drága játék Ma kezdődnek az idei középiskola Az 1966—67-es oktatási évre hirdetett középiskolai tanul­mányi versenyek első forduló­ja országszerte ma kezdődik. A nemes vetélkedőn a közép­iskolák harmadik és negyedik osztályos diákjai vehetnek részt. Egy tanuló legfeljebb két tantárgyból indulhat. A verseny tárgyai: magyar iro­dalom, történelem, orosz nyelv, angol nyelv, matematika, fizi­ka, földrajz, kémia, biológia, gazdasági számtan és könyvvi­tel. — Ünnepi hangversenyt rendez pénteken délután a Pest megyei Tanács díszter­mében a tanács KlSZ-szer- vezete. A hangverseny be­vételét — amelyen a Bar­tók Béla Zenei Szakiskola növendékei és Kohut Mag­da, a Nemzeti Színház tag­ja is fellép — a vietnami nép megsegítésére ajánlják fel. — A tavaly alakult Szent­endrei Pedagógusok Termé­szetjáró Egyesülete — amely a megyei értékelés szerint Pest megye ötven termé­szetjáró szakosztálya között a tizenhatodik helyre került — újjáalakult, s új nevet (Pilis Természetjáró Egyesü­let) is vett fel. — A nagykőrösi Dózsa Termelőszövetkezetben ta­vasszal új szerelőcsarnok épül, fürdővel, 1 millió 500 ezer forintért. — 1968-ban épül fel Nagy­kőrösön, állami támogatással a Toldi Miklós Élelmiszer­ipari Szakközépiskola kollé­giuma, a Csónakázó-tó mel­letti térségen. (Zsoldos Sándor karikatúrája) Tv-íigyelő Lavina Simon Emil tv*filmje, a Lavina a mindennapok embereit mutatja be a képernyőn. Hősei mai figu­rák, gondjaik és problémáik va­lósak. Hogy mégsem kerültek közel a nézőkhöz, nem a témából adódik, inkább a forgatókönyv gyengeségeiből. A Lavina főalakja. Szarka mérnök csalódott, keserű ember. Nem tudni, miért ilyen, csak jel­zéseket kapunk erről — elvált feleségétől. Ettől mérges és ke­serű azóta egyfolytában? Vagy ilyen volt már azelőtt is? Mi csak ilyennek ismerjük meg a képer- nyőről. Ezért akaratlanul is olyan vélemény alakul ki róla: az ilyen ember mellett nem le­het könnyű élni, megmaradni. Pe­dig mérges cselekedeteinek szán­déka jó, nemes: a lehető legrö­videbb idő alatt helyrehozni az el­hanyagolt, életveszélyes bányát. A feladat nem könnyű: a bányá­ban dolgozókat csak a ma job­ban élni elv serkenti munkára. Aki változtatni akar, éppen á bányában dolgozók érdekében, annak a holnapra is gondolnia kell. Ho-gy holnap is szükség van a bányára és az emberekre is. De ahol a fegyelmezetlenség, a csalás, a kapzsiság szokássá gyö­keresedett, nem könnyű feladat elősegíteni a változást: kisebb és nagyobb összeütközések egész so­rát vonja maga után. Könnyebb lenne Szarka mérnök dolga, há nem csalódott, keserű emberkém kezdene a rendcsináláshoz. Iga­za van akkor, amikor rendet akar, de a legnemesebb elképzeléseket sem válthatja valóra senki a maga erejéből. Ügy akarja az em­bereket meggyőzni a maga igaz­ságáról, hogy közben elmarja őket maga mellől. Az író maga is érzi, hogy iá yen ember nehezen segítheti elő a ki­bontakozást, a mindenki számára hasznos megbékélést. Keresi a megoldást Szarka mérnök jelle­mének megváltozására. Előbb a járási pártbizottság sematikusra sikeredett instruktorát lépteti színre, majd balesetet idéz elő — így oldja fel végül is az érzel­mek sziklakemény ridegségét. De valóban csak egy baleset döb­bentheti rá az embereket — a mérnököt csakúgy, mint a bá­nyászokat — addigi cselekedeteik helytelenségére és tarthatatlan­ságára. Az életben mindig bal­esetnek kell történnie ahhoz, hogy valami megváltozzon? Nem. Az író jellemábrázolásának gyenge­ségéből fakad, hogy nem futot­ta erejéből hétköznapibb, általá­nosabb megoldásra. Ezért nem kerültek közel a nézőkhöz a La­vina hősei. Szőnyi G. Sándor rendezése per­gőbb ritmust diktálhatott vol­na. A szereplők közül Avar Ist­ván, Molnár Tibor, Farkas An­tal és Görbe János nyújtott az átlagnál jobb színészi teljesít­ményt. Prukner Páá

Next

/
Oldalképek
Tartalom