Pest Megyei Hírlap, 1967. február (11. évfolyam, 27-50. szám)

1967-02-08 / 33. szám

1967. FEBRUAR 8., SZERDA Mecseki vadóc Üj üdítőital-üzemet avatott Mohácson, a Baranya megyei Szikvíz és Szeszipari Vállalat. A mohácsi üzem megindulá­sával a kereskedelem eddigi igényeinek három-négyszere­sét is ki tudják elégíteni, s emellett választékbővítésre is lehetőség nyílik. Tavaly még csak Pécsett és Siklóson lehe­tett kapni az alkoholtartalmát tekintve, a sörhöz hasonló ,Mecseki vadócot”. Az idén viszont már annyi készül be­lőle, hogy más megyék meg­rendelését is szívesen elfogad­ják. CSÖKKENNEK A KÖTÖTTSÉGEK Javul az épület- és bútorfaellátás Miből mennyi jut a lakosságnak? A növekvő lakásépítés és bútorgyártás faszükségletének ellátása nagy feladatokat ró a kereskedelemre. Erről be­szélgettünk Halász Ulászlóval, az ÉRDÉRT vezérigazgató-he­lyettesével, aki a következőket mondotta az 1967-ben kereske­KI/LTI/R41IS KRÓNIKA Felújítják a „Denevért" Február 17-én felújítják az Erkel Színházban Johann Strauss egyik legnépszerűbb színpadi művét, a Denevért. Szinetár Miklós, a mű ven­dégrendezője, a cselekményt mai környezetbe helyezi, ugyanis a szatirikus hangvéte­lű „klasszikus operett” nem­csak a maga korában, hanem napjainkban is aktuális. Má­sik újdonság, hogy a 2. felvo­násba nagy balettbetétet iktat­tak, melynek színes, látványos koreográfiáját a szerző „Csá­szár-keringőjére” Seregi Lász­ló tervezte. A „keringőkirály” kedvelt darabjának ősbemutatóját 1874-ben tartották a Theater an der Wien-ben. Hazánkban 1877-ben mutatták be először, majd a budapesti Népszínház­ban 1882-ben, az Operaházban pedig 1895 májusában. A De­nevér azóta szinte megszakí­tás nélkül műsoron van, s 1966 májusáig 333 alkalommal ját­szották. A „felfrissített” operett dísz­leteit Forray Gábor, a jelme-’ zeket Márk Tivadar tervezte. A Denevért kettős szereposz­tásban játsszák: Frosch szere­pét minden előadásban ven­dégként Latabár Kálmán ala­kítja. A zenekart Kerekes János, illetve Lukács Ervin vezényli. KAM ÜKÉ RÓ Az irodalmi feljegyzések szerint 32 évvel ezelőtt Jászbe­rényben járt Móricz Zsigmond, hogy megismerkedjék egy igazi jász parasztemberrel. így vezetett el útja Sarankó Jó­zsef Fiastyúk utcai lakásába. A hatholdas kis gazdaember nádfedeles portáján akkor öt gyermek vette körül az írót. A jászberényi látogatásból „Kamukéró” címmel elbeszélés is született, a szegényes nádfedeles ház lakói voltak a fősze­replői. A gazda azóta meghalt, felesége azonban kegyelettel őrzi az íróval kapcsolatos emlékeket. A ház öt gyermeke is felnőtt: valamennyien szakmát tanultak, szépen berendezett lakásban élnek. Valóra váltották az író elképzeléseit; révbe jutottak, emberi körülmények között élnek, dolgoznak. A házat pedig, ahol Móricz Zsigmond járt, irodalmi emlékként őrzik meg az utókornak. delmi forgalomba kerülő épület- és bútorfaanyagokról. — Az ÉRDÉRT 14 fatelepén tárolja a külföldről bejövő fa­anyagokat, valamint a hazai fűrészek termékeit, bányafá­tól a bútorfáig. Örömmel szá­molok be arról, hogy míg ta­valy húsz faipari cikk tarto­- zott a kötött gazdaság alá és csak kiutalásra volt kapható, az idén a zárolt faanyagok listája hatra csökkent: már csak a fenyődeszka, a le­mezféleségek, bútoranya­gok, fúrnír, bányafa és lá­dafa áll kötött gazdálkodás alatt. A többi 14 féle faárú igénylés nélkül kapható. — Hazai termelésből 146 ezer köbméter fenyőfűrészárut hozunk forgalomba. Tavaly 806 ezer köbméter fenyőfű­részárut importáltunk, az idén 880 ezer köbméter lesz a behozatal. Ebből a mennyiség­ből 140 ezer köbméter jut a lakosság szükségleteire, 9 ezerrel több, mint tavaly. Ez azt jelenti, hogy a tavalyinál jóval több ajtót, ablakot és padlót lehet előállítani. — A lombos fűrészáruból készülnek a tetőszerkezetek, szarufák, parketták, bútor- anyagok. Ezekből az import ugyanannyi, mint egy évvel ezelőtt: 50 ezer köbméter. Vi­szont 8 ezer köbméterrel 156 ezerre tudtuk emelni a hazai termelést. — A lemezféleségefcből 1 millió 600 ezer négyzetméter­rel többet kap az ipar és a ma­gánosok. A lakosság 1 millió 100 ezer négyzetméterre szá­míthat. A lécbetétes bútorlapok meny- nyiségét 330 ezerről 360 ezer négyzetméterre növeltük, a fa­forgácslemezből a tavalyi 1 millió 530 ezerrel szemben az idén 1 millió 900 ezer négy­zetmétert hozunk forgalomba. Nőtt a pozdorjalemez-termelés is, a tavalyi 2 millió 180 ezer­ből 2 millió 480 ezer négyzet-' méterre. Szín- és vakfúmírból 200 ezer négyzetméterrel lesz több. mint 1966-ban. Import fenyőgömbfából 7 féle kerül beszerzésre: fűrészrönk, bá­nyafa, gömbrúd, állványfa, pa­pírfa, faragottfa- és ládafa- alapanyag kerül az iparhoz és a lakossághoz, összesen 1 mil­lió 53 ezer köbméter, 35 ezer köbméterrel több, mint az el­múlt esztendőben. — Az építkezéseknél annyi­, -r- —. .—. 'p. p. I a világhírű olasz baritonis­(j (-,( )KK ta - mint hírt adtunk róla I ^—* '— '—' — Budapesten tartózkodik. Több estén lép a magyar közönség elé, tegnap a Toscában vendégszerepeit az Erkel Színházban. A televízióban és a rádióban is készítettek vele felvételeket. Képünkön: rádió­riport Tito Gobbival. (A felvétel jobb oldalán.) Európa legjobb táncosait várja Szombathely Szombathelyen megalakult a lavaria nemzetközi táncver- eny és az V. magyar táncbaj- lokság rendező bizottsága. Május 19—20—21-én ismét ha- ánk és Európa legjobb tánco- ai veszik birtokukba a város nűvelődési és sportpalotáját. Cétszáz résztvevőt várnak a átványos eseményre, amelyen 1- és B-kategóriájú, valamint Sonderklasse” párok vonulnak éL A B-osztálvban Ausztria, lsehszlovákia, a Szovjetunió, Lengyelország, Jugoszlávia és az NDK legjobbjait láthatja a közönség. Anglia, Ausztria, Csehszlovákia, Dánia, Francia- ország, Lengyelország és az NDK „Sonderklasse” párokat indít. Nemzetközi pontozóbírói kar kíséri figyelemmel a ver­senyszámokat. A Magyar Televízió több íz­ben helyszíni beszámolót ad a versenyről. Tárgyalások foly­nak az Intervízióval és az Eurovízióval egyes részletek közvetítéséről. ra fontos gömbrúdból, faragott fából és állványfából 104 ezer köbméter jut a közületekhez és 76 ezer a lakossághoz. A magánépíttetők 4 ezer köbméterrel több ilyen anyagot kapnak, mint ta­valy. — Az a tény, hogy sikerült szabaddá tenni a faanyagok forgalmának több mint két­harmadát, nemcsak a lakás- építkezéseknél, hanem a szö­vetkezeti és kisiparnál is ha­marosan — eredményekben — mutatkozik majd meg — fe­jezte be tájékoztatását Halász László, az ÉRDÉRT vezér­igazgató-helyettese. Zs. L. Higanygőzfény Vecsésen Halált rejt a presszógép Már az előkészületek tanúi lehettünk: Vecsésen órákon belül megkezdik a település közvilágításának korszerűsíté­sét. A hagyományos izzók he­lyén háromszoros fényerőt su­gárzó higanygőzlámpákat lát­hatunk rövidesen. A korszerű­sítési program több évig elhú­zódik. A modernizálást végző Pest megyei Villanyszerelő Vállalat igazgatója és főmérnöke arról is beszámolhatott, hogy hozzá­kezdtek a nyár végén nyíló mezőgazdasági kiállítás vil­lanyhálózatának felülvizsgálá­sához és korszerűsítéséhez. Itt is nagyobb lesz a fényerő, s a növekvő fogyasztásnak megfe­lelően cserélik a kábeleket. A megbízatás értéke 4—5 millió forint. Üj közérdekű szolgáltatás az érintésvédelmi vizsgálat. A villanyszerelő vállalat em­berei ez év elejétől vállalkoz­nak minden üzemben kötelező, baleset kivédő mérésekre. El­sők között került sorra a Bu- dakörnyóki Vendéglátóipari Vállalat. Központi cukrászatá­ban rázott a vízvezeték. Ha­sonló volt a helyzet a szent­endrei eszpresszóban. Itt a kávéfőző volt zárlatos, a vil­lanyáramot a vízvezetékbe juttatta a rosszul elkészített földelés. Mindkét esetben ha­lálos áramütéssel is végződhe­tett volna a műszaki hiba. Valamennyiünk érdekei hogy a legkisebb elektromos zavar esetén is kérjük az erre felkészült Pest megyei vállalat műszeres vizsgálatát és a hiba helyrehozását. — t. gy. — Új oktatófilmek - Nemzetközi csere - Audiovizuális készülék 2400 iskolát lát el az Iskolai Filmintézet A film az iskolai oktatás és nevelés értékes és hathatós eszköze, amelynek más szem­léltető eszközökkel szemben sok előnye van. Megragadja a gyermek figyelmét, élmény- nyé teszi a megismerést, ezért a legmélyebb hatást váltja ki a szemléltető eszközök között; a tanulók számára hozzáfér­hetetlen tárgyak és jelenségek képeit elviszi az iskolába, az elmélet és gyakorlat, a tudomány és az élet közötti összefüggést is szem­léltetve. Az alsó- és középfokú okta­tást — óvodákat, gyógypeda­gógiai iskolákat, az általános iskolák alsó és felső tagozatát, a gimnáziumokat, szakközép- iskolákat, technikumokat — az Iskolai Filmintézet látja el különböző keskeny, hangos és néma pergőfilmekkel, diafil­mekkel, a nyelvoktatáshoz szükséges magnetofonszala­gokkal. A vetítőgépek karban­tartása és javítása, az audio­vizuális készülékek, a nyelvla­boratóriumok, az iskolateleví­zió, iskolarádió, oktató hang­lemezek pedagógiai és műsza­ki kérdései is az intézet fel­adatai közé tartoznak. Az in­tézet munkatársai mérik fel az iskolákban az igényeket és azok szerint határozzák meg a szemléltetésnek legjobban megfelelő géptípusokat, ame­lyeket aztán tantárgyanként, iskolátípusonként osztanak szét. Jelenleg 2400 iskolával tart kapcsolatot az intézet, évente 30 új oktatófilmet készít két for­gatócsoportja részben a termé­szetben, részben a munkahe­lyeken, vagy a filmgyárban. E rövid filmek a különböző tan­tárgyakhoz, gyakorlati foglal­kozásokhoz, az osztályfőnöki órákhoz nyújtanak színes él­ményt. Készülnek filmek az ipari, mezőgazdasági, közgaz­dasági szakközépiskolák, és az óvodák részére is. Az intézet élénk nemzetközi kapcsolatot tart fenn főleg a többi szocia­lista országokkal, elsősorban a Német Demokratikus Köztár­sasággal, de a csehszlovák, lengyel, román, bolgár, szov­jet testvérintézetekkel is rend­szeresen cserélnek tapasztala­tokat és filmeket. Most alakul a kapcsolat a jugoszlávokkal és örvendetesen jó a viszony az olasz, svéd, francia, angol, sót a kanadai testvérintézetek­kel is; rendszeresen ismerked­nek cserealapon egymás film­jeivel, országaival. Az intézet fontos pedagógiai munkát vállal, amikor a fil­mek használatához tanácsokat is ad a tanároknak, tanítók­nak, akiknek nagy része nem ismeri még az audiovizuális gépek kezelését. V. A. Egy szerelem három éjszakája Az első térhatású, sztereo hangú magyar film forga­tását kezdték meg a MAFILM műtermeiben. A színes, szélesvásznú pro­dukció a Hubay Miklós for­gatókönyvéből készült „Egy szerelem három éjszakáját” viszi celluloidszalagra, zene­szerzője Ránki György, a be­tétverseket Vas István írta. A forgatókönyv Révész György rendezői irányításá­val érik filmmé, operatőrje Somló Tamás.” A főbb szerepeket Venczel Vera, Tóth Benedek, Darvas Iván, Latinovits Zoltán, Sinkovits Imre, Béres Ilona, Major Tamás és Kállai Fe­renc játssza.-(SSSffSSSSSSSfSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSS/SSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSfSSSSSSSSSS/SSSSSSSSSS/S/SSfSSSSSSSSSSSSSSS/SSS/SSSSSSSSSSSS/SSSSSSSSSS//SSSSSSSSSSSS'SSS/SSSSS/SSS/SS/SSS/SSSSSSSSSSSS, gyón helyes, álljon csak meg a saját lá­Néhány héttel ezelőtt rám köszönt egyik íróbarátom. Rég nem láttuk egy­mást, se vége, se hossza a kérdezöskö- désnek. Letelepszünk egy kávéházba, isszuk a duplákat, megkérdi, min dol­gozom, de látom rajta, hogy már fo­galmazza magában a kerek, tömör, jól kikalapált mondatokat, mellyel tudo­másomra hozza, hogy ő mit dolgozik, s ugyanezt teszem én is. Lelkesen érdek­lődöm munkája iránt, s alig várom már, hogy egy ügyes fordulattal a sajá­tomra térhessek. Nincs kegyelem! Áhí­tattal végig kell hallgatnom drámáit, filmvázlatát, ő meg ragyogó szemmel ki­séri végig regényalakjaim útját két kö­teten keresztül, s még készülő rádiójá­tékom számára is kicsikar magából egy méltányló mosolyt. Ezek után rátérünk a családi ügyek­re. Elmondja, hogy Gyuri fia pompás fickó, az a fajta, aki mindenkivel meg tudja szerettetni magát! Még a csősz is kedveli, s ha Gyuri történetesen a virág­ágyak közepébe rúgja a labdát, legfel­jebb annyit mond: hopplá! Ebből is láthatom, mennyire ért az a gyerek az emberekhez! Szeretnék már a saját fiamra rátérni, várom azt a parányi lélegzési szünetet, amelyen becsúsztathatom fiam erényeit, de ő egyáltalán nem hajlandó lélegzetet venni. Egy szuszra meséli el, hogy Gyu­ri az osztálybai is az első. Illetve a második ... ő a maga részéről nem fek­tet súlyt rá, hogy ötös bizonyítványt hozzon haza, de Gyuri tele van ambíció­val, elsepri az útjából az alcadályokat, két vállra fekteti a nehézségeket, na­a bán! Gyorsan konyakot rendelek, abban reménykedve, hogy a szesztől engedé­kennyé válik, s hajlandó meghallgatni fiam szellemi tulajdonságait, amit csak úgy mellékesen említenék meg, két mondat közé pottyantva, az utolsó korty jogán. — Nálunk az a helyzet — siklok an­golnaügyességgel a beszélgetésbe, de ő felemeli mutatóujját. — Valamit még elfelejtettem. Kép­zeld csak... — és nevet, magabiztosan, kedélyesen. — Képzeld csak, egyedül a magyar dolgozatai négyesek a kisöreg- nek. Pedig olyan feje van ... Falja a könyveket. Tudod, hogy nem vagyok elfogult apa ... — Én sem vagyok elfogult — ragadtam meg a következő alkalmat, hogy meg­csillogtassam fiam képességeit. — A gyerek príma koponya — foly­tatja ő — s mégsem képes egy ötös dolgozatot összehozni. Négyest is csak nagynehezen. Tudod, milyen egy gye­rek! Egy ilyen négyes rontja a tekinté­lyét, s hogy úgy mondjam, a bizonyít­ványának a harmóniáját is . .. Ma dél­után nekibúsulva találom a füzet előtt. „Előre tudom, hogy megint négyes lesz” — sóhajtja. Na, mondom neki, ne ló­gasd a fejed. Most az egyszer megcsi­nálom. Csak azért, hogy hasacsald az első ötöst. Az első hozza a többit... Nem valami épületes pedagógiai elv — teszi hozzá —, de hát megsajnáltam a kölyköt. Azt se tudta szegénykém, hogy járjon a kedvembe. Rohant kávét darál­ni, ide adta a golyóstollát, s többször hangoztatta, hogy Gereben mamája sírt, amikor a könyvemet olvasta ... — Én meg nekifeküdtem az írásnak. Tudod te, milyen nehéz dolgozatot ír­ni? Milyen fárasztó? — fordult hozzám. — Fogalmam sincs — mondtam sze­rényen, de öntudatosan. — Én sohasem segítettem a fiamnak. Annyira önálló... Nem hagyta befejezni a mondatot. — Egész délután körmöltem — vágott a szavamba —, ennyi idő alatt megírok egy vasárnapi novellát. Egy vasárnapi novellát? Egy filmszinopszist! Gyuri néha mellém somfordáit: — Csak na­gyon szépen írd, apu. — Nem akarok nagyon szépen írni — magyaráztam neki. — Éppen a te érde­kedben. — A Jelűnek is nagyon szépen fo­galmaz — felelte. — Múltkor is azt ír­ta, hogy: „A nap bíborgolyója legurult az ég bársonyán”. Ha ilyesmit tud­nál ... Bevallom, minden erőmet összeszed­tem, hogy utolérjem Jellineket, s még­se írjak bíborgolyó-dolgokat. Világos és egyszerű voltam, a szűz gyermeki lá­tásmódot igyekeztem kidomborítani, a folyton felfedező kisfiú izgalmas szima­tolását, friss derűjét. Azt hiszem, sike­rült — mondta, és végigsimított deres haján. Minap ismét találkoztam Nos? — kérdeztem. — Moszkvában, Prágában mutatják be a darabomat — készségesen. — És mi lett a dolgozattal? Nagyot nyel, kényszeredetten gél. — Képzeld ... kettest kapott rá Gyu­ri. És a kettes mellé azt írták piros ce­ruzával: gyerek, gyerek, . mikor jön már meg az eszed?! — És Gyuri? Gyuri mit szólt? — Csak annyit mondott: Hopplá! Eb­ből is látlratod, hogy ért az emberek­hez. vele. — egyszerre újságolta nevet-

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom