Pest Megyei Hírlap, 1967. február (11. évfolyam, 27-50. szám)
1967-02-07 / 32. szám
r»ft «fern '■i-MM 1967. FEBRUAR 7., KEDD A tisztviselők brigádja Valakinek kezdeni kellett Összehasonlító vizsgálatok Az igazság nem mindig népszerű A túl nagy csend sem jó közi ranglistán, így például az , egyfázisú mérőknél volt jelen- ; tős a fejlődés. A legtöbb tennivaló pedig ma még a villa- ' mos felhúzású kapcsolóórák- 1 nál van; egy-egy ilyen összehasonlító vizsgálat ugyanis nemcsak ténymegállapításra jó, hanem — a teendők pontos számbavételére is! Fehér vagy kék köpeny van rajtuk, íróasztal mellett ülnek, tehát — tisztviselők. Legalábbis a köznyelv summásan így jelöli őket, a szó némi mali- ciózus felhangjaival. Az irodisták, a papírral bajlódik, mit csinálnak annyian az irodákban — általánosítások felületes, s megcsontosodott formulái. Annak idején, amikor még a szocialista brigádmozgalom kezdeti lépéseit tette, összeállt néhány ?,irodista” a Ganz EKM Árammérőgyárában, Gödöllőn, s azt mondták, hogy ők is új módon akarnak dolgozni. A Széchenyi István háromszoros szocialista brigád ma már a mozgalom veteránjai közé számít: nyomukba több más közösség lépett, s maguk — mint mondják — arra büszkék csak, hogy ők kezdték. Mert „valakinek kezdeni kellett”. A terv- és munkaügyi főosztály dolgozóit fogja ösz- sze a brigád, s van egy kültag: műszaki ember, akit a családi kapcsolatok hoztak a brigádba. Felesége volt az, aki — beszervezte ... Közgazdászok, statisztikusok: manapság mind divatosabb szakmák művelői, s mint Börzsönyi Antal, a brigád vezetője mondja, az új, megnövekedett feladatokra már erős és összeszokott kollektíva áll készen. Legalább hat-hét éve már a gyárban dolgozik valamennyi brigádtag — s egymást is alaposan megismerték. — Van valami kellemes, általunk is mindig újnak érzett íz a munkánkban, amióta brigádban dolgozunk. Addig is elég jól megértettük egymást, de azért lényegében mindenki csinálta külön-külön a feladatát. A brigád, a közös vállalások, azok közös végrehajtása annyiféle szállal köti ösz- sze a tagokat, hogy sokszor magunk is meglepődünk, mennyire összeszoktunk — mondja a brigádvezető. A szocialista cím háromszori megszerzése tekintélyes múltat, tiszteletre méltó eredményeket . összegez. Mert a sokak által, csak papírfogyasztónak, tollkoptatónak tartott tisztviselők igencsak megmutatták, hogyan is lehet ú j módon dolgozni, ú j módon vizsgálat alá venni fontos, az bgész gyárat érintő kérdéseket keket, igényeket. Azaz nem „csak úgy”, találomra végezzük ezeket a felméréseket, hanem azokon a területeken, ahol leginkább szorít a cipő, vagy ahol a megnövekedett feladatok teremtenek új helyzetet. Vizsgálataik valóban érdekes és jelentős kérdésekre terjednek ki.,így például igen alapos tanulmánytervet készítettek három egység, a tmk, a szerszámműhely és a meó úgynevezett személyi normatíváiról, azaz létszámhelyzetéről. Kiderült, hogy az említett területeken kevesebben vannak a szükségesnél, s ez időről — időre óhatatlanul fennakadásokhoz vezet, különösen a szerszámműhely esetében, ahol az új termékek, gyártmányok szerszámai mellett azokéról is ■gondoskodniok kell, amelyek más gyáregységekből kerültek hozzájuk. A tmk-nál — a többi között — megállapították, hogy bár a gépek bonyolultsági foka jelentősen nőtt gyáron belül, a karbantartó létszám ezzel nem tartott lépést, s ez hosszabb távon ugyancsak fennakadások forrása. Vállalták például, hogy napi, folyamatos munkájuk mellett elvégzik két műhely tevékenységének elemzését. A szerelés két hetes nyári leállásának — ez teljesen új dolog a gyárban — kihatásait, feltételeit vizsgálták. Kimunkált javaslataik sokban hozzájárultak ahhoz, hogy a szerelőműhelyben a második félévben javult a termelés egyenletessége, s hasonló volt a helyzet az egyedi műszerész műhely karbantartási tevékenységére vonatkozó ja-, vaslataiknál is. — A brigád igyekszik megkeresni azokat a pontokat — mondja az egyik tag, dr. Hegyi József —, ahol a legjobban szolgálhatja a vállalati érdeA brigád férfitagjai egy bűnüket vallják be töredelmesen: nőtagra, Szűcs Lászlónéra sózták rá a brigádnapló vezetését, mert — mint mondják orruk alatt somolyogva — igazán precíz munkát csakis nő végezhet:.. ök — mármint a férfiak — inkább a sportban keresnek vigasztalást. A gyár NB I-es gyeplabda csapatának a brigádból négyen is tagjai, de ■— komolyra váltva — hárman vezetnek különböző politikai tanfolyamokat, s hárman tanulnak a Marxizmus—Leni- nizmus Esti Egyetemén. — A politikával különben sem állunk hadilábon. Sokat vitatkozunk, beszélgetünk, elsősorban — érthetően — köz- gazdasági kérdésekről, ár- és béralakulásról, az új mechanizmusról, a választásokkal összefüggő kérdésekről. A baj inkább ott van — mondják egyöntetűen —, hogy kulturális értelemben túl nagy a csend. Pedig igényünk lenne rá, de inkább csak otthon ülünk, a televízió előtt. Jó kezdeményezés volt például az irodalmi színpad, de szép csendben elaludt az egész. Talán most, hogy végre város lett Gödöllő, ilyesmire is több figyelem jut majd. Mert nem is olyan kevés értelmiségi él, dolgozik itt! Megint a munkáról beszélgetünk, jobban mondva arról, amit a brigád kötelezettségein túl tett és tesz. Nemzetközi adatok alapján például összehasonlító számításokat végeztek — tíz műszaki paraméterre alapozva — a gödöllői gyár, s más nemzetközi cégek termékeinek színvonalát megállapítva. Az egyfázisú mérőknél például 20 ország 24 gyártmányát, a háromfázisú mérőknél 11 ország 15 mérőóráját vetették egybe, s ugyanakkor a mérők valós teljesítő- képességét a laboratóriumban is ellenőriztették. („A cégek prospektusaiban nem mindig az van, ami a teljes valóság.”) Tapasztalhatták, hogy a Ganz fogyasztásmérők fokról fokra rukkoltak előbbre a nemzetMINDEN IGÉNYT KIELÉGÍTŐ. MÉRETES CIPŐ, VALAMINT CIPÖJAVITÁSOK GYORSAN, OLCSÓN, JÓL! Keressen bizalommal Péceli Vegyes Ktsz Pécel, Maglódi u. 3. Nem szegi kedvüket, hogy — az igazság nem mindig népszerű. A közgazdasági-statisztikai elemző munka nemegyszer kellemetlen tényeket is felszínre hoz. Ilyenkor — mondják ugyan nevetve, de i félreérthetetlen komolysággal [ a lényeget illetően — azután műszakiak és közgazdászok kiássák a csatabárdot. Vitatkoz- i nak, érvelnek; tény kerül szembe vélt valósággal, adottságok és lehetőségek, valamint gazdaságossági mutatók, tér- | mékösszetételi adatok jelentik a muníciót e nemes, a gyár számára rendkívül hasznos, mert többre ösztönző vitákban. — Egy kicsit elfogultak vagyunk — mondja az egyik brigádtag —, mert úgy érezzük, hogy az idő is nekünk | dolgozik. Az új gazdasági me- < chanizmus valóban kötelezővé teszi a közgazdasági szemléletet, ámde — s ez nagyon fontos — nemcsak közgazdászok számára! Ilyen, nemcsak közgazdászok számára elgondolkoztató megállapítás az — természetesen megalapozott elemző munka után —, hogy az egészségesnél, a kívánatosnál még mindig hosszabb egy-egy új termék kifejlesztésének, gyártásba vételének ideje, s hogy a gyár termékösszetételében növelni kell az új konstrukciók arányát, a nemzetközi piac erre sarkall. Valaha — a Bláthy-féle első mérők — 30— 35 kilogramm körül volt egy- egy fogyasztásmérő óra súlya. Ma kefe’ kilogramm körül járnak, s ez még mindig: sok. Holott a teljesítmény a sokszorosára nőtt. Mert nehogy elfeledjük: a brigád, mintegy hatvan oldalon megírta a magyar árammérőgyártás történetét is, 1889-től 1965-ig... A főosztályvezető, Kürti István, ugyancsak tagja a brigádnak, s Tamási Mátyás osztályvezető is. így hát találkozik a közös akarat, meg a — hatáskör. Mert olykor bizony ez is kell ahhoz, bogy amit a brigád társadalmi munkában megállapít, az a hivatalosság sínéire jusson. A brigád egész magatartása, munkája, törekvései, s nem utolsósorban eddigi eredményei a nagy névadó 1825-ös naplójegyzetéhez hűen igazodnak. Széchenyi István azt írta: ..Hallgatni, amikor szólani kellene, éppen olyan nagy hiba, mint amikor az ember beszél, noha jobb lett volna, ha csendben marad." És ők mind többször érzik azt, hogy „szólamok” kell, a nemzetközi hírű-rangú magyar árammérőgyártás érdekében. Mészáros Ottó Jelentkezés a mezőiúri felsőfokú mezőgazdasági technikum gépészeti szakéra 1967. május 5-ig lehet _ jelentkezni az ország Mezőtúron működő legnagyobb felsőfokú mezőgazdasági technikumának i gépészeti szakára. A techni- ! kum Bács-Kiskun, Békés, I Csongrád, Pest és Szolnok megye területéről fogad el 35 évesnél fiatalabb, érettségivel, vagy képesítővel rendelkező jelentkezőket nappali és levelező tagozatra. 50 literes Lehel A háztartási hűtőszekrény ■ az utóbbi időben már nem i hiánycikk, 70 és 120 literes Le- | helt tavaly a legmelegebb \ nyári hónapokban is lehetett , kapni. Hiányzott azonban a í kis méretű hűtőgép. A belke- j reskedelem kérésére a Hűtő- ! gépgyár most kidolgozta az I 50 literes hűtőszekrény konst- ! rukcióját és áprilisban megin- i dúl az üzemszerű gyártás. SZIKRAK Foto: Kotroczó Talaj javítási munkák I960—1970 között kereken egymillió holdra terjesztik ki a talaj javítási munkákat. Ennek 75 százaléka jut a dunántúli savanyú erdei talajokra, 17 százalékát az alföldi szikesek, nyolc százalékát a futóhomokos területek teszik ki. Fő a bizalom avagy fedjük magunkat minden áron Múltikoriban a mejgyei tanács vb általános vizsgálatot tartott a községekben az adminisztratív fegyelem megállapítására. ,A vizsgálati jegyzőkönyveket az igazgatási osztályon jó szívvel felajánlották böngészésre. Fél óra múltán azzal álltam fel, hogy sajnos, abban számomra nincsen semmi érdekes. — Mert elbújnak a sorok-között és csak a szakértő veszi észre őket — így a munkatárs. Találomra két járás — a szobi és a daibasi — vizsgálati anyagát emeltük ki a köteg- bőL — Itt az első. Felsőpakonyban azzal a kérelemmel fordult valaki a helyi tanácshoz, adjon hatósági bizonyítványt arról, hogy anyakocája 170 kilós. — Muris. De gondolom, nem nagy munka. Leírták egy papírra, hogy a disznónak eny- nyi és ennyi a súlya és valaki aláírta. — Mély tévedés. Az csak közönséges igazolás lenne és az nem felel meg. A hatósági bizonyítvány okirat, tehát bélyegilletékes. A tanácselnök és a titkár együttes aláírása szükséges rá. — Mi célra kell egy ilyen Ipari tanulónak j elentkezhetnek 74—76 éves fiúk KŐMŰVES ÉS ÁCS-ÁLLVÁNYOZÓ SZAKMÁRA a 203. sz. Iparitanuló Intézetnél. Cegléd. Pesti út 7. Csak ceglédi vagy oda naponként bejárni tudó tanulók jelentkezhetnek ÉM Bács megyei Állami Építőipari V. Kecskemét iromány, hogy a disznó pont ennyi és ennyi súlyú? Ki mérte le? Van rá tanú? — Okmány, tehát megkívánják a hitelességet. Még elgondolni sem lehet, kérője mit óhajt vele igazolni. Ha a tanács dolgozói szabályosan akarnak eljárni, nekik kell kimenniük a helyszínre és mérlegre tenniük a kocát. De nem hiszem, hogy ez megtörtént volna. De várjon. Újlengyelből való ez a hatósági bizonyítvány, amely igazolja, hogy az illető szarvasmarha-vásárlásra jogosult. A világon semmiféle rendelet nem tiltja, hogy akár maga is, ne vegyen szarvasmarhát — Ez sem tanácsi feladat,, valaki mégis ragaszkodott hozzá. Abban az esetben, ha az igazolást kérő tsz-tag, a tsz- nek kell ellenőriznie, ki, hány tehenet tart Mindenesetre a vásárláskor nem kell igazolni a jogosultságot. — Vagy nézze. Pusztavacson egy kisiparos rejtélyes célra hatósági bélyeges igazolást kért, hogy mi a működési engedélye száma. Fura hivatal lehetett, amely ezt követelte. Hiszen a tanács is csak azt tehette, hogy elkérte a kisiparostól az érvényben levő működési engedélyt, szépen ráírták a számot a bélyeges papírra és aláírták.- — Ügy látszik, valaki az iparigazolványt nem találta elég megbízhatónak. — S ennek a tanácsok isszák a levét. Sáriban például arra szólította fal egy másik hatóság a vb- elnököt; adjon papírt, hogy X. Y. testi-szellemi fogyatékos. Mintha nem tudnák, hogy a legújabb törvények értelmében csak a bírósági eljárás lefolytatása után lehet ezt kiadni ... — És mit produkáltak a szobiak? — Hasonló csodabogarakat. Letkésen az fmsz-felvásárló- nak hatósági bizonyítvány kellett arról, hogy hatósági áron veszi át a tojást. Ehhez már magyarázat sem kell. Ugyancsak Letkésen valaki bélyeges igazolást kért — mert a munkahelye ehhez ragaszkodott —, hogy zsúfoltság miatt nem vették fel előző nap reggel a buszra. Hát honnan igazolja mindezt felelőssége teljes tudatában a tanácselnök? Mária- nosztráról olyan papír kellett valakinek, hogy este nyolc , után sem vonat — sem pedig buszközlekedés nincs a faluban. Aki ehhez ragaszkodott — bármilyen okból is — mindezt két perc alatt megállapíthatta volna menetrendből. Nagybörzsönyben hasonló fölösleges igazolást kellett kiadniuk: azt, hogy valaki elhalt hozzátartozója temetkezési költségeit maga fizette. Ez iskolapélda,. A tanács csak azt tudja igazolni, ami a kérelmező kezében levő számlán van s amit bárki megtekinthet. Azt azonban már a tanács sem tudhatja, hogy saját pénzéből fizetett-e, valakitől kapta, vagy a család adta ösz- sze. Mit lehet ezen igazolni és főleg miért? — Ezek olyan Mikszáth- adomaszerű dolgok. Azt hittem, m.a már nem kell eperfát számolni. Kívülállónak mindenesetre jó stori, kitűnően szórakoztatnak. — így igaz. Belülről azonban másképpen1 fest, nem ilyen humoros a dolog. Mert gondolja el, hány ilyen papírt adnak ki naponta a tanácsok, országszerte? Mennyi időt, énergiát pocsékol el a fél — akinek emiatt legtöbbször otthon kell maradnia munkahelyéről — és a tanács. Mennyi feleslegesen kidobott pénz bályegilletékre. És menynyi bosszúság. És mennyi felületesség. Akaratlanul bele- kényszerítik ebbe a helyi államhatalom képviselőjét, a tanácsot. S mit tehetnek mást? Igazolnak derűre-borúra, mert a fél ragaszkodik hozzá, mer. tőle is kérik. Ott a személy: igazolvány, benne az egyénre és a családjára vonatkozó legfontosabb adatokkal. Egy férfi szabadságot kért munkahelyén, mert a feleségét bevitték a kórházba s nem volt kire hagyni két kiskorú gyermekét. Hiába volt beírva a személyazonosságijába a két gyerek születési éve, papírt kellet: vigyen a tanácstól, hogy gyermekei valóban vele élnek s hogy kiskorúak. Szörnyű ez c bizalmatlanság és a mindenáron „fedjük magunkat" szemlélet. Ha így folytatjuk tovább, lassan bélyeges papírral igazoljuk, ki született férfinak és nőnek, mert sokan a saját szemüknek sem hisznek. — S mit tesznek a oürokrá- cia ilyen dagálya ellen? — Többek között azt, hogí megkérjük; írja meg ezt i cikket. Komáromi Magda
