Pest Megyei Hírlap, 1967. február (11. évfolyam, 27-50. szám)

1967-02-05 / 31. szám

1967. FEBRUAR 5., VASÄRNAP “VJCíriap Torony a tajgán Az elmúlt hét év alatt ezen a területen 27 olaj- és 25 föld­gázkutat létesítettek. A Tyumeny vidéki lelőhe­lyeken a kőolaj viszonylag nem nagy mélységben talál­ható és a kutak jól ki­használhatóak. A hasznosítás és az üzemeltetés azonban rendkívül bonyolult. A ku­tak mocsaras, úttalan vidéke­ken, az örök fagy határán túl települtek. Rendkívül hosszú és zord a tél és rövid a nyár, s ez szintén nehezíti a munkát. Ennek ellenére több­szörösen megtérülnek a be­ruházások. Szakértők kiszá­mították, hogy a tyumenyi területen a próbafúrások fo­lyóméterenként húsz rubel­lel kevesebbe kerülnek az országos átlagnál. A nyugat­szibériai kőolaj és földgáz megoldja Szibéria fűtőanyag­ellátásának problémáját. A helyi termelés és a költséges szállítás kiiktatása évente 30—50 millió rubel megtakarí­tást eredményez. TUDOMÁNY - TECHNIKA 1 perc - tíz Ez már a fantasztikum ha­tárán mozog! Tárcsák, kartonok, szalagok, fémszekrénybe, pultokba rej­tett parányi elektromos alkat­részek szinte hihetetlen sebes­séggel munkálkodnak. A KGM gépi adatfeldolgozó vállalatá­nak legújabb . elektronikus adatfeldolgozó készülékét cso­dáljuk. Számtalan feladat megol­dására képes. Tíz- és tízezer adat közül vá­lasztja ki a legjobb megoldá­sokat. Ha megvan, azonnal pa­pírra rögzíti, megszövegezi. Ezt is olyan tempóval, hogy egy dupla géppapír szélességű csíkra egy perc alatt tízezer sort ír! , Valamit már sejthetünk ezek után is. Hogy egy kicsit többet tudjunk meg az új be­rendezésről, az IBM 1440-ről, érdemes egy kicsit körülnézni. A gép a lyukkártya rend­szer és a mágneses jelrög­zítés, valamint a leírógép kombinációja. Az önmagát állandóan ellen­őrző berendezés óránként 24 ezer kártyát olvas le, s az adott jelek szerint ennek a felét lyukasztja ki. Tudni kell, hogy minden elhelyezés­beli különbség, változtatás más-más adatot jelent. Szü­net nélkül forognak a magne­tofon elven működő mágne­ses jelrögzítő szalagok és tár­csák. A mikroleimez .nagyságú lapra két-három millió jelet rögzíthetnek. A szalag tizen- két-tizenöt millió információt vesz fel. A kártyákat, lemeze­ket és szalagokat természete­sen cserélik és bizonyos té­macsoportonként tárolják. Mindig az kerül a gépbe, amely az adott témakörben valamilyen választ tartogat­hat. Lássunk egy példát. Tegyük fel, hogy a váci öntö­de azt akarja megtudni, hogy s teszi elérhetővé. Eh­hez hasonló készülék vette a Marsról érkező képjeleket, amelyeket mesterséges hold közvetített a földre. A pon­tokból összeálló képsor egy- egy pontját percekig sugároz­ta, s itt perceken át vették. A hosszú út alatt azonban a je­lek torzultak, s így ennek az okos gépnek kellett átadni. Kikereste, s kiválasztotta, hogy a torzult jel mire hason­lít leginkább, s azt adta to­vább a képet összerakó beren­dezésnek. Az első, Magyarországon alkalmazott kombinált elektronikus berendezést valószínűleg még moder­nebbek követik. A vásárlás egyúttal belépő­jegy az európai programkönyv­tárba. Ez azt jelenti, hogy minden megvásárolt vagy bé­relt gépre írt programot in­gyen megrendelhetnek. t. gy. Cigaretta — salátából Az Egyesült Államokban kísérletképpen újfajta ciga­rettákat készítettek — nem dohány, hanem salátalevelek­ből. A salátából készült ciga­retták állítólag jó ízűek és természetesen nikotinmente­sek. A kísérleti cigaretták gyártói azt remélik, hogy né­hány évien belül ezzel a „mé- regtelen áruval” kiszoríthat­ják a hagyományos cigarettá­kat. MYXIN Kanadában új antibiotiku­mot állítottak elő, amely a hi­vatalos nyilatkozatok szerint, minden eddig ismertnél hatá­sosabb. A hírek szerint a my- xin — így nevezték el az új antibiotikumot — 34 bakté­rium és 49 gombafaj ellen ha­tásos. Fordított orgona Az idegműködés fékje a kisagy Beszélgetés dr. Szentágothai János egyetemi tanárral A tudomány történetében először vagyunk abban a hely­zetben, hogy legalábbis elvben, megértjük, hogy egy bonyolult ideghálózatban milyen műkö­dések zajlanak le. A kisagy­velőben található minden idegelemről — ismét csak elv­ben — pontosan tudjuk, hogy mit csinálnak és mi a szere­pük. Egy dobosban .* Nyomda — ellenőr Jegyautomatáról van szó, amelyet az Irodagépipari és Finommechanikai Vállalat készít. Nemrég mutatta be automatikus készülékét. Kis villamos motor működteti. Ha bedobjuk a pénzt, munkához Iát. Igaz, hogy csak egyféle szelvény kiadására alkalmas, de a bedobott érmék anyag- minőségét méret szerint el­lenőrzi, s az oda nem valót kidobja. Ha saját meo-ján keresztülengedi, úgy a ké­szülék nyomdája munkához kezd, s a jegyet sorszámmal Étel — metánból Egy angol biológus kutató- csoportnak sikerült ehető pro­teint előállítania metánból. A metánt egy északi-tengeri földgázfúrásból nyerték. A gázt igen gyorsan szaporodó baktérium „táplálására” hasz­nálták fel az eljárás során. A felfedezők szerint — ameny- nyiben sikerül az eljárás nagyüzemi technológiáját megoldani — 72 000 köbméter földgázból 10 tonna proteint lehet előállítani. Hány éves a teknősbéka? Köztudott, hogy a teknősbé­kák nagy kort megérhetnek. A nálunk honos mocsári teknős sem éppen rövid életű, hiszen csak 14—16 éves korában lesz ivaréretté. De igazi matuzsá­lemek a tengeri teknősök közt vannak. Érdekesen bizo­nyítja ezt az Űj-Zélandból érkezett hír, hogy qtt most pusztult el az az óriásteknös, amelyet Cook kapitány mi­ben ajándékozott Tonga szi­get királyának. Ez az állat legalább kétszáz esztendőit ért meg, mert 1177-ben már nyil­ván nem néhány esztendős if­jonc volt. — E kutatások területén ön milyen speciális rész­feladatot vállal? — A tudomány sókoldalú munkamegosztása mellett nemhogy egy kutató, de még egy egész kutatócsoport együt­tesen is csak igen kis szekto­rát végezheti a munkának. Reánk a kisagy elemeinek egy­mással való pontos összefüg­látja el, s feltünteti a dá­tumot, az árat, még az üze­meltető nevét, vagy emblé­máját is a papírdarabkára rögzíti. Olyan helyeken al­kalmazhatják, ahol csak egy­féle jegyet kell kiadni. Itt helyettesíti a pénztárt és ke­zelőjét. Mindenekelőtt villa­mosokon és autóbuszokon te­het szolgálatot. Ott azonban — az élet furcsa játékaként — éppen akkor tűntek el a régi jegykiadó készülékek, amikor bevezették az egysé­ges vonaljegyrendszert. Nincs kizárva, hogy mind­ezek ellenére megjelennek a fővárosi, majd a vidéki ka­lauz nélküli járműveken. géseinek vizsgálata tartozik. Az ideghálózat kapcsolási el­vét, vagy vázát igyekezünk tisztázni, úgy ahogy egy rádió- készüléknek vagy műszernek van megfelelő szakember szá­mára érthető kapcsolási vagy huzalozási vázlata. — Melyek e kutatások legfontosabb eredményei? — A legmeglepőbb újdonság talán az, hogy a kisagy nem izgalmi, tehát pozitív, hanem gátló működésekkel, helye­sebben működések akadályo­zásával avatkozik be az ideg­működések egészébe. Talán érthető lesz, ha azt mondom: a kisagy úgy játszik, mint egy furcsa orgona, amelynek min­den sípja egyidejűleg szól és a billentyűk lenyomásával a zenész azokat hallgattatja el, amelyek hangjára éppen nincs szükség. E módon elméletben ugyanúgy lehetne játszani, mint a szokásos hangszereken. A gyakorlatban csak az okoz­na nehézséget, hogy ilyen hangszerhez sokkalta több ujj kellene, mint ahány az ember­nek van. Az idegrendszert azonban ilyen korlátok nem kötik, mert a működő elemek száma — ez esetben a kisagy azon sejtjei, amelyek a gát­lást gyakorolják — oly nagy, hogy gyakorlatilag korlátlan. H. D. Gyermeksztárok a Jeges-tengerből Középen a vezérlőpult, jobbra a mágneses lemez és szalagfelvevő, lejátszógépek. egy különleges fémanyag ösz- szetételhez milyen öntőhomo­kot alkalmazzon. A gépegység percek vagy órák alatt 10 és 10 ezer adatot tapogat le, azo­kat összehasonlítja, s a leg­megfelelőbbet összegyűjtve „gépbe diktálja”. VÍZBETÖRÉS! mm , ÖNTÖZÉS, KARSZTVÍZZEL Két kitűnő matematikus — négyhónapos — modern asz­tali számológépes munkáját nyolc óra alatt lebonyolítja. Egy hasonló jellegű számítás eredményeként kiderült, hogy napi 18 ezer forint értékű ár­bevétellel, háromtonnás önt­vénytöbblet termeléssel szá­molhat egy vállalat. A beren­dezés a rendelkezésére bocsá­tott adattömegből adhatta meg az emberek által nehezen fo­galmazható, gépiesen precíz választ. Mindebből kiderül, hogy rejtett milliókat, ésszerű lehetőségek tárházát hoz­za napfényre, A bAnyamüveletek SORÄN feltárt, ill. megköze­lített karsztos kőzetekből gyakrrti katasztrofális víz- mennyiségek törnek be, ezért a karsztvizek elleni véde­lem és küzdelem úgyszólván a bányászattal egy idős. Ezek amellett, hogy közvetlen és állandó életveszélyt jelente­nek, hatalmas károkat okoz­nak. Többször előfordult, hogy egy ilyen katasztrófa^, évekre megbénított egy-egy termelő aknát. A legutóbbi időkben pl. az egyik dorogi aknánál és Balinkán csak igen nagy áldozatokkal si­került megfékezni a vízbe­töréseket és biztosítani a bá­nyák további termelését. Kü­lönösen a dorogi szénmeden­cét fenyegetik a termelést megbénító karsztvízbetöré­sek. Ércbányászatunknál is nagy veszély a bányavíz. Bauxitelőfordulásaink legna­gyobb része a karsztvíz szintje alatt helyezkedik el, s ezért a víz elleni védeke­zés egyre nagyobb gondot okoz. Mangánérceink bányá­szata hasonló vízvédelmi ne­hézségekkel küzd. A KARSZTVIZBETÖRÉ­SEK elleni védekezés módo­zatai a környezet hidrogeo­lógiai viszonyaitól függenek, és annak megfelelően meg­előző védekezésnél az akna geológiai viszonyainak isme­retében azokra a helyekre, illetve azokba az irányokba, ahonnan a víz a legnagyobb valószínűséggel várható, ún. vízvédelmi pilléreket építe­nek. Arra azonban gondolni sem lehet, hogy ezek a pillé­rek egyszer s mindenkorra ki­küszöbölik a veszélyt, ezért kell felkészülni a passzív védekezésre is: a betörések utólagos elcementálására. Né­melykor az aktív megelőzés­re is mód nyílik, amidőn a vízszintet a víz tervszerű csapolásával a művelendő te­lepszint alá süllyesztik. Hatásos védekezésre ter­mészetesen csak akkor van mód, ha a felszín alatti vi­zek mozgásáról, útjáról meg­felelő pontos ismeretekkel rendelkeznek. A föld alatti vizek nyomonkövetése olyan vegyi anyagokkal történek, melyek később nagy hígí­tásban is kimutathatók. Ma nyomjelzésre gyakran alkal­maznak radioaktív izotópo­kat is. Ezek előnye az ösz- szehasonlíthatatlanul nagyobb mérési érzékenység: olyan nagy tömegű vizet is nyo­mon tudnak kővetni, amire az­előtt nem volt példa. A KARSZTOS TERÜLE­TEN folytatott bányászat ál­landóan óriási mennyiségű víz kiemelését teszi szük­ségessé, ez pedig jelentősen megnöveli a költségeket. A Bányászati Kutató Intézet ja­vaslata szerint a költségek nagy részét megtakaríthatná az ország, ha a bányavizet pl. mezőgazdasági területek öntözésére használnák fel. A kérdés jelentőségét akkor ér­zékelhetjük kellőképpen, ha meggondoljuk, hogy szakem­berek becslése szerint 1980- tól kb. évi 380 — 400 millió köbméter víz k* elésért lesz szükség. Négy hét óta él­vezi ez a két roz­márbébi, Nickel- mann és Antje, a világhírű hambur­gi Hagenbeck Ai- latkert rendezett életkörülményeit. Bár a távoli Észa­ki-Jeges-tenger fiai még csak ki- lenchónaposak és mindössze egy­méteresek, pózolni már nagyszerűen tudnak és igazi sztárallürökkel rendelkeznek. S erre meg is van minden okuk, hi­szen mindketten egy igen ritka ál­latcsaládnak a sarjai. Allatker- tckben alig talál­juk meg őket. Raj­tuk kívül még csak az USA-ban él egy rokonuk az állatkert úsztatójá- ban. Nickelmann és Antje koruknak megfelelően még nincsenek túlságo­san elkapatva és nem sokat törőd­nek a látogatók kíváncsiskodásá- val. Sokkal na­gyobb érdeklődést tanúsítanak a vi­taminokból, kagy­lókból, kukacok­ból, csigákból és más „finom nya­lánkságokból” ösz- szeállított ételek iránt és örömmel hagyják magukat elkényeztetni. te i

Next

/
Oldalképek
Tartalom