Pest Megyei Hírlap, 1967. február (11. évfolyam, 27-50. szám)

1967-02-03 / 29. szám

Kéményseprőt látok, szerencsét csinálok Sok a kémény és kevés a kéményseprő A Póka utcában kerestem a Pest megyei Kéményseprő és Cserépkályha Építő Vállalat 15. számú kirendeltségét, pe­dig már két éve a Kinizsi utca 2. alá költözött. Ahogy a Kinizsi utca sarkán nézelődöm, egy asszonykát szólítok meg. — Hol székelnek ezek a ké­ményseprők? — Miért kérdi? Talán ma­guknál sem sepernek? — Maguknál nem? — Nem bizony! Gondoltam magamban, ak­kor mégis igaz az a szólás­mondás, hogy nem zörög a haraszt, ha a szél nem fújja. Mégis csak van valami baj azokkal a kéményekkel, mert íme, az utcán is zörög az a Jiaraszt. Benyitok az irodába. Két idősebb kéményseprő egy harmadikat igyekszik ép­pen meggyőzni, hogy ne hagy­ja itt a vállalatot, de az illető hajthatatlan. Szédül. Nem tud a tetőn járkálni. Tériszonya van. Hihető, mivel negyven­éves korában, három hónappal ezelőtt állott be kéményseprő­nek. Ilyen korban nehéz ezt a munkát már megszokni. A kirendeltség vezetője, Nagy Jánosné, amint mondja, tudja, hogy a panaszok jogo­sak és elhiszi, hogy az újság­nál is k-ilincselnek, mert hoz­zájuk is bebátorkodik egyik- másik kémény tulajdonos. — És mi ennek az oka? — Nyolc kéményseprő látja el ezt a területet, de közülük egy már hat hónapja beteg. Gerincműtéten esett át, és nemigen fog már a háztetőkre merészkedni. A másik, amint tetszett látni, alig jött ide, máris kilép a vállalattól. Te­hát maradt a nyolcból hat. A II., III., IV. és V. kerület gazdátlan. A meglevő hat ké­ményseprő látja el úgy, ahogy ezeket a kerületeket is. így gyűlnek a panaszok. Kevés a kéményseprő szakember. Még tanuló sincs. — A két hiányzó kémény­seprőt alkalmi munkásokkal szeretnénk pótolni, de csak egyet sikerült szereznünk, akit most a legöregebb kéménysep­rő, a nyugdíjba készülő Frei­tag bácsi kezére bíztunk. Re­méljük, hogy 2—3 hónap múl­va önállóan is tud majd dol­gozni. Szóval küszködünk a kéményekkel és a munkaerő- hiánnyal. Reméljük, a központ segít valahogy a helyzeten. Türelmet kérünk. A kéménye­ket azért nem hagyjuk eldu­gulni — ígérte végül a kiren­deltség vezetője. (fehér) MEGYÉI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XI. ÉVFOLYAM, 29. SZÁM 1967. FEBRUÁR 3., FENTEK Ma: Zársanmttihí k étz iff/sí h>si‘k Ma az Arany János Terme­lőszövetkezet központjában 8 órakor, a Hunyadi Termelő- szövetkezet 9 órakor a felszegi klubjában megkezdi zárszám­adó közgyűlését. a fúró... 'Ä becsületen nem esett csorba 1 Egy asszony, aki sokai elbír KÖNYVHONAPI MEGNYITÓ Ma este hat órakor a Sza­badság Termelőszövetkezet alszegi klubjában S. Hegedűs László tanácselnök-helyettes, a Magyar Agrártudományi Egyesület helyi csoportjának elnöke nyitja meg a Mezőgaz­dasági Könyvhónapot. A megnyitó után a tsz-aka- démia soron levő előadását Rhőmer Lajos, a város fő­gyógyszerésze tartja „A nö­vényvédőszerek mérgező ha­tása” címmel. Amíg a 151 liba, 50 pulyka és a töméntelen tojás eljut a beadásig, addig sok a munka és nagy az elfbglaltság vele. Bartha Ambrusáénak (Csík- vár-dűlő 31.) régóta jól csen­gő neve van a földművesszö­vetkezetnél. Ez a kitartó erejű asszony hajnali háromtól késő estig sürög-forog a ház körül. Nincs megállása sohasem. Sokszor jártam házuk táján. Mindig csodáltam szívósságát, cmely- lyel győzi a sok munkát a ház körül. Mióta férje súlyosan megbe­tegedett, azóta megkétszerező­dött vállán a teher. Egyetlen lánya a gyárba jár. Két ki­sebb fiúcskája pedig még kis­iskolás. A szerződött állatok nevelése elfoglaltságának csak egyik fele. A másik felét ki­tölti a háztartás, á konyhára való baromfinevelés, a sertés- hizlalás és a tehénfejés. Az ál­latokat pedig percnyi pontos­sággal kell gondozni, etetni. Hozzájárul még a beteg élet­társ ápolása is. Még sem pa­naszkodik. Jó kedvvel hordja a maga terhétr Most a versenyeredményék kihirdetésekor, meglepetten vette tudomásul, amikor neve visszhangzott a nagy terem­ben. A verseny egyik első he­lyezettjeként vette át boldogan Mezősi Istvánná kezéből az oklevelet és a kilencszáz fo­rintos vásárlási utalványt. Nem kérdeztem, de jól is­merem, és biztos vagyok ben­ne, hogy munkájának ez a szép elismerése a tavalyi csúcs megdöntésére ösztönzi. (fehér) Van annak biztosan két hónapja, hogy a Pest me­gyei Csatorna és Vízmű Vál­lalat kútfúró brigádja a mű­velődési ház udvarán dolgo­zott. A Diesel-motor egész napon át indulatosan csat­togott, a szivattyú homokos vizet emelt ki a mélyből. Nagy szükség van az új kútra, a néhány méterre levő régi kút kétszáz literes per­cenkénti teljesítménye ugyan­is már nem elégíti ki a kör­nyező bérházak lakóinak igényeit. Monori Ferenc bri­EZ A RAZOS ÚGY FÁZÓS ÜGY! Konzervmúzeum A konzervgyár idei első tá­jékoztatójában (tavaly no­vemberben jelent meg az első — házi nyomdában nyomott — „Házi újság”) érdekes címen akad meg a tekintet. „Vállalati múzeum.” Azt majdnem minden körösi tudja, mitől fejlődött a gyár olyanná, amilyen ma? Honnan indult és merre tart? A hőskorról már sokkal ke­MIT LATUNK MA A MOZIBAN? Zorba, a görög Élet és halál, barátság és szerelem, forrongó indulatok. Magyarul beszélő szélesvász nú Anthony felüliek Előadások kezdete: 5 és fél J S órakor. vesebben tudnak, az akkori munkások már nyugdíjban vannak, vagy hamarosan nyugdíjba mennek. Most még éppen jókor született meg az elhatározás, hogy meg kell te­remteni a gyár múzeumát. A régi munkások még őriznek képeket, okmányokat vagy tárgyakat, amelyek a gyár múltját idézik — a kezdetet. Ebben a múzeumban őriznék az öregek emlékeit, itt látnák a kezdők a múltat, a konzer- ves hagyományokat. A konzervgyár a nagyérté­kű emlékekről fotófényképet készít, és megörökíti az aján­dékozó nevét. Az emlékek ösz- szegyűjtésével Torma Pál könyvtárost bízták meg. Az utasok még mindig di­deregve várakoznak a MÁV- AUT várótermében. — Hideg van — szól az egyik — odakint mínusz hat fokot mutat a higanyszál. — Bent sem sokkal enyhébb —, szól bele egy asszony. — A lehelet is látszik, 1—2 fok­nál nem lehet több. Szerintem arra való ez a váróterem, amire az ernyő: az eső, meg a hó ellen, hogy ne éppen a nyakunkba hulljon, no meg azért is, hogy ne fagyjon le a lábunk a várakozásban. A napokban magam is vára-., koztam a buszra. Higgyék el a kedves olvasók, itt lehet iga­zán megfázni. Kicsi a váróte­rem, ha sokan vannak, nem lehet mozogni sem benne. De legyen kicsi, nem baj, ha me­to- is. Sokan a KIOSZ-ban ke­resnek menedéket. A tejüzle­tet pedig szabályosan meg­szállják az utasok. Naponta több száz utas didereg, fázik. Jól benne vagyunk már a télben. Szavunk eddig süket fülekre talált. Ezért szólunk róla újra. — Miért nem fűtenek? — teszem fel sok utazó ember kérdését Halász Ernőnek, a MÁVAUT igazgatójának. — Cegléd járási központ, mégis hideg váróterme van. Ott sem fűtik, nem is tudnák, felesleges is lenne. Nálunk sohasem volt törvényesen megszervezve a fűtés, pedig kéményünk is van. Régi kályhánk már tönkre ment. ez van, amit az irodában lát. — A felettes szervek nem adnak lehetőséget a fűtésre? — Azt azért nem mondhat­juk, mert nem zárkóznak el előle. — Mit javasol annak érde­kében, hogy az utasok mele­gebb helyen várakozhassanak? — Lépjen érintkezésbe a vállalattal a tanács közlekedé­si osztálya, kérje ki vélemé­nyét az ügyben, kérje a vál­lalat hozzájárulását a fűtés­hez. Mért várja a MÁVAUT, hogy más kaparja ki a gesz­tenyét? A váróterem fűtését megoldani — úgy vélem — neki kellene. Vagy fázik tőle? (Tóth) HnroniKzázhefven- milliőt költöttek öt év alatt csak a földmű­vesszövetkezeti boltokban vá­rosunk lakói háromszázhet­venmillió forintért vásároltak élelmet, ruhaneműt és külön­féle más cikkeket. gádvezető akkor kijelentet­te, hogy ha nagy erőfeszí­tések árán is, de a múlt év végéig befejezik a munkát. 1967. január 31-et írunk, a Diesel-motor változatlanul erőlködik, a szivattyú nyo­mására dől a víz. Nem ne­héz ebből megállapítani, hogy december végére nem fejeződött be a munka. Mo­nori Ferenc most ezt mond­ja: — Kérem, a brigád becsü­letén nem esett csorba. Százméteres kút fúrását vállaltuk, ezt határidőre rendben el is végeztük. A munka azonban akkor fe­jeződik be, amikor az új kútba leengedjük a tisztító berendezést és — ami a legfontosabb — megállapítjuk a vízhozamot. — Ezzel is elkészültünk határidőn belül és megállapí­tottuk, hogy percenként száz­huszonhét liter a vízhozam. „Kevés!” — csóválták a fe­jüket illetékes helyen és a városi tanácsot ez az ered­mény nem elégítette ki. Ja­nuár 2-án elrendelték^ a to­vábbi fúrást, egészen kettő- százötven méterig. Üj költ­ségvetést is kellett csinálni, szükségessé vált a talaj­vizsgálat, és sok más mellőzhetetlen előkészítő munka. — Négy nap óta újra dol- ■dqlgozunk . és naponta kilenc és fél órán keresztül fúrunk. — Csak négy nap óta? Hi­szen a további fúrást már január 2-án elrendelték. — Ez igaz. De nem volt kis dolog a fúrás folytatása. Elő­ször is napvilágra kellett hozni a száz méter mélység­ben levő szűrőberende­zést. Megnehezítette a munkát áz, hogy a tömbszelence füle le­szakadt. Valóságos mentési munkát végeztünk a szűrőbe­rendezésért. Különleges gé­pek, berendezések kellettek hozzá. Ez a munka két hé­tig tartott. Most már mégis százötven méter mélységben vagyunk. — Mikor lesz készen a kút? — Határidőt nem tudok mondani, és kár is lenne jó­solgatni. Az bizonyos, hogy a brigádtagoknak is ér­deke a munka mielőbbi befejezése. — Számolni kell azonban a nehézségekkel. A fagy mi­att minden reggel elég ne­héz az indulás. Megeshet, hogy kifagyunk a munkából. Ez tíz-tizenkét fokos hideg­ben könnyen lehetséges. — Milyen vízhozamra szá­mítanak, ha elérik a kétszáz­ötven métert? — Azt akkor tudjuk meg, ha megállapítjuk a kút tel­jesítményét. (—si) * 56 57 Jubileumi munkaverseny Az idén lesz 50 éve a Nagy Októberi Szocialista Forrada­lom győzelmének. A jubileu- rfii év tiszteletére a konzerV- gvár I-es telepe, a IV-es és VI-os, valamint a dobozüzem és a Il-es telep már szervezi a jubileumi munka versenyt. A többi üzemek a termelési ta­nácskozások idejére dolgozzák ki a jubileumi munkaverseny vállalásait. Ezer kis palánta ? "NT* Igyál U1 UCöóCiU ^SSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSS/SSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSS/, görög film. Főszereplő ^ $ thony Quinn. Csak 16 éven ^ 5 ültok számára! $ Foglalkozások — emberek $ A KÁDÁR I A Nagykőrösi: Váirosgazdálko- s dási Vállalat építőipari munká­sokat felvosz. Nagykőrös, Men- tovich u. 12. Kőszönetünket fejezzük ki va- s lamennyi kedves rokonunknak, s ismerősei nknek és szomszédaink- § naik, akiik drága jó édesanyánk, S •nagyanyánk, dédnagyanyár.ik te- § metésére eljöttek, sírjára a s megemlékezés koszorúit és vi- s rágait tették, szomorúságunkban § vi gaszí a l.á sukká 1 f e llk e restek. ^ Sáfrány és Szabó család ^ *-------------------------------------------------1 K őszönetünket fejezzük ki va- > lamemnyi kedves rokonunknak, s a Szociális Otthon dolgozóinak, s ismerő veinknek és szomszédaink- ^ pák, akik szeretett Jó édes- % anyánk, nagyanyánk. dédnagy- > anyánk, ükanyámk, özv. Fülöp } Ádámné Baranyi Rozália teme- s lésén megjelentek, sírjára a ke- s gy-e'.e: virágait és koszorúit he § lyezték. fájdalmunkban őszinte ^ részvétükkel felkerestek. Bare- t nyi Bárány és G. Nagy család. í Délibáb utcád műhelyében keres­tem fel Ács Dénes kádármesitert, vá­rosunk egyik ki­váló mesterét. — Mikor lépett a kádárok sorába? — 1946 óta dol­gozom, mint ká­dár, Nyolc évig, a konzervgyár ká­dárrészlegében dolgoztam. Szeret­tem ezt a szakmát. Abban az időben, amikor elsajátítot­tam, nagyon fel­kapott szakma volt. — Milyen mun­kákat végeznek a kádárok? — A kádár szak­ma elég speciális szakma. Jobbára hordókat és dé­zsákat készítünk. De kisebb fameg­munkáló gépeket is javítunk. Jelen­leg egy kézi kö­szörűn dolgozunk, amelyre kis állít­ható vályút készí­tettünk a víznek. A köszörüléshez víz kell, a köszö­rűkő azonban, ha állandóan vízben van, meglágyul, deformálódik. Ezt szeretnénk kikü­szöbölni ezzel a kis újítással. — Tanulót ne­velnek-e? A Rákóczi Termelőszövetkezet Ceglédi úti üvegházában már leszedték a gombatermést. Helyére paradicsompalánták kerültek. Hétezer kis növény várja cserépben és tápkoc­kákban az életet adó napsugarat. Foto: Gábor EGYMILLIÓ Jelölő gyűlések A beszédhibás gyerek Dorsch György gyógypeda­gógus február 9-én este 6 óra­kor a Petőfi iskolában elő­adást tart a beszédhibás gye­rekkel való foglalkozásról. Ma Ma a következő körzetek­ben tartják a tanácstagi jelölő gyűléseket. 22. körzet 6 órakor a faáru­gyárban. 29. körzet 6 órakor a műve­lődési ház tánctermében. 35. körzet 6 órakor a KIOSZ-ban 49. körzet 6 órakor a Zrínyi utca 70. alatt. 52. körzet 6 órakor a gim­náziumban. 67. körzet 5 órakor a Csong­rádi úti iskolában. 69. körzet az Arany János Tsz-központ, zárszámadás után. Holnap: február 4-én 11. körzet 6 órakor a tej­üzemben. 56. körzet délután 5 órakor a Gógány dűlői tsz-irodában. 57. körzet 5 órakor a Gó­gány dűlői iskolában. —> Kévés az er- t deklődő. Nekem ^ azonban, mióta 5 önálló vagyok, $ mindig volt tanú- $ lóm. Most is van $ egy harmadéves. $ Felszabadulása ^ utón is itt marad ^ nálam. — Meddig sze- $ retné folytatni a ^ mesterségét? $ V — Még csak 45 ^ éves vagyok. ^ Egészségem jó, a i munkát szeretem $ és bírom is. Addig $ szeretnék dolgozni $ a szakmában, míg J van erőm a mun- < kához. (mitru) & ! tonntot terített vissza ot ev > alatt a földművesszövetkezet ; tagjai részére, vásárlási visz­! szatérítés címén. »

Next

/
Oldalképek
Tartalom