Pest Megyei Hírlap, 1967. február (11. évfolyam, 27-50. szám)
1967-02-28 / 50. szám
Járási útiörőkarnevál, 1967 Vasárnap már kora délelőtt — Dánszentmiklósról, de szokatlan kis csoportok igye- tessék velem vigyázni! — volt keztek a vasútállomásról a a válasz. — És tényleg: néz- város belseje felé, a Kossuth tem a cirógató tenyerem. Fe- Müvelődési Házba. Felnőttek, kete zománc borította. A kis és gyerekek csomagokkaí dánosi négert vasporral fénye- megrakodva kerülgették a sítették... forgolódó, kíváncsi járókelőket, s kérdésükre, hogy miért ez a nagy igyekezet, így válaszoltak: — Kilenckor kezdődik a jelmezes úttörőkarnevál! Mitől néger a néger? Az emeleti nagyterem előcsarnokában már izgatottan toporognak a jelmezesek. Hófehérke nem győzi összehívni kíváncsian elkószáló törpéit, de még a gonosz boszorkányt és a vadászt sem. Csipkeró- zsikáék Kocsérról érkeztek, a Vosztok II. űrhajó egyenesen Dánszentmiklósról „repült” a karneválra. A kis pingvin lány az albertirsai Petőfi iskola negyedikesei közül érkezett Csoszogival, az öreg suszterrel. A kis Bice-bőca Ceg- lédbercelről „bicegett” az úttörők karneváljára —, helyesebben: a délelőtti kisdobos- karneválra. A zsűrinek bizony nagyon nehéz volt a dolga. Nemcsak a jelmezeket kellett figyelniük, hanem a kicsik saját ötletességét, ügyességét, és iskolájuk, községük adta lehetőségeket is. Apropó: ötlet! — Az egyik kis néger lányka háncsszoknyában, sötét harisnyában, trikóban — és sötétre kent bőrrel topogott a többiek között. — Honnét jöttél? — ciró- gattam meg a buksiját. Tánc- és népi zenekarok megyei vetélkedője A Pest megyei MÉSZÖV rendezésében — március 2-án, csütörtökön, — kerül lebonyolításra a népi és tánczenekarok megyei vetélkedője. A 10 órakor kezdődő egész napos műsort a földművesszövetkezet éttermében rendezik, ahol — versenyen kívül — Balázs Boglárka (tánc-J és Solti Károly magyar nóta énekes szórakoztatja a közönséget. A versenyen részt vesznek a tahitótfalui és péceli, a nagykőrösi tánczenekaxok. A népi zenekarok vetélkedőjében az abonyi, ceglédi, kisikunlachá- zi, nagykőrösi, nagykátai és Örkényi zenekarok versenyeznek. A vetélkedés befejeztével, este 7 órától éjfélig, a díjnyertes zenekarok biztosítják a jó hangulatot. A verseny alatt az étterem konyhája választékos ételkülönlegességgel szolgál. Békét Vietnamnak! Délután az úttörők, a felsőtagozatosok váltották a kis kék nyakkendősöket. Zsúfolásig megtelt a nagyterem: több, mint negyven jelmezes gyerek szórakozott és mulattatta társait, akik nagy igyekezettel tapsoltak valamennyinek a bemutatón. A nagyobbak már „meggondoltabb” jelmezeket öltöttek. Az albertirsai Tesse- dik iskola úttörői például „3 tavasz” címen a Vörös Zászló Hőseinek Űtján úttörő- mozgalom jelképét hozták el: 1919—1945—1949-es figurákat elevenítve meg. Ügyes volt a Békét Vietnamnak! jelmezes csoportjuk is. Sikert aratott a dánszentmiklósi Csutka baba, az Abonyból jött vietnami polgár, aki puskát és kuli-kosarat vitt egyszerre a vállán, megtapsolták a csemőiek Fortuna istennőjét és a hantházi drótostótot is. (e—s) PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA A CEGLÉDI JÁRÁS ÉS CECrUfcD VÁROS R XI. ÉVFOLYAM, 50. SZÁM 1967. FEBRUÁR 28., KEDD KETTESBEN Az ember és a vagyon védelmében A KGV Dózsa Művelődési Házában ötnapos tanfolyamot rendezett a ceglédi járási szakmaközi bizottság munka- védelmi felügyelősége. A tanfolyamon részt vettek a járási tsz-ek vezetői, akiknek feladatkörük összefügg az egészség- és vagyonvédelemmel. A hallgatók a tanfolyam befejeztével vizsgát tettek. Az általános balesetvédelemről szóló előadást Simon István, az egészségügy-elsősegélynyújtásról szólót dr. Ben- csik Erzsébet tartotta. A növényvédöszerek emberre káros hatásáról dr. Középe- si József főgyógyszerész, az ál- lategészségügyröl dr. Sebők Miklós, majd a tűzrendészed témáról Juricza Lajos önkéntes tűzoltóparancsnok tartott' előadást. (Gul—) Hogyan készül a bu gonyaszirom? A 22-es önkiszolgáló csemegebolt már nem egyszer szolgált meglepetéssel vásárlóinak, konzervek. péksütemények és egyéb ínyenc falatok bemutatásával, kiállításával. Sőt, nem egy esetben az újdonsá- go’~ felhasználásáról, tájékoztatást, tanácsadást adtak a bolt eladói. A ma sorra kerülő árubemutató alkalmával az új édesipari készítményekkel ismerkedhetnek a vásárlók. A polcokon piros csőrű kiskacsák, ' szegedi papucsok, állatfigurák ! sorakoznak — porcellán bevonatú csokoládémasszából készítve. Társaságukban jól megférnek az ízlésesen elrendezett desszertes dobozok, melyek szintén az édességipar termékeit dicsérik. A bemutató látogatói ezúttal frissen pirított burgonyaszirmot kóstolhatnak, az erre az alkalomra felállított pult mellett, ahol a háziasszonyok a burgonyaszirom speciális elkészítési módjával, is megismerkedhetnek. lányoknál azonban csak Rad- ványi Emőke, Dósa Éva, Bálint Anikó és még egy-kettő, akikkel elégedettek vagyunk — a körülményekhez mérten. Ezeknek a tényeknek a tudatában szervezte* meg utánpótlásunk nevelését. A férfiaknál a színvonal tartása, a nőknél jelentős emelése a cél. Már tavaly elkezdtünk foglalkozni 52—54, sőt 56-os születésű lányokkal, akik nem a közvetlen utánpótlást képezik ugyan, de két év múlva „bevonulhatnak” az élvonalba. Arcok, képek ESTE AZ ÁLLOMÁSON SZITÁL AZ ESŐ, apró, sűrű cseppekben. Puha, tapintható a levegő, mint a felduzzadt szivacs. Futok lihegő lendülettel, végig a Rákóczi úton. Két perc van, de még messze az állomás. Víztócsa mindenütt, már nem kerülöm, néha éppen a közepéről dobbantok. Csak hangokat hallok: „Nem tud vigyázni! De sürgős neki!” Rohanok, át a folyosón, de az- utolsó ajtó éppen előttem csapódik be. Vasutas áll kívül, hangját nem, csak szigorú tekintetét értem. Feszítem a kilincset. A vonat lassan indul kifelé, ő a hátát támasztja az ablaknak. Az utolsó kocsi is elhaladt, kulcsot vesz elő, és mielőtt szólnék, elém áll. „Ez a szabály, kérem!” Látja, ez nem fékezi indulatomat. Hangot vált. „Ha mondjuk mellé ugrik ... örüljön, hogy megvan a két lába, és várjon türelemmel.” Itt maradtam hát. Utána lépek. „Mikor megy a következő?” „Huszonkettő ötvenkor.” Vissza a városba nem mehetek, nincs ismerős, aki befogadna így, váratlanul. Marad tehát ez a hely, a váróterem. NEM SOKAN VANNAK, mégis minden pádon ül valaki. Én is egyedül szeretnék lenni. Régi szokásom: a hosszú, várakozó percekben érdekes képzeletjátékot kezGór István dötteik útján választották meg az új szakszervezeti bizottságot február 24-én, a művelődési házban tartott gyűlésen. Hatvan küldött vett részt a választáson. Az elmúlt év szakszervezeti életéről Lavicska Kálmán, a szakszervezeti bizottság elnöke számolt be. Beszámolójában, a munkaversenyeredmények mellett, foglalkozott a dolgozók érdekvédelmi és egyéb, a szakszervezeti élettel összefüggő feladatokkal. Molnár Fábián, a KPVDSZ megyei bizottságának küldötte, a bizalmiak munkájának fontosságáról beszélt, kiemelve a szakszervezetek fokozódó szerepét az új gazdasági mechanizmus egyes elemeinek bevezetésére már kijelölt földművesszövetkezeteknél, mint amilyen például az Albertirsa és Vidéke Körzeti Fmsz is. Puskovics Gyula, a szövetkezet elnöke, hozzászólásában rámutatott arra, hogy a versenymozgalom sikerei segítették elő a gazdasági eredményeket. 1966-ban a szövetkezet több, mint 70 millió forintos kereskedelmi és 12 millió forintos vendéglátóipari forgalmat bonyolított le. 1977-re 4 százalékkal több Kereskedelmi es io százalékkal több vendéglátóipari forgalmat tűzött célul maga elé a földművesszövetkezet kollektívája. 1966-ban egymilliónyolcszázezer forint volt a gazdálkodási eredmény. Ezzel 9 napi fizetésnek megfelelő nyereségrészesedés jut minden dolgozónak. Pünkösd Pál ceglédberceli egységvezető felszólalásában az egységek korszerűsítésének kedvező eredményeiről és a szövetkezetek egyesítésének előnyeiről beszélt. Ménesi Árpádné dánosi dolgozó, a szakszervezet és a hivatali vezetés együttműködésének fontosságáról és arról szólt, hogy a további eredmények- j hez is szükséges a vezetők i és a beosztottak szoros { együttműködése. A beszámolók és felszólalások után megválasztották a szakszervezet vezetőségét. Lipcsei József né, az új szb-titkár, megköszönte a megválasztott vezetőség részére előlegezett bizalmat, majd a választási gyűlést vezető elnök az új szakszervezeti bizottságnak eredményes, jó munkát kívánt: képviseljél! a dolgozók érdekeit és jó munkával érdemeljék ki a tagság szeretetét és megbecsülését! (járdány) Albertirsa, Dánszentmiklós Mikebuda községekben 191 áruforgalmi dolgozó intézi ; lakosság kereskedelmi és ven déglátóipari ellátását. Ezé! a kereskedelmi dolgozók kül SPORT ►Zárszámadás" városunk sportjában Az atlétáknál jubilál az edző A nagyteremben zajlik az élet. Ki súlyt emel, iti magasat ugrik, hbgy rugalmasságát fejlessze, s olyan is akad, aki a bokszolok bőrzsákjával viaskodik. Azt hiszem, már ki is találták, hogy a CVSE sportcsarnokában — az atléták edzésén vagyunk. Az edzőt keresem, Magyar Antalt. Ismerősök súgják: köszöntsem ám fel, mert jubilál. Ebben az évben húsz esztendeje, hogy neveli, edzi és vezeti a ceglédi atlétákat. Magyar Antalt, a tornatanárt, a jubiláló edzőt, most szakosztályának eredményeiről kérdeziem. — Sok versenyen indultunk 1966-ban és lett néhány jó eredményünk is. Közülük a három megye — Pest, Nógrád, Heves — területi bajnokságot említeném. Innen nem egy bajnokságot és helyezést hoztunk haza. Bajnokságot nyert Császár Imre 400 méteres gáton. Dózsa Gábor távolugrásban, Magyar László súlylökésben és Ferenczy István 110 méteres gáton. Részt vettünk a megyei bajnokságon, és férficsapatunk egy kivételével minden bajnokságot megnyert. A Magyar Atlétikai Szövetség minden év végén értékeli az atléták teljesítményét és rangsort készít. A férfiak közül a „legjobb ötvenek” között hatan vannak: Suba Tibor sprinter, Császár Imre gátfutó, Dóka Gábor távolugró. Magyar László súlylökő, Ferenczy István gátfutó és Hausz Frigyes rúdugró. Az ifjúságiaknál már csak harmincas a tabella. Itt Radnóti Géza középtávfutó és Müller Sándor gyalogló szerepel. De úgy érzem meg kell említenem Hegedűs Henriket, Ungvári Miklóst és Bálint Pált is, akik szintén igen tehetségesek. A lányoknál már sokkal kevesebb jó eredmény született, de jelen pillanatban nincs is sok olyan leányatlétánk, aki megüti a megyei szintet. — Elégedettek-e az eredményekkel? — A férfi felnőtt és ifjúsági vonalon az eredmények jók. A Ceglédi sikerek Négy járás — Cegléd, Mo- nor, Nagykáta és Dabas — legjobbjai találkoztak Nagy- kátán a területi spartakiád döntőjén. A döntőben asztali- tenisz- és sakksportágakban mérték össze tudásukat, és a nyertesek továbbjutottak a megyei bajnoki küzdelmekre. Eredmények: Sakk csapatban: 1. Ceglédi járás, férfi és női csapatban, (Abonyi sakkozók.) Asztaliteniszben: Férfi csapat: 1. Ceglédi járás (Abony). Egyéniben: 1. Ceglédi járás. Férfi párosban: 1. Ceglédi járás. Női csapat: 1. Ceglédi járás, női egyéni: 1. Ceglédi járás, női páros: Ceglédi járás. Vegyes párosban: 1. Ceglédi járás. Duhajkodó Duhajék büntetése Duhaj Mátyás és Kürtösi József, albertirsai lakosok, saját állításuk szerint szenvedélyes labdarúgó-szurkolók. Ez eddig rendjén való dolog Csak az a szépséghiba csúszott be, hogy szenvedélyük néha harcos módon is meg szokott nyilvánulni. 1966. augusztus 28-án Albertirsán, az ottani labdarúgócsapat bajnoki mérkőzést játszott. Duhaj és Kürtösi is megjelentek. Lelkesen szurkoltak csapatuknak, azonban — véleményük szerint — a játékvezető következetesen rosz- szul ítélkezett. Nemtetszésüket előbb csak hanggal adták tudtul, majd szenvedélyüknek engedve a mérkőzés után tettlegesen bántalmazták a játékvezetőt. A botrány előidézőit a Ceglédi Járási Rendőrkapitányság verekedésért 500—500 forint pénzbüntetéssel sújtotta, vagy pedig — ha nem fizetik meg — tíznapi elzárással „válthatják” meg a pénzbüntetést. A botránnyal a sportkörnek komoly kárt okoztak, mert a pályát betiltották és bajnoki mérkőzéseiket kénytelenek voltak a fiúk idegenben játszani. Az anyagi kár mellett tettükkel hozzájárultak a csapat megyei bajnokságból való kieséséhez. — sz — dek. Nézem az arcokat, figyelem a mozdulatokat, a hangokat: — se mozaikból állít képet a fantázia: vajon milyen ember is lehet? Felriadok, valaki mellém ült. Sovány, szőrös arc hajol közel. Elhúzódom. Fojtott, rekedt hang követ: „Nincs pénzem vonatra, otthon várnak, adjon négy forintot.” Soha nem adok ilyeneknek — az ő arcuk is árulkodik — most két forint akad ujjaim közé, csak menjen innen. Nyitják az ajtót, állandóan hideg csap felém, a lábam is emelgetem a kőről. Kis üvegpult mögött áll az asszony, szendvicset, szörpöt, édességet árul. Már reggel is itt láttam. Fázósan húzza össze magát, a derekára vastag ruhát csavart. Lángost veszek, az is hideg, pénzt ad vissza, kék a keze. Átmegyek a nagy előcsarnokba, itt senki sem jár, a pénztárak ablakai lesnek csak. A büfé a régi, szűk „másodosztályú” váróterembe szorult. Benyitok. Füst és monoton, nehéz szóáradat zúduj rám. VALAKI FÉLRELÖK. „Vigyázz, gyerekkel vagyok!” Egyszerre három korsót tart kezében. Sorbaállok, egy pohár sör. megyek tovább a blokkal. A csaposnő kapkod, négy-öt kéz nyúl feléje, a poharakat éppen csak a víz alá tartja, siet. £ Félig tölti az enyémet, na-£ gyot szusszan utoljára hordó, kiürült. Két perc ^ múlva friss habbal telik to-£ bább a poharam. Nem sike- £ rült a „vegyítés”, ottha- 'j gyom. Nézem az asszony^ kezét, a hideg víz jégfehérre % áztatta. Az étterem mellett^ volt egykor a kultúrváróte- J: rém, az állomás egyetlen kényelmet, hasznos időtől- 'j tést biztosító helye. Meg-$ szüntették. Most két tábla ^ figyelmeztet a rangos ele- ^ gánciára: „Tilos az étkezés!”,^ „Tilos a dohányzás!” És jó? meleg is van. A kályhát kö- ^ rülveszik az emberek, ta!á- lók én is helyet. Kövér bácsi ^ ül velem szemben, feje le- ^ hanyatlik, néha felhorkan, ^ zavartan néz körül, azután^ alszik tovább. Most veszem^ észre. Az asztalnál ül, hosz- ^ szú, fehér ujjai a nyitott % könyv lapjaira simulnak. ^ Szép lány. Egy férfi lép be, ^ ő hirtelen felnéz, talán már? várta, felugrik, mosolyog, f összebújnak, beszélgetnek. ^ Itt sem tudok tovább ma-| radni. Kimegyek. Még min-^ dig esik az eső. Felhajtom a ^ gallérom. Előttem futnak a ^ sínek csillogó útjaikon, a £ sötétség felé. Sétálok. \ y Még több, mint egy órám \ van. ^ Kohlmaycr Ádám Hatvan küldött úi vezetőséget választott Kilenc napi nyereségrészesedés az Albertirsa és Vidéke Körzeti Földművesszövetkezetnél
