Pest Megyei Hírlap, 1967. február (11. évfolyam, 27-50. szám)
1967-02-26 / 49. szám
10 rest Mccrei kJCMüp 1967. FEBRUÁR 26., VASÁRNAP Heti jogi tanácsaink A hadirokkantok vasúti kedvezményéről... A polgári alkalmazottak jogairól... A föld méhének kincseiről... A tsz-nyugdíjról... Milyen vasúti kedvezmény illeti meg a hadirokkantakat. Cs. I. aszódi olvasónk kérdezi, hogy van-e valamilyen rendelkezés a hadirokkantak vasúti kedvezményére vonatkozóan? Az első és második járadékosztályú hadirokkantak korlátlan 50 százalékos mérséklésű utazási kedvezményre jogosultak, arcképes igazolvány alapján. A harmadik és negyedik járadékosztályú hadirokkantak évente ötször vehetik igénybe a félárú utazási kedvezményt. Előbbiek 60 forint térítési díjat kötelesek, az utóbbiak 10 forint térítési díjat kötelesek fizetni a közszolgálati arcképes igazolványért. Arra a kérdésre pedig, hogy ennek a megszerzésére mi az eljárás, közöljük, forduljon az aszódi tanács egészség- ügyi osztályához, onnan kérjen orvosi igazolást, amelyet a lakóhely szerint illetékes MÁV Igazgatósághoz kell benyújtani. Az arcképes igazolványt igénylő hadirokkantak a térítési díjon felül igazolványonként és személyenként 5 forint kiállítási díjat, 3 forint érvényesítési díjat, az évente ötször 50 százalékos kedvezményre jogosító betétfüzetért 3 forint kiállítási díjat fizetnek. A Munka Törvénykönyve rendelkezései vonatkoznak a közszolgálati alkalmazottakra is, ideértve a néphadsereg polgári dolgozóját is. H. M. aszódi olvasónk írja, hogy laktanyában dolgozott, előbb gondnok, majd mint takarító állott alkalmazásban. Létszámcsökkentés miatt felmondták munkaviszonyát. Érthetetlennek tartja a vele szemben való eljárást, mivel fenyítést soha nem kapott, ellenkezőleg, dicséretben és pénzjutalomban részesült. Olvasónk azt kérdezi — jogos-e a felmóndás, mivel több, mint 15 éve áll alkalmazásban, és munkáját mindig becsületesen és lelkiismeretesen látta el. A Munka Törvénykönyve kötelező minden munkáltatóra, és minden munkaviszonyban álló dolgozóra. így többek között kiterjed a néphadsereg polgári alkalmazottaira is. A Munka Törvény- könyve előírja, hogy a sérelmezett vállalati, munkáltatói intézkedés ellen, a munkaügyi döntő bizottsághoz fordulhat a dolgozó. A munkahogy csupán 24 hold föld után kapja a föld járadékot, de a legnagyobb sérelme az, hogy földjének egy részén kavicsbányát nyitott a tsz és a haszonból nem részesül. A Polgári Törvénykönyv kimondja, hogy a föld tulajdonjoga — így olvasónk tulajdonjoga is — a föld méhének kincseire nem terjed ki. A „föld méhének kincse” fogalma alá pedig, nem csupán a korábbi jogszabályokban felsorolt ásványok tartoznak. A föld méhének kincsei kizálólag az állam tulajdonában vannak. Ami a földjáradék iránti igényét illeti, szintén nem követtek el olvasónkkal szemben törvénysértést, mert a jogszabály szerint egy tsz-tag a vele közös háztartásban élő családtagokkal együtt legfeljebb 25 kát. hold alapulvételével részesülhet földjáradékban. Az új tsz-nyugdíjtör- vény szerint, az öregségi nyugdíjhoz legkevesebb tíz nyugdíjév szükséges. L. G.-né tahitótfalui lakos kérdezi, hogy hány év szükséges a tsz-tagnak ahhoz, hogy öregségi nyugdíjra szerezzen jogosultságot. Szemben a régi szabályozás szerinti húsz évvel, az új nyugdíjtörvény szerint, öregségi nyugdíjra az a 65. életévét betöltött férfi, és az a 60. életévét betöltött nő jogosult, aki legalább tíz nyugdíjévét szerzett. A jogszabály 1967. január 1-én lépett életbe, és szabályozza egyöntetűen azt is, hogy .miképpen kelh az ez év január ú előtti időre szerzett nyugdíjéveket figyelembe venni. Olvasónk rövidesen nyugdíjba megy. Ezért őt most az érdekli, hogyan rendelkezik erre vonatkozóan a jogszabály. Olvasónknak nincs aggodalomra oka, mert nem pontosan tájékoztatták, amikor azt közölték — tekintettel hosszadalmas betegségére —, hogy nem fizeti a nyugdíjjárulékot, ezért ezt az évet nyugdíjévként nem fogják figyelembe venni. Abban helyesen tájékoztatták, hogy csak azt a naptári évet lehet termelőszövetkezeti nyugdíjévként figyelembe venni, amelynek teljes tartama alatt a tsz- tag kötelezett volt a nyug- díií árulék fizetésére, azt azonban elmulasztották olvasónkkal közölni, hogy ide nem számít az az eset, amikor a tsz-tag keresőképtelen beteg. Dr. M. J. A magyar egészségügy helyzetéről és feladatairól nyilatkozik tlr. Szabó Zoltán egészségügyi miniszter A Központi Sajtószolgálat munkatársa megkérte dr. Szabó Zoltán egészségügyi minisztert: nyilatkozzék a magyar egészségügy fejlődéséről, s az idei, valamint a következő évek feladatairól. — Hogyan emelkedett az egészségügyi ellátás színvonala 1966-ban? Hallhatnánk-e a múlt évi fejlődésről néhány jellemző adatot miniszter elvtárstól? — Magam is úgy gondolom, hogy a tavalyi fejlődést legtömörebben néhány számmal illusztrálhatnánk. Mielőtt egészségügyi fejlesztési tervünk néhány fontos mutatójának alakulását ismertetném, szeretnék utalni arra a rendkívüli jelentőségű változásra, amely a termelőszövetkezeti tagok társadalombiztosítási jogkörének kiterjesztésével történt meg. A gyógyinliézeti ágyak száma tavaly mintegy másfél ezerrel emelkedett. A jelentősebb fejlesztések közül megemlítem az edelényi tüdőbeteg-gyógyintézetet (300 ágy), az Állatni Korányi Tüdőbeteg Gyógyintézet új sebészeti osztályát (178 ágy), a vásá- rosnaményi kórház bővítését (127 ágy a makói új 90 ágyas pavilont, a móri gyermekosztály 60, a veszprémi szülészet 45 ággyal történt bővítését, továbbá a volt pécsi klinikai épületek felhasználásával létesített megyei kórház — első ütemben kialakított — 130 ágyas részlegét Az egészségügyi ellátás fontos mutatója a napi szakorvosi óraszám alakulása, ez egy esztendő alatt 1260 Órával emelkedett (Ebből mintegy 900 óra az újonnan végzett fogorvosok elhelyezését illetve a fogászati ellátás bővítését szolgálta.) Az általános orvosi körzetek száma 61-gyel, a gyermekorvosi körviszony megszüntetése ügyé ben a sérelmes intézkedés *'sssssssssssssss/ssssssssysssssssssssssss//sss/sssssssrsssssssss//sssssssssssssssssssssss/r' meghozatalától számított 15^ napon belül veheti igénybé a ^ dolgozó ezt a jogorvoslati le- ^ hetőséget. , ^ Felhívjuk olvasónk figyel- S mét arra a Munka Törvény-s könyve rendelkezésére, hogy S létszámfelesleg címén csak S különösen indokolt esetben § lehet felmondással megszün- ^ tetni az olyan dolgozó mun-^ kaviszonyát, aki a vállalat- nál már több, mint 15 éve ^ megszakítás nélkül áll mun-^ kaviszonyban, vagy ez idő ^ alatt a munkahely-változta- ^ tásai áthelyezéssel történtek, ^ feltéve, ha nem áll a dolgo- ^ zó fegyelmi büntetés hatálya k alatt. Ha olvasónknak — 5 mint ahogy levelében írta S — ténylegesen megvan az S előbb említett tizenöt éves S> megszakítás nélküli munkavi- ^ szonya, akkor a munkavi- ^ szonyt mindaddig nem lehet ^ megszüntetni, amíg ilyen ^ munkahelyre áthelyezhető, ^ leltéve, ha ezt elvállalja. : A föld tulajdonjoga a^ föld méhének kincsére ^ nem terjed ki. | G. K. kiskunlacházi olva- ^ lónk azt írja levelében, hogy ^ Inég 1960-ban 40 hold szán-^ lófölddel lépett be a termelő-^ izövekezetbe, és sérelmezi, Új magyar találmány Szén-, olaj-, érc- és vízfeltárásoknál előforduló üzemzavarok gyors helyrehozásában nyújt segítséget egy új magyar találmány, a Patkós-féle fúróméter. A berendezés az ilyen kutatófúrásoknál minimálisra csökkenti az állásidőket. Képünkön: Patkós László feltaláló a berendezés laboratóriumi próbáját figyeli. zeteké 36-tal emelkedett és az utóbbiak száma ezzel elérte a 430-at. Csaknem 1400-zal nőtt a bölcsődék befogadóképessége; ez azt jelenti, hogy jelenleg mintegy 40 000 apróságot gondoznak bölcsődékben. Néhány — egyéb jellegű — új létesítményünket is megemlítem. Elkészült a nyíregyházi csecsemőotthon; így a csecsemőotthonférőhelyek száma országosan kereken 4250- re emelkedett. Az egészségügyi gyermekotthonokban — részben a szombathelyi és az egri otthonok elkészültével, részben pedig a meglevők bővítésével — mintegy 530-cal több gyermeket tudunk elhelyezni. Közel 750-nel emelkedett a szociális otthonok befogadó- képessége is. Az elmúlt évben készült el a nagyszénás} 200 ágyas otthon. Még mindig a számok nyelvén hadd mondjam el, hogy az élve születések 1000 lakosra számított aránya az 1965. évi 13,1-ről 13,6-ra emelkedett, vagyis kismértékű javulás tapasztalható. Ugyanezt elmondhatjuk az általános halálozási viszonyok alakulásáról; 1965-ben 1000 lakosra 10,7, míg 1966-ban 10 halálozás jutott. A fő halálokok közül mintegy 10 százalékkal csökkent a szív-, 8 százalékkal az agymegbetegedés miatt elhaltak száma. Ugyancsak körülbelül 10 százalékkal javult (csökkent) a tbc- halanétóság; viszont valamivel többen haltak meg daganatos megbetegedések következtében. A halálozási arány ilyenfajta kedvező alakulásában fontos szerepe volt annak, hogy az elmúlt év különösebb, szélesebb rétegeket érintő járványos betegségek nélkül zajlott le. Némileg javult 1966-ban a csecsemőhalandóság; az 1000 élveszülöttre jutó, 1 éven aluli meghaltak száma 1965-ben 39, 1966-ban 38 volt. A születésgyakorisági arányszám némi javulása és az általános halálozási arányok pozitív alakulása következtében tavaly a természetes szaporulat mintegy 50 százalékkal volt magasabb, mint egy évvel korábban. — Az egészségügyi ellátás idei fejlesztésére — ahogyan ezt az országgyűlés legutóbbi ülésszakán megtudhattuk — 230 millió forint jutott. Miként használja fel az egészségügyi tárca ezt as; összeget? — A legtöbbet természetesen az intézményhálózat fejlesztésére irányoztunk elő: 206 millió forintot. A kórházi hálózat 1600 ággyal bővült; megkezdi működését — többek között —- a salgótarjáni kórház új részlege, a 412 ágyas hatvani kórház, az orosházi kórház. A fekvőbeteg-intézetek | befogadó képessége így az § idén eléri majd — és remélhe- ^ tőleg meg is haladja — a 80 fc ezer kórházi ágyat. ^ A járóbeteg-ellátásban az $ alapellátás fejlesztése to- § vábbra is a fő célkitűzésünk. ^ Az általános orvosi körzetek í száma 8<T-nal emelkedik az idén $ Tovább folytatjuk a városi ^ gyermekgyógyászati körzetek $ hálózatának kiépítését, 60 új $ körzet létesítésével. Nagyobb § összeget irányoztunk elő a ^ fogorvosi rendelők felszerelé- ^ sére. | Az országgyűlés tanácsko- ^ zása kapcsán a lakosság már 5 értesült arról, hogy a bölcsőidéi hálózat eredetileg teri-----.. ,»/,« — fejlesztését t éren to- tervszerű fejlesztésre majd szükség, hiszen ormost is 13 ezren bölcsődei elhe- § lyezésre. Végül hadd említ- $ sem meg a legfiatalabbak mellett a legidősebbeket is: a szociális otthonok hálózata az §idón a korábbinál 600-zal több § gondozásra, ápolásra szoruló |idős embert tud befogadni. § Azt reméljük, hogy a szociális ^napközi otthonok sikeres S konstrukcióját is tovább fej^ vezett 1200-as ^1600-ra emelték. E § vábbi Slesz ^ szágosan sl várakoznak lesüthetjük, és a tanácsok, a különböző társadalmi szervek, a lakosság támogatásával újabb ilyen otthonokat tudunk létesíteni Szóljak gondjainkról is. A már említett 230 millió forintból sajnos, csupán 22 millió marad úgynevezett minőségi fejlesztésre, az egészségügyi ellátás szintjének emelésére. Eből 10 milliót a korszerűbb gyógyszerelésre, 7 milliót a szociláis segélyek emelésére és 5 milliót a kór- házhigiéne fejlesztésére fordítunk. — Mondhatna-e miniszter elvtárs valamit az egészségügynek a harmadik ötéves terv időszakában várható fejlődéséről, az ezzel kapcsolatos problémákról? — Csak utalni szeretnék arra, hogy a harmadik ötéves tervben rendelkezésünkre álló felújítási keretet elsősorban az egyetemek, a megyei kórházak, az országos intézetek korszerűsítésére kívánjuk fordítani. Ott használjuk fel tehát mindenekelőtt, ahol a betegellátás követelményei a legmagasabbak, a feladatok orjelegűek, s ahol komoly tudományos munka, oktatás, továbbképzés folyik. Több mint félmilLiárd forintot költünk 1970-ig a gép- és műszerállomány korszerűsítésére, fejlesztésére. A rendelkezésünkre álló anyagi lehetőségek takarékos’ és gazdaságos felhasználását, egészségügyi intézményeink korszerűsítését egyaránt szolgálják típus- pavilon-építési terveink. Fokozott erőfeszítéseket teszünk a következő években a szív-, az érrendszeri, a mozgásszervi megbetegedések korszerű megelőzésére, illetve ellátására. Ugyancsak eredményesebbé kívánjuk tenni a terhesek, különösképpen a veszélyeztetett terhes anyák gondozását, a koraszülés-megelő- aásst, a koraszülött-gondozást, hogy mindezek révén tovább csökkenjen a csecsemőhalálozás. Az egészségügyi dolgozók többsége hivatástudattal, nagy lelkiismeretességgel látja el munkáját. Az új gazdasági mechanizmus bevezetését megelőző idei esztendő az egészségügy számára is a felkészülés éve. A gazdaságirányítás új rendje adta lehetőségekkel szeretnénk majd minél eredményesebben élni — a szocialista egészségügy, a lakosság még magasabb színvonalú, még kulturáltabb egészség- ügyi ellátása érdekében — mondotta befejezésül dr. Szabó Zoltán elvtárs, egészségügyi miniszter. U. L. GYERMEKNEVELES AZ OLVASÁS Két panasz hangzik el ezzel kapcsolatosan. Az egyik az, hogy a gyerek nem szeret olvasni, hiába veszik meg a legszebb könyveket, nem érdekli. A másik, hogy éjjel-nappal a könyveket bújja, erélyesen kell fallépini vele szemben, mert még a tanulást is elhanyagolja., Az első panasz nagyrészt a 10—12 éves kor előtti gyerekekre vonatkozik, míg a másik inkább a serdülőkre. Miért nem szeret olvasni? A kisiskolás gyerek még, ha az iskolai osztályzata jó is, olvasásból még elég sok technikai nehézséggel küzd, különösen hosszabb szövegek olvasásánál. Gondolatai sokkal gyorsabban futnak előre, míg az olvasott szöveg megértése lassúbb és munkát jelent számukra. Különösen a mozgékonyabb, nyugtalanabb gyerekek számára nehézséget jelent az egyhelyben ülés. Hosszú munka után jutnak el csak az érdekes részhez, amiért érdemes volt a könyvhöz hozzákezdeni. Késlelteti a mai gyerek olvasási igényét az is, hogy sok élményt kap készen, tv, rádió, film, nehézségek nélkül juttatja ismeretekhez. Elég a tananyag, amit úgy is el kell olvasni, miért nehezítse helyzetét az olvasással, inkább fut- kározik, ugrál helyette. Az olvasásigény késik, de nem jelenti azt, hogy nem lép fel. És az olvasni nem szerető gyerekkel később éppen azért lesz összeütközésünk, mert túl sokat olvas. Ez azonban csak akkor következik be, ha helytelen közbelépésünkkel nem vesszük el kedvét, minél többet gyötörjük az olvasással, annál inkább elfordul tőle. Mit tegyünk? A még olvasási nehézséggel küzdő gyereknek olyan könyvet kínáljunk olvasásra, amiben sok a kép, szép a kiállítása, a betűk nagyok, jól olvashatóak, vagyis elsősorban a technikai nehézségeket csökkentsük. Természetesen nem mellékes a tartalom sem. A gyerek érdeklődési körének megfelelő könyvet vegyük és csináljunk a könyvhöz hangulatot. Olvassunk fel részleteket és egy-egy izgalmasabb résznél abbahagyva, kérjük meg, hogy ő olvasson fel nekünk, amikor ml vagyunk elfoglalva. Általában a lehetőségeket adjuk meg, de, ha nem él vele, ne tegyünk szemrehányást, várjuk ki, míg beérik az olvasási igény. A sokat olvasó gyerek tulajdonképpen nem lenne szabad, hogy problémát jelentsen. Amikor a gyerek egyszer rájön a könyv ízére és saját gondolatainak visszhangját vagy problémáinak megoldását találja a könyvekben, örülnünk kell, ha ezzel foglalja el magát. A nagyobb gyerek számára a könyv adja meg a csodák világát, úgy ahogy a kisgyereknek a játék- Ettől megfosztani nem szgbad. Természetesen bizonyos mértékig szükséges a korlátozás, ha a nagymértékű olvasás a gyerek alvási idejét kurtítja meg, vagy a tanulását akadályozza. Semmiképp sem parancsszóval, erőszakos módszerrel vessünk gátat. Ha nem engedélyezzük otthon az olvasást, olvasni fog az iskolában a pad alatt vagy az utcán járkálás közben. Sokkal célravezetőbb, ha a gyérekkel megbeszéljük, hogy a művelt emberhez hozzátartoznak azok az ismeretek, amit az iskolában sajátíthat el és olvasmányaiból is kevesebb haszna van, ha nem sajátítja el az alapvető ismereteket. A sokat olvasó gyereknél átmenetileg esetleg visszaesés mutatkozik a tanulásban, de ezt könnyen behozza, éppen azért, mert egyéb olvasmányaiból az ismereteit gazdagítja és felkelti érdeklődését a tantárgyak iránt is. Probléma van azonban akkor, ha a gyerek csak silány, felületes ponyva- irodalmat olvas. Az igazi szépirodalom után nem mutat érdeklődést. A rejtve szerzett könyvek ismereteit nem gazdagítják és problémáira ser® adnak feleletet, csak feszültséget váltanak ki. A ponyva részben divat a gyerekek között, viszonylag gyorsad elmúlé időszak. Elsősorban kalandvágyukat akarják így kielégíteni. Ennek ellenszere nem e tiltás, hanem irodalmi értékű kalandregények nyújtása t gyerekeknek. Minden könyvtár szívesen ad felvilágosítást, hogy a gyerek érdeklődési körének megfelelő könyvet adhassunk. Ne erőltessük a mély filozófiai tartalmú regényeket, amikor a gyerek t felfedezések izgalmát keresi. Az irodalmi kalandregénye® keresztül javul irodalmi ízlése is és már nem jelent örömet akkor a ponyva olvasása Beszélgessünk a gyerekkel azokról a könyvekről, amit olvas, mi is olvassuk el. A közös élményanyag közelebb hoz minket egymáshoz és a gyerek problémáihoz, érdeklődéséhez is. Dr. H. A.
