Pest Megyei Hírlap, 1967. február (11. évfolyam, 27-50. szám)
1967-02-26 / 49. szám
^‘<rS€íHap 1967. FEBRUAR 26., VASÁRNAP ül a 41-ből Kiváló társadalmi munkások, üzemi és szövetkezeti dolgozók, kisiparosok, a község köztiszteletben álló polgárai kerültek ismét a helyi tanácstagok jelölő listájára Tahitót- faluban. Akárcsak négy esztendővel ezelőtt, most is negyvenegy jelöltet állítottak a közelmúltban lezajlott jelölő 'Tyűléseken. Közülük kaptuk ’encsevégre az alábbi ötöt. Benedek István, kovácsmester Kovács István, földműves Csörögi Sándor, szekérfuvarozó Kovács Gyula, általános iskolai Gulyás Lajos, nyugdíjas (Foto: Gábor) § I Állás kell? Ha fizet... Vádat emelt az ügyészség a korrupt MÉSZÖV-tisztviselők ellen Sokan megtudták a hírt. Ge- bines állást lehet szerezni Pest megyében, a földművesszövetkezeti hálózatban — ha a jelölt kellő összeggel „ken”. Egy idő elteltével a rendőrség is fölfigyelt erre a sokatmondó hírre, majd az ügyészség is úgy látta, érdemes utánanézni. Most már vádirat bizonyítja, hogy a hír valós tényeken alapul. A két főszereplő Nézzük a főszereplőket. A 43 éves Kecskés Gyula 1951- től dolgozik a földművesszövetkezeti hálózatban. 1957-ben került a megyei központba. Főelőadó, a szákvíz és hűsítő italok szakreferense. Felesége is dolgozik, csak egy gyermekről kell gondoskodniuk — egyszóval minden lehetőség adott, hogy hasznosan tevékenykedő, kiegyensúlyozott ember legyen. A Budapesten lakó 41 éves Görög Istvánról is jó volt a vélemény munkahelyén. Cukrászat a szakmája —, így került 1964 januárjában cukrászati szakelőadónak a MÉSZÖV vendéglátóipari osztályára. A két férfi 1964-ben köt barátságot. Nemcsak mint kollégák, hanem mint barátok is jól „kijönnek”. Kecskésnek 1964-ben — amikor Görög István, a későbbi barát az osztályukra került —, már volt némi gyakorlata az állásügyekben. Erről egy 1962-ben keltezett elnökhelyettesi írásbeli figyelmeztetés és több osztályvezetői „fejmosás” tanúskodik. Kecskés és Görög mint üzlettársak is egymásra találnak. Már 1964 tavaszán van egy ötezer forintos ügyük. A pénzt testvériesen elosztják, AZOGV PÁLMA GUMIGYÁR Váci Gyárrészlege AZONNALI BELÉPÉSSEL FELVÉTELRE KERES: 3 vegyésztechnikust, telepvezetői vizsgával rendelkező elektrikust, cső- és központifűtés-szerelőt, szakképzett villanyszerelőt. Jelentkezni lehet: szombat kivételével a gyárrészleg munkaügyi csoportjánál reggel 8 órától 12 óráig. Vác, Derecske dűlő 6. mint majd ezután több esetben. 52 600 forint mellékes Ha valaki állás nélkül van, szeretne elhelyezkedni. S ha tudja, hogy rendes munkahelyet kap, szorultságában még fizet is a közvetítőnek. Főleg akkor, ha a megnyerő modorú, segítőkész és segíteni tudó tárgyalópartner finoman megemlíti, hogy „még Krisztus koporsóját sem őrizték ingyen.”’ Sőt, ha az állást ígérő, befolyásos tárgyaló- partner olyan előzékeny, hogy adott esetben nem is kéri azonnal a teljes összeget. Kecskés és Görög „korrektek.” Ha nem sikerül az állásszerzés, nem kérnek pénzt, illetve visszaadják az előleget. Együtt munkálkodnak, szépen osztozkodnak — ám néha magánüzleteket is kötnek. Görög például 1966 tavaszán Nagykőrösön vezeti a MÉSZÖV fagylaltkészítő tanfolyamát. Egy gebines (elhelyezője, Kecskés magánalapon már 2000 forint „kölcsönt” kapott tőle) a feleségét is magával vitte. Görög megengedte, hogy az asszony is részt vegyen a tanfolyamon, sőt bizonyítványt is adott neki — mindössze ezer forintért. Állásszerzésen kívül ipari tanuló elhelyezéssel, hűtőpultközvetítéssel is foglalkoztak. E három „műfajban” összesen 16 alkalommal jeleskedtek. Volt egy 17. ügy is, erre visszatérünk. A lényeg: a 17 üggyel 52 600 forint mellékeshez jutottak. A legkisebb taksa 1000 forint, a legnagyobb (állásügy) 8000. Az állásoknak általában ötezer forint volt az ára. Az 52 600 forint részletezése: Közös keresmény: 35 000, Kecskés magánbevétele: 7000, Görögé: 10 600 forint. A feleség is belekeveredett A 17. ügy: a tököli szikvíz- üzemet 1965 őszén vette át a taksonyi fmsz. Az üzemvezető, Delikét Árpád és beosztottja Dragovics Ferenc, két hőnap múlva sérelmezték a kint járó Kecskés Gyulánál, hogy elszámolásukat hátrányosan intézte az fmsz. Kecskés közbenjárást ígért, továbbá azt, hogy kicserélteti a rossz szik- víztől tő gépet. Delikáték ezért honorálást ígértek, s három részletben el is küldtek postán 3000 forintot Kecskés gyömrői címére. 1966. szeptemberének végén (ekkor már szorult a hurok) a Kecskés házaspár Tökölre utazott. Delikáték — kérésükre — aláírtak egy nyilatkozatot, miszerint a 3000 forintot a Kecskésnétől vásárolt hasz nált bútor ellenértékekén- küldték, fgy Kecskés a felesé gét is berántotta — bűnpártolás bűntettével vádoltan — az ügybe. Szóljunk még pár szót a Kecskés—Görög cégről, amely kevesellhette a 17 ügy révén összejött 52 600 forint mellékest. Röviden: a Kecskés—Görög cég egyes fővárosi művészeknek csak úgy biztosított a megyében föllépési lehetőséget, ha az esténkénti gázsiból 30— 50—80 forintot leadtak. Egy idő után azonban — az egyik érintett bejelentést tett a SZÖVOSZ-nál, s ezt Kecskés később megtudta — abbahagyták a sarcolást. És hogy lefedezzék magukat, nyilatkozatot írattak alá az érintett művészekkel, hogy ők semmiféle pénzt nem kértek. * Kecskés Gyula és Görög I István előzetes • letartóztatásban. Delikát Árpád,^Dragovics Ferenc és Kecskés! Gyuláné szabadlábon várja a tárgyalást. A Ráckevei Járásbíróság fog majd ítélkezni ebben a bűnügyben. M. J. KÖLCSÖNZŐBEN NÉGYES FOGAT A huszárcsákók elindulnak, utánuk a menték. Következtetni lehet rá, hogy a most kézben hordott s pultra rakott aranysújtásos piros holmik hamarosan gazdára találnak. Nincs is más szerepük a jel- mezkölcsönző Bécsi utcai központjában. Csakhogy ezúttal ! ismerős tájakra kerülnek. Gyömrőiek jöttek a huszáröltözékért. Szombaton keltek útra, hogy Szolnokon, a forradalmi ifjúsági napok alkalmából készített műsorok, területi döntőjében képviseljék Pest megyét. Hegyi Füstös István írta és szerkesztette azt a műsort, amelyet a gyömrői négyes fogat mutat be közönségének. Férfikórus, gimnáziumi kamarakórus, az irodalmi színpad és a népi tánccsoport együttesen képviseli Gyomrot és Pest megyét. A műsor tulajdonképpen egy megelevenedő múzeumi szoba. Az itt nézegetők előtt kel életre a 48-as idők történetének néhány kis epizódja. A zene, ének, a próza és tánc nyelvén íródik, harmóniája mégis elvitathatatlan. Szép emléket állít a jeles történelmi eseménynek. Mikor azt kérdezzük, mit remélnek a döntőtől, szerény, de hiztos a válasz: „Tulajdonképpen semmit, már az is nagy teljesítmény, hogy eljutottunk idáig.” Valamennyien remélik, hogy a közös produkcióin kívül felfigyelnek Miklós Kálmánra, akit igen tehetséges énekesnek tartanak. AGGTELEK Cseppkő-szálló A borsodi barlangvilág központjában, Aggteleken, a Ba- radla barlang szomszédságában, szombaton megnyitották a csaknem 20 millió forint költséggel épített Cseppkőszállót. Foto: Gábor K ér jen minden alkalommal DANULON cipőfűzőt! Tartós megbízható ,Ars longa, vita brevis!“ A NÉPSTADION ÜTI MŰTEREM olyan, mintha múzeum lenne. Kisebb-nagyobb szobrok, portrék, festmények, plakettek, s egy hatalmas, most készülő háromalakos kompozíció között él és dolgozik a 83 éves mester. — Tizenhat esztendős voltam, amikor Pestre kerültem. Nem tudtam addig, mit jelent ez a szó, szobrász, csak azt tudtam, hogy valamit alkotni, valamit tenni akarok. Gyermekkoromban kenyériéiből gyúrtam figurákat. Emlékszem, egyszer kutat ástak az udvarunkban, s a puha agyagot formáltam. — összesen hét esztendőt jártam főiskolára. Egy évet Bécsben töltöttem, ott tanultam abból a pénzből, amit szülőföldem, Zala megye fizetett, ösztöndíjként. Jártam tanulmányúton Párizsban és Angliában, tíz alkalommal voltam a Szovjetunióban — I mondotta. j HIRTELEN FELNÉZETT a | polcra és elmosolyodott: — Látja azt a bronzportrét? Bokros Károly kocsmárost ábrázolja, aki három évig i ingyen adott nekem, meg néhány társamnak ebédet, főiskolás korunkban. Hálából megmintáztam... 1924-ben Kisfaludi Strobl Zsigmond a főiskola tanára lett. Harminchét éven át oktatta, nevelte a fiatalokat. — Tudja, kedvesem, az olyan alkotásokat szeretem, amelyek érthetőek, amelyek szépek. Azt tartom, hogy a természet az ember legnagyobb mestere. A művészetnek ugyanis az a feladata, hogy világosságot, fényességet vigyen az emberi szívekbe. Emlékezni és alkotni kell a múlt eseményeiből, és meg kell látni a jelent, népünk kultúrájának életét és amennyire a tehetség megengedi, a jövőbe kell látni. A régi mesterek, a görögök és a nagy olasz szobrászok ezért alkottak maradandót. Egy bronz- vagy márványszobor évezredek múlva is képet ad arról a korról, amelyben alkották ... KISFALUDI-STRÖBL ZSIG- MONDOT munkásságáért „Kiváló művész” címmel és kétszer Kossuth-díjjal jutalmazták. 1961 óta tiszteletbeli tagja a szovjet művészeti akadémiának. Magyarországon, múzeumokban és köztereken, közel 50 szobra áll. Az ő alkotása a Felszabadulási emlékmű és a Millenniumi emlék Kossuth- és Rákóczi-szobra. Kisfaludi Strobl Zsigmond íjásza áll a Városligetben, a műkorcsolyapálya előtt. Művei megtalálhatók a leningrádi Er- mitázsban, a Puskin-múzeum- ban és a British Museumban. Készített portrét a 13 esztendős Erzsébet királynőről, a nagy angol íróról, G. B. Shaw-ról, Maugham-ról; hazánk híres művészeiről, Ivá- nyi Grünwald Béláról, Petőfiről és politikusokról, dr. Münnich Ferencről, Vorosilov- ról. NYOLCVANHÁROM ESZTENDŐS. Több mint fél évszázada dolgozik, „Feljegyzések egy életútról" címmel könyvet ír. — Sokat és sokáig szeretnék még dolgozni... „Ars longa, vita brevis”, vagyis az élet rövid, de a művészet örök ... Bartha Katalin egy művész a környezetéhez... Később rátérek arra, hogy mennyire szükséges és jó dolog, ha egy községi tanácsban, ahol sok új létesítmény terve kerül eldöntésre, az esztétikai szempontokat is képviseli valaki. Erre elém rak néhány fotót: az óvoda kovácsoltvas díszítései az ő rajza után készültek. Tehát: szívesen megtervez bármit, amit kérnek tőle — de ismétli, a tanácstagságra nem alkalmas. Végül a volt körzetének problémáiról kérdezem: semmiben sem tudott segíteni? — Az egy külterületi körzet. Mindig a villany hiányát emlegették, hogy petróleum- lámpa mellett vakoskodnak, egy televíziót sem tudnak bekapcsolni. Hogy tudnék én ezen segíteni? Az elv az, hogy a külterületeken ne villamosítsunk, mert nem a külső, hanem a belső körzetekben kell ösztönözni az építkezést. Meg aztán nagyon drága is egy ilyen kieső rész villamosítása. — Mennyibe kerülne? — Nem tudom. Körülbelül egy kilométer messzire kéne elvezetni a villanyt, de, hogy ez mekkora költséggel jár, és hogy elvállalná-e a munkát az áramszolgáltató vállalat, arról fogalmam sincs. Dr. Kántor Ferencné, a pilisi állatorvos felesége, „csak” otthon dolgozik, azaz háztartásbeli. Tizenhét éve tanácstag: a községi szociális és egészségügyi állandó bizottság vezetője. Amikor felkeresem, épp vendége van. Valóságos hivatala van otthon, és ügyfele is, meg aktája i$ annyi, amennyi a becsületére válna egy rendes irodának is. Szóval: egy jó háziasszony összes tartalék-energiáját beleölte majdnem két évtizeden keresztül tanácstagi megbízatásába. De nézzük a vendég panaszát, nézzük, milyen típusú ügyekkel keresik fel a községbeliek Kántor Ferencnét? U. Mihály hadirokkant, súlyosan beteg ember, aki az utóbbi években már csak alkalmi munkákat tudott vállalni. Most elérte a nyugdíj- korhatárt. A bíróság hét és fél éves munkaviszonyt állapított meg nála. Emberünk többre hivatkozik, azt mondja, meg van a tíz éve, s járna a vélt, vagy valódi igazsága után. A történet felháborító része ezután következik: az illetékes ügyvédi iroda jóval a fellebbezési határidő lejárata után továbbította U. Mihálynak a bíróság levelét amely majdnem egy hónapig hevert az íróasztalfiókban. Amikor a vendég elmegy. Kántor Ferencné nem sajnál néhány kifakadást: — Tizenhét év tapasztalatából szűrtem le: teljesen tisztázatlanok az ügyvédi etika normái! Példaként említem azt a gyakorlatot, amikor öreg, beteg, szegény emberek felkeresik panaszukkal az misen a von uinacsiagoKnitK csak a felét jelölték újra. Amikor másodszor kinn jártam a faluban, azokkal találkoztam, akik kimaradtak az újrajelölés- ből. ! Sedró Pált először a tsz te- ! henészetében keresem, majd, ! hogy munkahelyén nem talá- ; lom, a lakásán. Ott is várni i kell rá, mert elment a-boltiba. Nem unatkozom addig | sem. Megcsodálom, mekkora |lepedőnyi törülközőt sző a | felesége a régi szövőszéken. \(„Ü9V van vele az ember, \kedves, hogy nem tud nyu- ^godtan ülni télen sem. Csak ^ már rosszak a szemeim”.) I Megtudom, hogy Sedróék négy | gyereket neveltek fel, tatníttat- |tak ki, kettő közülük már ki- | repült a fészekből. A „fészek”, S ez a régi parasztház, így is |egyre szűkebbnek bizonyul; az | udvar első részében épül már 5 az új ház Pali bácsi kétezer J forintos tsz-beli jövedelméből, Jaz asszony piacozó szorgalmáéból, a gyerekek hazaadott ke- I resetéből, munkából, takaré- Ikosságból. S mire megjön a I házigazda, kirajzolódik előt- |tem az is, miért eshetett rá a | választás az előző jelölésen: | becsületessége, embersége. ; szorgalma miatt. > — Pali bácsi: azt hallottam, hogy alig járt tanácsülésre — térek rá rögtön a lényegre. — En az eiso íaoKoen eljártam, kérem. De később átkerültem a tehenészetbe, és pont munkaidőben üléseztek. Választhattam, vagy visszakérem magam a növénytermesztésbe brigádvezetőnek, vagy a tanácsüléseknek mondok búcsút. Maradtam a tehenészetben, mert nekem mór nincs türelmem ahhoz, hogy emberekkel foglalkozzak. — a tehenekkel meg nem kell vitatkozni. — Maga nem szeret vitató kozni, embereket meggyőzni? — Nem. Narhármost a délutáni fejésnem tűr halasztást. £s ahányszor tanácsülésre kéllett mennem, mindig vagy negyven forintomba került, hogy helyettem elvégezze valaki a munkát. — Még azt is hallottam, ha elment az ülésre, akkor sem szólt hozzá semmihez, és, ne haragudjon, de állítólag nem sokat tett a körzetében. — Azt már nem lehet mondani, hiszen harmincezer forint értékű társadalmi munkát végeztünk. És hogy többre nem tellett, arról sem én tehetek. Nekem sem volt kellemes, amikor" az utcabeliek a szememre • hányták: csak fizetik a községfejlesztést, de nem kapnak semmit. — Fogadónapot tartott? — i-.-c.ii cu. üti/i nem világosítottak fel, hogy azt is kell tartani. Az első pilisi riportomban is említettem, milyen sok diplomás fiatal vallja ebben a községben, hogy igenis, lehetnek próféták a saját, szűkebb hazájukban. Török Endre grafikus is közéjük tartozik. Miután elvégezte a főiskolát, szüleinek egykori fagerendás asztalosműhelyében rendezkedett be: a régi épületből, értő ízléssel, barátságos műterem- lakást varázsolt — és esze ágában sincs elköltözni. Székely ornamentikát, busójárást hetivásárt megörökítő grafikái is arra engednek következtetni, hogy Török Endre tematikailag is erősen kötődik a faluhoz. — Hogy lehet, hogy tanácstagként mégsem tündökölt? — Nem volt hozzá tehetségem — tárja szét a kezét. Néhány, Dunakanyarban lakó művészt hozok szóba, akik bekapcsolódtak a tanácsok munkájába, és akik ezáltal témában is gazdagodtak Azt válaszolja, nincs szabály arra, milyen formában, milyen kapcsolatokon keresztül kötődhet
