Pest Megyei Hírlap, 1967. február (11. évfolyam, 27-50. szám)

1967-02-25 / 48. szám

Évforduló és választás i. EBBEN AZ ÉVBEN van 17. évfordulója annak, hogy meg­alakultak a tanácsok. A taná­csok népköztársaságunkban a munkásosztály és a dolgozó parasztság egységes államha­talmának helyi szervei, ame­lyek társadalmi, gazdasági és kulturális életünk irányításá­nak, vezetésének helyi gazdái. 1919-ben a forradalom győ­zelme után szintén sor került tanácsok választására. Az 1918-as őszirózsás forradalom. alkalmával munkás-katona- paraszt tanácsok alakultak az ország igen sok vidékén. A forradalom győzelme után nem sokkal, 1919. április ele­jén már sor került a tanácsok országos megválasztására. A felszabadulás után, 1945- ben, a horthysta államappará­tus szétesett, személyi állomá­nyának egy része elmenekült, az állami élet egy ideig meg­bénult. A felszabadult terüle­teken eleinte spontán, később hivatalos kezdeményezésre nemzeti bizottságok alakultak, amelyek kezükbe vették az ál­lam életének irányítását. 1945- től 1950-ig, a tanácsok megvá­lasztásáig, gyakorlatilag a ré­gi formák között folyt a köz­igazgatás, tartalmában és sze­mélyi' állományában azonban tnegújhodott. A FORDULAT ÉVE, a ha­talom kérdésének eldőlte után, az 1949-ben elfogadott alkot­mány már az államhatalom és az államigazgatás új típusú Szerveiről tett említést, amikor leszögezte, hogy „az államha­talom helyi szervei a megyei tanács, a járási tanács, a vá­rosi tanács, a községi tanács, a város-kerületi tanács”. Ta­nácsaink tulajdonképpen há­rom ütemben alakultak: elő­ször a megyei szintű ideigle­nes tanácsok jöttek létre, 1950. július 15-én. Augusztus 15-én alakultak meg a járási ideig­lenes tanácsok, majd 1950. ok­tóber 22-én került sor minde­nütt a végleges tanácsok meg­választására. A népi demokrácia állama azért hozta létre a tanácsok intézményét, hogy azok a nép akaratát képviselve- gondos-' kódjának a jogszabályoknak és más felsőbb szervek hatá­rozatainak a dolgozók érdeké­ben való végrehajtásáról és megvalósításáról. A járási ta­nács és községi tanácsaink mint az államhatalom helyi szervei és az általuk létreho­zott államigazgatási szervek: a végrehajtó bizottságok 17 éves működésük alatt sok ne­héz és bonyolult feladatot ol­dottak meg és — a munká­jukban még tapasztalható hi­bák ellenére — mind jobban megfelelnek feladataiknak. A tanácsrendszer kialakítá­sával az egész országban, így a mi járásunkban is, a népi hatalom szervei jöttek létre, amelyek állami demokráciánk legközvetlenebb forrásaivá váltak, és az állami munká­hoz a felszabadulás előtt hoz­zá nem szokott tömegek meg­barátkoztak a közéleti tevé­kenységgel. Az állami ügyek intézése a dolgozók saját ügyévé vált és a helyi állam­hatalmi és államigazgatási te­vékenység mind tartalmában, mind formájában megváltoz­va hatalmas fejlődésnek in­dult A forradalmi munkás-pa raszt kormány tevékenységé-1 nek kezdettől fogva az volt az egyik alapelve, hogy az államhatalom és az állam- igazgatás helyi szerveiben a legteljesebb mértékben érvé­nyesüljön a dolgozó nép aka­rata, hogy a dolgozókra tá­maszkodva és javaslataikat kikérve, figyelembe véve, közvetlenül is bevonják őket a közéleti tevékenységbe, az államhatalom aktív gyakor­lásába és az államigazgatási munkába. Járásunkban is meg van minden lehetőség arra, hogy a tömegekkel együtt a nép ér­dekében dolgozzunk, mert az 523 tanácstag átfogja társa­dalmunk minden rétegét: munkásokat, termelőszövetke­zeti parasztokat, értelmiségie­ket, a nőket, a fiatalokat és a dolgozók minden foglalko­zási ágát. TANÁCSAINK tehát népi demokratikus államunk új tí­pusú szervezetét alkotják, így alapvetően különböznek a ka­pitalista Magyarország helyi szerveitől. A mi tanácsrend­szerünk magasabbrendű mind létrehozásának módjában, mind a társadalmi életben be­töltött szerepében és a dol­gozó tömegekhez való viszo­nyában egyaránt. A felszabadulás előtti Ma­gyarország helyi képviselő­testületeit a burzsoázia igye­kezett olyannak feltüntetni, mint amelyek a nép akaratá­ból, demokratikus választás út­ján alakulnak, széles körű he­lyi önállósággal rendelkeznek. Valójában ezek a szervek a burzsoá osztálydiktatúra esz­közei voltak. Nem is lehe­tett másképp, hiszen a vá­lasztási rendszer csaknem teljesen kizárta annak lehe­tőségét, hogy az önkormányza­tokba a burzsoáziával szemben álló, haladó emberek kerül­hessenek. Az 1929. évi XXX. törvény­cikk úgy rendelkezett, hogy a képviselőtestületekben a lét­szám 2/5-öd része a legtöbb adót fizető vagyonosokból, vi- rilisekiből, 1/5-öd része pedig szakszerűség címen hivatal­nokokból, vallásfelekezetek képviseleteiből és az érdek­képviseletek küldötteiből ál­lott. A dolgozókat ettől a bur­zsoá földesúri szervezettől óriási sánc választotta el. Ezt az idősebbek élettapaszta­lataik alapján igen jól is­merik. A paraszt a kalapját a jegyzői irodában nem a fogas­ra, hanem csak illedelmesen a‘ szoba sarkában tehette le. Eb­ből az államból, az ilyen köz- igazgatásiból nem kér a dol­gozó ember, nem is kesergett a megszűnése miatt. A PARTNAK, a munkás-pa­raszt hatalomnak nemcsak az volt a feladata, hogy meg­szüntesse azt, ami rossz, ami idegen a néptől, hanem olyan új államot kellett létrehozni a hatalom központi és helyi szerveivel, amely a dolgozó nép vezetésével a nép hatalmáért, a nép érdekében tevékenyke­dik; olyan szervezetet, amely céljait és vezetési módszereit tekintve is a dolgozókért van, közel áll az emberekhez. Olyan állami szervezetet épí­tettünk ki, amelynek létreho­zásában, mindennapos mun­kájában maguk a dolgozók vesznek részt Dr. Bencsik Mihály (Folytatjuk.) Barokk népkert Az egri népkert 11 hektárnyi területe a XVIII. században vált a helybeliek és a városba látogatók közkedvelt szórako­zó helyévé. Most megkezdték a védetté nyilvánított kétévszá­zados park szépítését, korsze­rűsítését. A felújítási tervek megőrzik a látványos és nép­szerű szórakozóhelynek a tör­ténelmi városképbe beilleszke­dő barokk jellegét. PEST HEGYE; HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA Javítjuk gyorsan, jól, szakszerűen: RÁDIÓJÁT, TELEVÍZIÓJÁT, HÁZTARTÁSI KISGÉPEIT Cegléd, Szabadság tér 5. Telefon: 191 Jászkarajenő, Néphadsereg u. 1. Telefon: 8 Abony, Kossuth tér 2. Telefon: 77 Albertirsa, Kolozsvári u. 1. Telefon: 11 Ceglédi Vasipari Elektromos és Műszerész Ktsz XI, ÉVFOLYAM, 48. SZÁM 1967. FEBRUAR 25., SZOMBAT Primőrök a holland Megfeszített erővel dolgoznak a be!víz levezetésén A ceglédi Kossuth Ter­melőszövetkezet piaci eláru­sítóhelyét szívesen keresik fel a háziasszonyok: ízletes és ropogós a savanyú káposz­tájuk. Jól fűszerezett savanyú uborka a „csalogató”. S mint a gazdaság elnökétől megtud­tuk, a tavaszi primőrárukban sem lesz hiány. De beszéljen erről Tokaji András, a tsz elnöke. — Savanyító üzemünk — az idei ellátásra — 14 vagon káposztát savanyított, ebből mindössze már csak négyszáz mázsányi van raktárunkban. A piaci elárusítóhelyünkön kívül a helyi földművesszö­vetkezeti boltokat is mi lát­juk el káposztával és ubor­kával. Ezenkívül a monori FÜSZÉRT Vállalatnak is mi szállítunk.-r- Milyen „primőrmeglepe­tés” készül a kertészetben? — Jelenleg kertészetünk dolgozói a hollandi ágyak előkészí­tésén dolgoznak, s már a korai palánták kiültetc- sét is megkezdték. A szakszerűen elvégzett mag­vetés szépen „gyümölcsözött”, a palánták szépen fejlődnek. Úgy reméljük, hogy a vá­sárlókat — a tavalyinál na­gyobb mennyiségű és válasz­tékú tavaszi csemegével tud­juk megörvendeztetni. Első­ként a fejes zöldsaláta kerül piacra, majd folyamatosan következik a retek, paradi­csom, zöldpaprika, karalábé. Az állattenyésztéssel kapcso­latban az elnök elmondotta, hogy ez év első negyedében mintegy 100 hízott sertést értékesítettek. Nem kis gond azonban a belvíz elvezetése, melyen meg­feszített erővel dolgoznak a tagok. Nem várhat azon­ban a 60 hold szőlő trágyá­zása sem, melyet március végéig — ha az időjárás nem szól közbe — szeretnének be­fejezni. (cs—i) A Szigligeti Színház vendégjátéka: Cirkuszii ercegn ő A ceglédi operettkedvelő kö­zönség bizonyára örömmel fo­gadja március 4-én este a Cegléden vendégszereplő Szig­ligeti Színház operett-társula-' tát. Ez alkalommal régi, sokak által ismert Kálmán Imre: Cirkuszhercegnő című nagy­operettjét mutatják be a Kos­suth Művelődési Ház színház- termében. Az operettet Lovas Edit ren­dezte, díszleteit Fehér Miklós Jászai-díjas, jelmezeit János - kuti Márta tervezte. Karmes­ter: Nádor László. A szerep- osztásban Fedóra nagyherceg­nőt Hubay Anikó, Mr. X-et Rózsa Sándor alakítja. Az előadás este hét órakor kezdődik. A későn érkezők he­lyeiket csak az előadás szüne­tében foglalhatják el! Olaj a tűzön - a lángosboltban Ha valaki olajat önt a tűzre, nem okoz vele általában köz­tetszést. De, ha ügyesen csi­nálja, akkor egészen más! Például, ha az olajat úgy ön­ti, hogy edény válassza el a tűz lángjaitól, s ha már kel­lőképpen fortyog — hát fris­sen kelesztett, habkönnyű lángostésztát tesz bele. Nem egyet: sokat. Nagyon sokat. Mondjuk, úgy, nyolcvan kiló­nyit naponta ... Hát ehhez az „egész más”­Akik bebútorozzák a siklósi várat Mérlegzárás előtt a Stilus Ktsz-ben A városban kevés ipari üzem vezetőjének van olyan szépen berendezett főnöki irodája, mint Magyar Lászlónak, a Stí­lus Faipari Ktsz elnökének. Hivatali szobájának bútorza­tát egyenesen fényűzőnél': mondhatnánk, annyira, hogy a pazar darabok között alig akad Italy a sok oklevélnek, emlékplakettnek, serlegnek és vándorzászlónak. Korántsem felelőtlen tobzódásról van itt szó. A patinás vonalú kolóniái bútordarabok mind a ktsz-ben készültek. Használati tárgyak ugyan, de lényegében minta- példányok. Ez a ktsz profilját is elárulja. Magyar László így tájékoztatott: Várpresszó, Citadella A kárpitosrészleg munkája nagyban hozzájárult a siker­— A lakosság megrendelé­seit igyekszünk elkészíteni. Különösen bútorok iránt nagy az érdeklődés. Teljes garni­túrákat és egyedi darabokat egyaránt készítünk minta, rajz vagy egyszerű elgondolás alap­ján. Magunk is tervezünk bú­torokat. Jelenleg ötféle bútor- tervürk van a KERMI-nél, jó­váhagyás végett. — Országos elismerést arat­tunk a múlt évben a tv által is bemutatott Várpresszó és a Citadella borozójának különle­gesen szép berendezésével. Ko­moly megrendelést kaptunk a siklósi vár részére. Részben saját, részben idegen tervek után készülnek majd a műem- lékfelügyelöség egyetértésével az odaillő korabeli stílushatású darabok. — Szövetkezetünk tavaly mintegy nyolcmillió forintos értékű bútort készített export­ra és tizenhatmillió forintos termelési tervünkben kiemelt tételként szerepelt a négymillió forintos — a belkeresekedelem számára készített — áru is. Ezeknek a munkáknak az el­végzésével tudtuk 102.3 száza­lékra teljesíteni a tervet. Raktár és iroda — Volt-e jelentősebb beru­házás 1966-ban? — Egyik égető problémán­kon, a raktárhiányon sikerült enyhíteni. Kétszázezer forintos beruházási összeggel, részben házilag épült meg az új rak­tárunk és irodánk. Ceglédi dolgozóink társadalmi munká­val is segítettek. Műszaki fej­lesztésre háromszázötvenezer forintot fordítottunk. Többek között cinkelőgépet és porelszí­vó berendezést vásároltunk. — Száznegyvenkét dolgozónk közül a kárpitosok Május 1 el­nevezésű és a festők Petőfi szo­cialista brigádjának példamu­tató munkája nagyban hozzá­járult szép eredményeinkhez. A március negyedikén sorra kerülő mérlegbeszámoló kei­hez. i gyűlésünk alkalmával 12.4 százalékos nyereségrészesedést juttathatunk dolgozóinknak. — Az új gazdasági irányítás hoz-e újat a ktsz-nek? — A mi helyzetünk e tekintet­ben egyedülálló. Ezeket a gaz­dasági elveket már hosszabb ideje alkalmazzuk. Az anyag- beszerzést és az áruk értékesí­tését saját erőnkből oldjuk meg. Kép, szöveg: Jakab Zoltán Hét végi műsorkalauz A Kossuth Művelődési Ház­ban ma este 8 órai kezdettel Tornászbál lesz. Belépés csak meghívóval! Vasárnap — egész nap — járási úttörőkarnevál lesz az emeleti táncteremben. Délelőtt a kisdobosok, délután pedig az úttörők jelmezes felvonulására kerül sor. Este 8 órakor tánc­zenei koktél. Játszik a Lowers gitáregyüttes. A KGV Dózsa Művelődési Házában ma este 8 órától 2 óráig farsangi jelmezes bált rendeznek. A szép és ötletes jelmezeket díjazzák. Játszik a Klub-együttes. MOZIMŰSOR: Szabadság: Ma és holnap: Édes és keserű (magyar) Kos­suth: Vasárnap: A jégbalett csillaga (szovjet), Dózsa: Ma és holnap: Cicababák (olasz­francia). Törtei: Ma és holnap: A kis özvegy (olasz—francia), Jász­karajenő: Ma és holnap: A szárnyas Fifi (francia), Ceg- lédbercel: Ma és holnap: Nem szoktam hazudni (magyar). VASÁRNAPI SPORTMŰSOR: Délután 3 órai kezdettel ba­rátságos ökölvívó-mérkőzésre kerül sor a Ceglédi Vasutas SE—Gyulai MEDOSZ SK csa­pata között a Vasutas SE sportcsarnokban. Délelőtt 9 órakor járási KISZ asztalitenisz bajnokság kerül megrendezésre a Tán­csics iskolában. A járási KISZ sakkbajnok­ságot délelőtt 9 órakor tart­ják a járási KISZ-bizottság nagytermében. hoz tartozik Cegléden a Ven­déglátóipari Vállalat legkisebb bolfja, a lángosbolt. A Köztársaság téren, a benzinkút helyén, lé­tesítették. December végén a járókelők és a busszal érke­zők azt vették észre, miközben nagy érdeklődéssel szimatol­tak, hogy a benzin és a pet­róleum szaga helyett olaj il­lata szállt a levegőben, frissen sült lángoséval keveredve. Kedves arcú, szíves szavú asszony dolgozik a boltban: Sá­rik Lászlóné, a Magyar Étte­rem egyik dolgozója. Reggel, mikor érkezik, már többen várják türelmetlenül. — Mondja, kedves, mikor sül az első? Vinném a regge­lihez. Mióta itt sütik, frissen, rászoktunk a lángos-reggelire. Néhány perc, máris fortyog az olaj, Sárikné fehér kö- penvt ölt, fehér fityulát köt a fejére, s már pirulhat, daga­dozhat az első adag tészta a sütőben. Kilenc órakor jút egy kis ideje, hogy hajlongó derekát kiégvénesítse kicsit. — Négyórás a boltom. Ez alatt az idő alatt általában elfogy négyszáz lángos. Veszik, még tízesével is. Pél­dául a törzsvendégek közé tar­toznak a vidékről bejáró dol­gozók, — Győzi? — Hát, hogyne! Jóleső érzés, mikor az ember látja, milyen Jóízűen falalozzák. Észre sem veszem, és már volt-nincs tésztám — vége a napnak. Sokan azt hiszik, a piaci napokon nagy csak a forgalom, pedig dehogy. Mond­hatom, állandóan. És tudja, milyen rossz nézni azokat a megnyúlt ábrázatokat, akik az utolsó pillanatban érkez­nek és a lángosból már csak a szaga jut nekik? Mosolyog­ni kell: mintha egy világ dőlt volna össze bennük ... ... Reggeltől délig négyszáz ropogós, friss lángos. Auto­matikus munka: tésztás gom­bócot kézbe venni, kinyújtani, forró olajba tenni, fordítani a villával, tálcára tenni — négy- százszor egymás után. És ud­variasan kérdezni: sót paran­csol rá? Sötétebbet? Világo­sabbat? Messzire viszi, jobbár becsomagoljam? — Könnyű tészta, nehéz munka. Kívülrő szimatolva még a sült olaj szaga is vonzóbb. Ö már észre sem veszi. Csak a gyakran el­hangzó, dicsérő köszöneteket, naponta vagy kétszázszor ... eszes Holnap: Járási úttörőkarnevál Vasárnap délelőtt 9 órakor kezdődik a ceglédi Kossuth Művelődési Házban az út­törők és kisdobosok karne­válja, a járási úttörőelnök­ség rendezésében. Az ün­nepségen jelmezverseny zös játék, tombola és 1 c szórakoztatja a gyerekeket.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom