Pest Megyei Hírlap, 1967. február (11. évfolyam, 27-50. szám)

1967-02-25 / 48. szám

1967. FEBRUAR 25., SZOMBAT «ST Niem 3 Tizenöt év a lakosság s a köziiletek szolgálatába Jubilál az Érdi Vas­es Fémipari Szövetkezet Tizenöt esztendővel ezelőtt néhány érdi kisiparos elhatá­rozta, hogy közös műhelyben, együttesen keresi a boldogu­lás útját. így alakult meg Pest megye legnagyobb közsé­gében az első kisipari szövet­kezet, mai nevén az Érdi Vas­es Fémipari Szövetkezet Az eltelt másfél évtized alatt nagy utat megtett kol­lektíva jelentős segítséget nyújt munkájával a lakosság­nak és a közületeknék. Nyolc, egymástól messze eső részle­ge közül legjelentősebb a fém- csiszoló és galvanizáló üzem. Évi 4 millió forint értékű gal­vanizált cikkeinek 70—80 szá­zaléka exportra kerül. A szövetkezet legfiatalabb ; .gyermeke”, az autó-motor­kerékpár szerviz mindössze kótesztendős, de máris dere­kasan megfelel a balatoni mű- út forgalmából adódó, nem csekély követelményeknek. Exportra készült szerszám­gépeink ma már elképzelhe­tetlenek az érdi kisipari szö­vetkezet alu-grafikai üzemé­ben gyártott adattáblák nél­kül. A környékbeli lakosság, persze, inkább a rádió-, tv- és háztartási gépjavító szerviz, a kovácsrészleg és fényező- dukkozó üzem munkáját is­meri. A tizenötéves jubileum al­kalmából Fitos László elnök ismertette a szövetkezet to­vábbi terveit. Elmondotta, hogy bővítik a javító-szolgál­tató tevékenységet. Megkezd­ték például egy olcsó borotva­készülék gyártását, százezer darabos szériában. A Posta Központi Kábelüzem megren­delésére új típusú kábel­kiegyenlítő panelházakat ké­szítenek, s több, jelenleg hiánycikknek számító köz­szükségleti és importpótló ter- <pék gyártását tervezik. Téri András Kis pénzből - nagy tetteket... Abrándak helyett a valóság útján — Hogy lehet valóban község Csemőbői? Csónakház épül Zebegényhen Valaha az evezősport virág­zó telepe volt Zebegény. Hely­beliek, nyaralók és a Dunát járó más csónakosok részére csónakház is állott a parton. A háború alatt elpusztult épü­let helyett csak idén épül új. A strandon jelölték ki helyét, elkészült a tervdokumentáció­ja is. ötven csónak elhelyezé­sére lesz alkalmas. Csemőn ma már sértésnek számít, ha valaki tanyai múlt­jukat emlegeti. Őszintén szól­va, jó adag fantázia kell hoz­zá, hogy az ember fölfedezze: már egy falu utcáit tapodja, nem pedig a tarackfüves dűlő- utat. Mert a község, amellyé ezt a települést évekkel előbb nyilvánították, jóformán csak papíron és az emberek képze­letében létezik. Itt általában úgy viselkednek, mintha már nagyapáik is a nyílegyenes utcasorokon jártak-keltek vol­na. A világért sem akarom bántani Csemő önérzetét, eze­ket mégis előre kellett bocsá­tani, hogy a más vidékről va­ló olvasó is megértse, mekko­ra erőfeszítést igényel szerény­nek tűnő községfejlesztési ter­veik megvalósítása. Egyszer azt mesélte egy ide­valósi öreg szőlősgazda; ami­kor az ő apja még jó erőben levő emberként hozzákezdett öt holdnyi telepítéséhez, meg­történt, hogy reggel nem talál­ták a kapát, amit este még ott­hagytak a telek széliben. Nem a tolvaj vitte el, mit is keresett volna erre? A homok takarta be, annyira vándorolt. Hát ilyen homokot kellett az ittenieknek megköt­niük, termővé változtatniuk, s ilyen homokon kell a régi ta­nyavilágból falut teremteni. Négyezernél több lélek, sok tervvel, nagyotakarással, ami­nek minduntalan szárnyát sze­gi a nincs. Községfejlesztésből évi 380 ezer forint a bevéte­lük. Ez még ott is kevés, ahol már minden megvan a falu­ban, hát még itt, ahol villany kellene, út és víz hiányzik, hogy csak a legalapvetőbbeket említsem. Szívesen játszadoz­nak az olyan tervekkel is, amelyeknek semmi, de semmi reális alapjuk nincs. De hát a játékos ember, ha ráér a hosz- szú téli estéken, miért ne kép­zelje, milyen nagyszerűen mu­tatna, mondjuk, egy benzinkút valahol a falu közepén. S amikor csodálkozva megkér­deztem az egyik álmodozót, ugyan mire is kellene Csemő- nek benzinkút, azt felelte, hi­szen van már harminchat sze­mélyautó és kétszázhatvanhat motor a faluban! Na. persze, a benzinkút já­ték. A valóság, hogy út nélkül hovatováhb megakad a fejlő­désük. Háromkilométeres sza­kaszról van szó a régi tanács­háza és a lajosmizsei kövesút között Három kilométer az hárommilliót jelent forintban. Reménység? Optimisták. Az UVATERV-vel mindenesetre elkészíttették a tervdokumen­tációt. Viszont máris kézzel­fogható, az egészségház, amelynek az építését — két védőnői lakással — még az idén elkezdik és kétszázezer forintot áldoznak rá és jövő­re szintén ugyanennyit Iskoláik megfelelőek. Persze, nem emeletes, csupa üveg épü­letekre kell gondolni, de fel­adatukat még ellátják. Ebben az évben kettőbe, a Berták- és a Bogdán-téle iskolába vezetik be a villanyt, így már mind a tizennégy nagyot lépett előre. Két iskolánál fúrott kutat lé­tesítenek, ott ahol legkevésbbé iható a víz. Egy tekintetben már bizto­san elérték, sőt meghaladták a községi szintet: negyvenkét lakáskérelem fekszik a tanács- i elnök fiókjában. A magiam ré­széről nem tudom, miben re­ménykednek az igénylők, ugyan ki, mikor fog itt állami házakat építeni? Az az egy­két állalmi kezelésű tanya, tá­vol a belterülettől, szintén la­kott. Az állami gazdaság mun­kásszállást tart fenn, házaspá­rok is lakják. Telek viszont van bőviben. A szorosan vett belterületen ötven parcellát kínál az OTP eladásra. Nem törik mag cica t az emberek, mindössze tizenhármat adtak el, abból is csak kilencre épí­tettek eddig Indult egyszer egy állami akció, 16 lakást akartak Csemőn emelni, de ho­gyan, miért, ma már nehéz megállapítani igaz-e, nem-e, nem akadt rá igénylő. így az­tán az egész keretet átvitték Újszilvásra, ahol két kézzel kaptak az óriási lehetőség után. Mostanában Csemőn is meg­gyorsult az élei- ritmusa. Egymásután tartották a jelölő gyűléseket. Megyei és járási tanácstagjelöltet és még ötven példamutató embert kellett ki­választaniuk, akik a maguk gondján kívül vállukra veszik a négyezerháromszázhetvenhá- rom másik emberét is. Mert tanácstagnak lenni ma már szép megtiszteltetés, de mun­kává járó rang. Elsősorban rajtuk fog múlni, mi valósul meg az útiból, a fúrott kutak­ból. Lesz-e zöldségesbolt, amit az asszonyok kértek a jelölő gyűléseken? Milyen tanácsot adnak a munkásszálláson lakó házaspároknak az otthonalapí­tásra? A tanácsok mindinkább teljesjogú gazdáivá válnak saját területüknek. S 1968 után még inkább önállóan kell gaz­dálkodniuk, megnövekedett le­hetőségekkel s megnövekedett felelősséggel. Csemőre sem tol­ják talicskával az aranyat, holott a községgé váláshoz pénz is kell. És még valami. Távlatokat adni s összefogni az erőket megvalósításukhoz. Ha a tanácstagok majd szét tudják választani az ábrándozást a realitástól s annak a megvaló­sítását nagyon akarják, altkor kis pénzből is nagy tetteket hajthatnak végre. A választás még messze van és a községfejlesztési tervek megvalósítására is van még idő, de valószínű, hogy hason­ló gondolatok forognak már most Csemő jövendőbeli vezér­kara tagjainak fejében. k. m. A PEST MEGYEI NÉPI ELLENŐRZÉSI BIZOTTSÁG ÜLÉSE A Pest megyei Népi Ellenőr­zési Bizottság tegnap dél­előtt ülést tartott. Ezen az illetékes szakirányító szervek képviselőinek bevonásával megtárgyalták a gödöllői, mo- nori, a nagykátai és a szobi járások több közös gazdasá­gában folytatott vizsgálat nyomán, a sertéstenyésztés és hizlalás alakulásáról szóló jelentést. A bizottság az eb­ben foglalt megállapítások alapján, ,több fontos javas­latot tett az illetékes szer­veknek a sertéstenyésztés to­vábbi fejlesztése és a meg­felelő takarmányellátás biz­tosítása érdekében. Ezután Bori Rudolf, a me­gyei népi ellenőrzési bizott­ság elnöke számolt be az előző időszakról. Elmondotta többek között: tavaly Pest megyében 1323 vállalatot, in­tézményt, szövetkezetei, más egységet 1711 népi ellenőr vizsgált meg. A községekben a népi ellenőrzési csoportok 6823 napot fordítottak külön­böző ellenőrzésekre, bejelenté­sek megoldására. Maga a megyei ellenőrzési bizottság a múlt esztendőben 89 vizs­gálatot tartott. Ezenkívül sa­ját hatáskörében és más szer­vek által megvizsgálva, ösz- szesen 444 bejelentést és pa­naszt intéztek el. A bejelenté­sek közül mindössze 87 volt alaptalan, s a NEB javaslatára 21 vezető állású és 12 beosz­tott dolgozó ellen folytattak fegyelmi eljárást. Szabálysér­tés címén 43 eljárást indítot­tak és hét esetben tettek büntető feljelentést a társa­dalmi tulajdon hanyag keze­lése, illetve sikkasztás miatt, PEMVTATJUK KÉPVISELŐJELÖLTJEINKET Hosszú emberöltő Zömök, középtermetű, ér­deklődő ember. 55 éves, a megfontoltan is fiatalos, te­vékeny fajtából való. Érte­süléseit módszeresen elraktá­rozza, s ha egy-egy téma-, vagy tárgykörből már ele­gendő összejött, csak akkor alkot véleményt. Mint képvi­selő, társaival (sokszor a de­legáció vezetőjeként) beutaz­ta Európát, Ázsiát, Afrikát. Ha kell, kerek, rövid elő­adást tart egyes országok éghajlati jellemzőiről vagy a világ húsfogyasztásának ala­kulásáról. Kisebbik fiának, unokájának szívesen mesél, tündérekről, harcokról vagy a hős Kinizsi Pálról. Kristóf Istvánt február 3- án országgyűlési képviselőnek jelölte a szobi járási választó- kerület. ★ k Ha lezárult egy életszakasz, később már néhány adattal is jellemezhető. Kristóf István 1930-ban, 18 éves korában kapcsolódott a munkásmozgalomba. Akkor már négy éve dolgozott bőr­ipari munkásként. 22 éves ko­rától, 1934-től tagja a kom­munista pártnak. 1936 óta a Bőripari Szakszervezetben kü­lönböző vezető funkciókat töltött be. Az ifjúság neve­lése volt a gondjaira bízva, tevékeny szerepet vállalt a sztrájkok szervezésében. A bőrösök híres sztrájkolok voltak — Kristóf Istvánt le is tartóztatták. — Mióta országgyűlési kép­viselő? — 1949-től. Abban az évben látta meg a napvilágot a mostani vá­lasztók legfiatalabb korosz­tálya. További adatok a képvi­selőjelölt portréjához. Kristóf István a felszaba­dulás után három évig a Bőr­ipari Szakszervezet titkára. Ezután az MDP osztályveze­tője, s az MDP Központi Ve­zetőségének, majd Politikai Bizottságának tagja. 1951-től a SZOT főtitkára. 1954—55- ben elnöke a párt Revíziós Bizottságának, majd hat évig magas közjogi méltóságot tölt be: ő az Elnöki Tanács tit­kára. Az ellenforradalom után megkapja a Munkás-Pa­raszt Hatalomért kitüntetést, később a Munka Érdemrend arany fokozatát, de mellettük több magas állami kitünte­tésnek is tulajdonosa. 1961- től a Magyar—Szovjet Baráti Társaság főtitkára. E mun­kakörében szívvel-lélekkel te­vékenykedik a két nép és általában a népek barátsága elmélyítésén. — Mikor nősült? — 1940-ben. Felesége — szintén munkás volt — esti tagozaton vé­gezte el a pedagógiai főis­kolát Négy gyermekük van. ★ Az új választójogi törvény­ről beszélgetünk. AMIÉRT KÉSŐ LETT A közelmúltban cikkem je­lent meg lapunk hasábjain, Amíg nem késő __címmel. A c ikk így kezdődött: „A közel­múltban leváltották tisztségé­ből az egyik váci textilüzem pártszervezetének titkárát, s a gyárból is eltávozott. Magatar­tása volt az oka, hogy mél­tatlanná vált a bizalomra.. Az. ügyből kiindulva, a kom­munisták egymásért érzett fe­lelősségéről, az elvtársi kriti­ka — figyelmeztetés fontossá­gáról próbáltam szólni. A cikk megjelenése után né­hány nappal elvtársi meghí­vást kaptam a gyár három kommunista vezetőjétől: a pártszervezet új titkárától, az igazgatótól és a pártvezetőség szervező titkárától. A végső határig Nincs könnyű dolguk: a tör­téntek főszereplője elment, a visszhanggal nekik kell szembenézniük. Okos szóval érvelve, nem hozzátéve, s nem elvéve abból, ami történt, az igazságot kell képviselniük. — Az ilyen ügy mindig fel­kavarja a gyári közvéleményt —, mondja a titkár —, s bo­nyolítja a helyzetet, hogy mint az életben legtöbbször, itt sem lehet csak negatívumokat fel­sorakoztatni. Az igazgató: — A végső ha­tárig elmentünk, ameddig el­vi engedmények nélkül elme­hettünk. Magam is többször figyelmeztettem, kértem, elv­társi, de kemény szóval: hagy­jon fel az ivássaj. ígéretekben nem volt hiány... — A pártvezetőség ülésén is — mondja a szervező titkár — többször bíráltok, figyelmez­tettük. Szavakban egyetértett, tettei viszont rácáfoltak sza­vaira. A párt IX. kongresszusának határozata kimondja: „Határo­zottabb fellépés szükséges a párton belül — s egész társa­dalmi életünkben — a kispol­gári erkölcs, szemlélet, élet­mód megnyilvánulása, a sze­rénytelenség, az anyagiasság, a jogtalan előnyök kijárása és elfogadása, az erkölcstelen életmód ellen. A párt és a kommunisták erkölcsi tisztasá­gának védelme minden párt­tag kötelessége.” Minden párttag kötelessé­ge: sajnos, az említett ügyben a gyár kommunistáinak kisebb része érezte csak — és főként gyakorolta! — e kötelességet. Most szép számmal vannak, akik fejcsóválva sajnálják, közöttük azok is, akik két-há- romszáz forintos „baráti köl­csönökkel” segítették a mind több pohár ital elfogyasztását; és olyanok is, akik „gyere, igyunk valamit” alapon igye­keztek cimborái lenni a volt titkárnak, természetesen nem önzetlenül... Fekete es fehér Az életben nincs csak fekete, csak fehér: a fehérbe is bele­szövődnek fekete szálak, s fordítva ugyanígy. A volt tit­kár igen jól értette a dolgát: nagy hozzáértéssel irányította a politikai munkát, a gyár pártszervezete egyike a város ! legjobb kommunista közössé? geinek, általános tevékenység gét tekintve. És ez az a pont; ahol már vigyázni kell: mikor válik menlevéllé az eredmény, mikor kezdődik a nem tűrhető egyenlítgetés, egy hiba — egy eredmény. — Sajnos — mondja az igaz­gató —, mivel leginkább csak közvetlen munkatársaitól ka­pott figyelmeztetésit, hajlamos volt úgy felfogni a dolgot, hogy „mi bajotok velem?” És az is igaz, hogy mi magunk is egy- egy rövid, javulást mutató időszak után úgy gondoltuk, minden rendbe jön. Nem ez történt: újra a kocs­mák. Figyelmeztette a városi pártbizottság is, nem egy eset­ben. — Sajnos — mondja a vár rosi pártbizottság titkára —? próbálkozásaink nem hoztak eredményt. Értékes, tehetséges, nagy tar pasztalatokkal rendelkező em­ber jutott idáig: nem volt már akarata, tartása ahhoz, hogy megváltozzon, Félreértette a türelmet: úgy hitte, ahogy ed­dig, ezután is ellensúlyozhatja emberi, magatartásbeli vétkeit a gyárban elért — s természe­tesen nemcsak a maga szemé­lyéhez fűződő! — eredmények­kel. Egy valamire nem gondolt, vagy ha gondolt is, nem törő­dött vele: semmiféle eredmény nem ellensúlyozza azt akart j amit magatartásával okozott, $ városszerte keringő története­ket, s az ezek nyomán elhang­zó kommentárokat... Merj ezekből nem volt hiány. — Talán éppen ez volt a baj — mondja a szervező tit­, kár —, a mindig megújított ^ türelem. | — Ilyenkor látszik — jegy­^ zem a titkár szavait —, meny­nyire nem pótolhatja néhány ^kommunista az egész kom- ^ munista közösséget, a koUektí- | va jelentette erkölcsi erőt. ^ Nincsen középút $ ^ A fegyelmi felelősségre vo- ^ nás megtörtént. Az ügy végére ^— pont került. A városi párt- ^ bizottság kemény fellépése rá­cáfolt azokra az „okosokra”, ^ akik tudni vélték, hogy „úgyis ^elsimítják az egészet.” Nincs és § nem is lesz helye semmiféle en- § gedménynek a párt mindenna- § pi gyakorlati munkájában, sőt: C követelmények növekednek. ^Minden területen, így a párt- § tag egyéni magatartását, erköl- ^ esi vonásait illetően is. ^ Nincsen középút: nincs mód i arra, hogy bárki is ilyen vagy S olyan, bármilyen tekintetben is 5 felmentse önmagát a kommu- ^ nista erkölcs követelményei ^ alól, s ezt azzal igyekezzék el- ^ lensúlyozni, hogy feladatait; § munkáját jól ellátja. A kom- ^munista első feladata, minden §mást megelőző kötelezettsége: ^ a példamutatás. | A gyárban az ügyből a kellő § tanulságokat levonják a kom- ^ munisták, lassan elcsitulnak a ^városi hírharangok is. Abból ^ azonban, hogy miért lett ké- ^ ső, mindannyiunfcnak okul» ^nunk kell... s Mészáros Ottó — önnek, mint képviselője­löltnek mi a véleménye ar­ról a törvényről, amelyet mint képviselő megszavazott? — Mint képviselőjelöltnek és mint választópolgárnak egyaránt jó a véleményem ró­la. Csak a magam esetét véve: Eddig a lajstromos választás révén Pest megye egyik kép­viselője voltam. Mint ilyen, Pest megye általános ered­ményeit és gondjait alaposan megismertem. Most — ha megválasztanak — a szobi vá­lasztókerület képviselőjének választanak. Természetes, hogy így aprólékosabban, job­ban megismerkedem majd a szobi járás gazdasági, szociá­lis, kulturális problémáival. És minden képviselőtársaim így tesz majd a maga körzeté­vel. Ezáltal pontosabb lesz a megyéről alkotott kép is. És jobban fölmérhetjük majd a Parlamentben az országos tennivalókat. Tovább fűzi a gondolatot: — Parlamenti kettős felada­tunkat (törvényeket alkotni — de úgy, hogy figyelembe vegyük a választók igényeit, véleményét), csak akkor lát­hatjuk, láthatom el jól, ha részletesen ismerem válasz­tóim gondjait, véleményét Akkor több érvvel alátámaszt­va kérhetem például egy-egy törvénytervezet módosítását — és választóim is meggyőződ­hetnek: képviselőjük közvetí­tésével miképp érvényesült az akaratuk. ★ Jelölésekor ezt mondta: — Önök majd eldöntik, hogy személyem, képességeim alap­ján alkalmas vagyok-e felada­tom betöltésére. Tizennyolc tevékeny év kép­viselői szakismeretei az al­kalmasság felé billentik a mérleget. És az egyéni prog­ram Is, amely a további körül­tekintő munkát, az eddigi és az ezutáni tapasztalatok lat- bavetését ígéri. Ipart — ez felelőtlen kortes­fogás volna — nem ígér a szo­bi járásnak. De megígéri, hogy a sürgető lépéseket megteszi. Úgy véli — eddigi ismeretei alapján — hogy választóke­rületében olyan emberek él­nek, akikért érdemes dolgozni, s akikkel lehet is dolgozni. Újabb ösztönző: a táj. A Du­nakanyar, az ípoly-vidék, a Börzsöny, amely csak akkor lesz igazán szép (a hazai és külföldi túristák szemében is), ha minél korszerűbb körülmé­nyek között élnek ott az em­berek. ★ Adatok egy életút eddigi 55 éves szakaszáról. Amelyből egy hosszú emberöltő, 37 esz- j tendő a nemzet felemelkedő-! sének szolgálatában telt el. ] Murányi József

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom