Pest Megyei Hírlap, 1967. február (11. évfolyam, 27-50. szám)

1967-02-24 / 47. szám

Mit hoz? XI. ÉVFOLYAM, 47. SZÁM 1967. FEBRUAR 24., PÉNTEK Ismét előbbre lépnek egyet Az új mechanizmus szellemében Számtalan helyen van már példa arra, hogy az új me­chanizmus szellemében dol­goznak, vagy legalábbis eb­ben gondolkodnak a vezetők. A Petőfi Termelőszövetkezet vezetőségében is egyre több szó esik egy korszerűbb gaz­dálkodási rendről. — Tekintsünk vissza egy pillanatra! — mondja Susán János elnök. — Tíz évvel ez­előtt is dolgozott a tagság. Ki jól, ki jobban. Munkaegy­ségben számoltunk és ennek alapján részesedtek a tagok a közös jövedelemben. Ebben a bérezési formá­ban nem mindig fejező­dött ki az a többletmun­ka, amit a lelkiismere­tes tag a közps érdeké­ben elvégzett. Ezt természetesen a szövetke­zethez hű, szorgalmas és fe­lelősségteljes tagok sérelmez­ték. — Lényegesen jobb bére­zési forma volt a teljesít­ménybérezés. Itt már a tag végzett munkáját honorál­tuk, és természetesen lénye­gesen befolyásolta a bérezést a becsülettel elvégzett, fele­lősségteljes munka. A bérel­számolás alapja a tényleges teljesítmény volt. — Most szeretnénk megint előbbre lépni. Beszélünk ön­elszámoló egységekről, ame­lyek tagjai már teljes mér­tékben • aszerint részesednek, hogy milyen felelősséggel és igyekezettel vesznek részt a közös munkában. — Honnan vették az ötletet? — Abból a tájékoztatásból, em^ly a múlt esztendőben az új mechanizmust bevezette. Valami ilyesfélét szeretnénk — a gazdasági feltételeink­hez igazítva — már az idén megvalósítani. Egyelőre az egész még a tervezés stádiu­mában van, de körvonalai­ban már látjuk a jövőt. Úgy gondoljuk, hogy önelszámoló üzemegységeket alakítunk ki. Az egyes egységek változatla­nul szoros kapcsolatban ma­radnak egymással. — Például? — Mondjuk, hogy adva van egy üzemegység, amely az állattenyésztés számára »silót termel. Hiánytalanul megkapja az üzemegység a részesedését, de csak akkor és olyan mértékben, ahogyan azt az állattenyésztés átvette. Jár a részesedés az állatte­nyésztésnek a társüzemegység számára megtermelt trágyá­ért, de csak akkor, ha azt az üzemegység átvette és hasz­nosítja. Röviden és nagyon egyszerűen: minden üzemegység ab­ból él, amit megtermel és értékesít és megszűnik az a valóban visszás helyzet, hogy egyik üzemegység a másik üzem­egység jövedelméből kapja a részesedést. Véleményünk szerint ezek az önelszámoló egységek több önállóságot él­veznek. Maguk terveznek és az ő gondjuk lesz az, hogy minél gazdaságosabban és eredményesebben termelje­nek. — És kapcsolatuk a központ­tal? — Változatlan, de az irá­nyítást itt már inkább se­gítségnek, támogatásnak ne­vezném. Megkapnak tőlünk minden szakmai támogatást. Biztosítjuk a feltételeket, ve­tőmagot, műtrágyát, gépi erőt, szállítási eszközt, de ugyan­akkor elvárjuk az egységektől a fokozottabb felelősséget a termelésben. — Az új gazdasági formáról egyre többet beszélünk. Most már abban a stádiumban van a dolog, hogy a tagság is el­mondja a véleményét. Helyes­nek, igazságosnak tartják és szívesen vállalják az új ter­melési formát. — Itt-ott nyomokban már látjuk az egyre fokozódó ér­deklődést. Megnövekedett a vállalások száma, és — ami szintén figyelemre méltó —, a vállalásokon belül egyre felelősségteljesebb az érdeklő­dés a közös munka iránt. — Jó jelnek kell tekinteni azt, hogy a kívülállók is egyre gyakrabban jelentkeznek, bár a vezetőségnek változatlan ál­láspontja, hogy a vállalások­ban feltétlenül előnyben kell részesíteni a tagságot. (si) TANÁCSTAG JELÖLT... Pothorszki Péter illést tnríunnk a foci barátai A labdarúgó szakosztály ba­ráti köre pénteken este 6 óra­kor a Sportotthon kultúrter­mében fontos megbeszélést tart, amelyre a tagok és szur­kolók pontos megjelenését ké­rik. Brumi, Dorottya, Julianna Mátyás — Mit várhatunk az időjá­rástól, mit hoz jégtörő Mátyás? — teszem fel a kérdést Egri Ernőnek, a város meteorológu­sának? A csónakázó tónál találkoz­tam vele, amint éppen erősen nyomta a szelet maga előtt a város felé biciklizve. Lassított, de nem állt meg, csak intett, hogy kísérjem el, mert nagyon siet. Mellette karikáztam én is, hogy meg ne ugorjon, mint „interjúalany”. A prognózisra sürgős szükségünk van. A tó­tól a városig faggattam. Vég­re. megálltunk egy útszéli fa alatt. Fához támasztottuk bi­ciklinket (ez is szabályelle­nes). — Hagyjon ... hagyjon, hadd nevessem ki magamat — mondta kacagva. — Egész úton szólni se mertem, mert APRÓSÁGOK ÉPÍTÖBRIGAD a TSZ-BEN A Rákóczi Termelőszövetke­zet az idén hattagú építőbri­gádot szervezett a kisebb épí­tések elvégzésére. Miután mű­ködési engedélyüket megkap­ták, a brigád vezetésével Szarvas György építésztechni­kust bízták meg. HÄNTOLÄS nagyban A városban szeretik a kö­lest. De a kölest nem lehetett lehántolná, mert nem volt megfelelő hántoló, ezért a vá­ros kölesét vidékre kellett vinni, megmunkálásra. A Rákóczi Termelőszövetkezet most vett egy köleshántolót és bérhántolást vállal. ÜJ juhhodalyt épít a Petőfi Termelőszövet­kezet az Alsójárás dűlőben, ahol 200 hold legelője fekszik a termelőszövetkezetnek. féltem, hogy valami szélesebb jármű „elplanérozza” mellő­lem. Nagynehezen elkomolyodott és így folytatta: — Még, hogy én jósoljak időt? Nincsenek évszázados feljegyzéseim melyekből ki­süthetnék valamit a várható időjárásra. De legyünk egy­szerűek. Figyeljük meg a szó­lás-mondásokat. Ezek is érnek annyit, mint a megsárgult fel­jegyzések. Kezdjük a gyertya­szentelés medvénél. Jó időt jó­solt, mert nem tért vissza a barlangjába. Ezt az erdélyi havasi pakulárok a szelek szárnyán izenték meg. Aztán jött a Dorottya-nap. Ha pedig Dorottya szorítja, Julianna la­zítja!' Ez fordítva történt az idén, de ez is jó jel. A két nő után következik a pacsirta­megszólaltató Zsuzsanna! Már pedig az erdő felől bejáró ta­nyaiak eskü alatt bizonyítják, hogy megszólalt a pacsirta! Tehát jó marad az idő, illet­ve közeleg a tavasz! — A tapasztalat már azzal is jelezni akarta a tavaszi idő­járás szeszélyességét, hogy az előrejelzést nőkre bízta. Egye­düli reménységünk a nők után. egy komoly szavahihető fér­fiú: Mátyás! Már meg is mondta az igazat! Jeget, havat talált, már pedig akkor elvi­szi, összetöri a jeget és a jó idő tartós lesz! Ezek a mosoly­gós, olvadós napok mór az ő keze munkáját dicsérik. Bízzunk az igazságos, jégtö­rő Mátyásban ... hacsak ... a három nő még körül nem fog­ja az öreget és bosszúból ala­posan meg nem cibálják hó­fehér szakállát!... Végeredményben egy med­ve, három nő és egy férfi ősz- szeadva — egyenlő a jó idő­vel. fehér. Gyilkos tó Sok látnivalót és gazdag programot ígér az IBUSZ Gyilkos-tóhoz vezető autóbusz- útja. A nyolcnapos úton Nagy­váradra, Kolozsvárra, Borszék­re, Csíkszeredára, a Békás­szoroshoz és a Gyilkos-tóhoz látogatnak el a részvevők. Részvételi díj 1780 forint, főszezonban 2075 forint. Köl­tőpénzként 320 lejt (410 fo­rint) kapnak az útra jelentke­zők. A Pipagyár új termékei MIT UTUNK MA A MOZIBAN? Élet a kastélyban. Széles­vásznú francia filmvígjáték. Korhatár nélkül megtekinthe­tő. Kísérőműsor: Xantippe és Sokrates. Előadások kezdete: 5 és fél 8 órakor. Az alacsonyan húzódó plafo­non évszámok. Minden évszá­mot felír ide a fent nevezett. Azt jelzik ezek az évszámok, hogy a roskatag épület helyére mikorra ígérték és mikorra halasztották az új ház felépí­tését. Pothorszki Péter tizenöt éve dolgozik az Épület és Lakás- karbantartó Ktsz üveges rész­legében, a Szabadság téren. A Tabánban lakik. „Nehéz terü­let. öregek laknak errefelé, régi házakban. Rosszak a jár­dák, az utak, nem jó az ivó­víz ...” Nem panaszkodik, csak megállapítja a tényeket. Természetesen eredménye­ket is hozott az elmúlt négy év. Az Abonyi és Ceglédi út sarkán kutat, így az arra la­kóknak már nem kell száz métereket menniök ivóvízért Ismét őt jelölték a kerület lakói. Úgy látszik — minden kétkedése, munkája eredmé­nyének megkérdőjelezése elle­nére is bíznak benne. S en­nek a bizalomnak — minden bizonnyal — a jövőben is megfelel. Felnőtteknek március 31-én Szabálytalan gondolatok a Mensáros-est után „Azt mondják, a XX. század a technika csodáinak korai.' De a csodák mellett borzal­mak is’születtek, amelyek em­berek millióit pusztították el. Hiszen nem kell másra gon­dolni, csak a történelem két legszörnyűbb világháborújá­ra. Ez a két borzalom éppen úgy századunk szülötte, mint megannyi gépcsoda. Nem meg­döbbentő, hogy ezek ikertest­vérek? Egyazon kor gyerme­kei?” A művész megáll az öltöző­ben és maga elé néz. Vajon önmagának mondja ezeket, vagy azoknak, akik körülötte állnak? Egy biztos. A hallot­tak tudatában érthetőbb lesz az előadás. A teremben néma csend van. Négyszázötven középis­kolás fiatal figyeli a szavakat. A szavaknak csodálatos ere­jük van! „Alszik a tábor, látod-e, drága, suhognak az álmok, horkan a felriadó, megfor­dul a szűk helyen és már újra elalszik, fénylik az ar­ca.” A székrecsegés megszűnik, a köhögést visszafojtja min­denki. A művész keze lassan „sorról sorra” jár a láthatat­lan papíron. Szavai pedig el­jutnak a terem legtávolabbi sarkába is. Pedig most mono­ton a hangja. Néma csend. Csendben fi­gyelnek a fiatalok. Újra Nagykőrösön van a vándorzászló A nagykőrösi ipari tanulók nagy sikere SPORT Kosárlabda a megyei versenyen Két esztendeje gratuláltam Kiss Lászlónak, a helyiipari iskola igazgatójának abból az alkalomból, hogy tanulói a szakmai versenyen elnyerték a MŰM selyem vándorzászlóját.. Akkor még arról is szó esett, A műsor harmincas szériát ért el az Irodalmi Színpadon, és több mint ötvenszer hang­zott el vidéken. Hosszú hóna­pok komoly munkája van benne. Maga a művész — Mensáros László — állította össze, és ő maga rendezte is. Mennyi minden van benne. Széppróza, vers, kérvény, ma­gánlevél. végrendelet és apró- hirdetés, Nagyszerűen össze­ötvözve. A huszadik századot adja. Az igazit. Széppel és csú­nyával. Mensáros csodálatos mű­vész! ★ Négyszázötven középiskolás távozott a színházteremből nagyszerű élménnyel gazda-# godva. De a felnőttek is hall­hatják a műsort. A Mensáros- estet a művelődési ház már­cius 31-én megismétli. A fel­nőtteknek. Mensáros Lászlót meg kell hallgatni.­(—th-) hogy jó lenne ezt a kitüntetést három esetben kiérdemelni, és akkor a zászló végleges Ott­honra lelne az iskolában. Tavaly a szentendreiek ki- verekedték az első helyet, és a körösi fiatalok szomorúan búcsúztak a zászlótól. — De keményen megfogad­ták, hogy a következő eszten­dőben alaposan felkészülnek és visszahódítják a zászlót — mondotta Kiss László. És íme, a zászló újra Nagy­kőrösön van, és újra egy évig az iskola tanári szobáját dí­szíti. Hogyan történt? Azt már tudjuk, hogy a kö­rösiek megérdemelten nyerték a vándorzászlót. Jogos a kér­dés, hogy milyen eredmények alapján. — Tíz tanulónk indult! — meséli az igazgató. — Három szakmában első helyezést ér­demeltek ki, három szakmá­ban második helyezést. Har­madik és negyedik helyezést egy-egy szakmában nyertünk. A százhatvan részvevő közül a nagykőrösiek szerepeltek a legjobban, és megérdemelten vettük át a megyei KISZ-bi- zottság titkárának megbízásá­ból László Alajostól a díszes vándorzászlót. (-si) Vasárnap Nagykátán há­rom fronton a Vörös Meteor csapataival küzdöttek a Kini­zsi kosárlabdacsapatai. Va­sárnapi szereplésük körülbe­lül 70 százalékos volt, ugyanis a férfiak és a nők győztek, csupán a sportiskolás leányok szenvedtek veresé­get. Népköztársasági Kupa- mérkőzések: Nagykátai VM—Nagykőrösi Sportiskola. 69:34 (39:10). A jobb testi -felépítésű és rutinosabb hazai csapatnak elég könnyű ellenfél jutott a Sportiskola csapatában. Az igen tehetséges és küzdeni tudó vendégcsapat tőle tel­hető jó teljesítményt nyúj­tott. Kosárdobók: Sallai 11, Szar­vas 3, D. Kovács 8, Gyurica 6. A hazai csapat legjobb do­bói: Sziha 22, Pressy 21, Kun 16. Nagykátai VM—Nagykőrösi Kinizsi 50—68 (29:35). A Kinizsi férficsapata tarta­lékosán utazott el a nagykátai mérkőzésre, ugyanis Papp dr. I technikai okok miatt, Zsákai ] sérülése, Ábrahám T. pedig I családi ok miatt — kislánya | született — nem tudott a csa- ! pattal tartani. így lépett a I csapat a kis méretű terem pá­lyájára. A vendégcsapat dob­ta az első kosarat, aztán * kezdeményezést nem is adta ki kezéből a mérkőzés folya­mán egy percre sem. Végig 8—10 pontos vezetés birto­kában játszott — igen terv­szerűen — a fiatal vendégcsa­pat a lelkes hazai gárda ellen. Igen szép és gyors támadá­sokkal növelték a kosarak szá­mát. Különösen Lengyelfalvi volt elemében, de az egész csa­patot dicséret illeti. Kosárdobók: Lengyelfalvi 28, Mitru 19, Szarka 13, Mes­ter 4, Nagy-Daróczi 2—2, il­letve Gulyás 18, Bokondi 11, Sződi 10. — U ­Mindazoknak a rokonainknak. Ismerőseinknek. szomszédaink­nak, iparostársainknak ezúton mondunk hálás köszönetét, akik szeretett tó férjem, édesapánk, nagyapánk és testvérünk: Juhász Ferenc temetésén Nagykőrösön megjelentek, részvétükkel nagy bánatunkban as?,tozt»k. sírjára koszorút, virágot helyeztek, özv. Juhász Ferettoné és a gyászoló család. Hálás köszönetét mondunk mindazoknak a rokonainknak, ismerőseinknek. szoros z é da ink- rak, akik szeretett jó felesé­gem, édesanyánk. nagyanyánk, df dnagyanyánk- Bek Józsefné szül. G. Kiss Erzsébet temeté­sén Nagykörösön megjelentek, részvétüket nyilvánították. eír. jára koszorút, virágot helyez­tek. Id. Bek József és családja.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom