Pest Megyei Hírlap, 1967. február (11. évfolyam, 27-50. szám)

1967-02-23 / 46. szám

A választási előkészületekről tanácskoztak Elfogadták a tanácstagok jelölését Kedden délután a városi tanács nagytermében értekez­letet tartott a Hazafias Nép­front városi bizottsága. A megbeszélésen jelen volt és az elnökségben helyet fog­lalt Szeleczki Mihály, az MSZMP városi bizottságának első titkárai, Kürti András, a városi tanács elnöke, Sen­ke Lajosné, a Hámán Kató iskola igazgatója, Mohos Im­re, a HNF városi elnöke, dr. Lakatos József, városi vb-titkár, Détán István, a HNF elnökhelyettese és Kiss András, a HNF városi titkára. Kiss András tájékoztatta a megjelenteket a Hazafias Népfront-vá lasztásokat előké­szítő munkájáról. Elmondot­ta, hogy a Hazafias Nép­front szerepe megnőtt mind a választás előkészítésében, mind az egyéb feladatok megoldásában. A tanácstagok eredményes munkát végeztek az elmúlt négy esztendőben, jól képviselték választóikat. Most ismét olyan személye­ket javasoltak tanácstagok­bizalmát munkál­nak, akik a lekosság élvezik és szívesen kodnak a városért. Ezt követően részletesen is­mertette az elmúlt hónapok előkészítő munkáját és beszá­molt a jelölő gyűléseken szer­zett tapasztalatokról. Megálla­pította, hogy a választópolgá­rok gyűlései mindenütt a tör­vényes előírások betartásával zajlottak le. Befejezésül ismertette a je­lölő gyűléseken megszavazott tanácstagjelöltek névsorát, amelyet a bizottsági ülés egy­hangúlag elfogadott a Haza­fias Népfront jelöltjének. Az ülésen felszólalt Szeleczki Mihály, a városi pártbizott­ság első titkára, aki a választás­sal kapcsolatos szervezési fel­adatokkal foglalkozott, majd azokról a törekvésekről beszélt, amelyekkel a családiház-épít- kezéseket kívánják segíteni. Kürti András, a városi ta­nács elnöke köszönetét mon­dott a Hazafias Népfront ak­tíváinak és bizottsági tagjai­nak a választásokat előkészí­tő eredményes munkáért. Mit várhatunk az új bajnoki évtől? JÁRÁS ES CEC PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA A CEGLÉDI RE XI. ÉVFOLYAM, 46. SZÁM 1967. FEBRUÁR 23., CSÜTÖRTÖK Az idén félmillió forintból 1/korszerűsítik a város vízvezetékeit ÚJ KÚT KÉSZÜL A PESTI ÚTON Több ezer futballrajongó várja, mikor nyílik a CVSE bajnoki nyitányára a jegy­pénztár, hogy kedvelt csapatá­nak drukkoljon, és ezzel segít­se pontok szerzéséhez. Arról, hogy mit várhatunk, Elekes József edző röviden ezeket mondotta: — Érdekesnek ígérkező év előtt áll a Ceglédi Vasutas SE labdarúgó szakosztálya. Már köztudomású, hogy csa­patunkat az NB II Keleti cso­portjába osztották be. Az új csoportosítással a múlt évi el­lenfelek több mint egyharma- da kicserélődött. A Budapesti Spartacus, Kecskeméti Dózsa és ^ Borsodi Bányász, a Salgó­tarjáni Kohásszal, más cso­portban vannak. A kiesett Miskolci Bányász helyett a ^Viharsarokból” a jó játékerőt képviselő Martfű került, és itt fog szerepelni a Kecskeméti TE, a Goldberger és a Budai Spartacus is. A mezőny csep­pet sem gyengébb az előző évinél. Mit várhatunk hát az új bajnoki évtől? — Érettebb játékot, kítgyensúlyozottabb szereplést és előkelőbb helye­zést! — Ha jól megnézzük a cso­portunkban szereplőket, lát­hatjuk, hogy néhány kiemel­kedő csapat mellett sok egyen­lő erejű van. Az NB III-ból három csapat került fel ide. Egy kivételével ismerik az NB II -es légkört —, tehát ezért érdekes és izgalmas bajnok­ságnak leszünk tanúi. — Más fontos tényezők is vannak a csapatnál. Tudjuk, hogy a csapattól többen távoz­tak, mint jöttek. Sok éves ta­pasztalatunk, hogy az idegen­ből jött játékosok közül keve­sen vertek gyökeret nálunk. Az egyesületnek saját erőfor­rásaira kell támaszkodnia: az utánpótlásra. Örömmel mond­hatjuk, hogy erre van lehető­ségünk! Hosszú idő után a Pest me­gyei Labdarúgó Szövetség a második csapatunkat a Buda- dapest NB I/B-s tartalékban indítja. Az utánpótlás ilyen foglal­koztatása egyedülálló sportkö­rünk életében. Cegléden a lab­darúgósport speciális helyzete olyan, hogy csakis a saját erő­forrásaira támaszkodhat — fe­jezte be nyilatkozatát Elekes József edző. — sz — A váro6 ivóvízellátásának biztosítása, a közkutak kar­bantartása a Víz- és Csatorna­mű Vállalat feladata. A téli időszakban — különösen a mélyfúrású kutak — sok gon­dot okoznak a vállalatnak. A fagy beálltával nem egy kút „víztelenné” válik, ami bi­zony elég nagy probléma az amúgysem nagy számú kutak üzemelése mellett. A város kút- és csőhálózatának helyze­téről a vállalat megbízott ve­zetője a következőket mon­dotta: — Annak ellenére, hogy az idei tél sok „fagyos” nappal szolgált, komolyabb üzemzavar nem volt a kutaknál, mert karbantartóink rendsze­resen ellenőrizték azok üzembiztonságát. A csőhálózat azonban annál több gondot dkoz, ugyanis a régi elavult csövek mind sű­rűbben törnek, illetve reped­nek, ami nemegyszer több órás kiesést okoz a vízellátás­ban. — Milyen felújítások várha­tók ebben az évben a vízveze­tékhálózatban? — Tavasszal, az első fagy­mentes napok beálltával, Ki hogyan tanul tovább? Jelentkezni lehet szőlőtermesztő technikusi szakra A továbbtanuló fiatalok már hetekkel ezelőtt igyekeztek el­dönteni, hogy a sok kínálko­zó alkalom közül melyiket vá­lasszák maguknak. A tanács mezőgazdasági osztálya a beiskolázási tájé­koztató kapcsán értesítést ka­pott, hogy a továbbtanulás egyik lehetősége a fiatalok­nak a gyöngyösi szőlőtermesz­tési felsőfokú mezőgazdasági technikum. Az iskola feladata, hogy a mezőgazdasági üzemek számá­ra olyan szaktechnikusokat ké­pezzen, akik korszerű elméleti és gyakorlati tudásukkal a szőlőtermesztés és a borászat teendőit irányítani tudják, és képesek egy szőlészeti-borá­szati üzemág, vagy egység önálló vezetésére. A végzett fiatalok az államvizsga sike­res letétele után szaktechni­kusi oklevelet és képesítést kapnak. A tanulmányi idő két év. Jelentkezni csak érettsé­gizetteknek lehet. Felvételi vizsga tárgya: kémia és a bio­lógia, a középiskolai tanulmá­nyok alapján. Felvételkor előnyben részesítik azokat, akik érettségi után már egy vagy több évig dolgoztak. A jelentkezésekről és a fel­vétel rendjéről a járási és a városi tanács mezőgazdasági osztálya tájékoztatja bőveb­ben az érdeklődőket. mintegy 500 ezer forintos költséggel kezdjük meg a felújítási munkákat, ami több utcát érint a város­ban. így a Pesti út, az Alszegi, Árpád, Kisfaludy, Teleky, Marx Károly, Áchim András és a József Attila utcába kerül új vezeték, mégpedig az el­avult horganyzott és köny- nyen rozsdásodó vascsövek helyére fagyálló azbeszt-ce- mentcsövek kerülnek. — Ez azt jelenti, hogy ezek­ben az utcákban „feltúrt” jár­dán közlekedhetünk? —- Igen, de a munkát szaka­szosan végezzük egy-egy ut­cában a megkezdett munkát be is fejezzük, és úgy hala­dunk tovább a következő terü­letre. A járdák nem lesznek teljesen járhatatlanok, mert a csövek lefektetésénél nem a járda, hanem az útpadka lesz felásva. — Üj kutakat kap-e a város? — Egyelőre egy új kút fúrá­sát tervezzük, ugyanis a Pesti úti csőhálózatot — ami eddig csak a Fel­szegi útig volt bevezetve — egészen a Talajjavító Vál­lalatig hosszabbítjuk, és ezen a szakaszon létesítünk új kutat — á lakosság kéré­sére, mert itt legközelebb csak a szociális otthon sarkán van kút, ami elég messze van a Talajjavító Vállalat közelé­ben lakóknak. — Mikor kezdik meg ezt a munkát és mikorra tervezik befejezését? — A munka megkezdését az időjárás diktálja. Ha kedve­ző lesz, március végén április elején fogunk hozzá, s még az őszi esők előtt szeretnénk fejezni. (csat—) be­Ankét - szurkolóknak A Ceglédi Vasutas SE lab­darúgószakosztály vezetősége a labdarúgó sport barátai számára ma este hat órakor a Vasutas Művelődési Otthon­ban szurkolóankétot tart. Minden érdeklődőt szeretettel várnak. Szigeti Ferenc, a lab­darúgók edzője tart előadást. Kossuthék aranya a múzeumban A ceglédi Kossuth Múzeum olyan kincsekkel is rendelke­zik, amelyeket csak igen rit­ka, ünnepélyes alkalommal láthatnak a látogatók. A mú­zeum tulajdonában van Kos­suth Lajos türkizzel, briliáns­sal kirakott pecsétgyűrűje, nyakkendőtűje, valamint Kos­suth Ferenc jegygyűrűje is. Az aranygyűjteményben őrzik még azt az emlékérmet is, amelyet a múlt század végén az aradi 13 emlékére bocsá­tottak ki — aranyból, tíz pél­dányban. Mit tehet az fmsz Csemö ellátásáért? Gázcseretelepet kérnek a lakók „Villám“ szállító motoros szolgálat Ne késsen órákat a kenyér Néhány napja a Rákóczi Termelőszövetkezet kultúrter­mében, a csemöi tagértekezle­teken megválasztott fmsz-kül- döttek meghallgatták és meg­vitatták Wachsberg Gyuláné intézőbizottsági elnök beszá­molóját a földművesszövetke­zet múlt évi munkájáról. A szövetkezet az utóbbi időben észrevehetően sokat fejlődött. A korszerűsített egységek egy­re jobban javuló áruellátását a hozzászólók elismeréssel nyugtázták. A legtöbb hozzászóló — az eredmények elismerése mel­lett a hogyan továbbról be­szélt, vagyis arról, hogy mi az, aminek a megvalósítása köny- nyitené, segítené az fmsz dol­gozóinak a munkáját, s egyút­tal a lakosság még jobb ellá­tását is. Kalmár János termelőszö­vetkezeti tag arról tett emlí­tést, hogy javítani kellene a műtrágyaellátáson. A háziasz- szonyok nevében Virág Pálné az fmsz-árudák gyakorta elő­forduló hiánycikkeiről szólt Kérte, hogy oldják meg, ha lehet hogy legalább nyáron legyen mindig a boltban fa­szén, és télen vaspor, amivel a tűzhelyeket kályhákat fénye­sen, tisztán tarthatják. A Hypo is sokszor hiánycikk, holott nagyon fontos mosó-fe­hérítő szer ez, nemcsak a vá­rosiak, hanem a vidéki lakos­ság háza táján is. A hozzászólók közül többen sürgették, hogy az fmsz végre építse meg Csemőben is a gáz­cseretelepet. Nem egy felszó­laló említette, a szövetkezet erélyesebben lépjen fel annak érdekében, hogy a friss kenyér legkésőbb délután egy órakor érkezzék meg, ne pedig dél­után három-négy óra tájt. A vásárlók feleslegesen várakoz­nak, és ez a várakozás nem­csak időkiesés: bosszúság is. Az értekezleten küldöttként részt vevő Homa István köz­ségi tanácselnök is felszólalt. Arról beszélt, hogy a községi tanács vb a következő idő­szakban mi mindent szándé­kozik tenni Csemő fejlesztésé­re. Tervezik egy egészségház építését, kút fúrását az iskolá­ban, utak rendbehozását. Be­fejezésül elmondotta a község lakosságának kívánságát, a földművesszövetkezettel szem­ben: vegyesboltot, szikvízlera- katokat kellene létesíteni, s meg kell oldani a jobb zöld­ségellátást is. Ebben nagy se­gítséget nyújtana, ha az fmsz „Villám” motoros szolgálatát is gyakrabban küldenék ki Csemőbe friss áruval. Lapok a magyarországi választások krónikájából Amikor 139 szavazattal is be lehetett jutni a honatyák közé... XfSSS/SSSSSSSSSSSSSSSSSSS/SSSSSS//SSSSS/S/SSSSSSSSSSSSSSS/S/SSSSSSSSSSSSSSSSSSSSS/SSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSS/SSSSS/SSSSSSSS/SSSSSSS/SSSSS' $ HARISNYA LESZ BELŐLE Március 19-éri immár har­mincadszor tartanak hazánk­ban választásokat — bizonyít­ják az országgyűlési könyvtár­ban őrzött dokumentumok. Hazánk lakossága kevés híján 120 éve, 1848-ban járult elő­ször az urnákhoz: a következő alkalomra azonban 13 eszten­deig, 1861-ig kellett várni. A XX. század első választását 1901-ben jegyezték fel a kró­nikába, s a felszabadulásig 11 alkalommal küzdöttek a jelöl­tek a voksokért. 1945-ben is csak kevesek kiváltsága volt \ a szavazati jog. $ Még az 1848-as forradalom ^ vívmányaként elfogadott tör- ^ vény szerint sem vehettek $ részt a választásokon azok az % ipari és földmunkások, vala­| mint nők, akik nem rendelkez- ^ tek vagyonnal. $ Az 1874. évi XXXIII. tör- $ vínycikk szerint, amely bizo- $ nyos változtatásokkal az első $ világháborúig a alapját képezte — választójog 1881-ben a lakosság hat, 1910-ben pedig v 6,4 százaléka volt választójogo­T sült. Az A mérlegen levő felspulnizolt, hajszálvékony fonal nemrég még futó szemű, kiselejtezett harisnyák tömege volt. Felfejtve, orsóra csavarva most a ceglédi Háziipari Szövetkezet egyik részlegébe kerültek. A fonalat a bedolgozók viszik el, hogy átkötött harisnyát készítsenek belőle: tavasszal igen kelendő ez a cikk. Foto: Gábor első világháború utáni 5 jogszabályok fenntartották, sőt $ tovább szigorították a koráb- ^ bi megkötöttségeket. A válasz- ^ tási rendszert 1922tben sza- ‘ bályozó kormányrendelet a férfiaknál 24, a nőknél 30 év- ben határozta meg a választó­jogosultság korhatárát, és négy, illetve hat elemi iskolai végzettséget, valamint két évig egyhelyben lakást követelt meg. Az önkormányzati vá­lasztójogot még az országgyű­lésinél is szűkebbre szabták. A községek lakóitól például hatévi egyhelyben lakást és kétévi adófizetést kívánt meg a jogszabály. A korhatárt 30 évben rögzítették. Nőket egyáltalán nem választottak a megyei törvényhatóságba. Ráadásul az egész önkormány­zati rendszer a virilizmuson, a vagyonosoknak azon a jogán alapult, hogy magas adójuk alapján a képviselőtestületbe kerülhet­nek. A titkosság törvénybeikta­tása körül egészen 1938-ig dúlt a harc. Az 1922-ben alko­tott választójogi kormányren­delet ugyan Budapesten és a törvényhatósági jogú városok­ban titkos szavazást rendelt el, ez azonban csak annyit je­lentett, hogy a 245 képviselői választókerület közül 199-ben volt nyílt szavazás. A titkos szavazást 1938-ban vezették be. Ugyanakkor különféle újabb „biztosítékokat” iktat­tak be. így a férfiaknál a lajstromos választókerületek­ben az életkort 24-ről 26 évre, az egyéni választókerületek­ben pedig 30-ra, a választójo­gosultsághoz szükséges iskolai végzettséget pedig négyről hat elemire emelték fel. Sok manipulációra adott lehetőséget a választóke­rületek területének, illetve nagyságának kialakítása is. A munkáslakta vidékeken nagy- létszámú választókerületeket szerveztek, így egy mandátum elnyeréséhez több szavazatra volt szükség, mint másutt. A feljegyzések tanúsága szerint 1905-ben volt olyan választókerület, ahol egy kép­viselő megválasztásához 139, és volt olyan, ahol több mint 1'000 szavazóra volt szükség. A felszabadulás új fejeze­tet nyitott a választások ma­gyarországi történetében is. Megszüntette a kiváltságokat és a visszaéléseket. Ma válasz­tójoga van minden nagykorú magyar állampolgárnak. A Szabadság mozi mellett levő méretes szabóságba RÉSZLEG ADMINISZTRÁTORT KERES FELVÉTELRE A „NÍVÓ” RUHÁZATI . KTSZ Kizárólag megbízható, adminisztrációban gyakorlattal rendelkezők jelentkezzenek a szövetkezet központi irodájában, Vili. kér.. Víg u. 2. sz.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom