Pest Megyei Hírlap, 1967. február (11. évfolyam, 27-50. szám)
1967-02-23 / 46. szám
PEST MEGYEI VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! AZ MSZMP PEST MEGYEI B l Z O T T S 4 G A F S A MEGYEI TANÁCS L APJA" XI. ÉVFOLYAM, 46. SZÁM Áll A 50 FILLÉH 1967. FEBRUÁR 23., CSÜTÖRTÖK Szavazás a szocializmus és a béke mellett A Magyar Szocialista Munkáspárt Budapesti Bizottsága és a Hazafias Népfront Budapesti Bizottsága szerdán délután választási nagygyűlést tartott a Sportcsarnokban. Az elnökségi emelvény mögött felirat hirdette: „Élfen és erősödjék a szocialista építést segítő nemzeti összefogás”. A nagygyűlés résztvevői — a budapesti gyárak, üzemek dolgozói — nagy tapssal köszöntötték az emelvényen megjelenő elnökséget. Az elnökségben foglalt helyet Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára, Gáspár Sándor és Szirmai István, az MSZMP Politikai Bizottságának tagjai, Németh Károly, a Politikai Bizottság póttagja, dr. Erdei Ferenc, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának főtitkára. A Himnusz elhangzása után Németh Károly, az MSZMP Politikai Bizottságának póttagja, a Budapesti Pártbizottság első titkára nyitotta meg a nagygyűlést, majd nagy taps közben Erdei Ferenc, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának főtitkára lépett a mikrofonhoz. Erdei Ferenc nagy tapssal fogadott beszéde után meleg ünneplés közben Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára emelkedett szólásra. Kádár János beszéde Kádár János bevezetőben rámutatott: A hárommillió választó részvételével lezajlott nyolcvanöt- ezer jelölő gyűlés jól mutatja, hogy a választás olyan belpolitikai esemény, amely áthatja egész társadalmunk életét. A jelölő gyűlésekre a megnövekedett és nagyfokú közéleti érdeklődés és aktivitás volt a jellemző. Ez érthető, mert a választások középpontjában népünk életét, országunk fejlődését legközvetlenebbül érintő és legfontosabb kérdések állnak. A továbbiakban kijelentette: érdemes és kell beszélni arról, milyen viszonyok között készül ma a magyar nép a választásokra. Mivel az élet semmit sem ad ingyen, és sok éves harcunk legfőbb eredményét ebben látom, elsőként említem: választásra készülő hazánkban ma szilárd néphatalom, törvényes rend és nyugalom van, békés és eredményes szocialista építömunka folyik. Nemrégiben végezte el munkáját társadalmunk vezető ereje, a Magyar Szocialista Munkáspárt IX. kongresszusa, ez sokat segít politikánk helyes értelmezésében» és feladataink széles körű megvilágításában. Nagy jelentősége van annak, hogy a Hazafias Népfront Országos Tanácsa januári ülésén egyhangúlag állást foglalt a párt IX. kongresszusának alapvető tételei, a szocialista társadalom tejes felépítésének programja mellett és annak megvalósítására szólít fel mindannyiunkat választási felhívásában. Szilárd szocialista rendszerünk intézményesen garantálja a dolgozó nép érdekeinek védelmét. A párt IX. kongresszusa kiindulva az adott helyzetből, megjelölte tennivalóinkat, világosan kijelölte a szocialista társadalom teljes felépítésének, a munkás- osztály, aí. egész dolgozó nép, a nemzet boldogulásának biztos és reményteljes útját. A Hazafias Népfront Országos Tanácsa januári határozatával és választási felhívásával, amelyben a szocialista társadalom teljes felépítésének célját a nemzet céljaként támogatta, programot adott. Ez együttvéve, elvtársaim, azt jelenti, hogy az országban jó feltételek vannak a választáshoz. Dolgozó népünk március 19-én szavazatával nyilváníthatja egyetértését politikánkkal, szocialista céljainkkal és jó összetételben választhatja újjá legfőbb törvényhozó és néphatalmi szerveinket, az országgyűlést, a tanácsokat. A kongresszus határozatai nem maradnak papíron Kedves elvtársak! A kongresszus óta még nem sok idő telt el, de a visszhang ismeretében, nem utolsó sorban a jelölő gyűlések tapasztalatai alapján, teljes joggal megállapítható, hogy párttagságunk és népünk jól fogadta és helyesli annak határozatait. Osztatlan egyetértéssel találkozott, hogy politikánk fő iránya változatlan marad, s az is, hogy változtatunk ott, ahol ez szükséges és megfelelő döntések születtek fejlődésünk megoldást kívánó kérdéseiben. Közvéleményünk helyesli és támogatja világos és határozott imperialdstaellenes külpolitikánkat, amely a szocializmust, a haladást, a békét szolgálja. Teljes egyetértéssel találkozott világos, előremutató belpolitikánk, amelynek egyértelmű célja társadalmunk szocialista és demokratikus vonásainak erősítése és továbbfejlesztése. A kongresszusról kialakult kedvező közvéleményt erősítették a gyermeknevelési segélyről, a termelőszövetkezeti tagok nyugdíjáról, a bányászok helyzetének méltányos rendezéséről időközben már kiadott állami rendelkezések. Az emberek látják, hogy a kongresz- szuson elhangzottak, a határozatok nem maradnak papíron, ellenkezőleg, azok végrehajtása nyomban megkezdődött. • • Összeköt bennünket az az elhatározás, hogy a haza ügyét szolgáljuk Kádár János elvtárs a továbbiakban hangsúlyozta: Bennünket, kommunistákat mély megelégedéssel tölt el az, hogy pártikongresszusunk mindazon program jellegű célkitűzései, amelyek csak az egész nép munkájával valósíthatók meg, széles körű egyetértésre és támogatásra találtak a népfrontmozgalom keretében és társadalmi életünk más területén tevékenykedő pártonkívüli szövetségeseinknél. Ügy véljük, ez tovább erő- iíti egységünket, a nép, a nemiét minden alkotó erejének I imörítését és annak haté- onyságát. A • mai népfrontmoagalom (lapjait azok a magyar hazafiak rakták le, akik annak idején világnézeti és minden más ellentétet félretéve összefogtak a hitlerfasiszták háborúja és megszálló csapatai, horthysta és nyilas csatlósaik ellen, a nemzeti megsemmisüléssel fenyegető veszélyének elhárítására, a szabadság kivívására. Ma más időket élünk. Az egykori kizsákmányoló osztályok eltűntek, a nép van hatalmon, szocialista társadalmat építünk, de viszonyaink még átmenetiek. A szocialista társadalom alapjait leraktuk, azok szilárdak, de még sok a tennivalónk, a virágzó és gazdag, magasan fejlett ország, a szocializmus teljes felépítéséig. Éppen ezért nagy jelentőséggel bír annak még jobb megértése, hogy belső, nagy feladataink megoldása és a nemzetközi helyzet egyaránt megköveteli minden hazafias erő összefogását a nép érdekeit legjobban előmozdító szocialista céljaink közös szolgálatára. Társadalmunk összetételének és fejlettségi fokának megfelelően ma a Hazafias Népfront-mozgalom keretében, a képviselő- és tanácstagjelöltek között, itt a gyűlés részvevői között is különböző emberek, munkások, parasztok, értelmiségiek és kispolgárok képviselői találhatók. Vannak közöttük kommunisták, párttagok és pártonkívüliek, marxisták és hivök, különböző egyházak papjai is, különböző világnézetek képviselői. A Hazafias Népfront-mozgalomban tömörült különböző emberek összefogása nem ideológiai azonosulást, hanem politikai szövetséget jelent. A mozgalomban résztvevők viszonyában éppen ez a döntő, hogy még világnézeti különbségek ellenére is összeköt bennünket az a felismerés és elhatározás, hogy a nép és a haza ügyét teljes meggyőződéssel együtt szolgáljuk. Mi, kommunisták értékel- jük a párttagok és pártonkívüliek szövetségét és örülünk annak, hogy ez a választás, amely a Hazafias Népfront égisze alatt megy végbe, ismét demonstrálja egységünket ország-világ előtt. Nálunk népuralom, tehát demokrácia van Kedves elvtársak! Az országgyűlés a múlt esztendőben új választási törvényt fogadott el. Eszerint most már a képviselőket is egy egyéni választókerületben jelölik és választják. A törvény lehetőidé teszi a képviselőválasztásnál is több jelölt állítását. Az egyéni választókerület magával hozza — ez már a mostani jelöléseknél is így alakult —, hogy csökken a központi és növekszik a helyi képviselőjelöltek száma. Most, az előzőkhöz képest, kevesebb a képviselőnek ajánlott miniszter és más vezető funkcionárius. Ez elősegíti — és ez a célja is —, hogy növekedjék az országgyűlés ellenőrzése a kormány és az egyes minisztériumok ügyviteli munkája felett. A képviselöjelö- léseknél kevesebb, a tanácstagoknál több esetben került sor egyazon kerületben második jelölt ajánlására és elfogadására. A jelöltek, a második jelöltek is, kivétel nélkül a Hazafias Népfront programjával léptek fel és indulnak a választáson. A szocializmus ellenségei ezt természetesen kifogásolják, mondván, nem igazi demokrácia az, ahol nincs több párt és a jelöltek azonos programmal lépnek fel. Ezzel az állásponttal könnyen tudunk vitázni. A demokrácia szó eredeti értelmezése és jelentése szerint népuralmat jelent. Nálunk nincs többpártrendszer, de népuralom, tehát demokrácia van. A Horthy-rendszerben többpártrendszer volt, de nem volt demokrácia, hanem fasiszta diktatúra, és nem a nép képviselői, hanem a kapitalisták és a földesurak képviselői ültek a parlamentben. Az Egyesült Államokban úgynevezett polgári demokrácia és többpártrendszer van, a hatalom szerveiben mégis a kiváltságosak, a monopoltőke, a milliárdosok képviselői ülnek, és nem a dolgozók képviselői. Az a körülmény, hogy egy kapitalista országban ■ több párt jelöltjei között választhatnak a szavazók, az esetek többségében egyáltalán nem azt jelenti, hogy többféle politika között választhatnának. Elnézést, de erre megint csak az Egyesült Államok nyújtja a legszemléltetőbb példát. A legutóbbi elnökválasztás során az Egyesült Államok jelenlegi elnöke békeszólamokkal, az állampolgári egyenlőség érvényesítésének programjával, a nyomor elleni harc programjával lépett fel a háborús uszító_ Goldwater ellenpárti jelölttel szemben. A választók a jelenlegi elnökre szavaztak, 6 azonban a bukott jelölt háborús programját valósította meg, és nincs szó állampolgári egyenjogúságról és a nyomorgók helyzetének megjavításáról sem. Ilyen az ő demokráciájuk. A Hazafias Népfront képviselőjelöltjeinek, ha bejutnak az országgyűlésbe, el kell látniuk majd mindenekelőtt törvényhozói tisztüket. Választóik elvárják tőlük, hogy emellett szorgalmazzák területük fejlesztését, és szükség esetén emeljenek szót egyes választók közérdekű és indokolt panaszainak orvoslásáért is. Mindezt azonban úgy, hogy sohase feledjék, a legfőbb kötelességük a közügy, a dolgozó nép érdekeinek, a szocializmus és a béke ügyének hű szolgálata az ország házában. Népünk joggal elvárja, hogy a képviselők méltók legyenek a bizalomra. A képviselők pedig legyenek büszkék arra, hogy az eddig ismert legdemokratikusabb rendszerben, szocialista ország parlamentjében a nép ügyét szolgálhatják —jelentette ki Kádár elvtárs, majd rámutatott: A választás eddigi menetében, a jelölő gyűléseken, inkább az ajánlók és a választók beszéltek, most a második részben, a tömeggyüléseken már a jelölteknek kell a program alapján fellépni és beszámolni az eddigi munkáról, a jövő feladatairól és saját munkájukkal kapcsolatos elgondolásaikról. Választási programunknak fontos része a harmadik ötéves terv Ha szocialista építőmunkánknak eredményeit, az ország fejlődését, a választók előtt négy évvel vállalt kötelezettségeket vizsgáljuk, akkor a választási gyűléseken a Hazafias Népfrontot képviselő emberek tiszta lelkiismerettel adhatnak számot a végzett munkáról, a megtett útról. A második ötéves tervet végrehajtottuk, fejlődött az ipar, 'a kereskedelem, a mezőgazdaság, számos új üzem, híd, közmű, iskola, kórház épült, javultak a szociális viszonyok és fejlődött a' közművelődés, a kultúra. Fejlesztettük néphadseregünket, közrendvédelmi intézményeinket, a munkásőrséget, úgy ahogy azt rendszerünk, hazánk védelme és az emberiség iránti kötelezettség szocialista országunktól megkövetelte. Kádár János ezután visszapillantást nyújtott az elmúlt évtized gazdasági fejlődésére, eredményeire. Majd hangsúlyozta: a szocialista társadalom építése programjának, így választási programunknak is fontos része a harmadik ötéves terv, amely az ipari termelés harminckettő-harminchat százalékos, a mező- gazdasági termelés tizenhárom-tizenöt százalékos, a reál- jövedelem tizennégy-tizen- hat százalékos növelését irányozza elő. A harmadik ötéves terv első éve, az 1966-os népgazdasági terv kedvező eredményekkel zárult. Az ipari termelés hét százalékkal, a mezőgazdasági termelés több mint öt százalékkal, a nemzeti jövedelem hat százalékkal nőtt az előző évihez képest. Az ipari termelés növekedésének 80 százaléka a termelékenység növekedéséből származott. A munkások és az alkalmazottak átlag- keresete négy és fél százalékkal emelkedett. A múlt év eredményei alapján az állami iparban az idén körülbelül száznegyven millió forinttal nagyobb nyereségrészesedést fizetnek ki, mint tavaly. A szövetkezeti parasztság személyi jövedelme — a termeléssel arányosan — szintén növekedett. Elosztani csak azt lehet, amit megtermelünk Az életszínvonal emelkedésének kérdését a legnagyobb felelősséggel kell mindenkor kezelni. Nemcsak valljuk, de a gyakorlat igazolja nálunk, hogy a szocializmus építése együtt jár a dolgozók életszínvonalának rendszeres emelkedésével. Erre mindig akkor kerül sor, amikor a termelés növekedésével, a gazdaságosság javításával a feltételek megteremtődnek. Ez függ a (Folytatás a 2. oldalon)
