Pest Megyei Hírlap, 1967. február (11. évfolyam, 27-50. szám)

1967-02-22 / 45. szám

1967. FEBRUAR 22., SZERDA Az NDK katonai attaséjának Március 1-én lesz 11 eszten­dős a Német Demokratikus Köztársaság nemzeti néphad­serege. A közelgő évforduló alkalmából Heinz Beutel al­ezredes, az NDK budapesti nagykövetségének katonai at­taséja kedden a nagykövetsé­gen sajtótájékoztatót tartott. A katonai attasé hangsúlyoz­ta: az NDK nemzeti néphad­serege büszke arra, hogy tagja lehet a Varsói Szerződés egye­sített fegyveres erőinek. Csaknem 600 millió a posta fejlesztésére 10000 új telefon-előfizető Üzembe helyezik a nemzetközi táwalasztó központ első egységét -150 kilowattos az új Kossuth adó „Kis cigaretta, valódi finom...' A magyar dohányipar bu­dafoki úti központjában ked­den sajtótájékoztatón ismer­tették az önálló magyar do­hányipar 100 éves fennállásá­nak történetét, a dohánygyár­tás és fogyasztás alakulását. Balogh Ferenc vezérigazgató elmondotta, hogy a cigarettát, szivart 1938-ig úgyszólván csak kézi munkával állították elő. A későbbi nagyobb ará­nyú gépesítés révén a felszabadulás előtti 10 dohánygyár helyett ma már 4 is ki tudja elégíteni * a növekvő igényeket. A magyar dohányipar az idén mintegy 20,5 milliárd ci­garettát készít. A szivargyár­tás a régebbi 245 millióról 41 millióra csökkent. A bumóto- zás, a pipázás korszakában, 100 éve, 145 000 mázsa dohány fogyott, ma mindössze 7500 mázsa. A szivarozás egyébként 1894-ben érte el rekordját, amikor 544 millió szivart szív­tak elődeink. Ugyanebben az évben élte fénykorát a pipá­zás is: 165 000 mázsa dohányt füstöltek el. Jelenleg hozzáve­tőleges számítások szerint ha­zánkban, N 4,5 millió dohányos na­ponta 50 millió cigarettát szív el. A jubileumot a dohányipar azzal szeretné megünnepelni, hogy az igényeket minden ci­garettafajtából kielégíti és új termékekkel gazdagítja a vá­lasztékot. Az idei költségvetésből mintegy 360 millió forintot kap a posta, elsősorban a hír­közlési hálózat fejlesztésére, ezenkívül saját erőből 130 mil­lió forintot fordít szolgáltatá­sainak korszerűsítésére, s kü­lön 100 millió forintot költe­nek a légvezetékes hálózat rekonstrukciójára, összesen tehát csaknem 600 millió fo­rint jut a posta fejlesztésére. Nagy szükség is van erre, mert a hírközlés forgalma már tavaly is erőteljesen meg­növekedett. Az idén a posta átlagos forgalmának 4,9* százalékos emelkedésére számítanak. Ezen belül a hagyományos postaszolgálat, valamint a távíróforgalom 6,6 százalékos, a helyi telefonforgalom 5,5 és a távolsági telefonbeszélgeté­sek 9 százalékos növekedését várják. A jobb vétellehetősé­gek hozzájárulnak, hogy a te­levízió-előfizetők tábora az idén is tovább gyarapodjék, mintegy 120 000—130 000 fő­vel. A hírközlés iránti növekvő igények kielégítésére a posta elsősorban a telefonszolgálat és a televízió adóhálózat bő­vítésére, javítására összponto­sítja a rendelkezésre álló be­ruházási lehetőségeket. Bár nem olyan mértékben, mint az előző esztendőben, to­vább növekszik a telefonköz­pontszolgálat befogadóképessé­ge. Budapesten 4000 állomás­sal bővítik a József telefon- központot. Vidéken 2000—2000 állomással Győr és Kaposvár telefonközpontját. Az idén Za­laegerszegen 3000 állomásos automata központot szerelnek fel, s ezzel megszüntetik az utolsó megyeszékhelyi ma­nuális telefonközpontot is. Budapesten a Ferenc és Krisztina központ kábelhálóza­tát nagyabb arányban bővítik, s folytatják az óbudai kábelhá­lózat építését. így a Ferenc- központ területén 2000, a Krisztina központ körzetében 1500, a Várközpontnál 500, Óbudán pedig 800 új telefon- állomás felszerelésére nyílik le­hetőség. Ezenkívül a többi köz­pont is kiad összesen 5000— 5200 új telefonállomást, s így a fővárosban mintegy 10 000 új előfizető lesz ebben az évben. A hírközlőhálózat fejlesztésé­hez tartozik a Lágymányos te­lefonközpont építése. Az épí­tők ezzel eddig elmaradtak, s gyorsabb munkára van szük­ség, hogy a központ géptermét az eredeti nyári határidőre, szerelésre készen átadhassák a Beloiannisz Híradástechnikai Gyár szakembereinek. A hírközlési hálózat fejlesz­tése során épül a budapesti nemzet­közi táv választó központ, amelynek egyik 80-as egysége már az idén üzembe kerül, s a postaszolgáltatások minőségét. Az új hivataj épületkomplexu­mában kap helyet egy 300 sze­mélyes munkásszálló és egy 300 fős postai oktatási intéz­mény. Vidéken mintegy 10—12 millió forintos költséggel 30— 35 korszerű kis postaházat épí­tenek, ezenkívül tovább foly­tatódik a postahivatalok gépe­sítése. Az INTERVÍZIÓ tanácsülése A Fészek-klubban kedden délelőtt megkezdődött az IN- TERVIZIÓ 29. tanácsülése, amelyet február 21—24-e kö­zött Budapesten rendeznek meg. Kulcsár Ferenc, a Magyar Rádió és Televízió elnökhe­lyettese, az INTERVÍZIÓ el­nöke nyitotta meg az ülést, majd Gádor Ferenc, az MRT elnökhelyettese üdvözölte a résztvevőket. A tanácskozás napirendjén szerepel az 1967. második negyedévi intervíziós műsor­csere tervének kidolgozása és ezen belül jelentős szerep jut a Nagy Októberi Szo­cialista Forradalom 50. év­,Bemutatónaptár' Kilenc új magyar film Elkészült a magyar filmek „bemutatónaptára”: júliusig a MAFILM-stúdiók terméséből kilenc produkció kerül a mo­zik vásznára. A legközelebbi premier február 23-án lesz, ekkor játsszák első ízben „Utószezo.n” címmel Fábri Zoltán új alko­tását. A filmben Páger Antal, Básti Lajos, Tolnay Klári, Kő­míves Sándor és Szendrő Jó­zsef játszik főbb szerepet. Bőhumorú kalandos történet Keleti Márton „Változó felhőzet” című filmje, melynek főbb szereplői Sinkovits Imre, Ma­jor Tamás és Halász Judit. „Tíz perc az nagy idő” című burleszk felvételeit nemrég fejezte be Kormos Gyula rendező. A főszereplő Iglódi István mellé több is­mert mulattató sorakozik fel. A „Tízezer nap” című film rendezője Kása Fe­renc. A főbb szerepeket egy részét már a központ bo­nyolítja le, automatikusan. Megkezdődik' a korszerűtlen légvezetékes hálózat felváltása földalatti kábelekkel. Az idén a helyközi távbeszélő igazgató­ság, valamint hat vidéki pos­taigazgatóság — elsősorban azokon a helyeken ahol az idő­járás viszontagságai a legtöbb zavart, fennakadást okozták a telefonforgalomban — több száz kilométer kábelt fektet le. A televízió szélesebbkörű vétellehetőségét a jobb mi­nőségű műsorsugárzást te­szi lehetővé a tiszántúli és a pécsi televízióadó építé­se. A Lakihegyi rádióadó rekonst­rukciója a tervnek megfelelő ütemben halad, s az idén üzembe kerül a Kossuth-adó egyik új 150 kilowattos beren­dezése. A másik 150 kilowattos adó — amely egyrészt párhu­zamos járatásra alkalmas, más­részt biztonságos tartalékot je­lent — a jövő év végére készül el. Jóllehet az 1949-ben újjá­épített, jelenlegi 135 kilowattos adóberendezés még jó „kondí­cióban” van, kifogástalan vé­telt csak a főváros körzetében tud nyújtani. Az ország jóné- hány részében joggal panasz­kodnak a rádiótulajdonosok a vételre. Az első 150 kilowattos adó üzembe helyezésével a Kossuth-adó vételkörze­te mintegy 20 kilométerrel bővül és minőségileg is sokat javul. A hagyományos postaforga­lom is gazdagodik. Befejeződik egyebek között a budapesti 100-as postahivatal építése, amely javítja majd a fővárosi TÖRPESERTESÉK fordulója alkalmából rende­zett közös műsoroknak. Külön napirendi pontként tárgyal­nak a gyermek- és ifjúsági, valamint az iskolatelevízió területén az együttműködés további kiszélesítésének le­hetőségeiről. Egyeztetik az 1967. évi sportközvetítések tervét és tovább folynak az 1968. évi mexikói nyári és grenoble-i téli olimpiai játé­kok közvetítését előkészítő tárgyalások. A tanácskozás első napján részt vett Aubrey Singer, az EUROVIZIÓ képviselője, aki tájékoztatta az ülés részt­vevőit egy, az egész világot átfogó, ez év júniusára ter­vezett mintegy kétórás élő műsor előkészületeiről, amely­ben részt vesznek az INTER- VIZIÓ tagszervezetei is. A biológiai-orvosi kutatásoknál újabban egyre gyakrabban folytatnak kísérleteket ser­tésekkel, mivel ennek az állatnak élettani funkciói sok tekintetben hasonlítanak az em­beréhez. A házisertés viszont nagy súlya miatt nem alkalmas kísérletre, azért a labo­ratóriumi kutatások céljaira 40—50 kg súlyú, mégis teljesen kifejlett törpesertéseket te­nyésztettek ki. A Tudományos Akadémia martonvásári telepén dr. Berták Loránd kandidátus kezdeményezésére az Egészség- ügyi Tudományos Tanács támogatásával két év óta tenyésztenek törpesertéseket. A ké­pen látható egyhetes kismalac súlya alig 70 —80 dekagramm. Fontossági sorrend A tudós izgatottan fut be a szobába. — Sikerült kapcsolatot teremteni a Mars-lakókkal! — Nagyon kedves — vá­laszolt a feleség —, de re­mélem, azért elvitted a mo­sodába az ágyneműt? „Elfordítják“ a nagyharsányi kőbányát Dél-Baranya egyik termé­szeti érdekessége a 442 méter magas, süveg alakú nagyhar­sányi hegy. Az oldalában tá­tongó, nagyméretű kőbánya több száz méter hosszan nyúlik el. A hegy lábához tapadó falu látképét is a bánya uralja. A parasztházak közvetlen szom­szédságában, úgyszólván a kertek tövében meredeznek a sziklafalak, amelyekről ebben az évben is csaknem három­negyed millió jonna követ „ha­sítanak” le. A fejtés itt egé­szen a közelmúltig sajátos mó­don történt. A 90 méter magas, függőleges sziklafal egy szin­tet képezett. Hozzá hasonlót alig lehetett találni. A korsze­rűbb, a biztonságosabb munka érdekében most itt is átvál­tottak a többszintes termelés­re. A bánfát két 45 méteres szakaszra bontották úgy, hogy középen 15—20 méter széles teraszt hagytak. így sokkal könnyebb, veszélytelenebb a fejtés. Szemmel látható egy másik, érdekes változás is a nagyhar- sányi hegyen. A község védel­me érdekében 90 fokkal „el­fordítják” a művelés irányát, így a robbantások alkalmával keletkező porfelhő és a szerte repülő kövek a jövőben egyre kevéshé fenyegetik a község házait. Mítenyagme^ze^ek Móré Mihály debreceni fes­tőművész eredményes kísérle­teket folytat a műanyagla­pokra történő metszésekkel. Módszerének lényege, hogy a PVC műanyaglemezre nem metszőkéssel formálja a vona­lakat, hanem elektromos tűk­kel és forrasztópákákkal. A művész az új eljárással kü­lönböző díszítő jellegű felüle­teket tud kialakítani az anya­gon. Ezzel az eljárással eddig hat művet alkotott, amelynek témája az ember őstörténete. 4 műanyag-metszeteket már­ciusi kiállításán mutatja be a iebreceni művész. banális akadémizmustól. A művész — az | egész területen híres-nevezétes kritikus, a k táblácska felé hajolt —, bizonyos Peszkin, az i építészeti részleg ácstnestere, a tarkán lük- $ tető kolorittal, a kontúrok összefogottságával ^ be tudta nekünk mutatni az élmunkásnő § őszinte lelkinagyságát. Tekintetét a jövőbe \ vetíti. A szövőnő szemében új teljesítmények § akarata tükröződik. Kicsoda ö? Ö a mi ko- \ runk embere, a miénk, a mai népé. Ha fi- § gyeimen kívül hagyjuk csipkés pelerinjét és k szemérmetlenül meztelen vállát... hm... \ akkor előttünk áll egy szerény... Ebben a pillanatban lépett be a terembe az \ igazgató a teve koponyájával a hóna alatt. $ Egy pillantást vetett arra a képre, melyről a § kritikus annyi hévvel beszélt, káromkodott § és eltűnt. ^ — Ez a vászon — folytatta a kritikus, —$ megeleveníti előttünk a szövőnő lelki élétét, \ és társadalmi tevékenységét. Kicsoda ő? § Szakszervezeti szervező? Biztosítási társadat- \ mi munkás? A szülői munkaközösség elnöke? 5 Bárki is legyen, ő... ^ — Itt van, ni! — szakította félbe az igaz- \ gató a lila ruhás kritikus Szavait, amint be- \ futott a terembe egy új képpel. — Nem füg- \ gesztették fel! A kis táblát odaszögezték, 5 a szövőnőt pedig kifelejtették. Fogja csak a i kalapácsot, fiatalember. Egy pillanat és ki- $ cserélem a képeket... S s — Hát, kinek a képe az, ami a. falon lóg? \ — Oh, az nem az igazi! Szenykoímak, az \ egyik gyári munkásnak a harmadik felesége, ? ismeretlen ember mázolmánya. Nincs neki \ művészi értéke... Csupán azért tartottuk \ meg, mert csoda cifra rámája van ... Most $ pedig, látogatók, Arnold Geraszimovics be- \ szélni fog önöknek Jelkinának, az igazi él- \ munkás szövőnőnek az arcképéről... De hová 5 mennek?... \ Fordította: Pogonyi Antal § //ss///',/ss/s/'s/s/sssssssssssssss/ss/ssss/ss/s/s/sssss/sss/sss/ssss, V. YENCOV: / A szövőnő arcképe A kerületi múzeum igazgatója ünnepélye­sen felemelte a kezét. Erre a jeladásra a ta­karítónő hátat fordított a tömegnek, és ki­nyitotta a terembe nyíló ajtót. A falakon a helyi festőművészek alkotásai függtek. Az igazgató kézen ragadott egy lila ruhás, pocakos embert, és a nézők felé fordult: — Maga Arnold Geraszimovics Krtuk lá­togatott meg bennünket, ő az egész területün­kön híres-nevezetes kritikus. Hamarosan jel­lemez néhány vásznat. Hogy úgy mondjam, megtanít bennünket látni... Kérem, Arnold Geraszimovics, fogjon hozzá, tudja, nekem el kell szaladnom: az egyik teremben a teve csontvázának az állkapcsa leesett... Pardon, még egy megjegyzést: ne üljenek le a szé­liekre, azok kiállítási tárgyak! Amint a lila ruhás kritikus egyedül maradt a tömeggel, először végigment a falakon függő képek előtt. Azután kinyitotta a száját és egy pillanatra elgondolkozott, pontosan úgy, mint akinek nem jut eszébe, hányadika van. Majd a ceruzájával rámutatott arra a képre, amelyik magára vonta a figyelmét és beszélni kezdett: — így tehát előttünk van egy kép, a szőr vőnő portréja. Első pillantásra egy egyszerű asszony. De ne siessenek, hogy ebből immár levonják a következtetéseket. Ama színes foltok egybekötve lényének lelkesültségévei bizonyos feszült expressziót kölcsönöznek az arcképnek... — Mifenét? — Hallgass, inkább írd fel magadnak eze­ket a szavakat, majd odahaza megnézzük a szótárban. — Ekképpen taglalva, a szövőnő mentes a Molnár Tibor, Kottái János Bürös Gyöngyi és Kozák And­rás formálja meg. Zolnay Pál rendezéséber részült a „Hogy szaladnak a fák” rímű film. A történet egy fia- ;al történészről szól, aki haza- /etődve falujába, találkozil .zülőhelye problémáival. A rét vezető szereplő Kiss Ma­nyi és Iglódi István. Egy mai fiatal lányt muta de Herskó János filmje, a „Szevasz, Vera”. Balaton-parti festői kömye zetben játszódik Fehér Imré nek „Harlekin és szerelmese” ;ímű filmje. Még az év első felében mű­sorra tűzik a mozik a Berke si András regényéből készül „Sellő a pecsétgyűrűn” című kétrészes és a Heltai re gényéből írt „Jaguár” című filmet. Három lövéssel, négy vaddisinó 130 kilósat lőttek Csongrádiján Ritka vadászzsákmánnyal büszkélkedhet Horváth János, a Bács megyei Tanács vadá­szati előadója. Vasárnap a császártöltési határban három lövéssel négy vaddisznót terí­tett le. A zsákmány legérté­kesebb darabja egy csaknem 200 kilós vadkan, amelynek az agyarai 20 centisek. Csongrád megyében, a Ma­ros árterületén, 130 kilós vad­disznót ejtett el Diós József, a Makói Gépjavító Állomás esz­tergályosa. A szenvedélyes vadász sok éjszakát töltött a fákra épített magas leshelye­ken. A Dél-Alföldön megjele­nő vaddisznók a romániai er­dőkből kalandoztak el. átkel­ve a befagyott Maroson. rsssssssssssssssssssssssssssssss*

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom