Pest Megyei Hírlap, 1967. február (11. évfolyam, 27-50. szám)

1967-02-19 / 43. szám

% Btt fkiesődnek er jelölo gyűlések A márciusi választásokat megelőző jelölő gyűlések Ceg­léden hétfő este befejeződnek. Az 54. körzet (IX. kerület) választói számára hétfőn este határai kezdettel tartják meg a Bajcsy-Zsilinszky utcai Ál­talános Iskolában a tanácstagi jelölő gyűlést. A választási előkészületekről Hétfőn délután öt órakor a Hazafias Népfront városi bizottsága ülést tart. A bizott­sági megbeszélésen a választá­sok előkészületeiről tanácskoz­nak. Ismertetik a jelölő gyűlé­sek tapasztalatait, majd a to­vábbi tennivalókat vitatják meg. Öregek napja Szombaton délután benső­séges. barátságos ünnepség színhelye volt a városi ta­nács nagyterme. A Vöröske­reszt városi szervezete, a ta­nács és a ceglédi termelőszö­vetkezetek öregek napján lát­ták vendégül a város 150 idős lakóját. A termelőszövetkezetek jó­voltából uzsonnával vendé­gelte meg a Vöröskereszt a nap ünnepeltjeit. PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA A CEGLÉDI JÁRÁS É3 C E fóulpVARO^R XI. ÉVFJ3IÍYAM, 43. SZÁM 1967. FEBRUAR 19., VASÁRNAP zógazdasági könyvhónapban: több könyv - több vásárló Nagy érdeklődés a nyúl- és galambtenyésztési szakkönyvek iránt Műteremben A februárban megtartott ha­gyományos mezőgazdasági könyvhónap mindig nagy ér­deklődést keltett a mezőgaz­dasági szakemberek körében. A ceglédi könyvesbolt az idén is felkészült a várható forga­lomra. Plakátok, hirdetmények ajánlják az év mezőgazdasági szakirodalmát. Üj kiadások, a fejlődő és korszerű gazdál­kodás minden területéről ad­nak gazdag tájékoztatást, me­lyet gazdag illusztrációkkal szemléltetnek a könyv írói. A könyvhónap eddigi eredmé­nyeiről Juhász Károlyné, a könyyvesbolt vezetője adott tájékoztatást. Az idei mezőgazdasági könyvhónap valóban gaz­dag választékkal áll az ér­deklődők rendelkezésére. Különös figyelmet érdemel a Zöldségtermesztés, a Gyü­mölcstermelés című könyyvek, de az állattenyésztési tájé­Régl/válaszfások, régi kortesnóták Égő kanóccal terjesztették a „boldogságot” A VAROS KRÓNIKÁJÁ­BAN olvastam az egykori korteskedő választásokról ezt a történetet: 1878. augusztus 11-én vá­lasztotta meg Cegléd város Farkas Sándor ajánlatára Ver- hovay Gyulát a város képvi­selőjévé, hogy azután ez meg­ismétlődjék 1881. július 3-án és 1884. június 15-én. Verho- vayt két első választása alkal­mával függetlenségi párti programmal küldte Cegléd népe az országgyűlésbe, míg az 1884—87-es országgyűlésen „antiszemita programmal” képviselte a várost. Verhovay mint képviselő és mint politi­kus nem volt jelentős, de mint szélsőséges újságíró országosan ismertté tette nevét. Verhovay személye e város lakói sorá­ban is a pártoskodás vipera­magját hintette szét. Képvise­lősége idején testvér testvér­nek lett gyűlöletes ellensége. A krónika lapjain az 1884. június 15-i — tehát harmadik — megválasztásáról ilyen feljegyzést olvasunk: „A kö­vetválasztás hát nálunk is megesett, mégpedig minden liberalizmust meghaladó sza­badelvűséggel, mert nők, gyermekek és miríden néven nevezendő szavazat nélküli in­dividuumok gyakorolták al­kotmányos jogukat. A válasz­tók azonban annyira visszavo­nultak, hogy az egész cso­portban nem akadt egyetlen választó sem, aki a mandátu­mot a megválasztott képvise­lőnek személyesen átadni qkarta volna .. A SÖTÉTSÉG FENYEGETI a napot. Égő kanóccal terjesz­tik a boldogságot. Uzsorával hirdetik a megváltást. Csa­lással javítják az erkölcsöket. Sikkasztással „gazdagítják” a szegényeket. Akit egyszer a bosszú égő tüze elvtkított, ar­ra nézve nincs többé emelke­dés, csak süllyedés. A legközelebbi választáson Verhovaynak Komjáthy Béla személyében ellenjelöltet állí­tottak. 1887. június 22-re tűz­ték ki a választást. Három­négy nappal a választás napja előtt megérkezett a 44. gya­logezred, hogy őrködjön a rend, a személy és vagyonbiz­tonság fölött. A választás előestéjén kor­tesnótáktól volt hangos a vá­ros: Kossuth Lajos azt üzente, Verhovay nem embere, Eljátszotta becsületét, Bemocskolta jó hírnevét, Éljen Komjáthy! A Kígyó utcában csoporto­sulás támadt, de a Vasút ut­ca végén, a Száger bolt körül is nagy tumultus tárgyalta egész nap az eseményeket, katonák oszlatták a tömeget, de nehezen bírtak a zászlók alatt összegyűlt sokasággal. Harsogott a nóta szövege: A Komjáthy igaz magyar, Az országnak csak jót akar, Negyvennyolcas szíve-lelke, Rendben van a becsülete, Jó hazafi, nép embere, Cegléd város nyerhet vele. Éljen Komjáthy! A VÄLASZTÄS napjAn kora reggel a katonaság erős kordonokkal zárta el a piacra és a Kossuth térre vezető ut­cákat, s oda a választók csak igazolványaik átadása mellett juthattak be, A szavazás 9 órakor kezdődött és két bi­zottság előtt folyt. Az egyik­nek Gubody polgármester, a másiknak Dobos János rend­őrfőkapitány volt az elnöke. Délután 5 órakor számlálták össze a szavazatokat. Beada­tott 933 szavazat, amelyből Komjáthvra esett 568, Verho- vayra. 365, így Komjáthy győ­zött 30S szavazattal. ■■ Komjáthy 1847. június 24-én született a Szabolcs megyei Kárász községben. Ügyvéd ember volt, a város életébe nem kapcsolódott bele. Nem is ő buktatta meg Verhovayt. ö csak eszköz volt a józan gondolkodású ceglédi polgá­rok számára, akik a Verho- vay-rezsimnek akartak véget vetni. Komjáthy a parlament jeles szónoka volt. A pártszenvedélyek a vá­lasztás napjával nem csilla­podtak le. Heteken, hónapo­kon keresztül folytak az ab­lakverések, párbajok, hírlapi cikkezések, gyalázkodások. 1887. december 4-én a refor­mátus templomban nyílt bot­rányt, verekedést okoztak a szemben álló felek. ... De múlt az idő. Komjá­thy képviselősége idején egy­két év múlva — a pártellenté­tek végképpen elcsitultak Szomorú István Pályaválasztás előtt Akiknek álmaik teljesülnek HAT RUHAGYÁRI TANULÓ ORSZÁGOS VETÉLKEDŐRE MEGY Az általános iskolák végzős nyolcadikosai most készül­nek életük egyik sorsdöntő lépését megtenni: pályavá­lasztásukról kell dönteniük. A lehetőség sokféle, de ko­rántsem korlátlan. Akik ko­molyan készültek egy hiva­tásra, rendszerint elérik cél­jukat. Másokat csalódás érhet, mert a választott helyre túlje­lentkezés van. Mint halljuk, különösen zsúfolt néhány ér­telmiségi pálya, a fizikai erőt megkívánó szakmák rovásá­ra De nézzünk csak szét kicsit a .,fizikai utánpótlás” háza tá­ján. A Május 1. Ruhagyár tanműhelyében tettünk nem­rég látogatást, ötvennyolc kis­lány várja itt most. hogy né­hány hónap múlva szakmun­kásokként beléphessenek n hagy gyár kollektívájába. Há- •om évvel ezelőtt jóformán gyerekfővel vállalkoztak a ruhaipari szakmára. Egyik ok­tatójuk, Csorna Imre, a gyor­san múló évek néhány moz­zanatáról beszél: — Ahogyan serdülnek ta­nulóink, úgy gyarapodtak is­meretekben is. A második év­ben már női kosztümöt tudtak varrni. Kedvben és szorga­lomban sohasem volt hiány, példa rá a sok ézer kabát, amit a bizományi áruház ér­tékesített. Az igyekezetüket gyárunk vezetősége jutalom­mal honorálta. Kezdetben egyedi munkákat készítet­tünk velük, a kisiparihoz ha­sonló módszerekkel. így folyt le a közelmúltban a tanulók részére megtartott házi ver­seny. Ennek során tizenkét tanulónk kapott kiváló minő­sítést. < Hatan közülük országos vetélkedőre kapnak meg­hívást, ahol értékes díjak mellett a szakmunkásbizo­nyítványt is külön vizsga nélkül el lehet nyerni. Jelenleg a tanműhelyben nagy­üzemi termeléshez hasonló szalagmunka folyik a tan­műhelyben. Különbség csu­pán a hosszabb ritmusidőben van, vagyis, hogy egy re­szorton több folyamatot vé­geznek, mint a gyári szalagon. Domozi János szakoktató­nak az a véleménye: tanulóik nem bánták meg, hogy fizi­kai szakmát választottak. Igaz, tőle nem csupán a szakma fo­gásait, de szeretetét is megta­nulják a leányok. Életük egyéb problémáiban is segít a fiataloknak. Ezért van, hogy a tanműhely varró- és célgépeinek nem beteljesület­len leányálmokról, sokkalta inkább a boldog révbeérés elé­gedett öröméről zakatolnak! Jakab Zoltán koztató is sok tanáccsal szolgál. A nyúl- és galambtenyésztők is megtalálják az őket érd eülő könyveket, melyből eddig ta­lán a legnagyobb forgalmat bonyoylítottuk le. — A könyvesbolton kívül hol árusítanak még ez alka­lommal? — A város üzemeiben mintegy 14 könyvbizomá­nyos dolgozik társadalmi munkában, s könyvterjesz­tők járják a termelőszö­vetkezeteket és az állami gazdaságokat. Ebben a munkában szép szám­mal vállaltak részt a pedagó­gusok, és az üzemek kultúr- felelósei is. Ezeket figelemmel kísérik a zárszámadások és egyéb rendezvények időpont- | ját, ahová könyvekkel „felsze­relve” jelennek meg. Legutóbb a Vörös Csillag Tsz zárszámadásán igen szép forgalmat bonyolított le az egyik könyvterjesztő, a többi tsz-eknél viszont a vártnál kisebb volt az érdeklő­dők száma. Érdekes, hogy a vásárolni szándékozók — an­nak ellenére, .hogy. helyükbe viszik,a könyveket Szíve­sebben vásárolnak a könyves­boltban. Pedig a tsz-látogató könyvterjesztőknél sem ki­sebb a választék. A könyvek összeválogatásánál minden mezőgazdasági témát felölelő és minden igényt kielégítő könyvek kaphatók — fejezte be tájékoztatását Juhász Ká­rolyné. (— cs —) (Foto: Jákfalvi) VASARI JELENTES A polcok kiürülnek - a kassza telik Harisnyából újabb szállítmány érkezik A téli szezon végi kiárusítás forgalma némileg csökkent, az első napok „krízisén” már túl vannak az eladók s az élelme­sebb vásárlók is már otthon nézegetik az olcsón vásárolt holmikat. - AZ - átlagos napi for­galomnál azonban még most is főbb á 'bevétel' a pénztárak­nál. ' : " — A konfekcióosztályon va­lóban vannak üres polcok — mondotta Haffner Vladimir, az áruház igazgatója. Több száz férfiöltöny talált gazdára, s minden leértékelt kabátot eladtunk, amiből utánpótlás már nem érkezik. Pótolni tud­juk azonban a harisnyakészle­tet, melyből eddig 1200 párat adtunk el, és bő választék áll rendelkezésre még ingekből, sálakból, zsebkendőkből. Ci­pőosztályunk árukészlete is megfogyatkozott, bár egyes fa­zonokból még nagy a válasz­ték. A méteráru osztályon már csak szövetekkel tudunk szol­gálni, a selymek, flanellanyar gok elkeltek. •4í' Mennyi az eddigi bevé­tel? — Tizenharmadikától 18-ig 1 millió 850 ezer forintot for­galmaztunk. Ez az összeg 250 ezer forinttal magasabb, mint a tavalyi szezon végi kiárusí­tás hasonló időszakában volt. A kiárusítás végösszege több százezer forinttal lesz maga­sabb az elmúlt évinél — mon­dotta az áruház igazgatója. (csat—) Színvonalasabb társadalmi ünnepségek Tizenhét éve a ta vezetésben Interjú dr. Lakatos József városi vb-titkárral K özeli falu, Tápiószent- márton szülötte dr. Laka­tos József, a városi tanács vb- titkára. Szülei parasztembe­rek voltak, s gyermekkori em­lékei között nem egy ceg­lédi piaci szekerezésre em­lékszik. Felnőtt emberként most is­merkedik a város lakóival. Az elmúlt hetekben lezajlott je­lölő gyűlések jó alkalomnak bizonyultak erre az ismer­kedésre. — Melyek voltak közéleti tevékenységének eddigi állo­másai? — 1950 óta, a tanácsok megalakulásától dolgozom az apparátusban. Kezdettől vég­rehajtó bizottsági tag va­gyok. Először a Nagykátai Já­rási Tanácsnál .dolgoztam, majd 1953-ban a Váci Városi Tanács vb-titkára lettem. Né­hány év múlva ismét visz- szakerültem Nagykátára, ahol hasonló beosztásban voltam Gyakorlattal rendelkező eszterga lyoso ka t felveszünk Jelentkezni lehet: ÉVIG. 3. sz. gyár, Külső-Törteli úi 12 a járásnál, majd 1963-ban a járási tanács elnöke lettem. — Melyek azok a területek, amelyek most irányítása alá tartoznak? — Három ágazat felügyele­tét látom el. Hozzám tarto­zik az igazgatási osztály, a művelődésügy és a pénzügy ellenőrzése. A népművelés egyébként is kedves terüle­tem. Előző hivatalaimban is szívesen foglalkoztam a kul­turális ügyekkel. Magam is szeretem az irodalmat, álta­lában a művészeteket, így talán még közelebbről segít­hetek a népművelők munká­jában. — Mint az állam- és jogtu­dományok doktora, jelenlegi beosztásában jól hasznosíthat­ja szakismeretét. — Valóban. Mint tanács- titkár a tanácsi demokrácia, a törvényesség betartásának őre vagyok. Jól ismerem a hatályos rendeleteket, törvé­nyeket, az ezeket összefogó szakirodalmat, a jogszabályok gyűjteményét. — Milyenek voltak az első benyomásai a városról? L átogatásaim egyikén, ami­kor a Kossuth Műve­lődési Házban jártam, össze­találkoztam az amatőr fil­mesekkel. Rögtön támogatást kértek terveik megvalósítá­sához. Leültünk beszélgetni és elmondották, miként sze­retnék megörökíteni a film- szalagon a város életét. — Az igazgatási területet itt még csupán az osztály vezetőjének referátuma ..lap­ján ismerem. Terveim máris vannak. A társadalmi ünne­pekre nagyobb hangsúlyt kell fektetni. Több és színvona­lasabb névadóünnepséget, tár­sadalmi esküvőt rendezünk a jövőben. — A körzetesítés során meg­oldódott a tanyai iskolások városi iskoláztatása. Helyze­tükön azonban egy diákott­hon létesítése segítene vég­érvényesen. Milyen lehetősé­get lát erre? — Ilyen nagyobb arányú be­ruházásra pillanatnyilag nincs pénz. Elsősorban a napközi otthoni ellátottságukat és az iskolabuszok hálózatát kell tová.bbfejleszteni. A vezetésben ; rtas, ma­gas műveltségű, alapos szakismeretekkel rendelkező személy került a végrehajtó bizottság fontos posztjára. Igazgatási és jogi ismeretei­vel, gazdag tapasztalatával tevékenyen részese lesz a vá­ros irányításának. Tamasi Tamás

Next

/
Oldalképek
Tartalom