Pest Megyei Hírlap, 1967. február (11. évfolyam, 27-50. szám)

1967-02-02 / 28. szám

Merre as utca, Ha valaki régen járt a vá­ros valamely részén, gyakran találkozik ismeretlen utcane­vekkel. Az utcanév változta­tásnak sokszor nyomós oka van. 1959-ben négy utcának a nevét változtatták meg. A Gubodi utcából Rózsa Ferenc utca, a Nemesik utcából Ta­vasz utca, a Zsoldos utcából Rezeda utca lett, és a Kegle- vich utca is Vihar utcává változott. Az elmúlt év őszén ismét öt utca kapott új nevet. A Dezső Pál utcából Dobó István utca, a Rab Balázs utcából Vasvári Pál utca, a Póka utcából Der- kovits utca, a Névtelen utcá­merre a hás? ból Kádár Kata utca és az Apponyi utcából Puskás Ti­vadar utca lett. Az átkereszteléseknek lehe­tett oka (bár egyikkel-másik- kal vitába lehetne szállni), de mi lehet az oka annak, hogy bár a keresztelő megvolt, a pénz is az új utca- és ház- számjelző táblák megcsinálta- tására, a táblákat a mai na­pig sem szereltették föl? A választási összeírok emiatt panaszkodnak a legtöbbet, mert sok energiát kell elpo­csékolniuk, amíg megtalálják az utcát, ahol a választók lak­nak például a Tormásban). (b. h.) Előnevelőbőt az ön itatós nevelőbe Amint elérik a nyolchetes kort — most háromhetesek — az előnevelőbői átkerülnek az önetelős, önitatós nevelőbe, amit most szerelnek. Minden állomány után ugyanis az egész berendezést szétszedik, fertőtlenítik és a friss almo- zás után ismét összeszerelik. A földön sárga forgács várja őket. Itt nőnek, növekednek, amíg átkerülhetnek a tojó­házba ... Foto: Gábor Ezen a képen, amit a Dózsa Termelőszövetkezet csirke­nevelőjében készítettünk, 11 ezer 500 csirkét látunk. Bar- tha Ambrusné és Nagy Balázsné ezekből a hibrid csirkék­ből tojóállományt nevel. Ötszázötven kilométeres kerékpárút régészeti emlékért 1247 új tárggyal gyarapodott a városi múzeum — Az „Arany János” városi múzeum életében a múlt év nagy fejlődést hozott — mond­ja dr. Balanyi Béla, a múzeum igazgatója. — Országos ese­ményt jelentett, hogy itt ren­dezték meg az „Élelmiszertar­tósítás története” állandó ki­állítást. Ugyancsak tavaly rendeztük és jelentősen bőví­tettük a helytörténeti kiállítás anyagát, a múzeumi hónapban pedig tanulságos előadásokat és bemutatókat rendeztünk a múzeum iránt évről évre na­gyobb érdeklődést mutató kö­zönség számára. Mit mond a vendégkönyv — A helytörténeti érdekes­ségek mellett, főleg az élelmi­szertartósítási kiállítás sok vidéki látogatót vonzott mú­zeumunkba, a múlt évben kö­tél 6 ezer látogatónk volt. A Vendégkönyvben számos kül­földi neveit találunk. Volt lá­togatónk az amerikai Indiana államból, volt sok szovjet, olasz, német és csehszlovák lá­togatónk, akik a látottakról elismerő sorokat írtak a ven­dégkönyvbe. A belföldi láto­gatók sorában az ország sok városa és községe van képvi­selve. Veres Péter látogatása Megtekintette a múzeumot és a kiállításokat Veres Péter író is, aki ezeket a sorokat.ír­ta a vendégkönyvbe: „Úristen, annyi minden van még itt is — hát még a világon! és én, öregember, mit is mondhatnék egyebet: Tegyünk meg min­dent, amit ég és föld megen­ged! Nagykőrös, 1966. május 28. Veres Péter”. A múzeum értékei Örömmel mutatta meg dr. Balanyi múzeumigazgató azo­XI. KVFOjLYA . I, 28. SEAM 1987. FEBRUÁR 2., CSE1 TÖRTÜK i h ÖJ gyűlések ; HITEL, PÉNZ Ma: A következő helyeken lesz­nek jelölő gyűlések. 10-es körzet, február 2. 6 óra Hunyadi termelőszövetke­zeti klub. 15-ös körzet, feb­ruár 2. 6 óra konzervgyári rendelő. 28-as körzet, február 2. 6 óra leáriykoilégium. 31-es körzet, február 2. 6 óra Kál­vin téri iskola. 39-es körzet, február 2. 6 óra kórházi Fás­kert utca. 59-es körzet, február 2. 5 óra konzervgyári napközi otthon. Lencsés-Világos dűlő, 68- as körzet, február 2. 5 óra, Hangács dűlői iskola. Holnap: 22-es körzet, február 3. 6 óra Faárugyár. 29-es körzet, feb­ruár 3. 6 óra művelődési ház. 35-ös körzet, február 3. 6 óra KIOSZ. 49-es körzet, február 3. 6 óra Zrínyi utca 70. 52-es körzet, február 3. 6 óra gimná­zium. 67-es körzet, február 3. 5 óra Csongrádi úti iskola, i 69- es körzet, február 3. terme- 1 lőszövetkezeti központ, terme­lőszövetkezeti zárszámadás után. Anti feeföii ne wessen el ré wen, vámon A mezőgazdaságban nem így lenne, ha... MIT LATUNK MAÁMOZIBAN? Zorba, a görög. Élet és halál, barátság és szerelem, forrongó indulatok. Magyarul beszélő szélesvásznú görög film. Fő­szereplő: Anthony Quinn. Csak 16 éven felüliek számára! Előadás kezdete: 6 és fél 8 óralcor. A konzervgyár műszaki klubjában dr. Berták Sándor, a Magyar Nemzeti Bank mun­katársa, „Vállalatok hitel- és pénzgazdálkodása ez új gazda­sági mechanizmusban” címmel tartott előadást. Előadásának első részében a hitelgazdálko­dásról beszélt. A vállalati szer­vezet és a felügyelet jövőbeni szerepéről ezeket mondotta: — Minden vállalat tulajdo­nosa az állam, ebből követke­zik, hogy az államé — mint a vállalat tulajdonosáé — a fej­lesztés vagy visszafejlesztés jo­ga, az igények szerint. Akörül még vita folyik, hogy a jövő­ben a tulajdonos csak az igaz­gatót, vagy annak közvetlen munkatársait is kijelölje? — Mi lesz a vállalat jöve­delmével? — vetette fel a kér­dést. — Az állam a vállalatra bízott beruházások (állóeszkö­zök) és hitel, valamint pénz­nyújtás (forgóeszközök) után, minimális hasznot vár, és azt elvonja a vállalattól. Ez az úgynevezett „eszközlekötési Piros íseréplesz a Mindig szorgalmas baromfi- nevelője, szerződő ügyfele volt a földművesszövetkezet­nek Herpai Ferencné, odakint az Alsójárás dűlő 11. szám alatt. Három évvel ezelőtt jártam utoljára a portáján. Mindig nyüzsgött a házuk tá­ja a baromfitól. Az ősszel le­adta a leszerződött 30 hízott libát az fmsz-nek, 10 süldőt pedig az állatforgalminak. Két tehenet fej odahaza. Két disznót már levágtak. A kettő közel négy mázsa volt. S még egy hízik az ólban. Az is a konyhára kerül. — Minek ez a sok zsíros jó­szág? Betegek lesznek tőle. — Négyen vagyunk hozzá, s jóformán mind a négyen dol­gozunk. Reggeltől estig a sza­lonna, kolbász és a sonka jár­ja. Hiába fejek két tehenet, a tej nem ízlik senkinek sem. — A gyerekek? — A lányom 14 éves múlt, vakációban dolgozik. Fiam 17 éves. Traktoros iskolába jár a gépjavító állomáson. — A régóta tervezett házbö- vítést megcsinálták-e már? —■ Csak az idén fogunk hoz­zá. Az első az istálló volt. Még egy kamrát építünk az istálló mellé, aztán a nyáron 'lekerül az épületekről a zsupszalma és minden tetőn piros cserép virít már az idén. — Szóval a szorgalomnak meg van a látszatja? — Igen, és a férjem is jól keres most az Arany János Termelőszövetkezetben. Havi kétezer forintot kap, de abból a 40 százalékot zárszámadás­kor kapjuk meg, az is kitesz közel 10 ezer forintot. Ez ná­lunk biztos pénz! — Aztán — tetszik tudni — a lány 15-ik éves ... csinosítani kell a házunk táját... — Meg vannak elégedve? — Nem panaszkodhatunk. — Még egy szakmai kérdés. Hogy tömi azt a sok libát? — Kézitömővel. Egy liba két perc alatt kész és négy hét alatt fakadásig kigömbölyö- dik. — Az idei hizlalási terv? járulék”, amely jelenleg öt százalék körül mozog. Hogyan változik ez az új mechaniz­musban? Ezt a járadékot csak akkor kell majd fizetnie a vállalatnak, ha az saját pén­zéből vesz gépeket és maga fedezi a beruházásokat is. Nem fizeti a járulékot a vállalat, ha állami hitelből vesz, de ugyan­akkor magasabb lesz a hitel­kamata (7—8 százalék). A jövőben a vállalatok il­letményadót is fizetnek, a munkásoknak kifizetett bér után. Minél több bért fizetnek ki, annál magasabb az adó. Ezt a két állami járadékot, függet­lenül a vállalat helyzetétől (nyereséges-e, veszteséges-e?), ki kell fizetni a tulajdonosnak — az államnak. Ez alól csak a mezőgazdasás kivétel, ahol az állam nem tart igényt az eszközlekötési járulékra, hi­szen tudott dolog, hogy a me­zőgazdasági árak nem fedezik a ráfordításokat. Ha a mező- gazdaság járulékot fizetne, ak­kor az állam, amit az egyik oldalon beszedne ilyen for­mában, a másik oldalon segít­ségként ki kellene adnia. Beszélt arról is a Magyar Nemzeti Bank munkatársa, hogy milyen változásokat hoz az új mechanizmus a vállalati nyereség felosztásában. Az első: a nyereségből adót kell fizetni, mégpedig progresszí­von. Ahol túl nagyok lesznek a nyereségek, ott az első idő­ben a nyereség egy részét el­vonják és a fennmaradó részt adóztatják. Ami így megma­rad a nyereségből, azt három részre osztják. Az első a vál­lalati fejlesztési alap, ebből pótolják az elhasznált gépe­ket, fedezik a kisebb beruhá­zásokat, rekonstrukciókat. Ha új gépre van szükség, azt is ebből veszi meg a vállalat. Létrehoznak egy új ala­pot is, az lesz a tartalék alap. Ha elemi kár éri a vállalatot, vagy vesztesé­gessé válik, ebből fedezi a hiányokat, egyébként ezt az alapot is fel lehet használni az első célra. A harmadik alap — a mun­kásokat ez érdekli legjob­ban — a részesedési alap. Eb­ből fizetik a prémiumokat, javíthatnak a bérszínvonalon (ez még vitás kérdés a szak­emberek között), a vállalat lakásokat építhet belőle mun­kásainak. Végül ebből fe­dezi a vezető munkatársak il­letményének mozgó részét, (a tervek szerint ugyanis az ő fi­zetésüknek csak egy része fix, a másik, a nagyobb része pe­dig a vállalat jövedelmezősé­gének • függvénye). Tervezik egy „Hitelpolitikai tanács” felállítását a minisztériumok képviselői és az MNB elnöke részvételével, amely dönt a hitelek felett és megítéli, hogy a népgazdaság melyik ágát kell fejleszteni jobban, és melyiket kevésbé. A beruházások finanszíro­zásáról szólva kijelentette, hogy az állam csak a nagy be­ruházásokat fedezi, és termé­szetesen berendezéseket is ad, a kisebb beruházásokat, a hozzákapcsolódó gépszük­ségletet és munkaerőt a vállalatok saját kasszá­jukból fedezik. Ha elkerülhetetlen esetben mégis szükségük van hitelre, azt a vállalatfejlesztési alap­ból fizetik vissza. Dr. Bertók Sándor ezután arról beszélt, hogy mely vál­lalatok kaphatnak hitelt és milyen szempontok szerint, majd rátért a pénzgazdálko­dásra. Az új mechanizmus­ban az incasso rendszert fel­váltja az átutalási rendszer, ennek előnye, hogy a vállalat nem azonnal, hanem csak ak­kor fizet, ha a szállított áru á minőségi igényeket kielégí­ti. Legkésőbb a szállítást kö­vető harmincadik napon. Új­donság lesz az is, hogy a vál­lalat nyereségének egy ré­szét, amelyet egy ideig nem akar felhasználni, letétbe he­lyezheti a Nemzeti Banknál. — Ez a váz —, mondotta befejezésül Bertók Sándor —> hogy gyakorlatban mindez hogyan alakul, azt majd a gyakorlat mutatja meg. (b. h.) Kapp—Jankovits duó kát az értékeket, amelyekkel a múzeum a múlt évben gyara­podott. Az 1247 új múzeumi tárgy között sok — dr. Antal Vilmos és Zombory Dániel — hagyatékából származik. Ki­emelkedő érték Zala György budai honvédszobrának kicsi­nyített mása, amelyet hősies­sége elismeréséül Szalay And­rás egykori nagykőrösi 48-as honvéd kapott. Úgyszintén a helybeli csizmadiacéh 17-ik századból való ládája és egy lovagkorbeli páncélsisak is. 550 kilométer kerékpáron Dr. Balanyi Béla igazgató eredményes régészeti kutatá­sokat végzett a nagykőrösi ha­tárban és környékén. Az el­múlt esztendőben 550 kilomé­tert kerékpározott és 14 ősrégi halmot vizsgált meg, amelyek közül kettőben, a törteti ha­tárbeli Asszonyban és Mákha­lomban, Árpád-korabeli épít­kezés és templomnyomokra bukkant. Megkezdte a nagykő­rösi temetőkben a régi sírok, síremlékek és sírfeliratok múj zeális számbavételét is. (kopa) — Az idén 50 libát és puly­kát is szeretnénk hizlalni. fehér — Mennyi a napi gyakorlási idő? — Délelőttönként 2—3 órát szoktunk gyakorolni, tanulunk és tovább képezzük magun­kat. Jelenleg Budapesten, a Státus stúdióban tanulok to­vább, — mondja Jankovits István — a dobos. Túl akart járni a rendőr eszén — Tizenegy éve tanulok zongorázni — vág közbe Kapp NEM SIKERÜLT A bíróság előtt beismerte vétkességét. Azóta talán még arra is rájött, hogy nyakát tör­hette volna a kora szeptemberi éjszakában. A szigorúan tömör fogalmazású bírósági iratok így írják le Habon Miklós ko- cséri fiatalember „kilengését”. Szeptember 3-án délután mun­kája végeztével úgy ült fel a Faipari Ktsz előtt motorkerék­párjára, hogy moziba megy Kocséron. Mire azonban Ko- csérra ért, a mozielőadás már megkezdődött. Egyik ottani ba­rátjával tehát beült az italbolt­ba, „egy pohár” sörre. így indult egy ismerőse házá­hoz otthagyott motorkerékpár­jáért. Amikor be akarta rúgni a motort, meglátta a rendőr, cki azt is észrevette, hogy nem egészen józan. Megtiltotta te­hát, hogy fölüljön a motorra. Ügy látszott, megfogadja a bölcs tanácsot, amikor azon­ban a rendőr tovább ment, Habon Miklós mégis felka­paszkodott a gépre és elindult Tiszakécske felé, de útközben meggondolta magát és vissza­fordult. Pechje volt. Ismét összetalálkozott a rendőrrel, aki megállítota, majd elvezette a körzeti orvoshoz. A tárgyaláson elismerte, hogy kissé ittasan ült a mo­torra. A városi bíróság figye­lembe véve beismerő vallomá­sát és büntetlen előéletét, kö­zepes tartamú és mértékű ja­vító-nevelő munkára ítélte. Az ítélet szerint öt hónapig át­lagfizetésének 15 .százalékát le­vonják. Ha közben nem dol­gozna, vagy súlyosabb mun­kafegyelmi vétséget követne el, a javító-nevelő munkát szabadságvesztésre változtat­ják. Antal zongorista —, a szép és jó játék sok-sok gyakorlást igényel. — Mióta ismerik egymást? — Hamar összeszoktunk és megszoktuk egymás játékát, most már elárulhatunk egy kulisszatitkot: Nagykőrösön — a Körisfában láttuk először egymást, és az első este pró­ba nélkül játszottunk. Kár, hogy a cukrászda erősítőbe­rendezése kissé beteg, és így nem érvényesül az elektromos klavizé hangja. — További tervek? — Mint minden zenével fog­lalkozó fiatalnak, nekünk is az a vágyunk, hogy bekerüljünk egy nagy tánczenekarba. (Bakonyi) A Nagykőrösi Városgazdálko­dási Vállalat építőipari munká­sokat felvesz Nagykörös, Men- tovich u. 12.

Next

/
Oldalképek
Tartalom