Pest Megyei Hírlap, 1967. február (11. évfolyam, 27-50. szám)
1967-02-19 / 43. szám
Mii. FEBRUÁR 19„ VASÁRNAP rest n terei KJtívlav Öregasszony, öregember Negyvenhat éve lett volna az idén, hogy összeházasodtak. Török Géza akkor 25 éves fiatalember volt, asztalossegéd. Tömött, nagy ba- júszú, fekete haját oldalt elválasztotta, s a fényképész előtt erősen kihúzta magát. De azt mondják, különben is rátarti legény volt, egyenes derékkal járt mindig az utcán, s úgy tudták róla, hogy mestere1 lányának kezére pályázik. Ha fekete szeme egy lány tekintetébe kapcsolódott, megdobbantak a szí- yek, legalábbis így mondták. Hát Török Géza asztalossegéd ezelőtt 46 évvel, nem csinált jó partit. Török Ilonát vette feleségül. Nem voltak rokonok, csak névrokonok, s ezt akkor papíron is bizonyítaniuk kellett. De nem ezen csodálkoztak a faluban, hiszen a környéken sok a Török, azon csodálkoztak inkább, hogyan vehetett el egy ilyen szép férfi egy ilyen kis csúfságot. Mert Török Ilona bizony nem volt szép lány. Bőre foltos, haja vörösbe hajló szőke, orra kissé duzzadt, mintha sokat sírna. Az öregasszonyok susogtak, vajon miért vette el Török Géza, Török Ilonát? Vagyonért, földért nem vehette, Török Ilonával az egy szobabútoron, s néhány dunyhán kívül nem tudtak adni semmit. Negyvenhat éve lett volna az idén, hogy összeházasodtak. A negyvenhat év alatt megváltozott Török Géza is, Török Gézáné született Török' Ilona is. Török Ilona, aki az első években félénken húzódott meg a szép férfi mögött, egymásután hozta világra gyermekeit. Egymásutáni években négy lány és utoljára két fiú. Kigömbölyödött, de szeméből eltűnt az a félénk és meleg fényesség, amit Török Géza ügy széretett: Török Géza ezt nem vette észre, s Török Ilona sem vette észre, hogy egyre hangosabban beszél s olyan lett az évek folyamán, mint a többi asszony a faluban. Nem vették észre, mert sokat dolgoztak. Csak azt vették észre, mire megvolt a kis ház, meg a hat gyerek, meg az önálló kis műhely, hogy már nem szeretik egymást. Nem gyűlölködtek, nem veszekedtek, de ha szóltak egymáshoz (és egyre ritkábban) hangjukat valami rideg indulat feszélyezte. És ettől felborult és összekuszáló- dott az életük. A férfi, aki még őrizte büszke bajuszát és fekete haja is tömötten simult jó formájú koponyájára, udvarolni kezdett ide-oda. Az asszony meg, ha hiába várta a férfit, a saját termésű borból iszogatott. így éltek, sokat dolgoztak, összetartotta őket a közösen szerzett ház, a műhely, a hat gyerek, a szőlő. Negyvenhat évig tartotta össze őket a ház, a műhely, a "verekek. Illetve 45 évig csak, mert Török Géza, mint a szövetkezet nyugdíjas asztalosmestere beutalót kapott tavaly télen, s hosszú készülődés után, életében először, 70 éves korában elutazott üdülni. II. — Ha apuka nem tud már gondolkodni, akkor hagyja, hogy gondolkodjunk mi helyette. Tudja, hogy mit felelt erre, azt, hogy ő mér egész életében gondolkodott és miértünk tette, ezért hagyjuk őt békében! — Hiszen nem is bántotta a férjemet senki — teszi a lány szavához a magáét az öregasz- szony, Török Gézáné, született Török Ilona. De a lány hangja felcsattan. — Maga hallgasson, anyuka, maga mindent elrontott. Azt mondtam apukának, elmehet ahhoz a szajhához, de ide ebbe a házba akkor soha többé nem teheti be a lábát Az én szememben elvesztette a becsületét a saját apám ilyen erkölcstelen lett a szemembe... Nem gondolja, hogy idegorvoshoz kéne vinni őt? Mit akar, amikor már 70 éves is múlt? A szobában, ahol a falon függnek két ember múltjának megfakult emlékei, ott vannak a gyerekek. A legkisebb fiú megszólal: — Én úgy beszéltem vele, mint férfi a férfival. Pedig az apjától többet várna az ember ... Mondtam neki, apuka, a férfiember mindég félrelép, mert hajtja a vére, azt meg is lehet bocsátani és anyuka meg is bocsátott magának mindig. De mit akar most már? Miért nem élnek csendes, boldog öregségben? III. — Hát, szerkesztő úr, kérem! Én csak segíteni akarom önt a munkájában, bár nem tudom mire vélni, hogy mi is a munkája és miért jött ide... — Nem beszélhetnék Török Gézával? — ismétlem meg a kérdést, de a férfi a kis családiház konyhájában nem válaszol, látszik, hogy 6 akar beszélni. A férfi már kopaszodik, talán, ha 30 éves lehet Nyu- godtnak látszik, tekintete szúrós, de a hangja nagyon udvarias. — Éh is úgy vagyok vele, hogy már nem helyeslem az egész ügyet... — Régebben helyeselte? — Igen, kérem, és ha nem is helyeseltem, de nem szóltam bele. Az én anyám már 52 éves és amióta az apám meghalt, nem volt senkije, csak én, értem élt, engem nevelt, taníttatott és elmondhatom, hogy nem kis áldozatok árán. A tavaly télen, mikor visszajött az üdülőből azt mondta, ő ott nagyon megszerette az öregembert — ujjával a szoba felé mutat — és nem tudja mit csináljon ...? — Török Géza 71 éves ... — mondom. — Igen, tudom, talán arra gondol, hogy ez az egész erkölcstelenség, de az anyám, amikor ezt tavaly télen ...amikor visszajött az üdülőből... amikor közölte velem, akkor elpirult. Értetlenül nézem azt a férfit, aki láthatólag küszködik a szavakkal, s még szúrósabban néz az olyan ember tekintetével, aki dühös, mert a másik nem ért valamit, amit 5, teljesen kézenfekvőnek tart. — Elpirult? — Igen, ez nem újságtéma, mert ilyen dolog a bíróság előtt sem bizonyíték — láthatóan belezavarodik, nagyot sóhajt — látott már maga 52 éves életben megöregedett asszonyt elpirulni? Hát kérem, én akkor úgy éreztem, nincs jogom bírálni az anyámat, aki felnevelt engem. És akkor arra gondoltam, miért ne szerethetne meg valakit 70 éves korában, egy 50 éves asz- szony? — Azt mondta az előbb, hogy most már nem helyesli... — Nem tudom. — Csak azért kérdeztem, mert az előbb ezt mondta. — Ne haragudjon, de nem akarom felébreszteni — mutat ismét az ajtó felé — az éjjel nagyon rosszul volt megint, tüdőasztmája van. Elhiheti, hogy nekem is nehéz ennyi év után az anyám mellett látni valakit. De nem csak ez... Az a családi botrány, ami a másik családban volt... És én sajnálom azt az öregasz- szonyt is, hiszen hat gyereket nevelt ő is becsülettel. Hát talán ezért nem tudom már, hogy helyeseljem-e. IV. Török Gézáné, született Török Ilona sírással küszködik. Szó nem jön a torkáról. És szégyenkeznem kell, amiért csellel kényszerültem kiszakítani őt családja köréből, s idehívattam a tanácsházára. Kopár irodában ülünk. Ö csak félénken, kabátja alját gyűrö- getve, a szék szélén mer ülni. Törtarcú, szép öregasz- szony. — Hát beszélt-e vele? — kérdezi nehezen. Nem merem azt válaszolni, hogy férje beteg. — Nem, sajnos nem sikerült. — Hát nem akar hazajönni? — kérdezi, mintha meg se hallotta volna, mit válaszoltam és elsírja magát És közben szégyenkezik a könnyei miatt Kihúzza derekát — Amikor hazajött onnan, akkor azt mondtam neki, jó feleséged voltam mindig és ha te úgy gondolod, akkor.... de hót én is asszony vagyok, * hat. gyereket hoztam a világra neked ... Talán el sem ment1 volna, ha a gyerekek nem vadítják ... Talán el se ment volna, mert így mondta: „nem akarlak én már bántani Ilon, bántottalak eleget, csak eljárok oda néha, találkozgatom vele, ha megengeded ...” Csak a gyerekek azt mondták, hogy „nem lehet ezt anyuka ..Hiszen ők is csak jót akarnak. Én nem haragszom rájuk, az én pártomat fogták. Én nem is szóltam volna, de hogy karácsony este későn jött haza, mi már ültünk a vacsoránál, a lányom azt mondta: „Fel is út, le is út apuka! Ha elmegy ahhoz a nőhöz, akkor ide be ne tegye a lábát. Anyuka hat gyereket nevelt, magának itt a helye mellette!” — nincs igaza? Az öregasszony kérdőn rámnéz és szeretném megnyugtat- ni, hogy a lányának igaza van. De nem tudok válaszolni. Kinek van igaza? Mindig ez a kérdés és mindig ez a legnehezebb. És akkor elgondolkozom azon, vajon miket is gondolunk mi az öregségről, vajon mit gondolunk és mit teszünk? Világra hozzuk és felneveljük gyermekeinket, aztán vitatkozunk, hogy milyenek is legyenek a fiatalok, milyenné és hogyan neveljük az életbelépő generációkat. És milyen legyen az öregség? És milyen az öregség? Tudunk erre válaszolni? N. P. vr/xmr.rssssssssssssssssssrssssjwssssssss* Ilyen lesz a harmadik évezred embere? Vlagyimir Engelhardt szovjet professzort megkérdezték az újságírók, hogy szerinte mit tartogat az ember számára a harmadik évezred. A professzor így válaszolt: „Az ember utóbb 300 évig fog élni: szintetikus élelmiszereket vesz magához és jóformán soha sem kell aludnia. Az egész világon élnek barátai Ho Si Minh versei eszperantó nyelveli Több mint 50 éve levelez a világ minden táján élő eszpe- rantista barátaival Ferenczy Imre Gyöngyösről. A 72 éves férfi diákkorában ismerkedett meg az eszperantó nyelvvel, s azóta már valamennyi világrészen akadt levelező partneEgymillió-kétszázezer kötettel gyarapodik az idén a könyvállomány Új megyei, járási és városi könyvtárak épülnek Az idén mintegy 37 millió forintot fordítanak — különböző forrásokból — a tanácsok irányítása alatt működő nyilvános könyvtárak állományának gyarapítására, ez az ösz- szeg körülbelül egymillió-kétszázezer kötet beszerzésére elegendő. A központi állami beruházásból — 35 millió forint értékű új könyvtári létesítmény készül el, illetve építése kezdődik meg. Korszerű, új megyei könyvtárat kap Miskolc és Zalaegerszeg, Kiskunhalason elkészül a járási, Esztergomban a városi könyvtár, Kazincbarcikán, Celldömölkön, Tatán, Nagykanizsán, Tamásiban, Csornán az új városi, illetve járási művelődési házakban rendezik be a könyvtárakat is. Ezeken kívül valamennyi megyében a helyi tanácsok és intézmények maguk is hoznak létre új könyvtárakat, kölcsönzőket. re. A leveleken kívül számos irodalmi emlék is van a birtokában. Nemrég Hanoiból kapott egy könyvet, amely eszperantó nyelven ismerteti a vietnami népnek az amerikai imperialisták ellen vívott drámai küzdelmét. Ho Si Minh elnök verseiből is kapott egy csokorra valót. Ferenczy Imre nagy érdeklődéssel tanulmányoz minden hazai és külföldi eszperantó kiadványt Gyöngyösön esz- perantista klubot alakított, ahol rendszeresen oktatja a fiatalokat MOHÁCS Óriás harcsa A mohácsi Duna-szakaszon az utóbbi hetekben szokatlanul élénk harcsajárást figyeltek meg a halászok. Különösen a zátonyok körül sikerült gazdag zsákmányra szert tenniük. Itt akadt „horogra”, illetve hálóba egy 40 kilói óriási példány. Hossza megfe lel egy középtermetű embe magasságána k. Flottánk a tengeren... Merre járnak a hajók? Egy pillantás a térképre: a Balaton a Földközi-tenger közepén, jön Tripoliból; a Debrecen, a Tokaj, az Adrián, a Korinthosi csatornában a Badacsony és így tovább... A 17 magyar tengerjáró közül egy sincs itthon. Tavaly 20 onszág mintegy száz kikötőjében fordultak meg hajóink. Ha áttekintjük a felszabadulást követő évtizedeket, kiderül, hogy tulajdonképpen a második ötéves tervben lépett igazán nagyot előre a magyar tengerhajózás. A hajóipar egy új, korszerű, 1300 tonnás típust fejlesztett ki, s ebből öt év alatt a MAHART- nak is készített 11-et Az új 1300 tonnásoknak már nemcsak a teljesítménye felelt meg mindenben a korszerű követelményeknek, de a személyzet kényelme, s az egész hajó biztonsága is. Tavaly pedig újabb négy hajóval bővült kereskedelmi flottánk: négy 1650 tonnás tiszta tengerjáróval. Kalkuláció... Évek óta vagy az alacsony vízállás, vagy az árvíz zavarta a hajózás munkáját Végre tavaly kedveztek a körülmények a hajósoknak, s bebizonyíthatták, hogy a számítások helyesek voltak, érdemes volt i fejleszteni, újjáéleszteni a // MEGBÍZZUK" „ Sokszor hangzik el mostanában és sokszor emelkednek magasba a kezek, hogy biztosítsák támogatásukról a tanácstagjelölteket. De alig-alig jut a részvevők eszébe, hogy minden jelölő gyűlés tulajdonképpen két részből állón. Egy demonstratív „Megbízzuk”-ból és egy hangos „VállaIom”-ból. Nem jut eszébe ez a jelöltnek sem, szerényen, halkan megköszöni a bizalmat és ígéretet tesz a köz eddiginél is jobb szolgálatára. Pedig — valljuk be — csak terhet, s felelősséget vesznek vállukra. Az eddigiekért, s az ezután következő erőfeszítésekért is kijár nekik a választók elismerése Cegléden is. magyar tengeri, kereskedelmi flottát. A 60-as évek elejéhez képest 250 százalékkal nőtt a teljesítmény, megközelítően 300 ezer tonnát mozgattak meg, s több tízmillió forintnyi eredménnyel zárták a tavalyi évet. Tekintélyes ösz- szegű devizát hoztak a népgazdaságnak egyrészt azzal, hogy a külkereskedelem tengeri szállításainak körülbelül 20 százalékát bonyolították le, amelyekért így nem kellett fuvardíj fejében devizával fizetni más országoknak, ugyanakkor a magyar hajók nem egyszer fuvaroztak valutáért külföldi megrendelésre. Kolumbus után A magyar hajózás számára már hagyományosnak számító levantei közel-keleti rendszeres járatok után tavaly májusban új útvonalat nyitott meg a MAHART — a vöröstengeri járatot. Hajóik — elsősorban az új, 1650 tonnás típusok jönnek itt számításba, amelyek a magyar óceánjáró flotta előhírnökeiként is elkönyvelhetők — a Szuezi-csa- tomán át kifutnak a Vöröstengerre, érintik Etiópiát, Szudánt, Jement, s a végcél Aden. Ezen az útvonalon két hajó máris menetrend szerint közlekedik. A Duna (egyike az 1650 tonnásoknak) tavaly körülhajózott a Balti-tengeren. Mosi már a külkereskedelem üzleti tárgyalásain múlik, hogy legyen akár rendszeres magyar járat is a balti -vizeken. Az idén pedig már megindul a MAHART első óceáni járata is. A cél — mint egykor Kolumbusnak — eljutni Indiába. A MAHART hajói azonban csak főképp vasércért mennének — s persze magyar árut vinnének — ám ez a járat mégis aranyat érne, hiszen évenként sokezer tonna árut vásárol a magyar külkereskedelem Indiából és küldenek is oda, idegen hajókkal, drága pénzért. Ócsai István, Kossuth Gimnázium tanára Csernák Lászlóné, az OTP-fiók vezetője Zsengellér Lajos, az fmsz főkönyvelője Gaál Mihályné, a Dózsa Népe Tsz tagja Oceánjárók Tervezik nyugat-afrikai, dél-amerikai és kubai járatok megindítását is, hiszen ezekkel a földrészekkel úgyszintén egyre bővül kereskedelmi kapcsolatunk. Ezekre az útvonalakra — beleértve az indiait is —, már nagyobb hajókra lesz szükség. Várnában készítik a bolgár hajóépítők a MAHART első óceán járó hajóit, a két 5 ezer tonnás, 114 méter hosszú, 15 méter széles, 5500 tonna szállítására alkalmas hajót, amelyek 10 ezer kilométert tudnak majd megtenni kikötés nélkül. Május végére, júnuis elejére tervezik az első 5 ezer tonnás keresztelőjét. 1970-ig még három ilyen nagy hajót építenek magyar rendelésre a bolgárok, de tárgyalnak már egy 10 ezer tonnás hajó vásárlásáról is. A cél az, hogy a harmadik ötéves tervben megépüljön a MAHART óceánjáró flottája. Magyarország minden évben több millió dollárt fizetett ki eddig a külföldi hajózási vállalatoknak — mindenképp hasznos és reális elképzelés tehát, hogy a magyar áruk aí óceánokon is magyar lobog! alatt hajózzanak. r. 17 Détári István, a KGV művezetője (Gábor felvj
