Pest Megyei Hírlap, 1967. február (11. évfolyam, 27-50. szám)
1967-02-18 / 42. szám
Érettségi bizonyítvánnyal A tavalyiak A monori József Attila Gimnáziumban tavaly mintegy százötvenen érettségiztek. Sok embert foglalkoztat a kérdés: mi lett és mi lesz azokkal az érettségizett fiatalokkal, akiknek nem sikerült a továbbtanulás. Milyen lehetőségeik vannak, hol tudnak elhelyezkedni? Van-e mód arra, hogy még érettségi előtt megismerjék az elhelyezkedés lehetőségeit. Ezekre a kérdésekre kerestem választ. ★ Példának a tavalyi XV. c. osztályt vettem. Harminckilencen voltak. Huszonheten szándékoztak továbbtanulni. A többi 12 körülbelül egyenlő arányban szakmát akart tanulni vagy dolgozni („keresni”) szeretett volna. Ebből a 27 főből (a létszám 65 százaléka) mindössze négyet vettek fel. (Kettőt egyetemre, egyet tiszti iskolára, egyet főiskolára.) A többiek vagy alkalmi munkát vállaltak, vagy otthon maradtak, néhányan pedig lakatos, esztergályos, asztalos szakmát tanulnak. ★ Kérdéseket intéztem néhány tavaly érettségizett diákhoz: Hova jelentkezett és miért ? B. Károly (érettségi eredménye: 3,7): — A postához szerettem volna menni műszerésztanulónak. Tetszett ez a szakma. R. János (é: 3): — Gyöngyösre jelentkeztem szőlészborász szakra, ugyanis annak idején jött valaki az iskolától és mondta, jelentkezzünk oda. Ki gondolta volna, hogy háromszoros lesz a túljelentkezés? F. Zsuzsa (é: 4,2): A Köz- gzadasági Egyetem kémia- áruismeret szakra jelentkeztem. Szeretem a kémiát, ezt találtam legideálisabbnak. Laborba nem akartam menni. K. Éva (é: 4.7): A Kossuth Lajos Tudomány Egyetem Debrecen, földrajz-történelem szakra akartam menni. Tanár szerettem volna lenni. Ä földrajzot különösén szeretem. Írtam pályázatot is. I. Tibor (é: 3): Gyöngyösön szőlész-borász szakra jelentkeztem. Azt mondják, sokat lehet ott inni. Meg azután nem kell gyárban melózni... B. Kati (é: 4): Közgazdasági Egyetemen német—orosz szakra jelentkeztem. Szeretem a nyelveket. — Sikerült B. Károly: — Asztmás vagyak. Nem feleltem meg az egészségügyi vizsgálaton. R. János: Túljelentkezés volt. Voltak ott jobbak is, hát őket vették fel. F. Zsuzsa: Nem. Kevés volt a pontszámom. K. Éva: Sikerült, de nem történelem-földrajz, hanem földrajz-matematika szakra. I. Tibor: Nem sikerült. B. Kati: Voltak, akik sokkal többet tudtak nálam. Most mit csinálnak ? B. Károly: Semmit. Fizikai munkát nem tudok vállalni az asztmám miatt. — Más meg nincs. Levegőn sem tudok lenni. Otthon vagyok. Katonának sem visznek el. Bármilyen irodai munkát elvállalnék, de nincs. Mást meg nem tudok... A munkaközvetítő sem tud ... Várok ... R. János: Asztalosipari tanuló vagyok. Idén szabadulok. Szakma lesz a kezemben. De Gyöngyöst még egyszer megpróbálom. Hátha több szerencsém lesz. F. Zsuzsa: Egy ideig segédmunkás voltam egy fatelepen, most beírónő vagyok. K. Éva: Van egy elmaradt vizsgám, arra készülök. 1. Tibor: Segédmunkás vagyok a gyógyszertárban. Három műszakban söprögetek. Kevés a pénz is, de mit csináljak? A pénz kell... — jobb meg nincs. B. Kati: Gyors- és gépírni tanulok Pesten, esti iskolában. Nem dolgozom. ★ íme, a válaszok. Általában mindenki dolgozik valahol. A többség szakmát tanul — vagy dolgozik, ahol tud. De egyik sem elégedett. Nemcsak a munka miatt, hanem, mert mást várt az „élettől”, amikor kikerül az iskolából. Az elhelyezkedés lehetőségeiről szinte semmit sem tudtak. Ki a hibás? Ök? — Nem. Senki — azaz mindenki. Mert nemcsak arról kellene felvilágosítani a diákokat, hogy hova mehet — tanulni. Aki keresni akar, annak is tudnia kellene, hol lehet dolgozni? Nem elég az, hogy elhelyezkedni nehéz. A lehetőségek konkrétabb feltárása kell... Erre próbálunk a továbbiakban feleletet keresni. Fellegi László (Folytatjuk.) Monori-erdő: Vállalják — teljesítik Mostanában érkeznek be a járási KISZ-bizottsághoz a járás területén működő KISZ- szervezetek 1967. évi akció- programjai. A most induló „vállaljuk — teljesítjük”! sorozatban a legérdekesebbnek ígérkező tervekből mutatunk be egyet. ★ A monori-erdei fiatalok vállalásában első helyen a társadalmi munka áll. A tavaszi és őszi fásításokon, kívül részt t éretnének venni a jelenlegi tanácskirendeltség és a strand környékének rendbehozásában. Ezenkívül 120 óra társadalmi munkát vállalnak a helyi tsz-ben is. Az a tervük,' hogy a politikai oktatásban részt vesz az egész KISZ-szervezet, kéthetenként egy órában. Beszámolót terveznek a IX. pártkongresszus anyagából, a harmadik ötéves tervről és az új gazdasági mechanizmusról. Nagy jelentőségű vállalkozásnak ígérkezik a színpad építése, az önálló tánc- és színjátszó csoport létrehozása. Szeretnének együttműködni a Föld- váry tanyai fiatalokkal is. Közös szellemi vetélkedőt (május 18.), sakkbajnokságot (február 19.), két alkalommal futballmérkőzést rendeznek. A nyári időszakot kerékpártúrával teszik majd érdekessé. Munkájukhoz sok segítséget, tanácsot kapnak az iskola igazgatójától. Az erdei fiatalok — úgy érzem — megtalálták helyüket ifjúsági szervezetükben — s amit vállalnak: teljesítik! (fellegi) mohomid PEST MEGYE! HÍRLAP Kü£l LO.NK I A-DA SA IX. ÉVFOLYAM, 42. SZÁM 1967. FEBRUÁR 18., SZOMBAT Ezer gyermek jövőjéről van szó Fő ok: a szülők felelőtlensége — Mit tehet a nőtanács? Természetes, hogy a nőtanács — hasonlóan a többi tömegszervezetekhez — kiveszi részét a választási munkából. A jelölő gyűlések részvevőinek 55—60 százaléka nő volt. Nemcsak részt vettek ezeken a gyűléseken az asszonyok, de fel is szólaltak, elmondták, milyen aktuális feladatok megoldásának támogatását várják a tanácstag jelöltektől. A jelölő gyűlésekkel egyidőben a nőtanács réteggyűléseket rendez, melyeken megbeszélik a IX. pártkongresszus határozatait, s azokat a tennivalókat, melyek megoldásához számít az ország a nők segítségére. Még jó néhány hét választ el bennünket a nők nagy nemzetközi ünnepétől, a nemzetközi nőnaptól, de hogy ez a nap valóban emlékezetes legyen, az előkészítését már hetekkel előbb meg kell kezdeni. A napokban sorra kerülő községi nőtanácsi összejövetelek napirendjén szóbakerül a közeledő nagy ünnep is. Mendén, Üllőn 21-én, Nyáregyházán 17-én és Péteriben tartandó nőtanácsi összejövetelen az elvégzett munka értékelésén túl, a közeljövő feladatait, terveit is megbeszélik majd. Az országos eseményeken túl, a járási nőtanácsnak van egy speciálisan helyi programja is: a hátrányos helyzetben levő gyermekek istápolása. A napokban a járási művelődési osztály — iskolaigazgatók, és a tömegszervezetek vezetőinek részvételével — megbeszélést tartott. A hátrányos helyzetben levő gyerekek számbavétele szerepelt napirenden. Nem egészen pontosan — a járás 12 ezer tanulója közül ezer van úgynevezett hátrányos helyzetben. Megdöbbentően nagy szám! Ennél már csak az szomorúbb, hogy ezeknek a gyerekeknek a száma évről-évre nő. Mit jelent ez, hogy hátrányos helyzetben levő gyerekek? Rossz anyagi helyzetben élő, bukott, vagy nagyon gyenge Tíznapos gyakorlat népművelésből A monoriak ügyeskezű Erzsikéje A Pilisi Ruházati és Szolgáltató Ktsz monori részlegének kirakatából hosszú hónapokra eltűntek az ízléses, divatos női ruhák, változatos, élénkszínű kelmék. Egy-két hete azonban az arra haladó asszonyok, lányok örömmel vették észre, hogy megint van miért megállni egy-egy percre a portál előtt, lehet irigykedve találgatni, kié lesz ez a félig kész kis- estélyi, ki fogja viselni az itt látható ezüstszürke, divatos szivacskosztümöt? Vajon, mi volt az oka a kirakat hónapokig tartó „fiúsításának”? Nem működött volna a női részleg? Mint rövidesen kiderül, csupán az történt, hogy Bajkai Imréné, a monoriak „ügyeskezű Erzsikéje” hosszas betegség után újra elfoglalta „birodalmát’ rékvágásba minden. — Örömmel Somogyi Ilonka, aki már segéd ,s akire Bajkainé távollétében rábízták a női részleget, szerény, figyelmes tekintettel hallgatja a soron következő próbával kapcsolatos instrukciókat. Jó szakemberek, gyorsan dolgoznak, türelmesen. Szívesen tér be ide minden monori és környéki megrendelő. És ami legfőbb érdemük: elégedetten viszi haza mindenki az elkészült ruhákat, a nők pedig — egy-egy jól sikerült bálon hálásan gondolnak Erzsikére. (f. o.) Hat egyetemi hallgató végezte kötelező népművelési gyakorlatát az elmúlt napokban a monori járásban. Három Gyömrőn, három Vecsésen tanulmányozta a község kulturális életét, egészségügyi, kommunális ellátottságát, a fővárosban dolgozó bejárók életkörülményeit, a bejárásból adódó speciális problémáikat. A közgazdász-, bölcsész- és orvostanhallgatók gyakorlatát a községi művelődési otthon igazgatója irányította, s a helyi KISZ-szervezet segítette, A gyakorlat célja az, hogy az egyetemisták közelebb kerüljenek a vidéki élethez, meg- Lancrjék egy-egy község mindennapos gondjait, feladatait, mei í cet mint közgazdászoknak, orvosoknak, tanároknak majd meg kell oldaniuk. A tíznapos gyakorlaton szerzett tapasztalatokról szóló írásos beszámolót elküldték a járási tanács művelődésügyi osztályára, és életkörülményeikről, elképzeléseikről beszámoltak a megyei KISZ-bizottságon is. <d) ÜGYELETES ORVOS Gyomron dr. Túri Mária, Monoron dr. Pálfi Ferenc, Üllőn dr. Leyer Lóránt, Vecsésen dr. Nagy Lajos tart ügyeletet vasárnap. — Ügyeletes gyógyszertár Monoron a Vöröshadsereg úti, Vecsésen a János utcai. tanuló, szülei italoznak, lakáskörülményeik nem kielé- gítőek, vagy éppen elvált szülők kallódó, senkinek sem kellő gyerekei. Hogy lehet segíteni, hiszen, ha nem ifjúság elleni bűntettről van szó, a szülő joggal mondhatja, magánügye, hogy a gyereke csavarog, hogy rosz- szul tanul. Ahhoz, hogy segíteni tudjanak, meg kell keresni az okokat. Minthogy nagyrészt általános iskolai tanulókról van szó — az ok az esetek többségében a szülői felelőtlenségben található meg. Mit tehet a nőtanács? Elmehetnek a nőtanács aktívái a szülőkhöz, s elbeszélgethetnek velük. Az elmúlt évek tapasztalatai szerint a meggyőző szó néha segít. Az esetek többségében azonban goromba elutasításra találnak. De ha egy esetben is eredményt érnek el, akkor már érdemes elmenni. Súlyosabb esetben az ifjúságvédelmi bizottság segítségét kérhetik. De írásban, vagy személyesen felkereshetik az apa, az anya munkahelyét is, ahol általában semmit sem tudnak arról, hogy dolgozóik gyereke milyen körülmények között él otthon. Miért nő ezeknek a gyerekeknek a száma? Mert évről évre nő a válások száma is, mert évről évre költöznek fel a főváros tőszomszédságában levő községekbe, egy helyiségbe családostól. A tanács nem tud a felköltözőknek lakást adni, ezért ott maradnak évekre a kis kamrában. Természetes, hogy ilyen körülmények között mindennaposak a veszekedések, s a saját maguk okozta reménytelen helyzetből — felejteni — az italba „menekülnek” a szülők. Lakást nem tud adni a nőtanács, de a tömegszervezetek sem, szerető szülőket sem — de meggyőző szóval néhány esetben még időben lehet " segíteni. S ha arra gondolunk, hogy a néhány eset, néhány gyereket jelent, akkor érdemes megpróbálni. (d) Lakáshiány korában — Látod, úgy szeretnék élni mint a galambok. — Miért? — Mert egy kis dúc is elég nekik. (Pásztor Péter karikatúrája) BAJUSZ A MELLÉNYZSEBBEN zökkent vissza sj jöttem vissza, | hiszen megrendelőink számta- ^ lanszor felkerestek, vártak ^ már. Jólesett a figyelmesség. ^ a ragaszkodás. De talán leg- X jobban az a törődés, segítő- \ készség segítette elő gyógyuld- X sómat, amit a ktsz vezetősége X részéről ebben a nehéz idő- ^ szakban tapasztaltam — me-^ séli Erzsiké. Kiss Géza üzletvezető szavai ^ is megerősítik közben, amit ^ Bajkainé mond: Koltai Béla, a^ pilisi ktsz vezetője nem feled- kezik meg a monori részleg- ^ ről. Számon tartja munkatár- t; sai gondjait, problémáit, és ez J Bajkainé esetében is így tör-1 tént. ^ A héttagú kollektívában ki- ^ alakult családias légkör meg- \ teremtése elsősorban ennek a X mosolygó, szelíd szavú és X ügyeskezű asszonynak az érdé- X Mindennek a népi tánc voh az oka. Laci barátom, népi táncosa volt a Komlói Bányatröszt kultúr csoport iának. No. de milyen egy népi táncos bajusz nélkül? Csupasz orra alá ezért minden fellépésnél műbajusz került. Igen ám, egyszer tánc közben a műbajusz cserbenhagyta gazdáját, se szó, se beszéd — leesett. Ekkor határozta el magát Laci: bajuszt növeszt. Rövid időn belül valóban kivirult Laci orra alatt egy szép bajusz, amolyan leányhódító, kunkori forma. Négy éven keresztül ápolta, formálta, és sokszor bizony magam is csodáltam végtelen türelmét a bajusz gondozásában. Ezután sokáig nem találkoztunk. A minap váratlanul rámköszönt valaki. Ott állt előttem Laci, megfosztva férfidíszétől — a bajusztól. — Ne is kérdezd, elmondom — vágott kérdésem elé. — Megismerkedtem egy ve- csési kislánnyal, s mint ahogy ez lenni szokott, meglátni és megszeretni pillanat műve volt. Nem tudom még a mai napig sem, huncutságból-e, vagy próbatételként, de azt kívánta tőlem — vágjam le a bajuszt. Én ellenkeztem, ő dacosan ragaszkodott követeléséhez. Hosszú hetekig állt a harc köztünk, én álltam a sarat. Az egyik nap váratlanul telefonhoz hívtak, s a kórházból — ahol Marika ápolónőként dolgozik — az egyik kollégája közölte, hogy Marikán vakbélműtétet hajtottak végA Halmi-telepi iskola — Vecsésen Kiss Attila felvétele re, látogassam meg. Délután rohantam a kórházba, Marika túl volt a műtéten, s már mosolyogva fogadott. Búcsúzásnál váratlanul így szólt: — Laci, vágasd le a bajuszod, a kedvemért. Mondtam volna nemet? Otthon a tükör elé álltam és hosszas vívódás után csattant az olló. — Hót így történt — sóhajtott. Azután benyúlt a mellényzsebébe, nagy gonddal kibontott egy selyempapírt, szinte simogatva nézegette, bánatosan. Majd — mint édesanya, ki fiának első hajfürtjeit őrizgeti — óvatosan visszacsomagolta, és a bajusz visszakerült a Fekete József MAI MOZIMŰSOR: Ecser; Nem szoktam hazudni. Gomba: Mr. Hobbs szabadságra, megy (széles). Gyömrő: A domb. Maglód: Nem szoktam hazudni (széles). Mende; Szárnyas Fifi. Monor: Büdösvíz (széles). Nyáregyháza; A jégbalett csillaga. Péteri: A párizsi Notre Dame. Pilis: Díszmagyar. Tápiósáp: A tökéletes bűntény. Tápiósüly; A negyvenegyedik. Úri; Nyugodj meg, kedves Üllő: Hajsza a gyémántokért (széles). Vasad: Gyilkos halála. Vecsés; Tom Jones (széles).
