Pest Megyei Hírlap, 1967. február (11. évfolyam, 27-50. szám)

1967-02-02 / 28. szám

PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA i • I f* ceglédi JÁRÁS ES CEO XX. ÉVFOLYAM, 28. SZÁM 1967. FEBRUÁR 2., CSÜTÖRTÖK Febryar a közgyűlések hónapja Cegléden Készen a zárszámadásra Jó munkáért kitüntetések DEFEKTET KAPOTT EXPEDÍCIÓ Lopásért, tiltott határátlépésért ítélte el őket a bíróság KÖTÖZŐRAFIA, KERTI MAGOK Igaz, hogy még csak a tél közepén vagyunk, de a nö­vényvédőszerek boltjában már egymásnak adják a ki­lincset az érdeklődők: kapha­tó-e már kertimag és milyen növényvédőszerek állnak ren­delkezésre a kiskertek tulaj­donosainak. A bolt vezetője így nyilatkozott: — A növényvédőszereket időben igényeltük, s a nagyke­reskedelmi vállalat ígérete szerint február 15-ig meg is kapjuk. — Kertimagvakból már bő választék áll rendelkezésre. Tízdekás és félkilós csomagok­ban árusítjuk a magvakat. Az eddig hiányolt borsómagból is minden igényt ki tudunk elé­gíteni. A különböző zöldség­magok körül most még zökke­nők mutatkoznak, de ennek a hónapnak a végén nagyobb mennyiség érkezik ebből is. — A szőlősgazdák azonban már most beszerezhetik a ra­fiát, gyümölcsszedő kosárból is nagy a választék és nem lesz hiánycikk a zsák sem, máris nagy mennyiség áll a vásárlók rendelkezésére. A Moszkvicsok és Skodák nagyobb része — általában a C-s rendszámú személygép­kocsik — garázsukban vár­ják a tavaszt. Gazdáik kímé­lik őket, s az utak nem min­dig alkalmasak az autózásra. Cegléden több száz autó- tulajdonos van, és közülük száznyolcvanán az autóklub tagjai. Mindannyian jól is­merik egymást, talán még azt is tudják, kinek hogy vi­selkedik a kocsija, hogy mű­ködik a motorja, mikor milyen kisebb-nagyobb javí­tása volt. Az autóklub vezetői az el­múlt év eseményeit összege­zik, s holnap közgyűlésen számolnak be a klubtagok­nak. A legjelentősebb ese­mények között szerepel a műszaki szolgálat megjele­nése, a szerelőkocsik két látogatása. A „sárga angya­loknak” becézett műhelyko­csikat nagy örömmel fogad­ták az autótulajdonosok, hi­szen az autólámpák beállítá­sát és még egy sereg mun­kát díjmentesen végeznek el. Klubestet is tartottak amelyen „Franciaország au­tós szemmel” című előadás hangzott el. Decemberben Gyakorlattal rendelkező esztergályos szakmunkásokat FELVESZÜNK Jelentkezni lehet: CEGLÉD, ÉVIG 3. SZ. GYÁRA Külsőtörteli út 12. sz. ; A termelőszövetkezetek ve­zetőit és tagságát két közeli esemény foglalkoztatja ezek­ben a napokban. A város tsz- i eiben a hét végén megkezdőd- I nek a zárszámadó közgyűlé- * sek. Elsőnek a ceglédi közös gazdaságok sorában a Vö­rös Csillag Tsz ünnepélyes többen közös bécsi túrán vettek részt. Tavaly öt sátrat vásároltak a klub pénzéből. Ezeket a kiránduló autósok vehetik kölcsön. Csomagtartó rácso­kat is szeretnének még be­szerezni. De ezek csak a ki­sebb próbálkozások. Most merészebb terv valóraváltá- sával próbálkoznak. Nemrég megnézték a kecs­keméti klub tagjainak épülő balatoni üdülőjét. A hol­napi megbeszélésen ez is szóba kerül: a nagykőrösi klub tagjaival közösen meg­építsék-e a negyvenszobásra tervezett szálloda típusú üdülőt ők is a Balaton part­ján. A résztvevők egy szoba, konyhás, mellékhelyiséges lakrészt kapnának benne, előzetes számítások szerint, mintegy 50 ezer forintért. Elkészült az idei év prog­Ne tessék mosolyogni a rö­vid kis tudósítás címén. Nem elírás, nem sajtó-baki és nem i én találtam ki. A téma ott kínálta magát a KGV Dózsa Művelődési Háza előtt, a vá­ros egyik forgalmas útvonalán. Munkába menet vagy heten olvastuk örvendezve a meg­hívót: „Hagyományos férjhezme- nendők Dorottya bálja” — lé­szen ekkor meg ekkor, itt meg itt. A vendégeket sok szeretettel várja a rendezőség. közgyűlésére kerül sor, a Kossuth Művelődési Ház­ban. Február 4-én tartja gyűlését a Táncsics Tsz is. A Lenin Tsz tagsága 7-én értékeli az elmúlt gazdasági év eredményeit. Az Alkotmány és a Dózsa Népe tsz-ben is a közeli napokban kerül sor a nagy eseményre, ramja is. Még ebben a hó­napban autósbált tartanak a Kossuth Étteremben. Erre az alkalomra ötletes, tréfás KKESZ-táblákkal díszítik fel az éttermet. Márciusban a kőszegi nem­zetközi autóstalálkozóra men­nek, áprilisban a már ha­gyományossá vált ügyességi versenyre kerül sor. Az idén országszerte egységes követelmények szerint bo­nyolítják le a versenyt, s a legjobb résztvevők tovább folytathatják a vetélkedést a megyei és az országos ügyes­ségi versenyen is. Jugoszláviai nyári túra, mecseki kirán­dulás, szegedi hétvége sze­repel még az idei program­ban. Az autóklub tagjainak hol­napi összejövetele vezetőség- és küldöttválasztó közgyűlés lesz. Itt ismertetik a további célkitűzéseket és a módosí­tott alapszabályt. Megválaszt­ják a kibővített vezetőség tagjait és az országos köz­gyűlésre utazó két küldöttet. (t-i) Hallottam már farsangi bál­ról, kőszegi autósbálról, fü­redi Anna-bálról, voltam egyetemi gólyabálon, ceglédi Piroska-bálon, badacsonyi szüreti bálon. De „hagyomá­nyos férjhezmenendők bál­ján”, ami nem lehet más, mint többszörösen sikerrel el­vált asszonyok farsangi mula­tozása „Dorottya-módra” —, ilyenen még soha! Persze, „csak” helyes fogalmazás kér­dése az egész... (—es) A Kossuth Termelőszövetkezet tagjai február 18-án tartják a zárszámadást. Hasonló ünnepélyességgel rendezik meg a tsz-ek kül­döttválasztó közgyűléseit is. A termelőszövetkezeti mozga­lomban ez az első alkalom, hogy országos kongresszusra kerül sor. A termelőszövetkezetek küldöttei a megyei érte­kezleten vesznek részt, s az ott választott jélöltek képviselik majd az április­ban sorra kerülő országos kongresszuson a közös gazdaságokat. A jelölő gyűléseket használ­ják fel a kongresszus tisztele­tére rendezett munkaverseny legjobb részvevőinek kitünte­tésére is. Többen „kiváló ter­melőszövetkezeti tag" jel­vényt kapnak, másokat mi­niszteri elismerő oklevéllel jutalmaznak. A jó munka el- j ismeréséül megyei okleveleket is átnyújtanak az eredményes munkáért. Nyársapátiak az Erkel Színházban A községi művelődési ottho­nokban a téli estéken több az esemény, a tanulásra, szórako­zásra alkalmas közös program. A nyársapáti kultúrotthon nemcsak a község kulturális eseményeinek a szervezője. Legutóbb — január egyik vasárnapján — Budapestre utaztak a nyársapáti színház­kedvelők, és az Erkel Szín­házban megnézték a János vi­téz előadását. A nyolcvan tagú csoportban tsz-tagok, az álla­mi gazdaság dolgozói és az is­kolások szülei látogattak ezen a vasárnapon a fővárosba. Ebben a hónapban pesti művészek „adják vissza” a lá­togatást. Magyar nóta énekesek Ma február másodika van, a régi magyar naptár gyertya­szentelő napja. A parasztre­gulák szerint jeles nap. Szám­talan népi hiedelem és meg­figyeléseken alapuló meteoro­lógiai mese fűződik hozzá. A százesztendős kalendáriumban tavasz-kezdő ünnepként szere­pel, eredete a görög monda­világba nyúlik vissza. Nép­rajztudósaink megállapították, hogy a „kereszténység a ma­ga képére igyekezett átformál­ni ezt az ünnepet. A lobogó gyertyák világával köszöntöt­ték a fényt, amely végülis le­győzi a téli éjszakák sötétjét”. Gyerekkorom álomszép emlé­ke az a szertartás, amelyet Cegléden is láttam: a szabad tűzhelyek kioltott lángját a kemencék előtti padkán vagy a kaminokban még a kálvi­nisták is a szentelt gyertyák lángjával élesztették újra ezen a napon. Apropó ... gyertyák. A századforduló első évei­ben városunkban még két hi­vatásos szappanfőző és gyer­tyaöntő iparos működött, ök még ismerték a gyertyakészí­tés kétféle módját: a gyertya­mártást és a gyertyaöntést. Néhány nappal ezelőtt egy ízléses, modem lakásban jár­tam. A háziasszony első szem­B. Szabó Jenő, 20 éves ceg­lédi fiatalember már két al­kalommal állt a bíróság előtt, mert meglopta a közös tulaj­dont. Sárik István 23 éves ceg- i lédi tsz-tag is kétszer volt ■ büntetve lopás miatt. B. Sza­bó konzervgyári munkahe­lyéről önkényesen kilépett, Sárikot pedig a tsz akarta ki­zárni tagjai sorából, tűrhetet­len magatartása miatt. Ügy érezték, nincs keres­nivalójuk Cegléden. Jugo- sz'ávia felé alcartak kiszökni az országból. Ehhez azonban mindössze tíz forintjuk volt. Elhatározták, hogy lopással segítenek magukon, pénzt és járművet szereznek. Sárik alaposan előkészítet- ] te az „expedíciót”. Magához vette Magyarország autótér- ' képét és egy pár gumikesz­tyűvel B. Szabó is „beszállt” a buliba. Ügy tudták ugyanis, | ha kesztyűs kézzel „dolgoz- j nak”, nehezebb lesz a nyomo­zás. Első pénzszerzési lehető­ségként a tsz-ből lopható lu­cernamag kínálkozott. Ebből szereztek kétszáztíz forintot. i Ez az összeg azonban még. kevésnek ígérkezett a szökés­hez. Terveik végrehajtását Cse­lélődésemre, amelynek során a lakásban számtalan díszgyer­tyát találtam, felvilágosításul ilyesféléké; mondott: a gyer­tyát a mú.tban világítási esz­közként használták, ma legin­kább csak dísz, legfeljebb szükség-vi.ágító eszköz. Elme­sélte, hogy a gyertyát a kö­zépkorban a fejedelmi udva­rokban használták, s csak a ti­zenötödik századtól kezdve terjedt el a faggyúgyer.tya ál­talánosan. A stearinJgyertya csak á tizenkilencedik század­tól kezdve ismeretes. A gyer­tya használata a múlt század végétől kezdve csökkent, mert használatát előbb a városok­ban, később á falvakban és a tanyákon is a petróleumvilágí­tás váltotta fel. De napjainkban a gyertya új feltámadását tapasztaljuk. Pár évvel ezelőtt valaki újra fel­fedezte a már-már elfeledett gyertyát. E törékeny asszony tíz-ti- zenkét gyertyát mutatott a lakásban. Korong alakút la­pos cseréptányéron, ezüst karcsú foglalatban vékony fe­hér gyertyaszálat. Gömbölyűt körte alakit, csavarosat, töm­zsit és óriást. Némelyiket ő saját maga öntötte. Ajakruzs- zsal festette meg vaskos tes­tét az egyiknek, feketekávé möben folytatták. Az egyik dűlőúton magányos motor- kerékpárt vettek észre. Nyom­ban rápattantak, de útjukat rövidesen motorhiba miatt befejezték. Felkerestek egy nyolcvan éves egyedül élő asszonyt, aki­nél B. Szabó rendőr főhad­nagyként, Sárik István rendőr főtörzsőrmesterként mutatko­zott be. Kijelentették hogy házkutatást tartanak, mert a néni „lopott holmit rejteget a tanyában”. Végül 180 fo­rintot vettek magukhoz. Az idős asszony kérte, mu­lassák fel a házkutatási' pa­rancsot. Ekkor B. Szabó elő­vette az őt rendőri felügyelet alá helyező határozatot, amit az idős néni szemüveg nélkül nem tudott elolvasni. Az így szerzett pénzen a jugoszláv határ közelébe akartak utazni, de csak Hant­házáig juthattak. A vasútál­lomásnál ugyanis a rendőrjár­őr letartóztatta őket. A bíróság a két visszaeső bűnöst — a lopásokért és a tiltott határátlépésre való ké­szülődés miatt — nem jog­erősen ítélte el — B. Szabó Jenőt négy évi, Sárik Istvánt öt évi börtönre. (—esi) barnájával a másikét. Ková­csolt vas tartóba helyezte a harmadikat, a negyediket fe­nyőágak és tobozok közé. Bátortalanul kérdezem, hogy mi célt szolgál e sok gyertya? — No, nem használjuk vilá­gításra őket! Legfeljebb né­ha-néha gyújtok meg egyet. Szeretem a színes hangulatos­ságot. A fénynek zenéje van, csöndje, romantikája. Néha még a lelki egyensúlyunk is összefügg a világítással. Csak későbbi beszélgetésünk során tudtam meg, hogy e ma­gyarázatában a boldog otthon titkának nagy kutatójától, a ceglédi Nádai Páltól idézett. — Ma a gyertya, a fénnyel való játék, már egy magasabb- rendű lakáskultúrát szolgál. A fénynek ma is vannak szerel­mesei. Kioltja a villanyt és meg­gyújt egy lángot. A nyugtalan szövétnek illata betölti a fél­homályt. Sárga fénye az asz­talra hull, amelyen töltésre várnak a kávéscsészék. Lobog a láng. A fényforrás életre kelti a szoba lelkét, megváltoztatja, harmonikusab- bá varázsolja a plasztikáját. Hallgatva nézzük a lángot. A lángot, amely legyőzi a té­li sötétséget. Szomorú István (cs—i) KÉSZÜL A BÁBSZAKKÖR Az úttörők kulturális seregszemléjére készül a Kossuth Művelődési Ház bábszakköre Cegléden. Tagjai szinte csupa általános iskolások, vezetőjük Farkas József és Ga- ramvölgyi Katalin tanár. Foto: Gábor Bál, ügyességi verseny, üdülő — autósoknak Úticél: a tengerpart Hagyományos férjhezmenendőknek: Dorottya-bál! Dinnyét sütöttünk műsorát hallgathatja a műve­lődési otthon közönsége. Azzal kezdem, hogy konzervatív gyomrú egyén va­gyok, amit eléggé restellek. Szere­tem az egyszerű, derék ételeket, és ha az önki-be be­suhanok, hogy va­csorát vegyek kis háztartásom szá­mára. Habozás nélkül a húsos­polcok felé tartok. A mélyhűtött áruk eddig hide­gen hagytak. És mostanában mo­toszkálni' kezdett bennem a lelki­ismeret. Hát csak én ne? Elszánt mozdulattal emel­tem ki egy félkilós csomagot a mély­hűtött pultból. A gyerekek halk örömsikollyal fo­gadták a megle­petést: — Mélyen hű­tött sárgadinnye! — Azonnal meg- esszük! Megmagyaráz­tam, hogy a dolog nem olyan egy­szerű, egy kicsit várni kell. Férjem azonban rögtön letört egy kis üvegszerű darab­kát és a szájába tette, majd fanya­lodott képpel ki­jelentette: Na­gyon hideg, nem érezni az ízét. — Na látod. — mondtam fölénye­sen. Ezt egy dara­big tartani kell a meleg szobában, míg fel nem en­ged. Nem adok neki egy fél órát, s olyan lesz ez mint az égi man­na! Körülültük a dobozkát és vár­tunk. Nemsokára az olvadás örven­detes jelei kezd­tek mutatkozni. Ha azonban egy szeletkét kiszakí­tottunk a masz- szából, szinte érez­tük a gleccserek jeges fuvallatát. Majd feltettük a kályha tetejére. Egy újabb bonco­lás kiderítette, hogy a lágy és lan­gyos réteg alatt még mindig az északi-sarki hóme­zők klímája ural­kodik. Forró vi­zet neki! — örül­tünk az újabb öt­letnek. Leszűrtük, kinyomkodtuk, a dolog egyre izgal­masabb lett. A gő­zölgő valami bel­sejében hidegen, gúnyosan csillo­gott a jég. Tom­pán meredtünk egymásra. De csakhamar újabb ötlettel örvendez­tettük meg ma­gunkat: Be a sü­tőbe! Negyed óra múl­va ínycsiklandozó szag — bocsánat: illat — terjengett a konyhában. Amikor az első darabkát kiemel­tük a sárga tócsá­ból. nem néztünk egymásra. Dinnye­íze határozottan nem volt nékie, — de azért egé­szen jó volt. Pom­pás étvággyal fo­gyasztottuk el, hi­szen olyan régen ettünk — sült tö­köt. (csat—) GYERTYÁK FÉNYÉNÉL

Next

/
Oldalképek
Tartalom