Pest Megyei Hírlap, 1967. február (11. évfolyam, 27-50. szám)

1967-02-17 / 41. szám

1967. FEBRUÁR 17., PÉNTEK ™f/6WflP 5 Legjobbak a szakmájukban Ma kezdődik Nagykörösön az ipari tanulók versenyének megyei elődöntője A „Szakma kiváló tanulója” mozgalom még csak ötéves, de Pest megyében már kilenc­éves hagyománya van a szak­munkástanulók versenyé­nek. Évente több százan kerül­tek a megyei döntőkbe. A szakmunkástanuló intéze­tekben szakmák szerint rend­szeresen megrendezik az osz­tályok közötti versenyt, s a te­rületi versenyen is valameny- nyi tanuló indul. Az osztályo­zás a zsűri ítélete alapján tör­ténik, ugyanis a területi ver­seny eredménye kerül a bizo­nyítványokba. A területi döntőről csak Villanófény Tartalékok - csatasorban Az egy-egy termékre jutó normaitiók csökkentése, a mű­veleti percek— vagy órák — rövidítése fontos feladat, s je­lentős szerepet játszik abban, hogy a termékre jutó költsé­gek előnyösen vagy kedvezőt­lenül alakulnak-e? A norma­karbantartás lényeges teendő, de- csak a feladat egyik ré­sze. A másik rész legalább ennyire fontos: kihasználni a tartalékokat, feltárni a rejtett forrásokat, a műszakilag jobb megoldások nyújtotta lehe­tőségeket. Gödöllőn, az áram- mérőgyárban bőségesen ta­lálni példát arra, hogyan le­het és kell hasznosítani e tar­talékokat. Találomra választva a pél­dákat: Farkas György techni­kus eljárása, a forgódobos eziistözés megoldása 8000 nor­maóra megtakarítását tette le­hetővé; Guba Béla mérnök a lamella válogatást feleslegessé tévő, ún. áteső szerszámok ki­dolgozásával 27 ezer normaórát rótt a gyári megtakarítások listájára; kétezer normaórá­val kevesebb kell ma már a kapocstestek kidolgozásához, a villamos felhúzású kapcsoló­órák áttételtartójának meg­munkálása ugyancsak ennyivel rövidült. Az említett példák külön ér­dekessége, hogy a normaóra-; megtakarítás ellenére, az al­katrészek minősége jelentő­sen javult, tehát szó sincs ar­ról, hogy rövidebb műveleti időkkel ugyan, de — rosszabb minőségű alkatrész kerülne le a gépekről. A jobb minőség, s ugyanakkor a normaidők csökkentése tehát — a példák igazolják — nem boszorkány­ság. Mód van rá, csak ép­pen keresni, kutatni keU, nem beletörődve a meglévőbe, nem a könnyebb megoldást vá­lasztva. Valahogy úgy, aho­gyan Gödöllőn az említettek, s a hozzájuk hasonlók, mint például Németh József, Csa­ba Gyula és mások tették, te­szik ezt. (m) utolsó éves tanulók jutnak be a megyei elődöntőbe: közü­lük is a legjobbak. A megye legjobbjai közül pedig az első három indul az országos ver­senyen,. A Pest megyei elődöntőt február 17—18-án rende- ' zik Nagykőrösön, 13 szakmából. A fodrász szakmát képviseli leg­több tanuló: húsz fiatal. Töb­bek között 19 autószerelő, 16 villanyszerelő, 16 esztergályos, 12 géplakatos versenyez, ösz- szesen 139 tanuló kíséreli meg a továbbjutást az országos döntőbe. Ma délben tartják a meg­nyitót a művelődési házban, s délután lesznek az írásbeli vizsgák. Szombaton kerül sor a gyakorlati versenyre. Ez nyilvános, az érdeklődő fiata­lokat szívesen látják, felvilá­gosítást is örömmel adnak. Szombaton délután három órakor bemutatót tartanak a művelődési házban a fodrász­tanulók versenymunkáiból. A kétnapos versenyt este iparos­bállal zárják. A megyei KISZ-bizottság tavaly létesített vörös vándorzászlaját — első ízben a szentendrei 227-es iparitanuló-intézet nyerte — a legjobban szereplő in­tézet kapja meg. A vizsgadarabokból kiállítást nyitnak áprilisban. Az orszá­gos versenyen mindazok, akik teljesítményükkel elérték a szakmunkás tudásának szín­vonalát, megkapják a szak­munkás-bizonyítványt — négy hónappal korábban, mint egyébként. Budaörs, Százhalombatta, Vác, Érd... Tizenegymilliárd forint a vidéki ipari beruházásokra A népgazdaság évek óta nagy erőfeszítéseket tesz a vi­dék iparának fejlesztésére. Vidéken jelenleg körülbelül száznyolcvanezerrel többen dolgoznak az iparban, mint 1960-ban, s a fővárosban dol­gozók aránya az összes ipari foglalkoztatottak közül — ugyancsak 1960-óta 44,6-ről negyvenegy százalékra csök­kent. Szabolcsban ötven, So­mogy megyében negyven szá­zalékkal többen dolgoznak gyárakban, mint hat évvel ez­előtt. Az Országos Tervhivatalban elmondották, hogy a harmadik ötéves terv időszakában a vi­dék tovább iparosodik, s 1970-ben a jelenlegi 59 száza­lék helyett az ország ipari dol­gozóinak már hatvanegy-hat- vankét százalékát foglalkoz­tatják vidéken. Az értékhatár feletti, vagyis a nagyobb ipari beruházásokra a harmadik öt­éves terv időszakában tizen­egymilliárd forintot költenek vidéken, öt év alatt mintegy 80 új üzem épül a fővároson kívül. Már az idén egész sor új üzemet adnak át. Budaörsön és Szajolon probán-bután gáztelep; Hódmezővásárhelyen egész­ségügyi porcelángyár; Moson­magyaróváron paradicsomsű­rítő üzem; Székesfehérvárott és Baján új hűtőház kezdi meg működését. Ugyancsak az idén átadják a karcagi, a szerencsi, a kisteleki és a nagylétai ke­nyérgyárat. 1968 és 70 között Salgótar­jánba, Szekszárdra, Nagyka­nizsára, Békéscsabára és Szentesre új gépipari üzemet telepítenek, vegyiiizem létesül Szege­den, Debrecenben és Százhalombattán. Sok női dolgozónak jelent munkalehetőséget a Balassa­gyarmaton, Lentiben és Nyír­egyházán épülő könnyűipari üzem. Nagy jelentőségű a Debrecenben, Győrött és Mis­kolcon a következő egy-két évben épülő házgyár. Székes- fehérvár, Szeged és Miskolc tejüzemet kap,-1 • kenyérgyár kezdi mpg működését Vácott, Vasvá­ron, Mosonmagyaróváron, Siklóson, Nagyatádon, Gyulán, Nyíregyházán, Érden, Keszthelyen, Sátor­aljaújhelyen, Egerben, Mezőtúron, Baján és Haj­dúszoboszlón. Az új üzemek építésével egyidőben gondoskodnak a já­rulékos beruházásokról. A he­lyi közlekedés javításáról. Kommunális célokra vidéken a harmadik ötéves tervben több mint hárommilliárd fo­rintot költenek. TUJ mainap 1967. február 17., péntek, Dónát napja. A nap kél: 6.47, nyugszik: 17.10 órakor. A hold nyugszik 0.34, kél: 9.51 órakor. VAR HATÓ IftÖJÁRÁl Nyugat felől lassú felhősö­dé«, valószínűleg még csapa­dék nélkül. Többfelé párásság, köd. Mérsékelt, időnként meg­élénkülő délkeleti, déli szél. A legmagasabb nappali hőmér­séklet mínusz 1—plusz négy fok között. Az elemi népiskola kialakítója Ja­— Negyven kisiparosnak adtak iparengedélyt Tökölön négy év alatt. — Űj vezetőségi tagokat választanak szombaton dél­után Tápióságon, ahol a Tá- piósüly és Vidéke Körzeti Fmsz tartja újabb taggyűlé­sét. — Néhány speciális új gé­pet állítanak munkába az idén a Ceglédi Cipőipari Vállalatnál: kéttűs tűző, dró­tos orrfoglaló és talpbélés- kapcsozó gépet. A legkisebb választópolgár 110 EVE, 1827. február 17-én halt meg haun Heinrich Pestalozzi svájci pedagógus, minden idők egyik legkiválóbb nevelésügyi úttörő­je. Jogi és teológiai tanulmá­nyok után, Rousseau hatására lett pedagógus. Szegény gyer­mekek számára 1774-ben léte­sített első nevelőintézetét csak hat évig tudta fenntartani. Írói művekkel szállt síkra népneve­lési eszméinek diadalrajuttatásá- ert, s mint politikai író, az el­nyomott népek szószólója volt. Teljes rokonszenwel fordult a francia forradalom felé, s ezért a fiatal francia köztársaság díszpolgárává emelte. 1790-ben hadiárvák részére alapított in­tézete európai hírnévre tett szert. Mindenünnen sereglettek hozzá a fiatal pedagógusok és a kor sok szellemi vezéralakja látogatta meg. Később Yverdon- ban tanítóképzővel egybekap­csolt nevelőintézetében kialakí­totta az elemi népiskola típusát, amelyet azután világszerte átvet­tek és az — kevés változtatással — mindmáig az uralkodó alap­fokú oktatási rendszer. Peda­gógiájának kiindulópontja a közösségi munkára nevelés. Cé­lúi tűzte ki, hogy az alsóbb nép­rétegek gyermekei is szaba­don kibontakoztathassák képes­ségeiket, a művelődés lehetősé­ge senki elöl se legyen elzárva. Bár iskolaszervezőt és nevelés­bölcseleti munkássága óta sok­ban változtak a közoktatás in­tézményei, a népnevelésben még ma is vezető gondolatoknak is­merik el Pestalozzi alapvető esz­méit. — Éj gyár építése fejező­dik be augusztusban Nagy­kőrösön, az Irodagéptechn i - kai Vállalat új üzemében kezdődik el a munka. — 1970-ig közel 25 kilomé­ter utat újítanak fel ötmil­lió 727 ezer forint költséggel a manori járásban. — Idén befejeződik a du­nakeszi üzletház építése. — összesen 24 530-an lá­togatták meg tavaly a ceglédi Kossuth Múzeum különböző kiállításait. — A Tápiószentmárton és Vidéke Körzeti Földműves­szövetkezet gépkocsiparkja számára 136 ezer forintért garázsokat épít — A XVII. növényvédelmi tudományos napokat február 20—24 között a Technika Há­zában rendezi a Magyar Ag­rártudományi Egyesület Egyidejűleg az Agrotröszt növényvédelmi kiállítást is rendez. — Szerdán este Tápiósze- csőn, az Egyetértés Tsz-ben egy felügyelet nélkül hagyott fűrészporos dobkályhától meggyulladt és leégett két üvegház. A tüzet a tápiósze- csői, tápiósági és nagykátai önkéntesek oltották el. Az anyagi kár 18 ezer forint. — 15 év alatt 1108 lakás épült Gödöllőn állami és ma­gánerőből. — Befejeződött a tápió- bicskei művelődési otthon 13 500 forintos renoválása. „Balesetmentes közlekedésért" A KPM autófelügyelet tájékoz­tatja a vállalatok gépkocsielőadóit, minden hivatásos gépjárműveze- tőt, hogy a rendőrség közlekedési osztályai a „Balesetmentes közle­kedésért” elnevezésű plakett el­nyerésére ezentúl nem adnak ki igazolásokat. A „Balesetmenes közlekedést’" plakett kitüntetés adományozásá­val kapcsolatosan rövidesen meg­jelenik a közlekedés- és posta­ügyi miniszter új utasítása, amely részletesen ismerteti a plakett adományozás feltételeit és módo­zatait. — Melyiket választod kislá­nyom? — Azt a csokisat. (Pásztor Péter karikatúrája) A kisfiáért ment DRÁMA NAGYKŐRÖSÖN Szomorú dráma játszódott le szerdán Nagykőrös külterüle­tén. Az ember beleborzong, amikor leírja a tényeket. Szüle Sándor 27 éves nagy­kőrösi segédmunkás 1965. októ­ber 30-án kötött házasságot. 1967. február 7-én megszületett kisfiúk, Sándor. v, 1967. február 15-én Szüle § Sándor összepakolta egy ko- | sárba a kisfia holmiját. Pólyát, S pelenkát, sapkát — kellékeit a nagy eseménynek, az újszülött § hazahozatalára. Délelőtt lid­'s; romnegyed 11 körül felült ke­I ----------------------­S író nő az utcán A férfi nem akart már találkozni — .................. Klárival. — Jánoskám, még egyszer — kö- nyörgött a nő a telefonban. — Így nem válhatunk el. Búcsúzni csak nagyon szépen szabad és a hangja könnyes volt — Jó — szólt a férfi. — Igen, ott, ott, pontosan ötkor. Klári szép akart lenni. Otthagyta a hivatalt, migrénje van, mondta, és el­rohant a fodrászhoz, amikor kész volt, rendbehozatta az arcát is. Hazarohant, átöltözött és .fejébe nyomta azt a kis vadászkalapját, amelyet János valaha nagyon szeretett. És amelyre azt mond­ta, hogy ebben olyan csibészesen ked­ves a pofikája. Megint elkövette a műhibát, megint 6 érkezett előbb. Istenkém, sóhajtott, ez a gazember teljesen tönkretett, már késni sincs erőm. A férfi pontosan öt­kor érkezett. — Nézd — kezdte volna, de jött a kiszolgálónő és két feketét rendelt. — Két gint is kérünk — rebegte Klári és bocsánatkérően nézett Jánosra a merészségéért. —- Nézd, Klárikám — folytatta Já­nos, amikor egyedül maradtak. — Mi már mindent elmondtunk egymásnak, amit akartunk és tudtunk. Ez a szere­lem, valljuk be, elmúlt, sajnos, házas­sággá fajult. És én szeretem Erzsit, a feleségemet. Kérlek, ne nézz így rám. Igen, téged is szerettelek. Aranyos vagy és kedves. Életem legszebb színe vol­tál. De értsd meg, nem tudok tovább kettős játékot űzni. Veled randizni, a tosztpénzt hazaadni és a kislányomtól istánként azt kérdezni, mikor volt a Irójai háború és miért van beírva az Hlenőrzőjébe már megint az a marha­lig. Könyörgöm, légy tekintettel rám b. Hónapok alatt fáradtabbá váltam mindenkinél. Már remegve ébredek, ma megint meg kell másznom a Himaláját Lelkemben háború dúl, az én lelkem már régen maga Karthágó, amely földig van pusztítva. Idegileg kivagyok, ma­rékszámra szedem az andaxint. Egysze­rűen nem bírom tovább a bújkálást A nő arniS a férfi beszélt, egy szót--------- sem szólt. Hagyta, mondja el ö sszes gondolatát és addig ő is gondol­kodott. „Én még tudnék neked sok mindent mondani. Reggel, délben, este azt, hogy drágám. Nálam, Jánoskám, nem múlt el a szerelem. Nálam a házasság nem elfajulás, de a legszebb álom. Szereted a feleségedet? Érdekes, én is. És nagyon sajnálom. Mit szenvedhetett tőled. Nem tudom néked megmagya­rázni, hogyan fér a szivembe melletted Erzsi is, tény, hogy ő is ott lakik, sze­retem őt. Ö szenved a legtöbbet, és nem is harcol érted. Nemes lélek. És mi? Himalája, Karthágó! Az én szívem az égő Róma. És ebben mindannyian el­pusztulunk ...” — Biztos megértesz, hiszen te intelli­gens ember vagy, Klárikám. És kérlek, ne haragudj rám, bocsáss meg nekem. „Megbocsátok, mi mást tehetnék?” — fűzte tovább gondolatban a beszél­getést Klári, de hangosan csak ennyit mondott: — Hát akkor szervusz, igyunk. A férfi idegesen az órájára nézett. — Szervusz — mondta János is. — Ma Erzsi inspekciós, sietek haza a kis­lányhoz. Elbúcsúztak P°ntosan olyan sza­------------------------- vakkal és mozdula­tokkal, mintha másnap is találkozná­nak. r ékpárjára, s megindult a nagykőrösi kórház irányába. Taposta a pedált, félkézzel fogta a kormányt. A másik ke­zében a kosarat tartotta. Tíz óra 50 perckor — ezt állapí­totta meg később a rendőrség — megingott félkézzel vezetett gépén és nekivágódott egy szembejövő pótkocsis teher­autónak. Szüle Sándor már nem ért be a kórházba. A mentőautó­ban meghalt. A vizsgálat folyamatban van. | A rádió és a televízió mai műsora Klári semmit sem hitt az egészből. Nem tudta, hogyan történt, de lábai a gyógyszertár felé vitték, ahol Erzsi dolgozott. Először úgy gondolta, be­megy és kér tőle egy karilt. Vajon mi­lyen hangja van? Hogyan beszél? Meg­tehette volna, Erzsi nem ismerte őt, ő már többször is látta Jánossal együtt, bár ezt sohasem említette a férfinak. Az ajtóban bátorsága elszállt, nem ment be. Megállt a nagy üvegfal előtt és be­bámult. Odabent sokan várták az or­vosságot, nézte a nőt, Erzsi fehér kö­penyben is csinos volt, elegáns. Min­denesetre mozgása kecses, arca bájos és jóságos. Klári állt, nézett, nem vette észre, hogy kint már hűvösödik, csak Erzsit nézte, mozgását, beszédét, munkáját. Tulajdonképpen semmit sem gondolt, csak érzett. Fájdalmat, szégyent, sajná­latot. Azt sem tudta pontosan, kit saj­nál, magát, vagy Erzsit. Aztán azt vet­te észre, hogy nézi az asszonyt és sír. Beszélgetni lenne jó vele, elmondani néki mindent, akkor talán megköny- nyebbülne, gondolta. Erzsi már régeb­ben észrevette a bámuló nőt, addig nem sokat hederített rá. De amikor sírni látta, feléje’indult. Aztán félúton meg­állt, mert a vadászkalapos síró nő el­szaladt. Este otthon elmondta az esetet János­nak. — Vadászkalapban? — kérdezte a férfi. Az asszony részletesebben leírta----------------------- a síró nő arcát, kosz­tümje színét. Akkor a férfi azt mondta: — Édes, Erzsikém, annyi idegbeteg futóbolond szaladgál ebben a városban. Még egy gyógyszerésznek sem kell mindegyikkel törődnie. Aztán lefeküdtek, mert az asszony fáradt volt. Suha Andor KOSSUTH RADIO 8.00: Balettzene. 9.00: Toldi sze- S reime — II. rész. Arany János el- S beszélő költeményének rádióvál- S tozata. 9.55: Hanglemez MK. 10.10: S Az óvodások műsora. 10.30: Édes S anyanyelvűnk. 10.35: Verbunkosok, ^ katonadalok. 11.00: Iskolarádió. 11.30: Paganini. Részletek Lehár S —Kulinyi operettjéből. 12.15: Tánc- S zenei koktél. 13.03: Csináld meg n magad! A gazdaságpolitikai rovat ^műsora. 13.08: Verdi operáiból. ^ 14.20: Kóruspódium. A Kanizsai ^ Dorottya Gimnázium énekkara S énekel. 14.30: A Gyermekrádió S műsora napköziseknek. 15.15: Uze- s netek. A mikrofon előtt: Solymosi ^ János. 15.55: Falusi délután Far- fcsangi komédiák. 17.15: Üj Zenei S Üjság. 18.00: Hozzon egy dalt Bu- S dapestre. 18.05: Bolyongásaim Hel- s lasban. II. rész. Nauplion, oh yes! S Irta: Csapó György. 18.30: Lajtha ^ László és Ádám Jenő népdalfeldol- ^ gozásaiból. 19.30: Balassa Tamás zenekara játszik. 19.42: Családi S körben ... Az anyag művészei. S Romkai Judit és Kovács Júlia mű- S sora. 20.47: Felix W eing art­Sner vezényel. Beethoven és ^ Brahms szimfóniák. 22.25: Boccac- ^ cio. Részletek Suppé operettjéből. PETŐFI RADIO 10.00: Donizetti: Lammermuri S Lucia. Háromfelvonásos opera. S Közben: 11.16: Válaszolunk hallga- § tóinknak. 12.11: Egy ember hang- ^ ja. Rákos Sándor írása Sarkadi Imréről. 12.21: Népművészek a S mikrofon előtt. Gertner János S mohácsi hárfás népművész. Ri— S portműsor. 12.37: Haydn: F-dur § vonósnégyes. 13.00: Két szovjet el- ^ beszélés. 13.15: Palócz László éne- ^ kel. 14.08: Délutáni frissítő! 14.52: § Eszperantisták ötperce. 14.57: Ze- S nekari muzsika. 15.15: A Péteri S vasút. Móra Ferenc elbeszélésének n rádió játéka. 15.25: Juanita csókja. S Részletek Miljutyin operettjéből. 15.37: Pillanatfelvétel. Brády Zoltán jegyzete. 15.42: A Blow-ze- nekar műsorából. 16.05: Géczy Do­rottya énekel, a Fáy-együttes ját­szik. 16.30: Sába királynője. Két részlet Goldmark operájából. 17.00: ötórai tea. 18.10: A ma­gyar rádió gordonkaversenye. Válogató. Közben: kb. 18.55: Mai költők versei (ism.) 20.20: A Ma­gyar Rádió és Televízió énekkara Fried-műveket énekel. 20.40: Élet­tér és Magyarország. Hl. rész. Dr. Ránki György egyetemi ta­nár előadása. 20.55: Táncdalok. 21.05: „Országjárás.” Szerkeszti: Holakovszki István. 22.00: Ifj. La­katos Géza népi zenekara ját­szik. 22.20: Láttuk, hallottuk . . . 22.40: Hanglemezgyüjtők húszper­ce. URH 18.05: Tánczenei koktél. 18.50: Ra­vel: Tzigane. 19.00: Közvetítés az Erkel Színházból. J. Strauss: A denevér. Háromfelvonásos operett Közben: 20.00: Külföldi tudósoké a szó! Szaporodik a kristályok csa­ládja. Leonyid Beljajev szovjet professzor írása. Közben: 21.10: Atól-Zéig .. . (Kegyeletes vissza­emlékezés a Nagy Á-ra) Rákossy Gergely szatírája. Kb. 22.05: Hang­szerszólók. 22.30: URH zenei ka­lauz. TELEVÍZIÓ 8.05: Iskola-tv. (Orosz nyelv (ált. isk. 5. oszt.) Miről beszélnek, ol­vasnak és írnak a tanulók az órán? 9.23: A képzőművészet története. Plein-air és impresszionizmus. 9.55: Iskola-tv. Fizika (ált. isk. 7. oszt.) Egyszerű gépek alkal­mazása. (I. rész.) 10.15: Vihar a repülőgépen. Magyarul . beszélő angol film. (ism.) (14 éven felü­lieknek) 11.40: Telesport. (ism.) 13.35: Orosz nyelv, (ism.) *15.25: Fi­zika (ism.) 19.00: A tv politikai tanfolyama. A szocialista demok­ratizmus fejlődése. Kerékasztal-be­szélgetés. 19.45: Pedagógusok mű­sora.

Next

/
Oldalképek
Tartalom