Pest Megyei Hírlap, 1967. február (11. évfolyam, 27-50. szám)

1967-02-16 / 40. szám

A jelölő gyűlések időpontjai Ma, február 16-án, csütörtö­kön a következő ceglédi kör­zetekben tartanak jelölő gyű­léseket: Este hat órai kezdettel: 10. körzet (II. kerület): a kerületi óvodában, 24. körzet (IV. kerü­let): a Kinizsi úti általános is­kolában, 38. körzet (VI. kerü­let): az újvárosi általános is­kolában, 52. körzet (IX. kerü­let): a Dániel úti általános is­kolában. PEST NEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XI. ÉVFOLYAM, 40. SZÁM 1967. FEBRUÁR 16., CSÜTÖRTÖK Előkészületek a KISZ VII. kongresszusára Járási küldöttválasztó gyűlések — áprilisban A jelölő gyűlés délután 2 órakor kezdődik: a 66. körzet j (XI. kerület): Örkényi úti is­kolában. Pénteken, február 17-én a jelölő gyűlések helye és idő­pontja a következő: > Este hat órakor: 11. körzet (II. kerület): az óvodában, 20. körzet (III. kerület): a Kossuth Gimnázium épületében, 25. körzet (IV. kerület): a Kinizsi úti általános iskolában, 39. körzet (VII. kerület): az újvá­rosi általános iskolában, 53. körzet (IX. kerület): a Bajcsy- Zsilinszky úti iskolában, 67. körzet (XI. kerület), az Örkényi úti iskolában. Mint hírül adtuk, kedden délelőtt ülést tartott a KISZ ceglédi járási bizottsága. Az ülés legfontosabb napirendi pontja a KISZ vezetőség- és küldöttválasztó taggyűlései­nek, küldöttértekezleteinek előkészítésével foglalkozott. A KISZ Központi Bizott­sága a VII. kongresszust az 1966. december 19-i határozat alapján az idén, június 29—30, július 1-re hívta össze. A kongresszus összehívását fontossá teszik azok az irány­elvek, amelyek pártunk ki­lencedik kongresszusán hang­zottak el országunk társa­dalmi, gazdasági és politikai életével kapcsolatosan: az új gazdasági mechanizmus, a harmadik ötéves terv, a szo­cialista demokrácia, a párt és a munkásosztály vezető sze­repének fejlesztése — ame­lyekhez a KISZ tevékenysé­gét is igazítani kell. A KISZ kongresszusára — amellett, hogy a vezető szer­veket újjá választják — még sok fontos feladat megoldá­sa és a további tennivalók meghatározása vár. Éppen ezért iVe/w akar színésznő lenni SZÉP HANGÚ LEÁNY Hallottam a nevét, beszél­tek róla, már régen. „Szép a hangja’’. „Tehetséges”. — Meg­írom majd, persze — mond­tam. De a beszélgetés mindig elmaradt. Találkoztunk, gyak­ran, s vártam, hogy egyszer önként szól majd magáról. Fiatal, diáklány és e korban még a siker nagyon jólesik, könnyen árulkodó mosolyt csal a mindennapok perce közé. Erről ő nem beszélt egyszer sem. Nem régen hallottam: verset mondott. Megállt előt­tünk, fejét lehajtotta. A belső átélés ihlető pillanatát keres­te, várta a tisztuló csendben. Arcát a fényre-emelte,, felnyíló.. tekintete már a megtalált hangulat mély áhítatába révedt. Meg­szólalt, mondta a verset. Szép a hangja. Tisztán, kifejezően szólaltat meg minden érzelmi rezdülést. Megkértem ezután, beszélgessünk. Nagy Anna­mária, gimnazista, negyedikes. Mosolyog: — Egyszer már írtak rólam, túl szépeket. Ugye, ez nem olyan lesz? — Amit látok, hallok, csak azt írom. Mikor fedezték fel, a hangját? — Az általánosban sok ver­set tanultunk, kívülről. Ami­kor elmondtam, tetszett min­denkinek. Akkor még nem vettem komolyan. A gimná­ziumban nagy hagyományai vannak a szavalókörnek. Vel- key Imre tanár úr vezeti, ö azonnal felfigyelt rám és megkezdtük a komoly tanu­lást — Az első sikerek? — Az iskolai, majd a me­gyei selejtezők után Gyulán indultam 1963-ban az Erkel diákünnepségek keretében rendezett versenyen. Ezüst­érmet nyertem. Később a pró­zával is foglalkoztam és Kecskeméten, az országos döntőn ezüstérmes lettem ebben a kategóriában is. — Az elmúlt év a legked­vesebb emlék, ugye? tési versenyen indultam. A megyei döntő Érden volt, azt megnyertem. Az első tíz ju­tott tovább minden megyéből, a győri országos döntőn tehát 190 diák találkozott. A selej­tezők során előbb ötvenre, majd húszra szűkítették a mezőnyt. Eljutottam idáig és ez- azt jelentette, hogy meg­kaptam a nagyon értékes Ka- zinczy-díjat, mert az első húsz helyezettet már nem rangso­rolták. Ezután levelet kap­tam a rádiótól, amelyben gra­tuláltak nekem. — Mostanában kevesebbet szaval... — Nehéz időszak ez, nincs idő, közeledik az érettségi. De egy versenyre mégis benevez­tem. A Somogy megyei Tanács József Attila emlékversenyt rendez Balatonszárszón. Most szorgalmasan készülök. — A nagy kérdés: mi lesz érettségi után? — Csodálkozni fog maga is: nem leszek színésznő Nagyon nehéz a pályaválasz­tás. Sokat gondolkodtam. Egyeztetni kell az egyéni ké­pességeket a lehetőségekkel. Tudom, nem szerénytelenség­ből mondom, van tehetségem az előadóművészi hivatáshoz. Mégis mást érzek, más az egyéniségem. Orvos szeretnék lenni, emberekkel foglalkoz­ni! Elhallgat, ujjai hosszú, sző- — Életem legnagyobb síké- ke hajába futnak. Talán egye- re volt! A Kazinczy szépkiej- zik a gondolatunk. Megkérde­zem: Leértékelt áruk vására Félmillió forintfal több áru a polcokon Hétfőn reggel már nyitás előtt sokan várakoztak a földművesszövetkezeti áruház bejáratánál, s mire az óra mu­tatója elérte a nyolcat, a vá­sárlók már javában válogattak az idei tél végi kiárusítás al­kalmával a leértékelt áruk kö­zött. A várható nagy forgalom felkészüléséről Haffner Vladi­mir, az áruház igazgatója a következőket mondotta: — A 13-tól 28-ig tartó ki­árusításra pótpénztárak és nyolc kisegítő személyzet állt munkába hétfő reg­gel. Raktárunkban, illetve a pol­cókon mintegy kétmillió forint értékű áru áll rendelkezésre. Ez az összeg fél millióval meg­haladja az elmúlt évi leérté­kelt áruk mennyiségét. — Mi lesz a szezon végi ki­árusítás sztárja? — Nagy forgalomra számí­tunk férfi-, női és gyermek télikabátokkal, ugyanis ebből nagyobb mennyiség elő­ször az idén kerül leértékelve á vásárlókhoz. Emellett kon­fekció áruk, sálak, kötött áruk, flanell fehérneműk, valamint nylon harisnyák kaphatók 30 —40 százalékos árcsökkentés­sel. Cipőosztályunk 1500 pár bunda, illetve té­li cipővel várja a vásárló­kat. A méretes áruknál is bő a vá­laszték; szövetek, selymek, bársonyok kaphatók, szintén leértékelt áron. ★ Másfél órával a nyitás után hosszú sor kígyózik a pénztárak előtt, de nin­csenek kevesebben a ki­adó pultoknál sem. Sok a vidéki, akik ide már üres kosarakkal, szatyrokkal érkeztek. A kötöttosztály pultja már szinte megközelít­hetetlen. A tapasztalat szerint a délelőtt a vidékieké, majd 5 óra után a városiak veszik bir- ' okukba az áruház osztályait. \z eladók előzékenyek, ud­variasak, amit a vásárlóktól is elvárnak, hisz aggodalomra nincs ok: a vásár utolsó nap­jaira is bőven jut áru. — Mégis, nem csábítja a lehetőség? A hangja nem vész el? — Szeretem az irodalmat, versek nélkül nem tudok élni. De a hivatás egy életre szól, és én gyógyítani akarok. A könyv mindig a kezemben lesz, és ha elfáradok a mun­kában, verseket olvasok majd — hangosan, magam­nak. így őrzöm majd meg a gondolatok és érzések szép tisztaságát... (kohlmayer) \ IX. kongresszusról a technikumban Varga Ferenc, a járási pártbizottság első titkára ked­den a Török János Mezőgaz­dasági Technikumban beszá­molót tartott. A nemrég lezajlott IX. pártkongresszus résztvevője­ként az iskolai KlSZ-szerve- zet megbízásának tett eleget, amikor találkozott a diákok­kal. Kongresszusi tapasztalatai­val a nagy jelentőségű ese­ményről adott számot azok­nak, akik csak a tv képer­nyőjéről és az újságokból tá­jékozódhattak az események­ről. most valamennyi KISZ- bizottság és alapszerve­zet legfontosabb tenniva­lója a kongresszusra való felkészülés, az értekezletek, taggyűlések megtartása. A rendezvények időpontját is megvitatta a já­rási KISZ-vb ezen az ülésen. Az alapszervezeti vezetőség- és küldöttválasztó taggyűlése­ket április 5-től május 1-ig valamennyi alapszervezetben lebonyolítják. A ceglédi járás KISZ-alapszervezetei február 20-ig befejezik az idei akcióprogramot tárgyaló taggyűléseket is, amely egyben egész éves te­vékenységüket meghatározza majd. - .uh jjí Az új vezetőségbe olyan fiatalokat választanak a KISZ-esek, akik koruk, mun­kájuk, erkölcsi magatartásuk és politikai alkalmasságuk alapján joggal érdemlik meg választóik bizalmát. Munká­jukban példamutatók és al­kalmasak az ifjúság nevelésé­re, mozgósítására, érdekeinek képviselésére. (eszes) Tömegeket Riporterünk: Napjainkban a postások na­pi levélcsomóját jónéhány báli meghívó is vastagítja. Lányok, lányos mamák, fiatal asszo­nyok tárgyalnak úton-útfélen ruháról, frizuráról, fiatalembe­rekről. Báli meghívók vannak hát az asztalon. A Piroska bál már elmúlt. Most jön az autós bál. A következő héten lesz a tor­nász bál, azután kétszáz diák szalagavató bálja. Tömegeket mozgat Karnevál herceg. Nejem bevásárló körúton, lányom az iskolában. Leoltom a százas égőt, meggyújtom a hangulat gyertyalángját. Hat­van-nyolcvanéves ceglédi báli tudósításokat böngészgetek. Tüzes szemű, bort, nótát, dá- vajságot szerető bohém néhai Forgács Endre a riporterem ... Hallgatom a régi sorokat, le­hunyom a szememet, mintha ma írták volna: „ .. XJgyis kevés bál volt ná­lunk, táncoljuk még egyszer végig mindeniket. Hajrá, vár a vigalom! Csapongó kedv a táncteremben, hol a kedélyes nősereg egymás arcát, mezét, családját ajkpittyegetve szólja meg.” Cserig, bong a terem. Akik már évek óta forognak e versenytéren, ma új ruhában és új mosollyal kezdik harcu­kat. A lovag úr azon veszi ész-1 re magát, hogy olvad, mint a februáryégi hó. Az ilyen lá­nyokat csak az bosszantja, hogy a gavallérok rendesen csak a karjukat kérik, s nem a kezüket. Hát még a menyecskék! Haj, Befejeződtek a Várkonyi-imnepségek A történészek ülése után névadó ünnepély az iskolában Kedden jelentős események színhelye volt a város. A KGV Dózsa Művelődési Ottho­nában — a volt Vígadó — délelőtt tudományos üléssza­kot tartottak az első ceglédi földmunkáskongresszusra és Várkonyi Istvánra emlékezve. Az ország különböző helysé­geiből érkező múzeológusokat, történészeket és a helybeli ér­deklődőket Szeleczki Mihály, a városi pártbizottság első tit­kára üdvözölte. Az elnökségben helyet fog­lalt Barinkat Oszkámé, az MSZMP Pest megyei Bizottsá­gának titkára, dr. Erényi Ti­bor, az MSZMP KB Párttörté- neti Intézetének osztályveze­tője, dr. Borús József, a Ma- I gyár Történelmi Társaság tit­kára, Hunya István, a ME- DOSZ elnöke, dr. Simon Péter kandidátus, dr. Farkas József egyetemi tanársegéd, Szeleczki Mihály városi párttitkár, Kür­ti András, városi tanácselnök és dr. Ikvai Nándor, a Kossuth Múzeum igazgatója. A délelőtt folyamán korre­ferátumok hangzottak el, majd hozzászólások következtek. A nagyteremben több mint két­százan foglaltak helyet — töb­ben a ceglédi pedagógusok kö­zül — meghallgatni a város történetével kapcsolatos elő­adásokat. Délután fél háromkor a Széchenyi téri iskola névadó ünnepélyére került sor. Az is­kola tornatermében igen szín­vonalas összeállítású, nagy­szerűen előadott műsorral kö­szöntötték a vendégeket az is­kola tanulói. A szavalatok és énekszámok után Farkas József, Várkonyi-kutató, szólt a tanulókhoz, majd Győré Sándor, a városi tanács mű­velődési osztályának vezetője, ismertette a művelődésügyi miniszter határozatát, amely­ben hozzájárulását adta ahhoz, hogy az iskola Várkonyi Ist­ván nevét felvegye. Az iskola előcsarnokában emléktáblát avatták. Hunya István, a MEDOSZ elnöke mondott emlékező szavakat Várkonyi munkásságáról, majd az egykori parasztvezér fia, Várkonyi Géza, leplezte le az emléktáblát. (t—0 JÖ VŐ HÉTEN ESKÜT TESTNEK A SZAVAZATSZEDŐ BIZOTTSÁGOK A városi tanács épületében közvetlenül az előcsarnokból nyíló egyik ajtón Választási iroda felirat áll. A Hazafias Népfront városi bizottságának irodájában folyik a választási [ előkészületek egy része. I A népfrontmozgalom aktí­vái Kiss András városi titkár ! irányításával végzik társadal­mi munkájukat. Melyek voltak az eddigi tennivalók? — érdek­lődtem Kiss Andrástól. — Már január elején meg­kezdődött a munkánk. Megala­kult a városi választási elnök­ség, a törvényesség betartásá­ra felügyel, öttagú elnökséget választottunk, amelynek elnö­ke Kovács András, a Fölöváry Károly iskola igazgatója, titká­ra Kutasi Sándor, a városi ta­nács igazgatási osztályának ve­zetője. Tagjai: Dósai Ferenc, az MSZMP városi bizottságá­nak osztályvezetője, Király Ti­bor, a városi tanács igaz­gatási előadója és Tóth Imré- né, a Mészáros Lőrinc iskola nevelője. — Az összeíró biztosok, akik a választók adatait feljegyez­ték, időre befejezték munkáju­kat. Ezt követően elkészült a választók ideiglenes névjegy­zéke, amelyet bárki megtekint­hetett a városi tanács titkár­ságán. Most készül a végleges lista. — Akit valamilyen oknál fogva nem kerestek fel az ösz- szeírók, s jelölő gyűlésre sem kapott meghívót, az a válasz­tópolgár még jelentkezhet a titkárságon, hogy nevét és ada­tait a jegyzékre felvegyék. — Február hatodikán kez­dődtek meg a városi tanácsta­gi jelölő körzetekben a gyűlé­sek. Az elmúlt héten 36 körzet lakói vettek részt jelölő gyűlé­sen, jelöltet állítva a választás­ra. A gyűlések néhány napon belül — február 20-szal — be­fejeződnek minden körzetben. — Melyek a következő ten­nivalók? — Már megkezdtük a szava­zatszedő körzetek kialakítását. A 80 városi választókörzet la­kói 45 szavazóhelyen adhatják le szavazatukat március 19-én. Most alakulnak meg a szava­zatszedő bizottságok is, ame­lyek a törvényes előírások be­tartása felett őrködnek. Eskü­tételükre a jövő héten kerül sor. (t) mozgat Karnevál herceg néhai Forgács Endre, az egykori bálokról a menyecskék! Kontyra kötött hajnak sok a szabadalma. Az ő mozdulataikat nem kíséri ag­gódó vizsla szem, nem csüng minden lépésükön a kérhetet- len „gardedám”. A férjük ta­lán ott sincs. Persze hogy nincs. „Az öreg úr otthon kö­vecsei és bodza herbaiét iszik, míg vigadozni a menyecskét rég jól ismert karok viszik”. Szó nélkül nem hagyható kedves dolog a bálokban az is, mikor valaki minden táncot a saját feleségével táncok Hű­ségbeli túltengés és gusztusbeli korlátozottság. Az éltesebb ha­jadon ok az ilyenekre teszik azt a megjegyzést: Ni, hogy szere­tik egymást, pedig már egy éve házasok. ... Hej te régi krónikás, te fél század óta pihenő jó For­gács Endre — mondaná agg­legény barátom — én azért csak hordozom továbbra is az agglegénység szellős köpönye­gét, mely meleget -nem ad ugyan, de nincs is olyan szűkre gombolva, mint a házas élet felöltőié. Én Miltonnal tartok. Mikor e nagy költőt megkér­dezték, miért van az, hogy né­mely tartományban a trónörö­kös uralkodni már 14 éves ko­rában is képes, házasodni meg csak 18 éves korában, azt fe­lelte: „azért, mert nehezebb egy asszonyt, mint egy orszá­got kormányozni.” Lobog a gyertyaláng. Bené­pesül a szoba ritmusra hajla­dozó árnyakkal. Suttogva be­szél a báli tudósító: „Nincs an­nál mennyeibb dolog, mint mikor a Vigadó nagytermében a lebegő táncos hölgyek kesz­tyűs keze a gavallérok vállát szorítja”. Nyolcvan éve írták e soro­kat, itt Cegléden. Az elérzéke- nyedés után hallgassuk a kijó­zanító mondatokat is: „Manap­ság már nemcsak a szórakozás öröméért megy a leány a bál­ba, hogy drága ruháját jogá­szokkal és kauciótlan ftadna- gyokkal letáncoltassa, hanem azért, hogy hátha ez a farsang lesz az, amelyiken lépre azaz — férjhez mehet. A nagy lutri­ban, amit házasságnak nevez­nek, ternót csinálni bajos. Ol­tár elé állítja az ifjú végre kedvesét, és véle a várt tíz­ezernek megkapja a kilence­dét ... Összkomfortot képzel a menyecske s íme szerényen várja őt a kis bogárhátú öreg ház... S mi a következés? Az, hogy miután az ember és az elégedetlenség egy napon szü­lettek: hamarosan jön a köl­csönös kiábrándulás, a kölcsö­nös szemrehányás s végül az ismeretes slágvort: váljunk el”. Farsang van. A meghívókra veti fényét a nyurga gyertya­láng. Régi és eljövendő bálok­ra gondolok. Hej, te régi kró­nikás, mondj valami vigaszta­lót! No nem maradt adós a felelettel: „Meghálálhatatlan jótétemény az, amikor bál utá­ni napon a saját házánál a sa­ját felesége készít az embernek káposzta levest, kolbásszal és azt a saját asztaláról eszi me<J mennyei elégedettlenséggel.” Szomorú István

Next

/
Oldalképek
Tartalom