Pest Megyei Hírlap, 1967. február (11. évfolyam, 27-50. szám)

1967-02-15 / 39. szám

ZÁRSZÁMADÓ KÖZGYŰLÉSEK MONORON Jobban sikerült* mint gantlaltiík Zsúfolásig megtelt az elmúlt hét szombatján a Monori Köz­ségi Tanács nagyterme a Kos­suth Tsz zárszámadó közgyű­lésén. Először S. Kovács Béni tsz- elnök számolt be az elmúlt gazdasági év munkájáról. El­mondotta, hogy a tavalyi esz­tendő jobban sikerült, mint gondolták. Bejelentette, hogy egy munkaegység értéke a betervezett 40 forint he­lyett 51 forint 50 fillért ér. Ä brigádvezetők: Bagó József, Sintár Károly, Pintér János, Bajkai Lajos jó munkát vé­geztek. A tsz-be került fiatal szakemberek is tudásuk legja­vát £dták. összegezve: a ta­valyi sikerek biztosítékai an­nak, hogy az idei évet is ered­ményesen zárja közös gazdasá­gunk. Övári Zoltán főkönyvelő a gazdasági beszámolót terjesz­tette elő. Részletesen ismertet­te az egyes üzemágak munká­ját. Különösen az állattenyész­tés terén sikerült nagyot előrelépnünk. Évekig deficittel dolgozott ez az üzemág, s most nyereség­gel zárta az évet. Hoffmann Miklós, Léé Ká­roly, Demeter János, Simon Henrik, Bencze Endre, Hajdúk Bálint, dr. Papp Sándor szól­tak hozzá a beszámolóhoz. Este jól sikerült batyusbált rendeztek. (é) Eredmények titka: egység és bizalom Vasárnap délelőtt a közsé­gi tanácsteremben tartotta meg zárszámadó közgyűlését a monori Uj Élet Tsz. Nagy András, a tsz elnöke beszámolójának elején felve­tette azokat a problémákat, melyek évek óta akadályoz­ták szövetkezetük fejlődését. Elsősorban az állatférő­hely hiányát hangsúlyoz­ta, amely pillanatnyilag is még a legsúlyosabb gondjuk, hi­szen 47 tehenüket kénytele­nek összezsúfolva tartani olyan istállókban, ahol csak 35-ös létszámnak lenne hely. Ha viszont több lehetőségük lenne nagyobb állatállomány tartására, nem lenne problé­ma a talaj termőképességé­nek növelése, hiszen kellő mennyiségű szerves trágyával tudnák ellátni. Másik nagy gondjuk a munkaerőhiány, mely a belterjesebb gazdálkodást akadályozza. A tagok 45 százaléka ugyan­ás nyugdíjas. A rendszeresen dolgozók közül, akik 250, vagy ennél több munkana­pon tevékenykedtek — csak mintegy 40 százalékát teszi ki a tagságnak. Gondjaikhoz járul az év­ről évre visszatérő, sok százezer forintos kárt okozó belvíz is. Igaz, növelték már a csator­nahálózatot, az ősszel erdőt telepítettek a növénytermesz­tésre alkalmatlan területek­re. Mindez azonban még nem elég. A csatornahálózatot to­vább kell javítani és építe­ni, a mélyebb fekvésű terü­leteken pedig további erdő­telepítéseket kell végezni. A nehézségek ellenére a monori Uj Élet Tsz az el­múlt gazdasági évben foko­zott eredményeket ért el, óriásit léptek előre az előbbi évekhez képest. Míg tavaly már elérték a 44 forintot érő munkaegységet, az idei zár­számadáson mindenki leg­nagyobb örömére bejelenthet­te a tsz elnöke, hogy egy munkaegységre 80 fo­rintot fizetnek. Vajon mi a „titka” e nagy jelentőségű eredmények? Az elnök szerint csupán an­nak köszönhető mindez, hogy a tsz vezetősége és tagsága között az utóbbi években — de különösen az 1966-os esz­tendőben — kialakult az egy­ség és a kölcsönös bizalom, ami a jó munka alapvető feltétele. Ebben az egészsé­ges légkörben a dolgozók munkához való viszonya meg­javult, s ehhez társult a tech­nikai feltételek és a vezetés színvonalának emelkedése is. De nemcsak az átlagos évi jövedelem növekedett mint­egy 18 ezer forintra. Ha meg­vizsgáljuk a szántóföldi nö­vénytermesztés bevételeit, szintén szép eredményekről számolhatunk be. Míg 1965- ben bevételük kétmillió 931 ezer forint volt, 1966-ban a tényleges be­vétel — figyelembe véve Táncdal, vers, próza, népi tánc Ki mit tud? — Péteriben Zsúfolásig megtelt vasárnap este a péteri művelődési ott­hon. A helyi KISZ-szervezet rendezésében itt került sor a már hagyományossá váló Ki mit tud? vetélkedőre. Nagy Károly konferanszié köszön­tötte a megjelenteket, a zsűri elnöki tisztét Fodor Péter já­rási népművelési felügyelő töltötte be. Három kategóriá­ban (táncdal, próza és egyéb) vetélkedtek a résztvevők. Az első vastapsot Tóth Margit vasadi versenyző aratta tánc- dalszámával. Halmai Gabriel­la gyömrői vendégversenyző Tóth Árpád: Esti sugárkoszo- rú-ját adta elő mély átérzés- sel. Püspök Erzsébet műsoron kívül adott elő két dalt, majd Földi János, a Kovács—Stu- dencz-kettős és Halmai Gab­riella szintén táncdalt énekelt. A legnagyobb sikert Földi Já­nos aratta. Ö nyerte el a ké­sőbbiekben a zsűri különdíját is. Prózában sokáig Horcsák Lajos Vili. osztályos tanuló vezetett, végül azonban Püs­pök Erzsébet egy Kaffka-vers- sel elvitte előle a pálmát. Megérdemelten kapta a legma­gasabb pontszámot, s nyerte el az első helyet. Az egyéb kategóriában Tóth Margit cigánvnótáival, az ál­talános iskola népi táncaival aratott megérdemelt sikert. Végeredményben a követke­ző eredmény született. Tánc­cal: 1. Földi János (Péteri), 2. Kovács Katalin—Studencz Mária (Monor, Ady iskola), 3. Halmai Gabriella (Gyömrő); próza: 1. Püspök Erzsébet, 2. Horcsák Lajos (mindkettő Pé­teri), 3. Halmai Gabriella; egyéb kategóriában: 1. Tóth Margit (Vasad), 2. Földi Já­nos, 3. a népi tánccsoport. Csak a dicséret hangján szólhatunk a helyi KISZ- szervezet kezdeményezéséről. Tölgyes Tamás KISZ-titkár vezetésével lelkesen készültek erre a napra, s hozzátehetjük: a siker nem maradt el. A versenyzőknek az értékes díjakat Nagy Károly adta át. A győztesek részt vesznek a járási Ki mit tud-on, amelyet előreláthatólag május 1-én rendeznek meg Monoron. Gér Fmsz-taggyűlcs Tápiósápon A Tápiósüly és Vidéke Kör­zeti Földművesszövetkezet legközelebbi taggyűlése feb­ruár 18-án, szombaton délután négy órakor Tápiósápon lesz a mozihelyiségben. A vezetőség beszámol az elmúlt öt év mun­kájáról. Ezután új vezetőségi tagokat választanak. A beszámoló és a választás után az fmsz tagjai részére ingyenes filmvetítést rendez­nek. Színre kerül a „Tökéletes bűntény” című francia film. a belvízkárt is — négy­millió 306 ezerre emelke­dett. S noha a termésátlagok­nál tapasztalható — a már említett nehézségek követ­keztében — némi egyenetlen­ség, burgonyából átlagtermé­sük 85 mázsa, 95 kiló volt, sárgarépából pedig 234 má­zsa. E két terményből több mint kétmillió 100 ezer fo­rintos bevételre tettek szeri. Az állattenyésztésnél a ba­romfiak biztosítottak számot­tevő nyereséget, 530 ezer fo­rintot. szarvasmarha-tenyész­tésük a létszám csökkenése ellenérg is eredményes volt Az előirányzott egymillió 807 ezer forintos tervüket kétmillió 140 ezer forintra teljesítették, tehát 333 ezer forintos többlet- bevételhez jutottak. összes üzemi árbevételük 1965-ben még csak ötmillió 289 ezer forint volt, 1966-ban is csupán ötmil­lió 782 ezret terveztek, ezzel szemben hétmillió 206 ezer ' forintot értek el. A zárszámadási mérleg főbb mutatói is a tsz fejlődését tük­rözik. Amíg bruttó jövedel­mük 1965-ben kétmillió 878 ezer forint volt, az idén már ötmillió 882 ezer forintra növekedett, tiszta vagyonuk pedig már nyolcmillió 914 ezer forint, forgóalapjuk 127 százalékos változást hozott az előző évhez viszonyítva. A továbbiakban az elnök elismeréssel beszélt a tag­ság munkájáról, az előttük álló célkitűzésekről, a szo­cialista brigádok működésé­ről. vmftx PEST MEGYEI. HÍRLAP LÖN K I A-D A S A IX. ÉVFOLYAM, 39. SZÁM 1967. FEBRUÁR 15., SZERDA Hol tart a monori járás? iégy esztendő munkája a számok tükrében VI. Egészségügy Járásunkban két helyen vér geznek szakrendelést: a mono­ri és a gyömrői rendelőinté­zetekben. öt esztendő alatt a szakorvosi órák száma 75-ről 123-ra emelkedett. Növeke­dett a szakrendelések száma is a két rendelőintézetben. Gyömrőn négy év alatt 44 ezer főről több mint 103 ezerre, Monoron az 1962. évi 124 ezer főről 1966-ra már közel 160 ezerre emel­kedett a gyógykezeltek száma. Monoron már épül a tbc- gondozóintézet, ha elkészül, to­vább javul a közegészségügyi ellátás. Járásunk területén to­vább fejlődött az elmúlt évek­ben az anya- és csecsemővé­delem. 1962-ben 22 védőnő dolgozott, jelenleg már 31 vé­dőnő van a járásban, és 16 gondozási körben végzi a munkáját. Öt esztendővel ez­előtt az egy éven alul elhalt csecsemők arányszáma 5,2 szá­zalék körül mozgott. A gon­dozás eredménye, hogy ma már ez a százalék 3,5 százalék körül van. Érdemes szemügyre venni az elmúlt időszak szüle­tési statisztikáját. Átlagosan évenként 1200—1400 csecsemő született. Jó kapcsolat alakult ki a gondozószolgálat, a gon­dozási körök és a velük együtt­működő körzeti orvosi rende­lők között. Sokat javult az anya- és csecsemővédelem mellett a szülészeti ellátás is. A szülőanyák rendelkezésére 15 ágyas szülőotthon áll. Szomorú statisztikáról ta­núskodik a terhességmeg­szakítás: 1963-ban 2087, 1964-ben 2108, 1965-ben 1891, 1966-ban 2041 esetben szakították meg a terhes­séget. Az utóbbi években nagy­mértékben megnőtt Monor környékén is a bölcsődei igény. Négy területi bölcsőde működik a járásban s bennük a gondozónők száma 15 száza­lékkal emelkedett. Igaz, hogy a bölcsődei férőhelyek száma 59 járási tanácstagot jelöltek már 13 ezer 587 résztvevő, 545 felszólaló Egyéni sérelmek helyett — közügyek A közvélemény érdeklődésé­nek középpontjában hetek óta a választások, illetve az azt megelőző jelölő gyűlések áll­nak. A népfrontaktivisták lel­kes szervező munkájának kö­szönhető, hogy a járásban zök­kenőmentesek voltak az eddigi jelölő gyűlések. Eddig 59 járási tanácstag-jelöltet javasoltak a népfront listájára, és a községi tanácstagoknak több, mint a felére mondtak már „igent” eddig a jelölő gyűlések részt­vevői. Guba Pált, a járási pártbi­zottság első titkárát a Tápió- sülyben megtartott, Szíjjártó Lajost, a járási tanács elnökét a Gyomron megtartott jelölő gyűlésen jelölték a járási ta­nácstagok listájára. Várkonyi Józsefet, a járási tanács elnök- helyettesét Tápiósápon, dr. Zimányi Gyulát a járási ta­nács titkárát Nyáregyházán, Neumann Mihályt, a járási Hazafias Népfront titkárát Ve- csésen, Gajdos Józsefnét, a já­rási Vöröskereszt titkárát és dr. Pálfi Ferenc orvost Mono- ron, Sedró János tsz-elnököt Pilisen, Vida György községi tanácselnököt Vasadon, ifjú Klics Gyulát Gyomron, Nagy Lajos tsz-elnököt Csévharasz- ton, Aranyosi Lajosné tsz- könyvelőt Tápiósápon, dr. Tóth Mihály járási ügyészt Ecse- ren jelölték a járási tanács­tagok közé. Milyen volt a jelölő gyűlé­seknek a hangulata? A részt­vevők zsúfolásig megtöltötték a termet, s hogy a jelölő gyű­lések előadóinak beszámolóját — az elmúlt négy év munká­járól — nemcsak udvariasság­ból hallgatták végig, ezt bizo­nyítja, hogy a beszámolók után sokan hozzászóltak a be­számolóban elhangzottakhoz. Az eddig megtartott jelölő gyűléseken 13 587 választópol­gár vett részt, s közülük 545-en mondták el véleményü­ket az elvégzett munkáról. A számok önmagukért beszélnek, de még talán a hozzászólások tekintélyes számánál is többet mond az, hogy a hozzászólók csaknem minden esetben egy szűkebb, vagy szélesebb közös­séget érintő problémára hív­ták fel a gyűlés résztvevőinek figyelmét. Nem egyéni sérel­mekről, nem jelentéktelen ma­gánügyekről esett szó ezeken a jelölő gyűléseken, hanem a község, a járás, sőt az ország gyarapodása, szépülése érdeké­ben tettek észrevételt a hozzá­szólók. Az eredmények értékelése mellett szó esett a hiányossá­gokról is. Elmondták, hogy négy év alatt szebb lett a köz­ség, több a szórakozási lehe­tőség és kevesebb a sár, jobb ■az ellátás, javult a közleke­dés, de kell még javítani a kommunális ellátottságon, kell még járdát építeni, kell bőví­teni a villanyhálózatot, jó len­ne több munkaalkalmat bizto­sítani a község asszonyainak, növelni kellene a bölcsődei, óvodai férőhelyek számát. Dr. Zimányi Gyula, a járási választási operatív bizottság tagja, elmondotta: a felszólalók 98 százaléka arról beszélt, mi­lyen intézkedésekre lenne szükség, milyen tennivalók, feladatok várnak megoldásra ahhoz, hogy az elmúlt négy évihez hasonló eredményeket érjünk el. A jelölő gyűléseknek a fe­le lezajlott már. Az eddigi ta­pasztalat szerint, az eddig je­lölt megyei, járási, községi ta­nácstagok 65—70 százaléka évek óta képviseli választód érdekeit a megyei, járási, köz­ségi tanácsban. A választók elégedettek munkájukkal, bíz­nak bennük, s újra bizalmat szavaztak nekik. csak tíz százalékkal növeke­dett 1962-höz képest, azonban a jelenlegi igényeket ma már ki tudja elégíteni. Bölcsődé­inkben a szakmai ellátás jó, a picik jól érzik magukat, az édesanyák nyugodtan dolgoz­hatnak. Közlekedés, utak, járdák Sokat javult járásunkban négy esztendő alatt a vasúti közlekedés. 1962-ben napon­ként 26 vonatpár állt az uta­zóközönség rendelkezésére, jelenleg naponta 40 vonatpár közlekedik a Budapest—Ceg­léd vasútvonalon. A MÁVAUT járatai is teljesen behálózzák Monor környékét. 1962-ben 178 járat, jelenleg 327 bonyo­lítja le a forgalmat. Az utasok száma négymil­Iió-egyszázezerről ötmillió­kétszázezerre emelkedett. Ezzel szemben a kocsipark női vekedése korántsem kielégítő. 1962-ben 40 gépkocsival ren­delkezett a vállalat, s a fenti forgalomnövekedést öt új ko­csi beállításával érte el. A já­rás közútjainak az állapota ugyan javult valamit az el­múlt esztendőkben, azonban a nagyarányú autóforgalom kö­vetelményeinek már nem felel meg. Az utak többsége gondo­zatlan, a vizek nincsenek le­vezetve stb. Az elkövetkezen­dő években lényegesen na-* gyobb anyagi erőt igényel az utak korszerűsítése és karban­tartása. (Folytatjuk) Öt év alatt - kétszeres áruforgalom Taggyűlés a tápiósülyi földművesszövetkezeiben A vecsési Ezüstkalász Tsz ma délután három órai kez­dettel tartja zárszámadó köz­NAPOSCSIBE előjegyezhető Monor, Liliom u. 34. gyűlését. A maglód! Micsurin Tsz évzárójára csütörtökön délelőtt kilenc órakor kerül sor. A vecsési Zöld Mező Tsz zárszámadási közgyűlése pén­teken két órakor lesz, a gyöm­rői Petőfi Tsz zárszámadását szombaton délelőtt kilenc órai kezdettel tartják meg. Az elmúlt héten tartotta tag­gyűlését a Tápiósüly és Vidéke Körzeti Földművesszövetkezet. Az 1962. év óta végbement fej­lődésről Bákonyi Miklós fel­ügyelőbizottsági tag adott szá­mot, és ismertette a helybeli vezetőség munkáját. A beszámolóból kiderült, hogy a bolti kiskereskedelem áruforgalma az elmúlt öt év alatt több mint kétszeresére növekedett. Ez az áruforgalom számokban kifejezve 15 millió forintra rúg. Az előadó közölte, hogy a Virágzó Tsz az elmúlt év fo­lyamán egy új zöldség-gyü­mölcs boltot nyitott. Ez az üzlet az fmsz zöldséges boltja mellett, jelentős mértékben hozzájárult a lakosság áruel­látásához. Érdemes megemlé­kezni továbbá a Tüzép-teiep fejlődéséről. Két év óta a te­lep tüzelőben minden igényt ki tud elégíteni. Tervét 125 szá­zalékra teljesítette. A boltok közül 134 százalé­kos teljesítéssel a 2-es számú önkiszolgáló bolt érte el a leg­szebb eredményt. A vendég­látóipari egységek közül ki­emelkedett a tervteljesítésben a 6-os számú eszpresszó. A vezetőség nagy gondot fordított az egységek kor­szerűsítésére és fejleszté­sére. A régi 4-es számú italbolt át­alakítása több mint négyszáz- ezer forintba került. A 2-es számú vegyesbolt százötven- ezer forint értékben igen '.~>r- szerű berendezést kapott. Sző­lősnyaralón 30 ezer forint költ­séggel új vendéglátóipari pavi­lon létesült. A község lakóinak régi kívánsága vált valóra a gázcseretelep 1 létesítés" el. Végül 300 ezer forintért új irodaházat vásárolt az fmsz vezetősége. Ezáltal jelentősen megjavultak az irodai dolgo­zók munkakörülményei. A boltok nemcsak aprómag­vakkal, műtrágyával és nö­vényvédőszerekkel látják el a lakosságot, hanem tanfolya­mot végzett boltosok a növényvédőszerek használatá­hoz szakszerű tanáccsal állnak a vevők rendelkezésére. Gyümölcsfa értékesítéssel 1965 óta foglalkozik a szövet­kezet. Egy év alatt 346 gyü­mölcsfát vásárolt meg a lakos­ság. Az elmúlt öt év alatt nye­reségrészesedésből a tá­piósülyi tagságnak 120 ezer forint visszatérítést fizettek ki. Mivel az 1966. évi nyereség több mint 300 ezer forinttal haladja meg az előző évit, minden remény megvan arra, hogy az fmsz tagjait nagyobb mértékben részesíti vásárlási és értékesítési visszatérítés­ben. Ebben az évben 150 ezer fo­rint költséggel a Tüzép-telepen új irodahelyiséget tervez az fmsz vezetősége. Ez év dereká­ra mind az önkiszolgáló bolt, mind a textilbolt átalakítása befejezést nyer. Az ellenőrzési munka megjavult, az fmsz va­gyonvédelme megszilár- . dúlt. Az elmúlt öt év során az 1961. évhez viszonyítva a lel­tárhiányok mennyisége 90 szá­zalékkal csökkent. Bákonyi Miklós beszámoló­ja után a jelölő bizottság el­nökének: Mészáros József igazgatósági tag javaslatára öttagú intéző bizottságot vá­lasztottak. Befeiezésül levetí­tették a „Kis özvegy” című olasz filmet. Krátky László FELVESZÜNK a járás területére üzletszer. zőket. Illetmény Jutalékos. Nyugdijat nem befolyásolja. Jelentkezés az állami Bizto­sító fiókjánál. Monor. Vigadó épület. MAI Vlf«OR Mozik Maglód; Aranysárkány (széles). Monor: öt jómadár (széles). Tá­piósülyi A kis özvegy. Úri: A hős, aki fél. Heti zárszámadási naptár

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom