Pest Megyei Hírlap, 1967. február (11. évfolyam, 27-50. szám)

1967-02-15 / 39. szám

rin MGCril 1967. FEBRUAR 15., SZERDA ROMA (Vloro nem mond le Az olasz minisztertanács ülése után bejelentették, hogy a Moro-kormány nem mond le. Moro miniszterelnök a sze­nátusban beszédet mondott, s kijelentette, hogy lemondását „az alkotmány nem teszi szük­ségessé, s a kormány távozása nem lenne időszerű”. indonéziai Rekord ? Az egyik svédországi intéz­mény igazgatósága büszkén közölte, hogy alkalmazottai a próba-tűzoltás alatt új rekor­dot állítottak fel: 3 perc 10 másodperc alatt hagyták el az „égő” épületet. A rekord azon­ban nem sokáig tartotta ma­gát. Másnap a munkaidő végét jelző csengetés után 2 perccel már teljesen üres volt az épü­let... Előkészületek Sukarno eltávolítására „Bizonyítékok" az elnök bűnösségéről Nasution tábornok, az indo­néz ideiglenes népi tanácskozó kongresszus elnöke, hétfőn es­te háromórás rádióbeszédében élesen támadta Sukarnőt. Azzal vádolta, az elnököt, hogy „kommunista szimpati­záns”, aki előre tudott az 1965-ös hatalomátvételi kí­sérlet tervéről. A puccskísér­letért minden felelősséget az elnök nyakába varrt. Sukarno, mint a fegyveres erők főpa­rancsnoka, nem adott neki le­hetőséget arra, hogy felemelje szavát a „kommunista fenye­BECS Ma kezdődnek Tito politikai tanácskozásai „.Ausztria és Jugoszlávia politikai és gazdasági rend­szerének különbözősége nem jelentett akadályt a kapcso­latok fokozatos és érezhető megjavításában” — jelentet­te ki Jonas osztrák köztársa­sági elnök a hétfőn este Tito jugoszláv köztársasági elnök tiszteletére adott díszvacso­rán. Tito ugyancsak méltatta a két szomszédos ország Svájc ügyelni fog... Svájc hétfőn közölte az Egyesült Nemzetek Szerveze­tével, hogy hagyományos sem­legességénél fogva nem áll módjában csatlakozni a Biz­tonsági Tanács által tavaly decemberben Rhodesia ellen elhatározott gazdasági1 szank­ciókhoz, ügyelni fog viszont arra, hogy Rhodesia ne hasz­nálhassa fel Svájcot Nyugat- Európába irányuló exportjá­nak céljaira. együttműködésének jelentősé­gét, hozzátéve, hogy a le­hetőségeket, különösen a gaz­daság területén, még nem merítették ki. A jugoszláv államelnök ked­den megtekintette a Hofburg kincstárát, a Belvedere-pa- lotát, majd látogatást tett a nemzetközi atomenergia-ügy­nökség székházában. A ter­vek szerint szerdán kerül sor a jugoszláv és az osztrák kor­mányférfiak politikai tanács­kozására Bécsben. getés” ellen, sem az emlékeze­tes október előtt, sem az ese­mények folyamán, sem pedig utána — mondotta Nasution. Mint ismeretes, Nasution nemzetvédelmi és belbiztonsá­gi miniszter volt a Sukarno kormányában, de erről a posztról később Sukarno el­mozdította. Mielőtt a példátlan méretű és hevességű rádióbeszéd el­hangzott volna, Suharto kor­mányfő egyik közvetlen mun­katársa újságíróknak kijelen­tette, hogy a kormány „csendes kampányt” vív Sukarno el­len. Jóllehet néhány napja Su­karno cáfolta a jelentést, hogy a közeljövőben Japánba uta­zik, Djakartában továbbra is tartják magukat ezek a hí­rek. A djakartai kormánypárti Warta Berita cikke szerint a djakartai repülőteret és a Ha- limi-légitámaszpontot Sukar­no elől lezárták. Az elnök csak akkor hagyhatja el az országot, ha erre Suhartótál engedélyt kap. Feltehető, hogy a tábornok csak akkor adna erre enge­délyt, ha Sukamo egyszer s mindenkorra lemondana az el­nöki címről. Az indonéz ideiglenes népi tanácskozó kongresszus állan­dó bizottsága kedden megkezd­te kétnapos ülésszakát. A határozati javaslat szerint a tanácskozó kongresszusnak ezen az ülésszakon meg kelle­ne tárgyalni: 1. Suharto tá­bornok előterjesztését Sukar­no szerepéről az 1965. szeptem­beri államcsíny-kísérletben; 2. Döntenie kellene Sukarno el­nök elmozdításáról és új ál­lamfő megválasztásáról az 1968-ban tartandó általános választásokig; 3. Döntenie ar­ról, melyik törvényszék ille­tékes arra, hogy tárgyaljon és ítéletet hozzon Sukarno ügyé­ben. Suharto tábornok a tanács­kozó kongresszus állandó bi­zottsága elé terjesztett egy dossziét, amely — mint a tá­bornok környezetében mond­ják — „bizonyítékokat tar­talmaz” Sukamo bűnösségéről. Negyedízben... Holnap kezdődik az álta­lános választás Indiában. Negyedízben járul az urnák elé India ezúttal több mint négy ed milliárd választó­polgára, hogy megválassza a „Lók Sabha” a delhi „Népek házának” 521, és a helyi államok parlamentjei­nek összesen 3563 képvise­lőjét. Február 15-én azon­ban csupán a választásra jogosultak egyötöde szavaz, a választás zöme csak 21-én fejeződik be, s az első hiva­talos eredmények is csak azután várhatók. Az új par­lament áprilisban ül össze. Ennél előbb nem várható döntés a miniszterelnök személyét illetően sem. A régi parlament még egyszer összeül a költségvetés elfo­gadására. Az 1967-es indiai válasz­tások mindenképpen igen jelentősek. A választások után nemcsak a miniszter- elnöki szék sorsáról dönte­nek a győztes párt parla­menti képviselői, de az új parlament új köztársasági elnököt is választ. Az indiai fővárosban úgy tudják, hogy Radhakrishnan elnök korára és egészségi állapo­tára való tekintettel nem kívánja újra elfoglalni az elnöki tisztet. Elhalasztották a nemzetközi űrértekezletet Az ENSZ-nek a világűr bé­kés felhasználásával foglalko­Mindenki gyanús Adenben NICOSIA Állásfoglalások a szolidaritási mozgalom mellett Hétfőn az afroázsiai szo­lidaritási szervezet tanácsá­nak nicosiai ülésén Jusszef Esz Szibia, a szolidaritási LONDON A mi világunk A BBC hétfőn bejelentette, hogy június 25-én „A mi világunk” cím­mel televíziós vi­lágprogramot su­gároznak, amely­nek témája a „de­mográfiai robba­nás” — a född né­pességének ugrás­szerű megnöveke­dése. Egyelőre ti­zenhat ország já­rult hozzá a rész­vételhez — közöt­tük Magyarország. A kétórás élő program közvetí­téséhez négy táv­közlési mestersé­ges holdat kap­csolnak össze, a várható nézőszám eléri az ötszáz­milliós rekordot. A műsor készí­tésének és sugár­zásának költségei­re kétmillió-száz­ezer dollárt szán­tak. szervezet állandó titkárságá­nak főtitkára tartott beszá­molót az afroázsiai szoli­daritási mozgalom időszerű problémáiról. A tanács hétfő esti ülé­sén Irak, Oman, Palesztina, a Francia-Szomáliföld és Dél- Jemen képviselői sürgették Vietnam népének megsegíté­sét és síkraszálltak az afro­ázsiai szolidaritási mozga­lom erősítése és kiterjesztése mellett Gambia és „Portugál”-Gui­nea küldöttei sajnálkozásukat fejezték ki amiatt, hogy a kí­nai vezetőség szakadár ma­gatartásával kárt okoz az afroázsiai szolidaritási szer­vezetnek. .zó bizottsága hétfői ülésén szovjet javaslatra úgy döntött, hogy javasolja az ENSZ-köz- gyűlésnek: egy évvel halasszák el az eredetileg 1967 szeptem­berére összehívott nemzetközi űrértckezletet Morozov szovjet küldött a halasztó kérelmét indokolva rámutatott, hogy a tudósok véleménye szerint idén szep­temberig nem lehet az értekez­letet kellőképpen előkészíteni. A világűr békés felhasználá­sával foglalkozó nemzetközi értekezletet 1968 áprilisa és szeptembere között tartják meg Becsben. „Menetirányai ellentétes* lovaokereszt Guenter Grass „Macska és egér” című novellájának film- változatét most mutatták be Nyugat-Berlinben. A film egyik jelenetét, amikor a Wehrmacht hírhedt lovagke­resztje egy fürdőnadrágnak a „menetiránnyal ellentétes” ol­dalán jelenik meg, az „érzel­meiben megsértett” nézők helytelenítő közbekiáltásokkal kísérik. A bemutatót neoná­ci körök eleve meg akarták akadályozni, azt állítva, hogy a film sérti „valamennyi né­met katona becsületét”. Az elmúlt napok véres összetűzései után az angol katona­ság nem érzi magát biztonságban és minden adeni pol­gárnál rejtett fegyverek után kutat. A képen látható kato­na még az étellel telt tálat is megvizsgálja az összetűzé­sek színhelyén. TÖBB MINT HÁROMHE­TES TÜZSZÜNET után hét­főn ismét lövöldözésre került sor a Szíriái—izraeli hatá­ron. PÁRIZSBAN hétfőn este bezárták a Picasso életmű­vét bemutató hatalmas kiállí­tást. Két karrier története Ez a tulajdonképpen regényvázlatnak is felfogható riport, nélkülözi az élet köznapi izgalmain túlmenő kalandosságot, de nem az igazi romantikát. Boldog szerelemről szól, továb­bá a szerelmesek szorgalmas tanulással és munkával, meg akaraterővel kiküzdött felfelé ívelő életútjáról. Tehát karrier- történet, méghozzá mai, egy dolgos emberpárról és pedig nem is csak a legvégén csattanó, hanem fejezetenként ismétlődő happy enddel. Valódi írója, az élet, mielőtt hozzáfogott volna a műhöz, nem kevert tintájába a kelleténél több mézet, mérget még kevesebbet. I. A mozdonyvezető meg a lánya I | Kemence, falu az Ipoly kies | völgyében. Meglapul a Bör- i zsöny hegység lábánál, a sűrű i erdők árnyékában. Lakói ré- Igente leginkább az erdőből él- ; tek. Nem sokan mondhattak a j magukénak határában akár- jcsak egy darabka földet is. | Még' kevesebben annyit, ami- : bői egy-egy család megélhet. Élt Kemencén egykor még ; jóval a nagy háború előtt egy : fiatal házaspár, azaz jobban i mondva éppen csak hogy lé- i tezett Ezért aztán a férj ! világgá indult szerencsét pró- ! bálni és meg sem állt Buda- \ pestig, ahol addig keresett S munkát, amíg nem talált. Moz- ; dony fű tőnek állt be a vasút- i hoz. Nem nagy, de mégis csak ! karéj kenyér, annak is jóré­szét hazaküldözgette a család­nak. Arra gondolni sem mert, hogy lakást béreljen, felhoz­za az asszonyt, a gyereket Pestre. Több kereset kell ah­hoz, tehát jobban fizetett mes­terség után nézett, kitanulta a mozdonyvezetést. Akkor az­után Szabó államvasúti moz­donyvezető úr lakást bérelt, jöhetett Budapestre a család. Erzsi, a kisebbik lánya már ott született. Vezette a robogó mozdonyt évtizedeken át, a szolgálat­mentes napokon, amikor ott­hon pihent, a feleségével csak arról beszéltek, hogy egy­szer még örökre hazamennek Kemencére. Majd, ha nyug­díjba vonul. Nyaranta haza­járt a család az öregszülők­höz, ó maga is ott töltötte a szabadságát minden évben. Kitört és dúlt, el is múlt a második háború, utána meg­változott a világ. Erzsiké is fel­cseperedett, kijárta az elemit, elvégzett négy középiskolát, szép bizonyítványt hozott ha­za, hát akar, miért is ne tanul­na tovább. Beiratkozott, — ak­kor már az ötvenes években jártunk — a tanítóképzőbe, öregedő apja csak arra várt még, hogy megkapja lánya a képesítőt, akkor nyugdíjazá­sát kéri, teljesedik végre régi vágya, hazamegy a falujába. Viszi magával az asszonyt meg a tanítónő lányt. II. A pályamesfer fia Kemencének is van vasútja, igaz, hogy csak keskeny vá­gányé, fát meg követ szállító erdei vasút. Annak is van azonban pályája, amire ügyel­ni kell, rendben kell tartani. Ezt a pályafenntartó munkát sokáig bizonyos Kalácska ne­vű ember irányította pálya­mesteri rangban. A családjáról elég ha tudjuk, hogy László­nak hívják, 1929-ben született fiát. A gyerek elvégezte a hat ele­mit, az apja taníttatta volna to­vább, de nagyon szerette és féltette, háború volt, nem merte elengedni messze, ahol középiskola is van. Azért a közeli Ipolyságon beíratta, de csak a polgáriba. Alighogy Laci befejezte a polgárit, környékükről a hábo­rú hulláma is elvonult. A fiú a pályafenntartáshoz került apja mellé, de titkos álma az volt, hogy továbbtanul. Taní­tó, még inkább színész szere­tett volna lenini. Nagy sikere­ket ért el a kemencei szín­játszócsoportban. Később Pestre került, hogy legalább valami mesterséget tanuljon és bele is fogott a géplaka- tosságba. De 49-ben felvételi vizsgára jelentkezett a Szín- művészeti Akadémián. Fel is vették, mégsem iratkozhatott be. — Az én fiamból nem lesz komédiás! — tiltakozott Ka­lácska papa és nem engedte. Nehogy „rossz útra térjen”, haza kellett mennie, állást megint a kisvasúinál kapott és ott dolgozott, meg szerepelt új­ra a színjátszócsoportban, amíg be nem hívták katonának Bu­dapestre. Megy aztán egyszer a pesti utcán, hát ‘.szembe jön vele egy szép kislány, ejnye be is­merős. Szabó Erzsi, mert a mozdonyvezető lánya volt, ránézett a katonára, alig ismer­te fel benne Kalácska Lacit, akit a kemencei kultúrház színpadán többször .-látott, mint ahányszor addig beszélt vele. örült a fiú, meg a lány a véletlen pesti találkozásnak, sétálgattak egy negyedórát fel-

Next

/
Oldalképek
Tartalom