Pest Megyei Hírlap, 1967. február (11. évfolyam, 27-50. szám)
1967-02-14 / 38. szám
^CMap 1967. FEBRUAR 14.. KEDD Várkonyi István emlékezete Cegléden KIÁLLÍTÁS A MÚLT SZÁZAD VÉGI FÖLDMUNKÁSMOZGALMAKRÓL Várkonyi István a múlt század földmunkás mozgalmaira k szervezője 1852-ben született Cegléden. Az akkor már börtönben sínylődő Szántó Kovács János helyett is tevékenykedő Várkonyi István nevéhez fűződik az 1897-ben összehívott első magyarországi földmunkás kongresszus szervezése. A Cegléden megtartott kongresz- szus határozatai a többi között a földbirtokok felosztását, a progresszív adózást, a 8 órás munkaidőt követelték és elkülönítve magukat a szociáldemokratáktól, megalakították a földmunkások független szocialista pártját. Várkonyi István irányította az ugyancsak ebben az évben rendezett nagy alföldi arató- sztrájkot is. A földmunkásvezér születésének 115. és a kongresszus 70. évfordulója alkalmából vasárnap Cegléden a Kossuth Múzeumban kiállítás nyílt a Párttörténeti Intézet, az Országos Széchenyi Könyvtár, n ceglédi és a békéscsabai múzeum, a levéltárak, valamint a magánosok tulajdonában levő dokumentumokból. A kiállítás, amelyet Farkas József, a szegedi József Attila Tudományegyetem tanársegéde nyitott meg, gazdag anyagával, — többek között Várkonyi István kinyomtatott programbeszéde, újságcikkei, munkásságáról szóló rendőri jelentések, pereinek jegyzőkönyvei és hírlapi tudósításai — hű képet ad a földmunkásvezér életéről, tevékenységéről és a kongresszus jelentőségéről. MR DÁMVADÉ»! ARGENTÍNÁRA A tervszerű vadgazdálkodás eredményeként az eddig inkább csak apró vadjairól ismert Kőrös vidéki vadrezervátumban most már kapitális lapátú dámbikák is élnek. Közülük tizet hálóval befogtak, s a legszebb példányokat Argentínába szállították, az ottani állomány felfrissítésére. Itt nem süllyed e Weekend és asztali Strand Üjabb eredményt ért el a tranzisztoros rádiógyártásban a Székesfehérvári Villamos- sági, Televízió -és Rádiókészülékek Gyára. A konstruktőrök a korábban bevált, „Dália” gépet tranzisztorizálták. Előbb 3000, az év végéig további 8000 tranzisztoros, középhullámsávos, műanyagkávás kisgép készül négy színváltozatban. „Weekend” néven kerül forgalomba. A másik tranzisztoros, asztali rádió típus nyomtatott hu- zalozású. Lényegében a „Strand” táskarádió asztali változata. Hangteljesítménye kétszerese a „Weekend”-ének, súlya mindössze 250—280, deka, aszerint, hogy homlokfala selyem, vagy műanyagborítású. Az első mintapéldányokat most a kereskedelemnek mutatják be. ÚTKÖZBEN Az ablak — Szabad. — Dehogy szabad. Az orvos MA- szigorúan eltiltotta a bortól, tive- De én ügyes voltam, kabátomba dugtam, senki nem vette észre az üveget. — Megitta? — Egy cseppig... Kidülleszti mellét a svájcisapkás. Az a szörnyű, hogy Várótermet kaptak a VAUT utasai, méghozzá gezett ablakkal. Nagy volt az öröm, volt hová behúzódni eső, havazás, északi szél elől. örültek a rosszcsont lurkók is, minden héten betörhették az üveget s várhatták mikor jönnek újból ablakot gittelni. Négyszer-ötször fordultak már még büszke is. az üvegezők, amikor reggel egy cédula fogadta az utasokat. „Beüvegezve társadalmi munkában — össze lehet törni gazemberségből”. A leány elköszön Nem tudni, hogy a rosszcsont lurkóknak mennyi az önkritikájuk. Azt sem, hogy a „lelkizés” mennyire használ. Tény, hogy a cédula megjelenése óta egyszer sem fogadta az utasokat betört üveg. Büszkeség Kucsmás férfi kérdezi vasárnap este a svájcisapkásat. — Merre jártál? — Apámnál voltam a kórházban ... — Hogy van? — Jól... még dalolt is ... — Hát akkor tényleg ... — Persze, vittem egy kis szíverősítőt... Jugoszláv statisztika A statisztikusok becslése szerint Jugoszlávia lakosainak száma ez év nyarán eléri a 20 milliót, közli a szövetségi statisztikai hivatal most megjelent évkönyve. Fiatal pár húzódik össze a távolsági autóbuszon, még van tíz perc az indulásig. Először úgy tűnik együtt utaznak, aztán a lány búcsúcsókot nyom a fiú arcára, megsímogatja, leszáll, integet néhányszor és elmegy. A fiú elégedetten néz mint akinek ez dukál, hogy a Ián- kikísérje, felüljön vele és ő csak úgy, az ablakon át integessen vissza neki. Talán beteg — mentegetem — rosz- szul érzi magát. De nem. Alig tűnik el a lány, feláll a fiú is, leszáll, cigarettára gyújt, nyújtózkodik. Tizennyolc éves lehet, pörsenéses arcú, bozontos hajú kamasz. Ha annak a lánynak lennék nagyon nem szeretném ezt a fiatalembert. B. í. A híres ráckevei hajóma- lom most a strand homokján várja a tavaszt. A partra vontatták az elsüllyedt és erősen megrongálódott műemléket. Tavasszal majd tatarozzák, restaurálják. (Foto: Gábor) KÖNYVESPOLC Katonai könyvkiadás Magyarországon. 1945-1985 Bibliográfia A kor, amelybén élünk, a 1 tudomány és technika rohamos fejlődésének a kora. És ami a tudomány fejlődésével együtt jár: hatalmasan megszaporodott a kiadott szakirodalom is, oly annyira, hogy az egyes kérdésben tájékozódni kívánó kutatónak sok időt és munkát kell az irodalom feltárására fordítani. Az irodalomfeltárás fáradságos munkájához kíván segítséget nyújtani minden szakbibliográfia, amely összegyűjti, rendszerezi valamely tudományág tárgykörébe tartozó műveket. A most megjelent szakbibliográfia a hadtudomány kérdéseinek 1945-től 1965-ig megjelent magyar nyelvű irodalmát gyűjti össze, ezzel segítséget adva elsősorban a hadsereg, vezető szerveinek kutató munkájához, a katonai tanintézetek és könyvtárak munkájához, de nem nélkülözheti ezt a könyvet a történelmi kérdésekkel foglalkozó szakember sem. A bibliográfia szerkezete, szakrendi felosztása nagyjában követi £( hadtudomány felosztását, amelynek fő- és alcsoportjait a könyv elején közölt részletes tartalomjegyzék ismerteti. A könyv használhatóságát a névmutató és a sorozati mutató is biztosítja. A tudományos igénnyel ké"- szült, teljességre törekvő szakrendi részt függelékként a Megjelölt időpontban kiadott katonai tárgyú szépirodalom válogató bibliográfiája egészíti ki. A katonai tárgyú regények címe után rövid ismertetés, annotáció is található. A Függelék is téma szerint csoportosítva közli anyagát. Két fő fejezete a magyar vonatkozású és a nem magyar vonatkozású szépirodalom. A két fő fejezeten belül egyes jelentős katonai eseményhez kapcsolódó regények kerültek egy alcsoportba. A bibliográfia szépirodalmi részét nemcsak a katonák erkölcsi-politikai neveléséhez lehet jól felhasználni, hanem a pedagógusok is színvonalas és bőséges szépirodalmi anyagot találnak benne a fiatalok hazafias neveléséhez. A szép kiállítású, ízléses könyv kiadásával rég várt,, igen hiányzó munkát juttatott el a Zrínyi Kiadó a hadtudománnyal foglalkozók, a katonai kérdések iránt érdeklődők kezébe, amikor első ízben jelentetett meg olyan szakbibliográfiát, amelynek célja a felszabadulás után kiadott katonai irodalom feltárása volt. Farkas Ildikó kesztőbizottság előszavában — amely a nagy mű magyarul 1962-ben napvilágot látott L_ kötetében olvasható — szerepel, többek között, az a szerény, tárgyilagos megállapítás, hogy a Világtörténet „nem lépett fel a kimerítő teljesség igényével” és arra sem törekedett, „hogy a világtörténelem minden problémájának végleges megoldását adja”. El lehet mondani azonban, hogy a második világháború eseményeit és tanulságait tárgyaló X. kötet megjelenésével immár magyar fordításban is teljes — s magyar vonatkozásokkal gazdagított — Világtörténet nemcsak szempontjainak korszerűségével és adatainak gazdagságával jelent többletet minden eddig hazánkban megjelent, összefoglaló világtörténelmi műhöz képest, hiszen ez a mű mint olvasmány is lenyűgöző. A. G. JELSZÓ-TAVASZRA: Zöld utat a vizeknek! Betemetett árkok — Házak ártéren — A károk megelőzhetők Az Országos Vízügyi Fő- igazgatóság hidrometeoroló- giai jelentése az ország egész területén — s természetesen Pest megyében is — ismét magas talajvizeket jelez. A hatvanas években kezdődött esős időszaknak nincs hát vége. Az 1963-as vízkár megyénkben, csupán épületekben, utakban és hidakban, elérte az 500 milliót, s az 1965 .őszi és a múlt év tavaszi belvizek mintegy 1100 lakóépületet rongáltak meg vagy tettek lakhatatlanná. Elfelejtett közérdek A vizek elleni védekezés ősi kényszerűségéből» alakult ki megyénkben is az az árok- rendszer, amely a fölösleges csapadékot elvezette a lakott belső és a művelés alatt álló külső területekről. Ennek kialakítását lehetővé tette a múlt század második felében a Tisza és mellékfolyóinak szabályozása. Az emberek azonban hamar felejtenek — s mint a Pest megyei Tanács építési, közlekedési és vízügyi osztályának szakemberei is mondják — a csapadékos évek elmúltával a korábban kiépített árokhálózat fenntartására nem fordítottak gondot, azok időközben részben, vagy teljesen meg is szűntek. A második világháború utáni évek telekparcellázásainál sem minden esetben és helyen fordítottak gondot a házhelyeknek kijelölt területek felszíni vizeinek elvezetéséhez szükséges árokhálózaí megtervezésére és kiépítésére. így történhetett meg, hogy új lakótelepek, egész községrészek közvetlenül a folyók, vagy patakok árterébe épültek. A régi és újabb keletű bajokat növelték az engedély nélküli lakásépítkezések is. Milliók — védekezésre Az utóbbi évek vízkáraiból okulni kellett. A megyei tanács — a Duna menti községek árvédelmi szervezetéhez hasonlóan — helyi vízkárelhárítási szervezetet hozott létre, a Középdunavöl- gyi Vízügyi Igazgatósággal egyetértve. A legjobban veszélyeztetett községek területére vízrendezési terveket készítettek. E tervek alapján Pátyon a Füzes patak belső- ségi szakaszait teljesen felújították. Érden a Sulák patak belsőségi szakaszát rendezték eddig. Felsőgödön, Maglódon, Ecseren, Mogyoródon, Kerepesen, Kistar- csán, Szentendrén, Cegléden és Vácott is megkezdődtek a vízrendezési munkálatok. A második ötéves terv idején a megyében mintegy 35—40 millió forintot költöttek vízrendezésre és az árvízi, valamint a helyi vízkárok elhárítására. A vízrendezésnek természetesen határt szab a megye rendelkezésére álló anyagi lehetőség. Ennek következménye, hogy a felújított csatornákat hamar betemette a ; víz által lehordott föld. A | megyében megalakult vízren- I dező társulatok egyik fel- i adata éppen ezért a jövőben i a vízgyűjtő területek rendezé- i se is. i Ami nem tűr halasztást : Az Országos Vízügyi Fő- ; igazgatóság arra is felhívja > a figyelmet, hogy már kisebb > esőzések esetén is számolni ; lehet a belvizek és a felszíni ! vizek megjelenésével. ; A Pest megyei Tanács épí- ; tési, közlekedési és vízügyi | osztálya — közösen a víz- $ ügyi igazgatósággal — a vé- J dekezéshez szükséges eszkö- 5 zöket nyilvántartásba vette, $ a közerőket településenként 5 megszervezte. A helyi taná- ^ csókát utasította, hogy hív- ^ ják fel az érdekeltek figyel- ^ mét a vízelvezetés céljait ^ szolgáló árkok, átereszek ki- í tisztítására, a vizek folyását gátló akadályok eltünteté- 5 sére. $ ^ Úgy tűnik azonban, hogy ^ ennek a felhívásnak vontatot- i tan vagy — sok helyen — $ egyáltalán nem tesznek eleget. § Helyes lenne e halasztást nem ^ tűrő munkálatok társadalmi ^ megszervezése valamennyi S községben és városban egy-1 ^ aránt. Olyan közérdekről van szó, mely közvetlenül az egyé' ni javak védelmét is jelenti $ s Ferencz Lajos A dialektikus és történelmi materializmus, a marxizmus klasszikusainak, Marxnak, Engelsnek, Leninnek a tanítása adott először tudományos választ arra, hogy mi is a világtörténelem. A marxizmus tárta fel először — az emberi évezredek konkrét tanulmányozása, s a nagy gondolkodók műveinek kritikai vizsgálata segítségével —, hogy az emberiség egész történetének alapja az anyagi javak termelése, a termelőerőknek és az emberek termelési viszonyainak fejlődése. Ám a történelmi haladás ugyanakkor nagy mértékben függ az abban részt vevő tömegek erejétől, s tudatosságától. Az emberi történelem egységes, törvényszerű folyamat, amelynek azonban figyelembe kell venni egész bonyolult sokoldalúságát. Világtörténet tíz kötetben Hogyan lehet ezt a sokágú- ^ bogú folyamatot úgy összefog- ^ lalni, hogy ne lássa kárát a $ tudomány, és ugyanakkor az $ olvasók valóban széles tömegei ^ is nagy haszonnal forgathas- 5 sák? Már Lenin óvta attól a 5 tudósokat, hogy a különböző ^ mítoszok elleni küzdelmükben $ ne csináljanak mítoszt a köz- ^ érthetőségből, s ne vulgarizál- 5 ják azt, amiből éppen a vul- ! garizálás öli ki a marxizmus 5 „élő lelkét”, a dialektikát. Ne- ; héz dolga volt tehát annak a ! J. M. Zsukov vezetésével mű- j ködő szovjet történész-kollek- ! tívának, amely — több mint! tíz esztendeje — nekifogott,! hogy tíz kötetben az olvasók i elé tárjon egy Világtörténetet i A mű készülése közben új: fénnyel világítódtak meg az i eddigiek során még homályban maradt kérdések. A szerSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSJ E l kell mondanom, az esetet, mert optimista vagyok és bízom benne, hogy okulásul szolgál azoknak, akiket illet. No, és akiket nem illet? Talán azoknak sem lesz érdektelen, mert utána legalább megállapíthatják az ősi magyar felkiáltással: Nahát, hogy mik vannak!? Hát ez esetben az volt, hogy annál a bizonyos vállalatnál, Bizonyos kartárs — aki cseppet sem mellékesen osztályvezetői funkciót töltött be — megorganizálta munkatásai- nak egyszerű és gyors eszközökkel való ra- portra hívását. Mindez a korábbi szervezésben úgy zajlott le, hogy kiüzent azért, akivel beszélni akart. Legyünk őszinték, ez egy nehézkes, elavult forma. Bizonyos kartárs tehát segítségül hívta a technikát. No, persze. nem kell arra gondolni, hogy URH adóvevőt szereltetett be maga és munkatársai szobájába. Kis ország vagyunk, nálunk ilyesmire nem telik. Viszont telik egyszerű vil- , lanycsengőre. I Az osztályon levő nyolc előadó — Kicsi, | Kiss, Nagy, Mégnagyobb, valamint Fekete, Fe- : hér, Igen és Nem kartársak két irodahelyi- >i ségben dolgoztak. Nos, az ő szobájukba került J egy-egy csengő, az azokat megszólaltató gomb pedig Bizonyos kartárs íróasztalán nyert elhelyezést. A csengővel való behívás módját Bizonyos kartárs az 56-os számú, belső használatú körlevélben ismertette munkatársaival. Eszerint egy csengetésre Kicsi kartársnak kell bemennie az osztályvezetőhöz, két csengetésre Kiss kartársnak, háromra Nagynak, legvégül pedig nyolc csengetésre Nem kartársnak. A siker fremtikus volt. Mármint Bizonyos kartárs szerint. Munkatársai viszont úgy vél- ; ték, hogy beköszöntött a frász és az idegbaj; korszaka. Mert ugyebár megszólalt a csen-; gő, de ki tudta, hol áll meg? Egy csengés —; felemelkedett helyéről Kicsi kartárs, hogy! rohanjon az osztályvezetőhöz, de alighogy! nadrágja elhagyta a széket, még egy csengetés ! hallatszott, ami már Kiss kartársnak szólt a : körlevél szei int, tehát Kiss is lódulni akart,; amikor felhangzott a harmadik, Kiss tehát | visszaülhetett, hogy Nagy rúgja ki maga alól j a széket, de ezután jött a negyedik. Nagy te- ■ hát a megkönnyebbülés sóhajával folytathatta \ munkáját, de akkor már Mégnagyobb kartár- \ son futott végig az ideges rángás. Munkaidő alatt tehát úgy nézett ki az osztály, hogy néhányan állandóan felállóban vagy leülőben voltak, de különösen az első három. Kicsi kartársnak ugyan annyi előnye volt a dologból, hogy a lábizmai az első hét után hihetetlenül megerősödtek az állandó rugózó mozgástól, s amikor a nagy havazások idején elakadt a vállalat egyik öttonnás teherkocsija, őt vitték ki a mentéshez, s ki is nyomta fél lábbal a kocsit a méteres hótorlaszok közül. A bajokat tetézte, hogy állandóan számolniuk kellett a csengetések számát. Volt, aki strigulákat húzott egy papírra, míg Fehér kartárs bevitte irodájába a gyerek számológépét, s minden csengetés után arrébb lökött rajta egy golyót. Igaz, hogy a munka visszaesett, de Bizonyos kartárs elégedett volt, hiszen kitűnően megoldotta munkatársainak behívását. Lehetséges, hogy az igazgatóját maradi, ósdi embernek tartja, hiszen, ha főnöke beszélni akar vele, mindig udvariasan megkéri: — Bizonyos kartárs, legyen szives bejönni hozzám. De hát hiába, nincs mindenkinek ekkora érzéke az organizációhoz. Baloghy Zoltán
