Pest Megyei Hírlap, 1967. február (11. évfolyam, 27-50. szám)

1967-02-14 / 38. szám

PEST MEGYEI VILAS PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! AZ MSZMP PEST MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA XI. ÉVFOLYAM, 38. SZÁM ARA 50 FILLER 1967. FEBRUÁR 14., KEDD Szovjet-angol közös nyilatkozat Koszigitt és Wilson befejezte tárgyalásait A szovjet miniszterelnök hazaérkezett Moszkvába Koszigin szovjet kormányfő vasárnap reggel különvonaton Kik és miért vándorolnak? A Munka Törvénykönyve 1965. január 1-én életbe lépett módosításának kettős célja volt: csökkenteni az önmagában is egészségtelen méretű mun­kaerővándorlást, s ezáltal hoz­zájárulni, hogy a vállalatok intenzívebben folytathassák a munkafegyelem megszilárdítá­sát. Két esztendő tapasztalatai igazolják, hogy a változtatás nem volt hiábavaló, ugyanak­kor az is kiderült, hogy továb­bi intézkedésekre lesz még szükség a munkaerőhelyzet megnyugtató stabilizálása ér­dekében. A Munkaügyi Minisztérium 1966 első felében 34, különféle tárcához tartozó vállalatnál történt felmérése megállapítot­ta, hogy addig átlagosan 10 százalékkal csökkent a mun­kaviszony-megszűnések száma. A Kohó- és Gépipari Minisz­térium vállalatainál 1964-ben több. mint 89 ezer ember cse­rélt munkahelyet. 19^5-ben 15 ezerrel, 1966-ban pedig továb­bi háromezerrel csökkent ez a szám. Az is megállapítható, hogy a kohászatban nagyobb arányú a javulás, mint a gép­gyártásban, s amíg a vidéki vállalatoknál 30 százalék alatt volt a munkahely-változtatás mértéke, addig a budapesti vállalatoknál ez az arány 25— 60 százalékot tett ki. A könnyűiparban 1964-ben a dolgozók 29," százaléka, 1965- ben 26,1 százaléka, 1966- ban pedig 25 százaléka cserélt munkahelyet. Az építőiparban is meglehe­tősen sokan kelnek útra egyik munkahelyről a másikra, de talán itt a legnagyobb mérté­kű a változás. 1951—52-ben, tehát két esztendő alatt még háromszor cserélődött ki a munkáslétszám. A legutóbbi két esztendőben egyszeri ki- cserélődés állapítható meg, ami még mindig nagyon ma­gas, de ha az építőipar sajá­tosságait, s azt is figyelembe vesszük, hogy a kilépők 60 százaléka újra az építőiparban — csak más vállalatnál — he­lyezkedik el, azonnal másként értékeljük ezt a helyzetet. 1966- ban az állománynak már csak a 44 százaléka cserélő­dött, amelyben a tavaly végre­hajtott bérügyi intézkedések­nek is nagy szerepük van. A felmérésekből kiderül, hogy a kilépők 70 százaléka segéd- és betanított munkás. Többségük rövid munkavi­szonnyal rendelkezik. A szá­mok tanúsága szerint a kilé­pők fele 25 éven aluli. Érdekes azt is megvizsgálni, hogy az emberek általában milyen indokkal hagyják ott munkahelyüket. A Munkaügyi Minisztérium vizsgálataiból ki­tűnik, hogy a kilépők 40 szá­zaléka azzal indokolja elhatá­rozását, hogy a lakóhelyéhez közelebb akar clhelyezkedni. Azt is megnézték, hogy ezek­ből az elhatározásokból meny­nyi valósul meg s kiderült, hogy az említett okból kilépet­teknek csak egyharmada he­lyezkedik el közelebb a lakó­helyéhez. A könnyűiparban külön vizsgálták a hozzájárulással és külön az önkényesen kilépők indokait. A hozzájárulással ki­lépők legtöbbje a távoli mun­kahely, az önkényesen kilépők zöme pedig az alacsony bér •niatt távozott. A hozzájáru- ással kilépő férfiak első heiy- •3 a szakmailag igényesebb lunka és továbbtanulási le- etőség hiányát, második hely- ■3 az alacsony bért, harmadik ielyre pedig a távoli munka­helyet helyezik a kilépés indo­kai közül. A hozzájárulással távozó nőknél családi okok szerepelnek az első helyen, •gészségügyi okok a másodi­kon, gyermeke’helyczési és ípolási gondok a harmadik helyen. Az önkényesen kilépő férfiak első számú indoka az tlacsony bér, második a szak­mailag igényesebb munka és tanulási lehetőség hiánya, har­madik pedig a távoli munka­hely. Az önkényesen távozó nők is a családi okokat helye­zik az első helyre, másodikra a gyermekelhelyezési és gon­dozási, harmadikra pedig az éjszakai műszak gondjait. Abban minden illetékesnek megegyezik a véleménye, hogy bizonyos mértékű munkaerő­vándorlás nem tekinthető egészségtelennek, ezzel a jö­vőben is számolni kell. Most azonban a természetellenes fluktuációról, s annak megol­dásáról van szó, s a megoldás módjáról már eltérőek a véle­mények. Sokan további ad­minisztratív szigorításokban látják a megoldást. Kétségte­len, hogy esetenként ilyenekre is szükség lehet, de éppen az eddigi tapasztalatok igazolják, hogy teljes megoldást nem hozhatnak. Inkább a nehezebb utat és megoldásokat választjuk, mert nálunk minden az emberért, s nem az ember ellen történik. Az említett vizsgálatokból ugyanis világosan kiderült: a helyváltoztató emberek több­sége nem azonosítható azokkal, akik nem szeretnek dolgozni, akik haszonlesésből, másokon való élősködésből igyekeznek megélni, s ha az nem megy, odébbállnak, vagy kiteszik a szűrüket. Sok még a nehéz s az egészségre ártalmas munka. Ezeken még nagyobb igyeke­zettel és hatásosabban kell változtatni, könnyíteni. A vi­dék gyorsabb ütemű iparosítá­sa egyre inkább lehetővé teszi a munkahelyek és a lakóhelyek közelítését. További intézkedé­sek szükségesek a dolgozó nők érdekében. A rövidített mun­kaidőre való áttérésre talán nekik van a legnagyobb szük­ségük. A nehéz fizikai munka gépesítése, a szakember­szükséglet gyarapodása szüksé­gessé teszi, hogy a segéd- és betanított munkásokat fokoza­tosan továbbképezzük. így könnyebb, de értékesebb mun­kával ők is többet kereshetnek, és mind kevésbé kívánkoznak más munkahelyre. Az építőiparban javaslat ké­szült arról, hogy ahol csak le­hetséges, a minisztérium kü­lönféle kedvezményekkel se­gítse elő az építőipari vállala­tok dolgozóinak lakásépítését. Egy ilyen intézkedés bizonyá­ra eredményesebbé teszi az építőipari munkaerő állandó­sítását. Ezt az elképzelést azért említettük, mert más iparágakban, más vállalatok­nál is növelni kell a munka­erőt odakötő, a munkaerőt sta­bilizáló helyi intézkedések szá­mát és hatékonyságát. Olyan­fajta megoldásokra gondolunk, hogy például a nyereségrésze­sedésből s a különféle anyagi juttatásokból még több jusson azoknak, akik hosszú ideig egy helyben dolgoznak. Az új gazdaságirányítási rendszer keretei között megnő az ilyen helyi akciók igénye és lehetősége. Élni kell vele min­denütt, mert csak így lehet az emberek munkájával szembeni mércét is emelni. Olyan lég­kört és gyakorlatot kell terem­teni minden munkahelyen, amely messzemenő lehetősége­ket teremt a becsületes mun­kához, megadja a jól végzett munka teljes anyagi elismeré­sét, biztosítja a szakmai és ál­talános műveltség további gya­rapítását, s természetesen megköveteli az ehhez szüksé­ges fegyelmet. Olyan légkör ki­alakítása a cél, amelyben ma­guk a dolgozók vigyázzák a közös munka helyi szabályait, nem tűrik meg maguk között a hanyagságot, a lógást, a la­zaságokat, de arról is gondos­kodnak. hogy valamennyien megtalálják a számításukat és ne kívánkozzanak máshová. Farkas István Tíz év után újra van pártiskolája Pest megyének ,,Iskolapadokban" a megye vezető propagandistái Űj intézményt avattak hét­főn reggel Aszódon: tíz eszten­dei szünet után megnyitotta kapuit a Pest megyei pártis­kola. A járási pártbizottság egykori épületében kényelmes tantermek, szépen berendezett hálószobák fogadták a megye minden részéből ideérkezett első növendékeket. Néhány perccel a megnyitó előtt Göndics Zoltán, az MSZMP Pest megyei Bizottsá­ga propaganda és művelődési osztályvezetője így összegezte az iskola célját, feladatait: — Olyan űrt hivatott ez az iskola betölteni, amelyet sem az öt hónapos pártiskola — a maga kötött tematikájával —, sem a két-három napos „fej­tágítók” nem tudtak áthidalni. Az egyes tanfolyamok időtartama, tematikája nincs mereven rögzítve: mindkettő a pártélet követel­Afro-ázsiai szolidaritási szervezet Vili. ülésszaka Hétfőn délelőtt a ciprusi fő­városban a Hilton szálloda nagytermében megkezdődött az afro-ázsiai szolidaritási szervezet tanácsának VIII. ülésszaka. Az ülésszakra eddig több mint 40 ország küldött­sége érkezett meg. összesen 64 ország képviselőit várják. A román külügyminiszter Budapesten Corneliu Manescu, a Román Szocialista Köztársaság kül­ügyminisztere feleségével Brüsszelből hazatérőben Péter János külügyminiszter meg­hívására február 12-én este egynapos látogatásra Buda­pestre érkezett. Ez alkalommal a két külügyminiszter baráti eszmecserét folytatott. Febru­ár 13-án este Corneliu Manes­cu és felesége, valamint a ro­mán külügyminiszter kísérete folytatta útját Bukarestbe. KAIRO Tilalom Amer marsall, az EAK el­ső alelnöke, az ország fegyver rés erőinek főparancsnok­helyettese megtiltotta az ame­rikai és angol katonai repülő­gépeknek, hogy leszálljanak az Egyesült Arab Köztársaság repülőterein. A rendelet vasár­nap lépett életbe. ményeihez fog igazodni. Ab­ban is különbözik a többi pártiskolától, hogy saját taná­ri kar helyett meghívott elő­adókkal, egy-egy kérdés leg­alaposabb szakértőivel műkö­dik. A célunk az volt, hogy elősegítsük a pártmunka szín­vonalának emelését, módszer­tani segítséget adjunk a pro­pagandistáknak, alapszerveze­ti titkároknak, tömegszerveze­ti vezetőknek pártmunkájuk­hoz. Délelőtt tíz órára benépesült a tágas előadóterem. Barinkai Oszkárné, az MSZMP Pest megyei Bizottságának titkára így kezdte megnyitó beszédét: — Örömmel teszek eleget megbízatásomnak, hogy meg­nyissam a megye tíz évig nélkülö­zött pártiskoláját. Régóta éreztük már a hiányát egy olyan oktatási intézmény­nek, amelyben vidéki párt­munkásaink megfelelő körül­mények között tanulmányoz­hatják az időszerű politikai kérdéseket, a párthatározatok­ból eredő elméleti-gyakorlati feladatokat. Olyan időszakban került sor erre a megnyitóra, amikor hatalmas feladatok várnak a párt agitátoraira, propagandistáira: néhány hó­(Folytatás a 2. oldalon) tért vissza az angol fővárosba egynapos skóciai körútjáról. Koszigin délelőtt nagy sétát tett a West Enden, nézegette a kirakatokat az Oxford Stree- ten. Városnézés után Koszigin és kísérete ellátogatott a Hig- hate temetőbe, ahol megko­szorúzta Marx Károly sírját. Délben a szovjet kormányfő Edward Heath konzervatív ve­zér és árnyékkabinetjének ebédvendége volt a toryk híres fellegvárában, a Carlton Club­ban. Ebéd után Koszigin gép­kocsin tette meg az utat a London központjától mintegv negyven mérföldnyire fekví Chequers-be, a mindenkori brit kormányfő rezidenciájá­hoz, ahol Wilson miniszterel­nök nem hivatalos, kötetlen eszmecserével egybekötött teán és vacsorán látta vendégül a szovjet kormányfőt. Vasárnap délután a brit kormányfő chequersi vidéki rezidenciájában sor került (Folytatás a 2. oldalon) CSÖMÖR: 18 esztendő óta a legeredményesebb zárszámadás a Haladás Tsz-ben Csömörön a Haladás Termelő- szövetkezet 18 esztendős fenn­állása óta — amint Fábián Fe­renc elnökhelyettes szerkesz­tőségünknek hírül adta — most zárta a legeredményesebb évet. 1966-ban a termelési alap 15 százalékkal, a fel nem oszt­ható szövetkezeti alap 14,5 százalékkal növekedett. A jö­vedelemelosztás formája Csö­mörön tavaly is a munkaegy­ség elszámolás volt. Kész­pénzben 41 forintot, termé­szetben 5 forint 80 fillér érté­kű különféle terméket, s nye­reségrészesedésként minden munkaegységre hét forintot osztottak. Ily módon egy-egy munkaegység végleges értéke 53,80 forint. A főként asszonyokból álló : termelőszövetkezet munka-j csapatai az elmúlt évben is| kiemelkedően dolgoztak. Pél­dául Krizsán Györgyné, vágy Morva Istvánné munkacsapa­ta, a paradicsom terület min­den egyes holdjáról 24 ezer rsssssssssssssssssssss/ssssssssssssssssy/sss. forint bevételt ért el. Ha a munkaegység értékét átszá­mítjuk, óránként 13,60 forintot kerestek a tagok. A traktoro­sok még ennél is többet, 15,20 forintos órabért értek el. A csömöri termelőszövetke­zet legfontosabb terméke a paradicsom. Ez a növény is beváltotta a hozzá fűzött re­ményeket — az idén 200 hol­don termesztik. Elképzelésük, hogy holdanként az átlagos hozam megközelítse a 20 forin­tot. A közelgő tavaszi mun­kákra már készülnek, az asz- szonyok — az idén még az 1966-os, eddigi legeredménye­sebb esztendőnél is sikeresebb évet szeretnének zárni. Marx unokája Moszkvában Frederic Longuet francia festőművész, Marx unokája, aki jelenleg a Szovjetunióban vendégeskedik, a Marx-család tulajdonában lévő fényképeket, rajzokat és egyéb dokumentu­mokat ajándékozott az SZKP Központi Bizottságának. Az értékes dokumentumokat a moszkvai Marx és Engels mú­zeumban helyezik el. pülőterére. Az új gépek nö­vény védőszer-tartály a ötször nagyobb, mint az eddigi gé­peké. így leszállás nélkül öt­ször nagyobb területen tud­ják elvégezni a munkálato­kat, mint az eddigi gépek. A* állomás berendezkedik nagy teljesítményű helikopterek bevetésére is. A hegyvidéki szőlőtelepítések vegyszerezé­sét eddig a merev szárnyú repülőgépekkel nem leheteti elvégezni. Ezért a jövőben a külföldön már jól bevált he­likopterek segítségével vég­zik el a szőlőmegmunkálást E célra az ötéves tervben 10 helikopter beszerzését ha­tározták el. Ha ezek beér­keznek, azonnal „bevetik’1 azokat a szőlőművelésnél. A helikopterek alkalmazása meg­oldja a nae'v szőlőtclenüléseíi vegyszeres megművelését. Vágják a jeget, nagy tömbök­ben emelik ki és vermelik el nyárra az Ujréti-tóról, a Gödöllői (Foto: Gábor) Új repülők Budaörsön RÓMA TÉL DÉLEN- „TAVASZ“ ÉSZAKON Vasárnap egész Dél-Olaszor- szágban havazott. A hegyes vi­dékeken a hőrpérséklet fagy­pont alá süllyedt. A félsziget középső és északi részén to­vábbra is jó az idő. A minap öt nagy teljesítmé­nyű szovjet repülőgép érke­zett a Repülőgépes Növény­védő Állomás budaörsi re-

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom