Pest Megyei Hírlap, 1967. február (11. évfolyam, 27-50. szám)

1967-02-12 / 37. szám

Munkásvédelmi előadók: Kibédy, Lorán Lenke, Kállai Ilona, A farsangot dallal, tánccal, jókedvvel illik ünnepelni. Ért­hető, hogy a monori művelődé­si otthon programjában — ezekben a hetekben — a ko­moly munka, a nyelvoktatás, a szakkörök tevékenysége mel­lett gyakrabban jut szphoz a könnyű műfaj. farsang Álarcban NEM CSIZMA - CIPŐ . BÁBOSOK VETÉLKEDŐJE fiatalok természetesnek tart- Februúr 18-án iparosbállal ják: szórakozni csak ízléses kezdődik a község művelődési otthonában a több hétre ter­vezett jókedv. Másnap, va­sárnap a hagyományos ötórai teán a fiatalok szórakoznak. Február 25-én a munkás­őrség tartja a művelődési ott­honban jubileumi megemléke- gatása után. ünnepi ruhában illik. A kül- csinnei nincs már baj, de gyakran előfordul, hogy a rendezvényekre feltűnően jó­kedvű, spicces vendégek is be akarnak menni, néhány ven­déglátóipari egység végigláto­aését, délután öt órakor. I A hagyományos farsangi bált is 25-én tartják este nyolc órai kezdettel. Ennél az eseménynél érdemes elidőzni, nemcsak azért, mert ez a község életében is ese­ményszámba megy, hanem mert a hagyománynak megfe­lelően álarcosbál 1 es£ Azért nem jelmezes bált tartanak, mert a jelmezek beszerzése, el­készítése vagy kölcsönzése kö­Ittas vendégeket a művelő­dési otthoniban nemcsak nem szolgálnak ki, de be sem en­gedik őket. Ez alól nem lesz kivétel a farsangi bál sem. A komolyabb jellegű, is­meretterjesztő előadások februárban sem szünetel­nek. Fodor Péter járási népműve­lési előadó népszerű sorozata, a „Dzsessz története”, a járás községeiben sok fiatalt ismer­készülnek a nagy összecsapás­ra. A művelődési otthon legné­pesebb műsora valószínűleg a február 27-i lesz. Nem ne­héz ezt megjósolni, mert eddig tízezer forint értékű jegyet ad­tak el a „nevelő célzatú” kaba­réestre, amelyen a munkásvé­delem fonákságairól lesz szó, kabarétréfák, vidám jelenetek formájában. Ami a színpadon elhangzik, azt érdemes megszívlelni, mert a „munkásvédelmi előadók” is­mert szakemberek: Kibédy Er­vin, Lorán Lenke, Kállai Ilo­na, Vay Ilus, Siklós Rózsi, Szu- hay Balázs, Köves Ernő. <d) rülményes és költséges. A mű- tetett meg a dzsessz nagy elő- velődési otthon vezetősége he­tek óta készül a nagy ese­ményre. Sok fiatalra számíta­nak, de ez nem jelenti azt, hogy a jókedv ünnepén „en­gedményt” tesznek. Változatlanul kötelező a sötét, ünnepi ruha, nyak­kendő, nőknek pedig — csizma helyett — a cipő. Ä közkedvelt ötórai teák ered­ményeként elérték a művelő­dési otthon vezetői, hogy a adóival, a dzsessz kialakulá­sának történetével. Az előadás- sorozat valószínűleg Monoron is sok fiatalt vonz minden má­sodik csütörtökön a községi művelődési otthonba. A szakkörök közül a bábo­sok nagy esemény előtt állnak. Tavasszal rendezik meg a járás legjobb úttörő báb­csoportjainak vetélkedőjét, amelyen a művelődési otthon bábcsoportja is részt vesz. Már Új kultúrotthon-igazgató Üllőn Bardóczy Károlyné kultúr­igazgató lemondása után az igazgatói teendőkkel a községi tanács Kiss Sándort bízta meg, aki mellékfoglalkozásként ve­zeti a kultúrotthon ügyeit. Kulturális vonalon kellő jár­tassággal rendelkezik, ismeret­köre széles, így a község kul­turális élete jó kezekbe került. ÜGYELETES ORVOS Gyömrő: dr. Lányi Péter (egészségház), Monoron dr. Koncz Lajos (Bajcsy-Zsilinsz- ky út 28.), Üllőn dr. Csizma­dia György. — Ügyeletes gyógyszertár: Monoron, a fő­téri. Első esetben a tényei tsz-ben: Minden „kapás” elkelt MOMOMIDŰII P E S T M E G Y E I. H Í R I A P : Kfj L Ö N K I A? A S-A IX. ÉVFOLYAM, 31. SZÁM 1967. FEBRUÁR 12., VASÁRNAP N ól tart a monori járás? égy esztendő munkája a számok tükrében IV. Célkitűzéseinket csak úgy „T, . , „ , . „. , ,, tudjuk elérni, ha tovább kor­_ Négy esztendő leforgása alatt szerJűsítjük ; mezőgazdasági Szokássá vált a Népfront Tsz-ben, hogy a növényápolás megkezdése előtt a vezetőség szerződést köt tagjaival az el­végzendő munkára. így van ez az idén is. Egymásnak adják a kilincset, a tagok az elnök szobájában. Böszörményi And­rás tsz-elnök nem győzi a szerződéseket megírni. Jó szomszédok, barátok és barát­nők együtt jönnek vállalni, hogy egymás mellett legyen a parcellájuk és tudjanak egy­másnak segíteni. Az összes elvállalandó ka­pásterület a következő: kuko­rica 404 hold, silókukorica 67, burgonya 60, vöröshagyma 15, Mához egy hétre: Járási téli spartakiád Monoron málna 50 hold. Egy tagra két hold kukorica, silókukorica 500 négyszögöl, burgonya 480, vöröshagyma 120 négyszögöl és málna egy sor. A fenti munkákért a tsz a következő, bért fizeti: kukori­cából és burgonyából a termés 20 százaléka természetben, plusz 14 munkaegység a kuko­ricából és 4,8 munkaegység a burgonyából. Silókukoricából 2,5 munkaegység, vöröshagy­ma után öt kiló természetbeni prémium és 4,7 munkaegység. Az egy sor málna háromszori kapálásáért 4,7 munkaegység. Uj vonás a vállalóknál, hogy rövid idő alatt eleget tesznek kötelezettségüknek. A korábbi években két-három hét is be­letelt, mire „gazdára lelt” a terület, most két nap sem kell hozzá egészen, és kész a válla­lás. Ennek az az oka többek között, hogy a tagok megtalál­ják számításukat, és a tsz is eleget tesz kötelezettségének. Érdekes és hasznos beszél­getés zajlik le az elnöki iro­lési otthonban ifWsssssssssssAmssssssssssMmfssssssssssssssssj’ssssssssssssssssss/ssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssyssssssssssssssssss/' köszönhető, hogy az ifik az él­tén falusi spar- ^ § múlt szezonban az előkelő ie.it a rpsrtve- i negyedik helyet szerezték meg. A monori járási sporttanács február 19-én, vasárnap Monb- ron a művelődési rendezi meg a takiád küzdelmeit. A résztve- ^ vők asztalitenisz és sakk sport- ^ ágakban mérhetik össze ere- ^ jüket. A téli spartakiádon ^ résztvehet mindenki, aki 14. életévéi betöltötte. Az általá- ^ nos iskola nyolcadikosai ab-1 Van a2 időpazarlásnak egy, ban az esetben mdulhatna , ^ mar régi, de még mindig elég- ka betöltötték 4-^gé elterjedt módja: a szócsép­eletevuket. $ lés. Reggel óta ülünk az érte­Asztalitemszben a kovetke- s kezlet a vitában húszan zo versenyszamokban indul- Jti,- o, dában a tsz-elnök és a tagok között Böszörményi András apró részleteiben megmagya­rázza a tagoknak, hogy mi a kötelességük és persze azt is elmondja, hogy mi a tsz fel­adata. Itt-ott — tudja az el­nök, hogy hol kell -rr szót ej­tenek a tavalyi vállalásfór meg annak teljesítéséről is, fi­gyelmeztetésképpen. Megtudjuk az elnöktől, hogy befejeződött a vállalás. Min­den kapás „elkelt”. Első eset­ben a tsz történetében. Pedig de régen dolgoznak már az ilyen állapot megteremtéséért — sóhajt fel az elnök. Kik a legjobb vállalók, akik egyben a legjobb területi munkások is? Sokat lehetne felsorolni, de csak néhányat a legjobbak kö­zül: Gyebnár Zsuzsanna, Pán- gyánszki Mártonné, Demeter István. Reméljük, az idén nő azoknak a száma, akik lelki- ismeretes munkájukért kiér­demlik a tsz-vezetőség, tagság megbecsülését. M. J. járásunkban nemcsak a nö­vénytermesztés, hanem az ál­lattartás és az állattenyésztés is számottevő fejlődést ért el. A szarvasmarhaállomány 1962- től 1966-ig 12,2 százalékkal nö­vekedett a tanácsi szektorban, a termelőszövetkezeteknél még ennél is nagyobb arányban, 23,7 százalékkal. Amíg a taná­csi szektorban a tehénállo­mány valamelyest csökkent, a közös gazdaságok tehenésze­teiben 39,7 százalékkal nőtt. Kedvezően alakult a mono­ri járás területén a sertéste­nyésztés. A sertések száma 11,2 százalékkal emelkedett, a kocák létszáma azonban csök­kent. Négy év alatt legerőtel­jesebben a juhállomány növe­kedett. 1962-ben 6996 juhot tartottak nyilván, 1965-ben már 15 100 darabot. Ez a nagy­arányú gyarapodás azonban túlzott mértékű, nagy gondot okoz még a férőhelyek és a le­gelők hiánya. A hozamok alakulásában a figyelemre méltó az egy tehénre jutó tejtermelés alakulás a. 1962-ben 2360 liter tejet fejtek átlagosan egy tehéntől, 1966. végéig elérték a 2560 li­teres hozamot. Az egy juhra jutó nyírási átlag négy év alatt a 3 kiló 78 dekáról 4 kiló 30 de­kára emelkedett. Az egy tyúk­ra jutó tojáshozam 81,2 da­rabról 120,5 darabra növeke­dett. Gazdasági feladatainkat az elkövetkezendő években a har­madik ötéves terv célkitűzés séi szabják meg. Sokat várunk az 1969—1970-ben már ható, új gazdasági mechanizmustól. Célkitűzéseink , lényege: foly­tatni a szocialista társadalom teljes felépítését, gyarapítani a meglevő erőforrásokat, s emelni a lakosság életszínvo­nalát. Ezt a törekvést szol­gálja a mezőgazdasági terme­lés is, amely a megelőző öt év átlagához képest 13—15 száza­lékkal kell, hogy emelkedjék. Tennivaló jócskán van, a ter­melőszövetkezetek irányító munkájában, az operatív irá­nyítással szemben előtérbe kerül a hatósági igazgatási tevékenység. A jövőben nagyobb szerepet kap a saját erőből történő beru­házás és felújítás. termelést. 1966-tól 70-ig vár­hatóan duplájára növekszik a műtrágyafelhasználás, tovább gyarapszik a mezőgazdasági géppark. A termelőszövetkezetekben főként arra törekszenek az el­következő években, hogy mi­nél többhelyütt rátérjenek a valamennyi üzemágra kiter­jesztett garantált havonkénti díjazásra. Nem szabad szem elől té­veszteni a háztáji gazdasá­gok szerepét. Járásunk területén is sok le­hetőség kínálkozik még a ház­táji termelés fellendítésére. Az elkövetkezendő évek feladata lesz, hogy a termelőszövetke­zetek kialakítsák végleges profiljukat, különös tekintet­tel a helyi adottságokra. (Folytatjuk) Több mint 30 női tanácstag lesz a járásban? A választási előkészületek nagy munkájából a nők te­vékenyen kiveszik a részü­ket. A nőtanács legutóbbi járási titkári értekezletén a monori járási titkár elmond­ta, hogy a legtöbb község­ben a jelölések megtartása előtt réteggyűléseket tarta­nak, amelyeken a válasz­tási demokrácia kiterjeszté­sét ismertetik. Jó hatású volt, hogy elő­zetesen beszéltek a nőta­nács tagjaival, a tsz-nőbi- zottságok vezetőivel, hogy kiket tartanak alkalmasnak a különböző tanácsokba je­lölésre. Általában megálla­pítható, hogy az asszonyok minden eddiginél élénkeb­ben érdeklődnek a közügyek iránt. Egyébként is mind több nőt javasolnak a jelöl­tek közé. Ä monori járásban eddig 13 női tanácstag volt, a mostani jelölések során az asszonyok eddig ennek a számnak majd a háromszo­rosára tettek javaslatot, hogy kit szeretnének látni a ta­nácstagok soraiban. Számvetés a Gyomról Spartacusban Új edző — Mit kért a kapus? Meglepően kevesen jöttek Össge a, Gyömrői Spartacus labdarúgóinak szakosztályi ér­tekezletére. A legfurcsább az, hogy mindössze három felnőtt csapatbeli játékos képviseltet­te magát az összejövetelen. Először Garamszegi János sportköri elnök ismertette, hogy a gyömrői c^ppatot a szö­vetség a középcsoportba osz­totta be. Eszerint egy csoport­ba került Ecser, Maglód, Gyömrő, Tápiósüly, Űri, Szent- mártonkáta, Nagykáta, Far­mos, tehát a „vonal”. A többi hat csapat a gödöllői járásból való. Bejelentette, hogy az edzői teendőket Gudra Zoltán látja el ebben az idényben. Az új­donsült edző két évig társadal­mi munkában foglalkozott az ifistákkal — tegyük hozzá, di­cséretes szorgalommal. Neki is sportkört, s tegyenek meg mindent a sikeres szereplés érdekében. Csóta Béla, Bognár Antal, Kiss Imre, Virág István, Fitos László, Tóbiás Gyula szólt még hozzá a javaslatokhoz. Többen javasolták, hogy Józsa István vállalja el az ifik edzői teen­dőinek ellátását. Józsa István örömmel kö­szönte meg a bizalmat, s ígé­retet tett arra, hogy mindent megtesz az ifik sikeres szerep­lése érdekében. Ezután az edzések kezdésé­ről volt szó. Az első alapozó edzésre február 12-én, vasár­nap kerül sor, délelőtt tíz óra­kor. A Gyömrői Spartacus el­nöksége kéri a labdarúgókat, hogy minél nagyobb számban vegyenek részt az edzéseken. Ha egy kicsit késve is, de a gyömrői 11 is elkezdi az edzé­seket ... fej) Röviden csak azt szeretném elmondani... lg) NAPOSCSIBE előjegyezhető Monor, Liliom u. 34. , . , , , , 's kértek szót, délfelé jár az idő, hatnak a résztvevők, not es . ^ jelenleg az ötödik felszóla­lt egyem páros, nőknél es^lást hallgatjuk_ férfiaknál egyaránt csapatkuz delem is lesz, előbbieknél két- $ »Röviden csak azt szeret­tő, utóbbiaknál háromfős csa- ^ elmondani ” kezdi a pattal. Vegyespáros küzdel-1 kővetkező felszólaló vontatott mekre szintén sor kerül. | hangon, amiből sejthetjük, S'-iákban férfi női egyéni és $ egyhamar nem lesz vege a vegyes csapatversenyben in- $ mondókájának. Fejtegetései, vegyes csapatverseny Den m s 16 ő felszólalóhoz való dúlhatnak a versenyezni kiva- | csatlakozása) ismétléS) üres> nalC- ^ már milliószor elpuffantott § frázis. Észrevehető ez a hali- igatóságon is. Többen bágyad- Í tan szunyókálnak, mások a Í maguk elé rejtett könyvet Í vagy újságot böngészik, egyé­vsek révetegen nézelődnek ki Váz ablakon, friss levegő után V vágyakozva. Emberünk pedig ia „mi következik ebből” szó- Í kapcsolattal újabb végnélkü­. , k' Síinek tűnő mondókába bonyo­lószomszédok- J lódik Világért sem a fontos érte­Ezúton mondunk hálás köszö netet rokonoknak, ismerősöknek, kisiparosoknak, > nak, akik felejthetetlen emlékű ^ férjem, édesapám, nagyapám és testvérünk: id: Tóth Imre cipő- s kezlet, vagy a nélkülözhetett felsorészkeezito elhunyta alkal- s ■, Li­mából részvétükkel nagy bána- § üJ-GPOS, akar hosszabb ho~­§zaszolasok ellen akarok szót , . . , sírjára emelni, hanem a fölösleges a ö°vZOT”th lmrénf°és a gyászoló V hallgatóságnak csak bosszúsá­éi got, a hivatalnak, termelőszö­tunkban osztoztak, a temetésén ^ Monoron megjelenté’- sírinr;i k család. vetkezetnek vagy üzemnek kárt okozó szófecsérlés ellen. Mert nagyon sokan vannak még, akik ha nincs is monda­nivalójuk, nem készültek fel a felszólalásra, oda sem figyel­tek a beszámolóra, mégis kö­telességüknek érzik, hogy fel­tétlenül hallassák hangjukat. Arra is van példa jócskán, hogy ezek a „notórius” hozzá­szólók lelkiismeretfurdalás nélkül képesek akár háromne­gyed vagy egy óra hosszáig is elcsevegni. Az ilyen szónoklat visszaélés a hallgatóság türel­mével, és ami még ennél is nyugtalanítóbb: időpazarlás. Igaz, a sűrítés, a mondanivaló — ha egyáltalán van — tömö­rítése féjmunkát igényel. Goet­he írta egyik barátjához: „Ne haragudj a hosszúság miatt, nem volt időm rövidebben ír­ni.” A napokban Pilisen részt vettem a sertéshizlaldában tartott jelölő gyűlésen. Göbö­lyös Ferenc, a sertéshizlalda vezetője, rövid és frappáns beszámolójával, amelyet rendkívül élvezetesen mon­dott el, nagy tapsot kapott a hallgatóságtól. Joggal, mert amit elmondott — érezni lehe­tett az előadásából —, arra V A vezetőség és a jelenlevők ^ egyhangúlag elfogadták Gud- ^ ra Zoltánt edzőjüknek. Töb- ^ben feltették a jogos kérdést: ^ Miért nem kezdte el előbb a gondosam, felkészült. Ezt a edzéseket? A válasz: példát tudom ajánlani a syi- nem volt itt­létek, értekezletek előadóinak V Vajon .a sportkori elnök és felszólalóinak egyaránt. Ma. V t j Ja_e’ h°gy a csapat el- amikor a tettek, a cselekvés e azalaP°zó edzéseket? időszakát éljük, bevezetés V yeljUk’ 62 a szakosztaly előtt a gazdasági életünk szin- ^ a en”e’ te minden területére kiható^ Tóth Károly kapus arra kér- új mechanizmus, nincs szűk- ^ te társait, hogy az idén komo- ség a végnélküli, haszontalan i lyabban, nagyobb lelkesedéssel szózuhatagokra. A számtalan, vegyenek részt a közös mun- unalmas, időt rabló felszóla- $ kában. Kérte a játékosokat, lást végighallgató újságíró ^ hogy érezzék magukénak a csak azt ajánlhatja az érte- § _______________________ k ezletek szervezőinek, elnö- § keinek: ne adjanak lehetőséget § a rendszerint hiúságból, fel- ^ viszketegségből ------v M ŰSOR Mozik Ecser: Az állhatatos feleség. Gomba: Korzikai testvérek (szé­les). Gyömrő: A negyvenegyedik Matiné: Rab Räby. H: Némó ka­pitány. Maglód: Egiháború (szé­les). Matiné. Háry János H: Aranysárkány (széles). Mende: Hölgyeim, vigyázat (széles) H: Negyvenegyedik. Monor: Türelem- Játék (széles). Matiné: Kisfilmso- rozat. H: öt jómadár (széles). Nyáregyháza; Fantomas. Péteri: Az első esztendő. Pilis: Három lépés a földön. H: Kék rapszódia. Tá- piósáp: Asszonyok. Tápiósüly: Hideg napok. Úri: A negyvenegye­dik. Üllő: Az állhatatos feleség (széles). Matiné: Tengeri macs­ka. H: Utazás a hitvesi ágy körül (széles). Vasad: Fény a redőny vagy i V Ki Hl tűnési éppen kedvtelésből elnyújtott, § hosszadalmas felszólalásokra. $ Ha nem megy másképp, szab- ^ ják meg a hozzászólások ide- ^ jét. Aki érdemben többet akar ^ és tud is mondani a szóbanfor- ^ gó ügyről, arra menet közben ^ adjanak engedélyt. | Sok rossz szokásunktól ^ megszabadultunk már, elérke- ^ zett az ideje, hogy a szócsép- ^ lés káros, de időnként még el- ^ elburjánzó örökségével is le- ^ számoljunk. Ne engedjük, § hogy a szófecsérlők elpazarol- $ ják a saját, de a mi drága $ időnket is. § Holnaptól Monoron játsszák az Ot jómadár című angol tilmvígjáté­(SUlyan) s kot, melynek egyik kocka ját mutatja be képünk

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom