Pest Megyei Hírlap, 1967. február (11. évfolyam, 27-50. szám)
1967-02-12 / 37. szám
1967. FEBRUAR 12., VASÄRNAP TUDOMÁNY - TECHNIKA Állványzat — iákon Fúrják a földet TENGER ALATT A FÖLDKÉREG ELLEN Műanyag — üveg helyett Két angol cég is piacra hozott különböző műanyagokból készült „üvegpótló” cikkeket: az egyik üvegtiszta poliészterből készített kirakati üvegeket. Jelentős előnyük, hogy fele akkora a hőveszteségük, mintha üvegből készülnének. A másik üveget helyettesítő műanyag akrilgyanta, amelyből egy foto-optikai cikkeket gyártó cég precíziós fényképezőgép-lencséket készít. A lencsék gyújtótávolsága 100 mm. A cég azokba a fényképezőgépekbe építi be ezeket a műanyag objektíveket, amelyek az expozíció után tíz másodperc múlva már pozitív papírképet készítenek. A Föld legkülső, szilárd kérgének a vastagsága átlagosan kb 30 km; a kontinensek, , alatt vastagabb, az óceánok alatt el vékonyodik. A kérget az alatta levő külső földköpenytől a Mohoroviv horvát kutatóról elnevezett határfelület választja el. Geológiai és geofizikai szempontból igen tanulságos lenne, ha sikerülne mélyíteni a rétegfúrást. Lehetőség nyílna ily módon, hogy közvetlen adatokat nyerhessünk a szilárd kéreg legalsó, illetve a köpeny legfelső részének kémiai és ásványtani felépítéséről és az ottani viszonyokról. Ezért vetették fél, először 1957-ben a földkéreg átfúrásának a tervét. A fúrás helyéül — gondos vizsgáltok után — a mexikói tengerpart és a Guadalupe-sziget közé eső óceáni területet jelölték ki. Az első próbákat a „Cuss I” fúróhajóval 1961-ben végezték. Már az első 200 méteres próbafúrás is érdekes tudományos problémákat vetett fel. A következő években a technikai, illetve gazdasági nehézségek következtében a kísérlet szünetelt. Nemrégiben láttak ismét munkához, most már végleges fúróhajóval, amely lényegében egv óriási ponton. A pontonról egy hatalmas tartályt bocsátottak 23 méter mélységbe a víztükör alá; csak kábelek kötik őket össze. Ily módon a tartály helyzete független a felszín hullámzásától. A fúrócsövek természetesen a tartályból indulnak a tengerfenék felé. Az első próbák alapján a szakértők úgy vélik, hogy a fúrás sikeresen végrehajtható. Egyébként szovjet kutatók is bejelentették a földkéreg átfúrására vonatkozó terveiket, ők azonban vastagabb konti- nensi rétegben kívánják végrehajtani. Az egyik javaslat szerint a kéreg átfúrását atomreaktorok hőjével, égetéssel végeznék. Tűzoltórakéta Japán rakétaszakemberek igen érdekes „tűzoltórakétát” szerkesztettek. Nehezen vagy egyáltalán meg nem közelíthető helyeken keletkezett tűz — erdőtűz — oltására szolgál a készülék, amelyet a tűz fölé irányítanak, s a rakéta itt 30 méter magasban elég nagy területen egyenletesen szétszórja vegyianyagból álló oltóanyagát. Hatóterülete, amelyen belül el tudja oltani a tüzet, 70 méter átmérőjű kör. A rakéta szilárd hajtóanyaggal működik, sebessége 30—55 méter másodpercenként. FEHÉRVÉRŰSÉG NAPJAINKBAN a sebészek már megtanulták, hogy vesét, szivet, tüdőt ültessenek át egyik szervezetből a másikba. Ahhoz azonban, hogy az idegen szerv hozzáidomuljon az újhoz, gyengíteni kell a szervezetet, és el kell nyomni benne a védő reakciót. Ezt különféle gyógyszerek, vagy ionsugárzás útján érhetjük el. Mesterségesen elő kell idézni a sugárbetegséget. Amikor aztán a besugárzás már megtette a tnagáét, magát a sugárbetegséget kell meggyógyítani. Villamos autó Autóink jelenlegi motorja mintegy 30 százalékos energiaátalakítási hatásfokával nem valami gazdaságos erőgép. Mindamellett sok, precíz megmunkálást kívánó alkatrészből álló összetett szerkezet, mely nélkülözi a korszerű konstrukciók egyik legnagyobb előnyét: az elegáns egyszerűséget. Robbanómotor helyett a gépjárműbe építhető elektromotor alkalmazása nem eredményez ugyan súlycsökkenést, de sok más előnnyel jár. Mindenekelőtt sokkal kedvezőbb a hatásfoka, amihez az is hozzájárul, hogy egyetlen mozgó része van csak és az is forgómozgást végez. Nincs szükség sem tengelykapcsolóra, sem sebességváltó- műre, hiszen a vonóerő és a fordulatszám a motor adott áramfelvételéncl önműködően szabályozódik. A konstrukciós probléma nem is az elektromotorral van, hanem az elektromos energia forrásával. Az általánosan ismert savas és lúgos akkumulátorok (elhasználásával készültek ugyan villamos autók, de az akkumulátoroknak a súlya és kis kapacitása kiküszöbölhetetlen hátránynak bizonyult. Az akkumulátorokkal optimálisan terhelt autó csak 80—90 km utat tud megtenni, egy feltöltéssel, ami legfeljebb mérsékelt városi közlekedés esetén kielégítő. A villamos autók jövőbeni nagy térhódítását célzó jóslatok azóta láttak napvilágot, amióta az úgynevezett tüzelőanyagcellák első példányait létrehozták a kutatók. Ezek kedvező tulajdonsága abban rejlik, hogy nagy energiájú kémiai tüzelőanyagokból közvetlenül állítanak elő villamos energiát. Perspektivikusan csak ezek olcsó tömeggyártása esetén rendülhet meg a belső égésű motorok jelenlegi hegemóniája. Hogy mennyire előrehaladott állapotban van, jól szemlélteti az a hír, hogy jelenleg angol szakemberek a Renault Művek és más francia cégek által készített villamos gépjárművek prototípusait vizsgálják. ' Az eddigi prototípusok között egy négyüléses és egy kétüléses autó, továbbá egy tricikli és egy motorkerékpár szerepel. A hálózati áramból tölthető telepű járművekből 1967-ben további 30 kísérleti példányt helyeznek üzembe, s ameny- nyiben beváltják a hozzájuk (űzött reményeket, sor kerül a sorozatgyártásukra. Mi is a sugárbetegség, és hogyan lehet megfékezni? A SUGÁRZÁS hatására a szervezetben molekuláris változások következnek be, megsérül a sejtmag, megváltozik a legfontosabb összetevők — a zsírsavak, hormonok — vegyi összetétele. A sejtek munkájának megzavarása gyorsan hat az ideg- rendszerre, a szövetekre és a szervekre is. A vérben mérgezett anyagok halmozódnak fel, és ezek megakadályozzák a gyógyulás folyamatát. Szervezetünk legkisebb „tég- lácskái”, a sejtek, nem sokáig élnek. A fehérvérsej- tecskék élettartama is rövid. Ha ezeket a sejteket ionsugárzással bombázzuk, természetes pusztulásuk gyorsúj» a^pyiiáj hogy új sejtek sem képződnek. A SZERVEZET ilyen szempontból legsebezhetőbb helyei a vérképző szervek, és mindenekelőtt a csontvelő. Ennek minden károsodása veszélyes. Ilyenkor a vérben csökken a fehér vérsejtecskék száma, pedig ezek á szervezet hű őrei a fertőzésekkel szemben. A vérsejtek számának csökkenése kedvezőtlenül befolyásolja a vér alvadó képességét. Csökken a vörös vértestek száma is a vérerek fala megsérül, ez vérömlésekre, vérveszteségre és több szerv tevékenységének rosszabbodására vezet. A SUGARBETEGSÉG gyógyítását éppen ezért a vérképző rendszer fúnkciójának helyreállításával kell kezdeni. A fehérvérűség gyógyításának egyik legmegbízhatóbb módszere a csontvelőátültetés. Egyik szervezetből sejteket vesznek ki és ezt átviszik a beteg állat vérébe. A vérrel együtt a sejtek belekerülnek a szervezetbe, leülepednek a vérképző szervekben, és ezekhez hozzáidomulva osztódni kezdenek. A fő az, hogy a sejtek idomuljanak környezetükhöz. Ennek megvan a lehetősége hiszen a besugárzott szervezet védőmechanizmusát elfojtották. Mihelyt azonban a szervezet megszabadul a sugárbetegségtől és helyreállítja védekező erőit a már meghonosodott idegen csontvelősejtek felbomlanak és elpusztulnak. Ha erre az időre a saját vérképző sejtek nem gyógyulnak meg a szervezet menthetetlenül elpusztul. Itt már semmiféle vérátömlesztés nem segít, á meghonosodásnak útját állja a biológiai „összeférhetetlenség” gátja. DE A HOLNAP kísérletei már magujeban hordják a , naégajd^fc lehetőségét. Csehszlovákiában érdekes berendezést szerkesztettek, melynek segítségével könnyedén végezhetik munkájukat az erdészeti dolgozók — a fák koronájában. Az állványzat lehetővé teszi a legkülönfélébb munkák elvégzését a korona legmagasabb részén, mind a tűlevelű, mind a lombos fákon. Az állványt a fa törzsére erősítik és persely, valamint támaszrendszer és azokat összekötő csövek segítségével támasztják alá a korlátokkal körülvett munkateret. Gyártásához kevés anyag szükséges, és felszerelése is kevés időt vesz igénybe. A fa törzsére az állványt a földtől kb 6 m magasságban erősítik feL A munkateret 2—2 pár ferde támasz tartja, ami különleges persellyel kapcsolódik a törzshöz. A fa koronájába való felkapaszkodáshoz» az állványok felállításakor, vagy a munkák elvégzésekor svédlétrákat alkalmaznak, amelyek 2 méter hosz- szúságú tagokból állnak. A szerkezet teljes súlya a létrákkal együtt 3 mázsa. Mérete és kis súlya lehetővé teszi, hogy könnyen odaszállítsák felállítási helyére. Az állvány felállítása a fa koronájába egyszerű művelet, 3—4 szerelőből álló csoport a fa magasságától függően 3—3 óra alatt végzi el. A berendezés segítségével könnyen hozzá lehet férni a korona egész felületéhez, a szélen levő ágak kampóval behúzhátók. „Vizes forgó” - Előveteraény: halastó — A „szarvasi kísérlet” című televíziós filmben láttuk, hogy a haltenyésztés mellett a rizzsel is foglalkoznak. Hogyan? Szalay Mihály, a szarvasi kísérletek egyik részvevője: — Gyenge alföldi talajainkon eddig két kultúra tűnt ki jövedelmezőségével: a tógazdasági haltenyésztés és a rizs- termelés. A halastógazdálkodás gyorsan fejlődik az öntöző- rendszereknél. E^y évtizeden át a rizs is országosán 16—18 q-ás átlagtermést adott, ' de 1955-től csupán 10 q-át, pedig a leggyengébb telepeket 70 000 kh-at — közben kikapcsolták a rizstermelésből. Megkíséreltük, nem lehetne- a kiélt rizsRobbantásból — tartálykocsi Robbanóanyaggal nemcsak ölni lehet. Az embertől függ egyedül és kizárólagosan, mivé válik a kezében: teremtő, vagy pusztító erővé. A Budapesti Műszaki Egyetemen egy kutatócsoport azon fáradozik, hogy hasznos munkává alakítsa a robbanóanyag energiáját. A két fogalom látszólag ellentmond egymásnak: robbantás és megmunkálás. Maga az ötlet is a második világháború szülötte. A torpedótöltetek robbanásakor figyeltek fel először az ott lejátszódó különleges folyamatokra. Az új lemezmegmunkáló eljárásnál az alakításhoz szükséges munkát robbanóanyag szolgáltatja. A robbantás egy földbe süllyesztett robbanóaknában történik. Ebbe az aknába helyezik el a sajtolószerszám kimunkált alsó részét, vagyis azt a formát, amilyenre a lemezt alakítani óhajtják. Erre ráhelyezik az alakítandó lemezt. Az aknát feltöltik vízzel, a robbantás tehát a víz alatt történik. A detonáció során ún. lökéshullám keletkezik, mely a lemezt a présbe nyomja. Mindez kb. néhány milliomod másodperc alatt játszódik le. A tanszék szocialista szerződést kötött a Ganz-MÁVAG Mozdony-, Vagon- és Gépgyárral olyan kazánfenekek gyártására, melyeket eddig csak nagy önköltséggel lehetett előállítani. A kísérletek során milyen problémákat vizsgálnak? Az ipari alkalmazás mellett a robbantásos alakítás fémfizikai alapjait is figyelemmel kísérjük. Egyelőre csak hipotézis, hogy robbanáskor a vízben keletkező lökéshullám hatására a szilárd vas- vagy acéllemez néhány milliomod másodpercre képlékeny állapotba kerül, és könnyen alakíthatóvá válik. — Hol foglalkoznak még a fémmegmunkálásnak ezzel az új módszerével? — Elsősorban Amerikában, ahol a hajó-, repülőgép- és rakétatechnikában alkalmazzák. Csehszlovákiában és Francia- országban már kitűnő vasúti tartálykocsikat gyártottak ily módon. F. I. telepek bajait éppen a tógazdálkodással orvosolni, a talaj- termőerejét biológiai erők mozgósításával, így a tóiszap lassú felhalmozásával helyreállítani? — Érdekes tapasztalatokat szereztünk: az éveken át kipróbált 30 növényfaj közül a lucerna és a vöröshere termelése bizonyult a legeredményesebbnek. A kulturállapotú halastó fenéktalaján mindig biztosan és jól telepíthetők, öntözés nélkül is átlagosan 40 q/kh szénát adnak. Utánuk két év alatt együttvéve 8—10 mázsával több rizst terem, mint kukorica, cirok, vagy napraforgó után. — A lucerna legjobb „elő- veteményé”-nek a halastó, a rizsének pedig a lucerna bizonyult. Ebből alakult ki a „vizes forgó” amelyben két-há- rom évenként egymást követi a tógazdasági szakasz — víziszárnyas tenyésztéssel — majd a lucernás szakasz és végül a rizses szakasz. Ezután a „rotáció” ismétlődik. — Ez évi kísérleteink már üzemi termelési szinten folytatódtak. A kísérleti halastavak 170 kh-ról 35 vagon nyers rizst csépelt el; a termés 18 q körüli holdanként. Ezen belül kiemelkedik még a halastóban — lucerna-vörös- here keveréke után — vetett első, és másodéves rizstáblák termése: 40 kh átlagában 25 q a rizstermés. — A mélyfekvésű halastavakban különösen fontos, hogy a rizs korábban beérő legyen, és ellenálljon a barnulásos betegségeknek. Az elmúlt években megszületett a H—6- os és a H—9-es fajtajelölt („H” = Halastavak). A Dunghan Shali rizsfajtát mindegyik megelőzi — néhány nappal — érésben. termésük is legalább akkora, de ellenállnak a barnulásos betegségeknek, szalmájuk szilárd, nem peregnek — kaszával vághatok —, szemük pedig hosszúkás, jól duzzad, nem ragacsos, igen ízletes, kiváló minőségű. Ezek a tulajdonságaik külterjes viszonyok között, sovány talajon nem bontakoznak ki jól, de meghálálják a műtrágyázást — főként a H—9-es —, különösen pedig a jó pillangósok feltörése utáni talajerőt. 1966-ban már egész rizsterületünkön ezt a két fajtajelöltet termeltük —, fejezte be nyilatkozatát Szalay Mihály tudományos osztályvezető. Halácsi Dezső TURKOTIA Gomolicki szovjet ősnövénykutató az Üzbegisztánban levő Gisszar hegység délnyugati nyúlványainak közelében eddig ismeretlen új növényfaj levéllenyomataira bukkant A kérdéses növény levelei igen keskenyek — 4 mm —, és nagyon hosszúak, 30 centiméteresek. A kutató Turketianak nevezte el az új növényt, amelynek korát 140 millió évre teszi. Nikotin és a tőkesertés Kanadai kutatók a sertés túlzott elzsírosodásának a megakadályozásával foglalkoznak. Abból a tapasztalatból kiindulva, hogy az erős dohányos emberek rendszerint soványak — 1:200 000 arányban nikotinszulfátot kevertek a sertések takarmányába. Az így tartott sertések vágósúlyában kb 25 százalékkal kevesebb volt a zsír. mint azokéban, melyeket nikotinmentes takarmányon tartottak.
