Pest Megyei Hírlap, 1967. február (11. évfolyam, 27-50. szám)

1967-02-12 / 37. szám

rlap 1967. FEBRUÁR 12., VASÄRNAP A képcsőgyári mérnök Az elektronágyú szerelésnél I giak, a lehetetlen lakáshely­azt mondják az asszonyok: ír hatna már a mi mérnökünk­ről, olyan nagyon rendes fiú. Keresném, hol van hát, ak­kor derül ki, hogy nem itt, hanem — a technológián. A mi mérnökünk? Persze, mond- ____________ j ák, többet van itt, mint az előbbre lépve, íróasztalánál. Az Árpi — húz­zák a vállukat a technológiai osztályon — valahol az üzem­ben van, reggel láttuk csak... zet — ott jelentkezzenek, ahol a legkevésbé helyes: a mun­kában. Mert ez más, s ott nincs helye reménykedésnek vagy kétkedésnek. Ott tudni kell, dönteni, vitatkozva, érvelve, kísérletezve, de mindig Energikus, de nem az erő­szakosok rámenősségével. Ke­mény kézszorítás, nyílt tekin­tet, a kék köpeny zsebében a logarléc, műszakiak elmarad­hatatlan „lőcse”. — A dolgok nem az íróasz­tal mellett dőlnek el. Az üzem­ben. Meg telefonálgatni, leve- lezgetni sem szeretek. Oda­— A kísérleti, laboratóriumi szintű gyártás nagyon messze van a tömegtermeléstől. Saj­nos, ezt újra és újra megta­nuljuk, mert amit igen alapo­san kidolgoznak a központi, kísérleti részlegnél, az itt, Vá­cott egy az egyhez nem alkal­mazhatjuk. Jó lenne, ha meg­valósulna a félüzemi gyártás itt, ez nagyot lendítene. Talán az új mechanizmusban, tá- gabbak lesznek a lehetősé­gek. , .. ............. . A vele egyívásúakkal kime­^ g,LaZJTbvS5’ r°®ton kony~ I rítheteilen téma ez: a mecha- ^e®: szem" | nizmus reformja, a változások. Sokat beszélgetnek, vitatkoz­nak, számolnak, csak úgy ma­guknak terveket, elképzelése­ket készítenek, mit lehetne gazdaságosabban, hol kisebb a rizikó — amit persze „egy üzemnek, ha élni akar, vállal­nia kell” — mit is jelent a valóságban az optimális prog­ramozás. Kérdezni sem kell, hévvel, lendülettel beszél, nyomatékül még golyóstol­lát is az asztal lapjához ütö- geti: arról, hogy az olcsó anyag nagyonis drága lehet, ha minőségromlással jár, s ezért kell számolni először, s csak azután cselekedni. Meg arról, hol akad el újra és új­ra az anyagellátás, melyek az ésszerű készlethatár nagy­ságrendjei, a típusváltásoknál milyen nagyfokú szervezett­séget kell biztosítani, mert máskülönben kész tönkreme- nés a gyárnak. tői szembe. Jánossy Árpád 1964 augusztusában került a váci képcsőgyárba, két és fél esz­tendeje. Egy év cselédköny­vesként, ahogy ezt mondják, majd már végleges beosztás­sal, a technológián. Társadal­mi ösztöndíjasa volt az Izzó­nak, s ahogy szerette volna, úgy sikerült. Hazakerült Vác- '•a. — Kemény két és fél év ■«olt Üj szakmát tanultam ... mert egyetemi anyag meg va­lóságos gyártás egy „kissé” különbözik. A speciális prob­lémákat nem lehet könyvekből megtanulni, csak vigyorgunk éretlen fejjel a sokat emlege­tett „élet-iskolán”, s amikor odakerülünk, akkor lesz me­legünk. Mert kiderül, nem is olyan könnyű kijárni ezt az iskolát Egyik kezében a cigaretta, a másikban szaporán fut a go­lyóstolt beszéd közben is raj­zol; firkál inkább, de ez a fir­kálás is határozott műszaki vo­nalakat ölt. Elektronágyú sze­relés, állványtárcsa gyártás, alkatrész sajtolás — prózaian szürke, s titokzatosan érthe­tetlen dolgok számunkra. Ne­ki: kimeríthetetlen, minden­nél izgalmasabb téma. Ez a munkája a technológián, — Forr, változik itt min­den: fiatal iparág, minden ba­jával, örömével. Aligha vá­laszthattam volma jobb he­lyet. És még valami: nagyon sokat segítettek a többiek, ott) álltak mellettem, soha nem éreztették, hogy zöldfülű va­gyok. Ez nagy dolog. Az első munkahely az életben az utol­só is lehet__ Ha úgy fo­g adják az embert, s maga is igyekszik. Én igyekeztem. Két és fél év: mennyi fej­törés, kínlódás, s néha, olykor, már-már kiáltássá sűrűsödő öröm. Mert: megvan a meg­oldás. A 23 colos elektron­ágyúk fókuszolása ma em­lék: hetekig gyötrő gond volt az előírt minőségi követel­mények teljesítése. Most: az új katódkonstrukció. A hol­nap, meg a holnapután ezt is emlékké teázi, betemeti. — Magunk között úgy szok­tuk mostanában megfogalmaz­ni, hogy van. valami villamos­ság az emberek közérzetében. Vibrál az érdeklődés, fokozó­dik a többet akarás. Ez per­sze nem egyformán jelentke­zik: van, aki csak többet akar kapni. És mit ad ennek fejé­ben? Ezt, ha megkérdi az em­ber, akad, aki szemtelenség­nek tartja. És ennek a másik oldala: aki sokat ad, azt tisz­tességgel fizessék is meg. Téveszmékről, előítéletekről beszélgetünk: maliciózus mo­sollyal taglalja, őt és hozzá hasonló sok ezer társát a havi ezerhét-ezernyolcazáz forint­tal hogyan veszik egy kalap alá az „autókázó” ilyen meg olyan emberekkel, s hogy pukkadni szokott mérgében, amikor meghallja a mai fia­talok summás elmarasztalását. — Még szép, hogy nem ha­gyom szó nélkül! Vitatkoz­ni, érvelni kell. Persze, csak mindig abba szólok bele, ami­hez — értek. Mert a politiká­ban ez legalább olyan köve­telmény, mint a szakmában. Általánosságokkal nem lehet meggyőzni az embereket. A szocializmus sem általános­ság: milliónyi tény összessé­ge! Érdekes egyéniség — érté­kes típus. Céltudatossága és eltökéltsége, nyíltsága és vé­leményének határozottsága tette olyan emberré, akit a képcsőgyári kommunisták so­raikba hívtak. És ő örömmel mondott igent a hívó szóra. Ha néhány év múlva megkérdik tőle, mikor lett párttag, azt válaszolja: a IX. pártkong­resszus után néhány nappal, 1966. decemberében ... Mészáros Ottó CSILLOGÓ GYŰRŰ, HOSSZABB ÉLET — Biztos ez? — Törvényszerű. A csillogó gyűrű legalább duplájára hosszabbítja az élettartamot. Ez már tapasztalat — a nagy­világból. — S mikortól láthatjuk ide­haza is? — Hetek kérdése ... A Dugattyúgyűrű Gyár mű­szaki vezetőjétől azt is meg­tudjuk, hogy rövidesen elké­szül a krómozó üzem, amely az autómotorok dugattyúgyű­rűit csillogó külsővel ruházza fel. Ezzel valóban meghosz- szabbítja élettartamukat, hi­szen jóval simább felületet kapnak, s az könnyebben sik­lik a henger falán. Természe­tes haszna, hogy ritkábban kell cserélni a korábban gyor­san kopó alkatrészeket, s így kevesebbet áll a jármű. — Ne felejtsük ki másik hasznát sem: jobban simul a dugattyú falához, s nem enge­di elillanni, elveszni az üzem­anyagot, illetve a robbanás erejét. Ezért kevesebb lesz a kocsik fogyasztása is. — Szerepel-e más az üzem idei listáján? — Megkezdjük a gyár fiata­lítását és kondíciójának növe­lését. Kerek három évbe telik, míg ennek gyümölcseit is él­vezhetjük. Az 1970-ben befeje­ződő rekonstrukció új gépek­kel, s dupla termelési lehető­ségekkel ajándékoz meg. t. gy. Fővárosi kitüntetés: Pro Arte aranyérem A Fővárosi Tanács végre­hajtó bizottságának elnöke, Sarlós István szombat dél­előtt családias jellegű ünnep­ség keretében osztotta ki az idei Pro Arte aranyérmeket. Budapest nagy tekintélynek örvendő kitüntetését ez idén ketten kapták. A végrehajtó bizottság elő­zetes ülése úgy döntött, hogy irodalmi és építőművészeti munkásságot nem jutalmaz az idén. Nem talált olyan alko­tást, amely ezt az előkelő el­ismerést megérdemelte volna. Az aranyplakettet Barcsay Jenő festőművész és Fodor Imre a József Attila Színház igazgatója vette át. A festő­művész a Nemzeti Színház előcsarnokában elhelyezett márványmozaik kompozíció­jával vitte el a pálmát. Fodor Imre 11 éves igazgatói pálya­futásának, s a színház példa­mutató karrierjének, új dara­bok bemutatásának elismeré­se a Pro Arte aranyérem. A Fővárosi Tanács vezetői szí­vélyes, baráti légkörben be­szélgettek a kitüntetettekkel, s a megjelent művészekkel. VÁC, CEGLÉD... A kórházi kultúra továbbfejlesztéséről Az idei több mint hat és fél milliárdos egészségügyi költ­ségvetés minden eddigit túl­halad és lehetővé teszi az egészségügyi hálózat további fejlesztését. Ezt a hovatovább az egész lakosságra kiterjedő társadalombiztosítás, valamint a IX. kongresszus határozata nyomán a termelőszövetkezeti parasztságnak lényegében az ipari . munkásokéval azonos szintű egészségügyi és szociális ellátása szükségessé is teszi. A legjelentősebb kérdés a kórházi ellátottság és a kórhá­zi kultúra további fejlesztése. Az idén 1600 új kórházi ágyat hozunk létre, ami meg­felel az ötéves tervből erre az évre jutó feladatnak. A kórházi ellátottságban ko­rábban mutatkozó fehér fol­tok felszámolása megkezdett dombóvári, karcagi, kazinc­barcikai, siófoki, váci, ajkai, ceglédi kórházaknak a harma­dik ötéves terv időszakában várható befejezésével lényegé­ben megvalósul. Franciaországba utazik az Állami Bábszínház Kéthetes franciaországi ven­dégszereplésre utazik március elején az Állami Bábszínház művészgárdája. A 22 tagú együttes' útipoggyászának sú­lya eléri az öt tonnát. A bemutatandó darabok tó berendezést is visznek ma­gukkal. Tizenöt napos útjuk három állomásán — Vincennes- ben, Lisiux-ben és Caen-ben — 15 előadást tartanak, s bemutat­ják a vendéglátó francia kö­zönségnek Bartók: Fából farü- bábjain kívül színpadot, dísz- j g0^ királyfiját és Sztravinsz- leteket, hangosító és világosi- | kij: Petruskáját. Az életmentő vér + A vérnek nagy szerepe van az emberélet megmentésében. Napjainkban gyakoriak az olyan balesetek, mikor a szerencsétlenség áldozata sok vért veszít, de a gyors vérátöm­lesztés életet mentett. Azért szükséges nagy mennyiségű vért tartalékolni, hogy időben és megfelelő mennyiségben álljon rendelkezésre, Az Országos Vérellátó Szolgálat munkatársát részesei a hazánkban kialakult nagyszabású véradó mozgalomnak. Gyakran mennek el az üzemekbe és ott a helyszínen vesznek vért. A képen a Fodor József Egészségügyi Szak- iskola I. és II. éves hallgatóit látjuk, akik a napokban először adtak vért. — Tetszik nagyon, hogy itt nem hagyatkozhatunk rá a verklire. Nem is szeretnék olyan gyárban dolgozni, ahol tíz vagy húsz éve ugyanazt ké­szítik. Mindig kell valami, ami spanolja az embert, inger- kedik vele: birod-e komám?! Persze, nehogy kincstári opti­mizmusnak vélje: ez csak a dolgok egyik oldala. A má­sik: volt technikumi osztály­társam ma a szemem közé nevet, mert háromszázzal több a fizetése, s azt kérdi: kellett neked gürizni az egyetemen? Kapok 1750-et. Fiatal házas vagyok, feleségem agrármér­nök, most született srácunk, egy pici albérleti szobában lakunk, néha kínomban csak vigyorogni tudok, amikor kap­kodom a szakkönyveim, ne áztassák pocsékká a száradó csöpögő pelenkák. A KISZ lakásépítő akciójában re­ménykedünk, mert lakás nél­kül, egy tenyérnyi szobában, albérletben, no, ezt inkább nem részletezem ... Nem keserű az arca, a rea­litások ismerete nem azonos a pesszimizmussal. Nincs ben­ne semmi ingerültség, nem en­gedi, hogy élete egyik felé­hek gondjai — a szűkös anya­Egy önjelölt---------—;—;— délután 3 crá­A meghívó I ra szólt és a------------------ gyűlésterem m ár hárommegyedikor megtelt; úgy látszott minden az elkép­zelt rendben, s bizonyos ün­nepélyességgel történik. Gö­döllő azzal, hogy egy eszten­deje elnyerte a városi rangot, egyben önálló választókerület­té vált, s így érthetően nagy várakozás előzte meg a kép­viselőjelölt választását, hiszen a várostörténet első ilyen ese­ménye következett el. Már jó ideje nyüt titok volt a város­ban, hogy a Hazafias Népfront Nemes Istvánt, a városi párt­titkárt javasolja jelöltnek, és ezt általában egyetértéssel vet­ték tudomásul mindenütt. Köz­ismert, hogy a párttitkár fia­tal ember, egyetemet végzett közgazdász, egyéniségét ille­tően mozgékony, közvetlen és mégis határozott; mint párt­funkcionárius, már eleve fon­tos közéleti tevékenységet folytat, amely kétségtelenül nagy előny a képviselőség gyakorlásában. A képviselője­lölt személyére vonatkozóan tehát semmilyen vitára nem került sor, mindössze arról volt szó, hogy a jelölő gyűlés szentesítse az egybehangzó ja­vaslatokat; s ennek az alka­lomnak igyekeztek megfele­lően ünnepélyes keretet adni. Elképzelhető ezek után, hogy micsoda meglepetést keltett, amikor a gyűlés formai beve­zetésének végeztével, miután elhangzott Nemes Istixin jelö­lésének javaslata s elült a javaslatot követő taps — fel­állt az első sorban egy ősz férfi, aki ellenjelöltet állított. Az emberek csodálkozva néz­tek össze; hát ez meg micso­da? A jártasabb és frissebb szellemű jelenlévők, amint a hirtelen támadt mozgolódás­ból, suttogásból sejteni lehe­tett, mindjárt kezdték érteni, hogy itt alighanem egyéni kez­deményezésről van szó. A vá­lasztójogi törvény kimondja, hogy a jelölt személyére ja­vaslatot tehetnek a Hazafias Népfront, a pártszervezetek, tömegszervezetek; és így to­vább, legvégül, hogy — egyé­nek is. Itt tehát, miután az el­nökség részéről csak Nemes Istvánt javasolták, nem kettős ' jelölés áll fenn, hanem nyil­ván egy magánszemély él a jogaival. Persze nem minden-* 1 ki tudta ezt így mindjárt el­dönteni, s egyelőre maradt a feszült várakozás, a tekintetek a felszólalón csüngtek. A za- varteág azonban csak fokozó­dott, amikor elhangzott az új jelölt neve. Farkas Elemér nyugdíjas ...? Ki az? Szem­látomást alig volt a teremben, eki ismerte volna Farkas Ele­mért. így hát végighallgatták a felszólalót, aki magabiztosan olvasta egy papírról, hogy je­löltje 1919-ben baloldali diák- szervezetben tevékenykedett, majd diplomáciai szakon ta­nult, később Bécsben tanul­mányozta még niagasabb fo­kon a felsőbb diplomáciát, doktorált, majd ellenálló volt Jugoszláviában — végül még meg is tapsolták. Nahá'; aki ilyen szép változatos utat be­járt! A következőkben I ban nem---------------------------- esett t öbb szó Farkas Elemérről, a felszólalók egymás után Ne­mes István jelölését támogat­ták, mígnem szót kért Farkas Elemér maga. Egycsapásra tisztázott a személye körül mindent. Hosszan köszönte a feléje áradó bizalom kinyi­latkozását, amellyel szemláto­mást felvillanyozta a kedé­lyeket, hiszen mindeddig mintegy tíz felszólaló ellené­ben mindössze egy támogató­ja akadt. Az eddig elért ha­tást a következőkben azzal fo­kozta, hogy az elnökségben helyet foglaló vezető személyi­ségeket biztosította a további jóindulatú segítségéről, ame­lyet akkor sem von meg tő­lük, ha netalán mást jelölné­nek helyette országgyűlési képviselőnek. Mint mondotta, kész alávetni magát a válasz­tók akaratának. Az elnéző de­rültséget azonban, amelyet ed­digi szavaival keltett, csakha­mar eloszlatta, amikor arról beszélt, hogy mint a diplomá­ciában jártas ember, aki mel­lesleg volt kisgazdapárti kép­viselő is, miként tudná ő a választók érdekeit szolgálni, hiszen őt még a pártfegyelem sem köti... Ekkor zajongás, fütyörészés támadt a terem­ben, mintegy félreérthetetlen kifejezéseképpen, hogy elég volt a tréfából. A javaslattevő, s körülötte egy maroknyi csoport ekkor már csaknem eltűnt a pad alatt. Amikor szavazásra ke­rült a sor, a gyűlés egyöntetű­en Nemes Istvánt fogadta el képviselőjelöltnek; különös módon, tartózkodó s ellensza­vazat sem akadt. Az elnök to­vább erőltette a dolgot, s sza­vazásra tettp fel a második jelöltet is: hiszen egy szava­zója csak lesz tán, legalább, aki javasolta ... Ám senki sem tartotta fel a kezét, úgyhogy az elnök személyes kérdéssel fordult a jelölőhöz: — Hát ön sem szavaz Far­kas Elemérre? A gyűlés óta eltelt néhány nap alatt jó pár értesülés ösz- szefutott. Forgács Elemér alap­szervezeti párttitkár találko­zott a református pappal, Ké­ri tiszteletessel, akit mellesleg éppen a napokban választottak meg tanácstagjelöltnek, s azt mondja a tiszteletes: Az ősz férfi erre szólta: — Kérem nem látom tisztán a dolgokat. . eseménye | A jelölő gyűlés [ csakhamar-------------------------- általános b eszédtéma lett Gödöllőn, s egyre inkább tisztázódott, hogy Farkas Elemér tulajdon­képpen, mint önjelölt bukott meg. Többen is emlékeztek, hogy mintha lett volna már itt hasonló eset; egy bizonyos Czeculics János nevű vállalko­zó szellemű férfi várossá nyil­vánította Gödöllőt, anno 1945- ben, s önmagát polgármester­ré kiáltotta ki. Most meg, több mint 20 év után egy kép­viselő jelentkezett. Hivatalos körökben is szó esett a történ­tekről; persze csak úgy a két értekezlet, gyűlés közötti szü­netekben. Négy esztendeje, ahogy Boda Mihály városi vb- titkár visszaemlékezett — Aszódon lépett fel hasonlóan Farkas Elemér. Ugyanígy, csakhogy akkor nem volt mel­lette kortes, hanem egyszerű­en ő, szemé’-esen felállt, s el­mondta, hogy semmi kifogása a másik jelölt ellen, mégis ha jól akarnak választani az aszódiak; nem tagadhatiák meg tőle, Farkas Elemértől a bizalmat, hiszen ő itt lakik a szomszédban, jobban bele lát az életükbe, mint akárki más. — Hallod — mert különbem jó barátságban van a két em. bér — megállított engem nem­rég ez a Farkas Elemér, hogy azt vála- ő református, és támogassam a jelölését. Ha lehetne, úgy a templomban is. Hát persze megtagadtam. De mit akar ez az ember? Szóval megkömyékezte a papokat is. A gyűlésre vagy húsz-harminc főnyi Mária- besnyő környéki lakos kétség­kívül azzal a feltett szándék­kal ment el, hogy Farkas Ele­mért jelölik, most azonban nem győznek restelkedni. Széltiben-hosszában hangoz­tatják, hogy rászedte őket Far­kas Elemér. Nekik ugyanis azt állította, hogy ő a Hazafias Népfront jelöltje, s ilyenfor­mán kéri a támogatásukat. És ha a Hazafias Népfront jelölt­je, miért ne támogatták vol­na? Elvégre nem árt az, ha van az utcában egy országgyű­lési képviselő.------;-------: a dolgokat, I OsSZegCZVC I akármilyen------------------- Don Quijote m ódra is, de Farkas Elemér szívós küzdelmet folytatott a képviselői mandátumért; vala­mi egészen hasonlót, mint amilyeneket a korábbi válasz­tások történeteiből ismerünk, hovatovább még turpisságok­kal is megpróbálkozott. Nem kevésbé különös továbbá, hogy az ősz férfiről, aki a gyűlésen ajánlotta, azt rebesgetik Gö­döllőn, hogy kortes volt a ré­gi időkben is. Hogy miféle

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom