Pest Megyei Hirlap, 1967. január (11. évfolyam, 1-26. szám)
1967-01-08 / 7. szám
Harsan a kürtszó Uj -úttörőakció indul a téli szünet végeztével. Harsan a kürtszó elnevezéssel, Óalol- junk, pajtás szép magyar hazánkról mottóval változatos programot alakítottak ki a gyerekeli számára. Dallal, verssel, ügyességgel, őrsi foglalkozásokon, tantárgyi vetélkedőkön gyarapodik a gyerekek ismerete. Az év első hónapjaiban sportversenyeket tartanak az iskolákban, március közepén pedig sor kerül az úttörők járási KRESZ-versenyére. Az országos ifjúsági kulturális seregszemlére is megkezdik lassan a felkészülést. (e.) PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA Kis marós — nagy reménnyel XI. ÉVFOLYAM, 7. SZÁM 1967. JANUAR 8., VASÁRNAP 1966-BAN Fogászati szakrendelés indult a napokban Törteién. Ezentúl nem kell Ceglédre utazniuk azoknak a jászkara- jenői, kőröstetétleni és törteti betegeknek, akik fogászati kezelésre szorulnak. A törteli Kossuth Lajos utcai orvosi rendelőben folyik a gyógykezelés. Tanfolyam A KIOSZ járási szervezete január 14-én, szombaton mestervizsga előkészítő tanfolya- mot indít — kőműves és ács mesterség kivételével — a Kossuth Művelődési Házban. Jelentkezés és felvilágosítás: a KIOSZ-irodában. 970000 téglával többet adtak Ismét elsőosztályú üzem a Ceglédi Téglagyár Pénteken értékelték a Ceglédi Téglagyáriban — az eddigi felmérések alapján — az elmúlt ár tervének alakulását. Nem volt 'könnyű dolguk a téglagyári dolgozóknak 1966-ban, mert a természeti viszontagságok az 5 munkájukba is beleavatkoztak: egymillió félkész tégla vált használhatatlanná a fagy és a lehullott csapadék következtében. Ennek ellenére igen jó eredményről adhatnak számot. Félkész téglából 114 százalékra, készáruból pedig 106,6 százalékra teljesítették éves tervüket. A tervezettnél 970 ezer téglával gyártottak többet, — annyival, amennyiből 24 családi házat lehetne felépíteni. A téglagyárban dolgozó szocialista brigádok — és közLátogató: a fél város Emlékesés hat kilométer tnagnósaalafjon Hosszú lenne felsorolni, mi mindennel is foglalkoznak a muzeológusok, hiszen munkájuk annyira szerteágazó. Régészet, néprajz, egykori tárgyak gyűjtése, kiállítások rendezése, tudományos munka, helytörténeti kutatás — ez mind a tevékenységükhöz tartozik. Ilyenkor, év elején azonban 6k is kimutatások fölé hajol• Javít jak az utat Értesítjük Cegléd város lakosságát, hogy szövetkezetünk 1967. JANUAR 2-AN Rákóczi u. 1. szám alatti üzletében megnyitotta női méretes részlegét Saját és hozott anyagból vállaljuk női ruhák, alkalmi ruhák, blúzok, terliszter szoknyák, kosztümök varrását. Ha divatosan és szépen akar öltözködni, KERESSE FEL Női MÉRETES RÉSZLEGÜNKET. Címünk: NIVO Ruházati Ktsz Méretes részlege. Rákóczi u. 1. Szabadság mozi mellett nak, s összegezik az elmúlt évben végzett munkát. A ceglédi Kossuth Múzeumban — az összesített adatok szerint — több mint 24 ezren fordultak meg — fél város lakossága. A gondosan vezetett „forgalomszámlálás”-ból az is kitűnik, hogy 19 130-an egyénileg keresték fel a tárlatokat és állandó kiállításokat, csupán 5400-an jöttek csoportos látogatóként. Az elmúlt esztendőben ki- leire alkalommal került sor új kiállítás megnyitására. A legnagyobb sikere Prohászka József ceglédi festőművész kiállításának volt. Hasonló forgalmat jelentett a Modern iparművészet címmel rendezett kiállítás is. A múzeumi hónap keretében bemutatásra került, A homoki kultúra 120 éve című anyag is sok látogatót vonzott. Ezeket a rendezvényeket — szinte kivétel nélkül — kétezernél többen tekintették meg. Tárlatvezetést 83 alkalommal tartottak és 17 előadás hangzott el különböző ismeret- terjesztő és tudományos témakörökből. Egy-egy előadásra 1500 oldallal bővült. Ebben a padlásokon kallódó röplapoktól az emlékként féltve őrzött igazolványokig, Tanácsköztársaság korabeli dokumentumokig sokféle értékes irat található. Magnetofonjuk tizenöt szalagon őrizte meg a veteránok visszaemlékezéseit. Fényképfelvételeik 1500 darab új felvétellel gyarapodtak. A Sajtófigyelőtől 5000 olyan cikk érkézéit, amely Cegléddel foglalkozik. Ezeket csoportosítva tárolják. Legtöbbször a város sportjáról írtak a lapok. Ezeket a tudósításokat az ipari és mezőgazdasági témájú újságcikkek követik gyakoriságban. Könyvtáruk 275 kötettel lett nagyobb. A múlt évi nyolcezer forintos vásárlással mintegy 4500 kötetre emelkedett könyvállományuk. A tavaly érkezett folyóiratok 58 kötet- I ben férnek el, ha a könyvkötő ; összefűzi a különböző tudomá- j nyos lapokat. A két muzeológus napi te-1 endői mellett szakcikkeket is \ ír, tudományos kutatómunkát i végez. Négy tudományos cikk, : tíz népszerűsítő írás jelent; meg a tollúkból, három tanul- i mány publikálásra vár. A raktárakban, könyvtárban > egyaránt reménytelenül nagy \ a zsúfoltság. A jövő évi anya- j got még elhelyezik valahogy, | de a lelkes gyűjtőmunkának! gátat szab a helyhiány: o pol- i cok, dossziék, tárlók mind \ megteltek, sürgetve a múzeu- j mi gondok végleges megoldá- ; sát. ; Tamasi Tamás § _____________________________$ t ük elsősorban a Lenin brigád, az asszonyok brigádja — példás, lelküsmeretes munkát végeztek. Két éve történt, hogy a minőség romlása miatt az Országos Szabványügyi Hivatal másodosztályúvá minősítette a gyár termékeit. Most, 1967-től ismét elnyerték az elsőosztályú minősítést készítményeik alapján. A Ceglédi Téglagyár nagyon büszke valamennyi munkájára. Az utóbbi időszakban ismeretlen fogalom náluk az igazolatlan mulasztás, ittas állapotban pedig még a gyár közelébe sem mernek lépni a dolgozók: szigorúan elbírálják egymást, és lelkiismereti kérdés a téglagyári munkásbecsület. Hisz vannak, akik már kora ifjúságuktól a gyár dolgozói, vagy pedig apáról fiúra száll a munka iránti kedv. Ebben az évben sem lesz könnyű dolga a Ceglédi Téglagyárnak. Előreláthatóan mintegy 19 millió tégla készítése lesz az éves tervük, —., mintegy 6 millióval emelkedik a terv az eddigihez képesti Munkájukat könnyíti majd az üzem rekonstrukciója, amely- lyel január 1-re készültek el. (e. k.) Szabó Attila marójának vídiakései most még mestere útmutatásával vájnak az acélba. Kép, szöveg: Jakab Zoltán A Talajjavító Vállalat gépüzemének kongresszusi vállalásában szerepelt az az elhatározás, hogy az ipari tanulók képzésekor szakmai segítséget nyújtanak a fiataloknak. Lengyel József marós, többszörös kiváló dolgozó is ennek szellemében vette szárnya alá o kis Szabó-gyereket. Attila most elsőéves ipari tanuló. Nem éppen jeles rendű iskolai bizonyítványt, de annál nagyobb bizakodást és szorgalmat hozott magával a marógép mellé. Műszaki érzékét az is bizonyítja, hogy a tolómérce kezelését — századmillimé- ternyi pontosságig — szinte fél órán belül elsajátította. Szabad idejében szeret barkácsolni és sakkozni. Mesterétől, Lengyel Józsi bácsitól, bizonyára az elméleti felkészültség fontosságát is elsajátítja majd. Kern lehet kötelezni a diákokat egyenruha, köpeny és diáksapka viselésére Sok szülő panaszolta, hogy országszerte több helyen az egyes iskolák — tekintet nélkül az időjárásra — a tanulóknak kötelezővé tették a diáksapka állandó viselését. Előfordultak olyan esetek is, hogy a rendelkezést végre nem hajtó tanulók ellen fegyelmi rendszabályokat alkalmaztak. Ezért a minisztérium most intézkedésben szabályozta az általános érs középiskolai tanulók iskolai öltözetét. ■ Az erre vonatkozó utasítás a diáksapka kötelező használatát az általános és középiskolákban egyaránt megtiltja. A feltűnő öltözködés elkerülése, a tanulók utcai ruhájának megkímélése céljából helyes és ajánlatos, hogy mind az általános, mind a középiskolások — fiúk és lányok is — az iskolában munkaköpenyt hordjanak. Kötelező előírás azonban erre nincs, s a köpenyt nem viselő diákokkal szemben nem szabadi fegyelmi eszközt alkalmazni. Iskolai egyenruhát kötelezően előírni ugyancsak nem szabad. ahol egy Tömörkény megemlékezésre csupán hatan voltak kíváncsiak — magasnak mondható. Régészeti és néprajzi tárgyak egész sorát kutatták fel, új szerzeményeik száma háromszáz darab. Adattári gyűjteményük 4300 oldalnyi anyaggal gyarapodott, a legújabb- kori történeti dokumentáció Zsibongó kölyökcsapat trappot az utcán, az út közepén. Loholnak, mintha kergetné őket valaki. Örömteli hangon sivítoz- nak, jól esik a tüdejüknek a levegőcsere. Szabad az út, vágtathatnak kedvükre. De vajon mi hajtja ezeket az eleven ördögszekereket? — Fogadjunk a holnapi uzsonnádba, hogy igazi bányász! — lihegi egy guruló, szőke kis Mazsola, és a szeme úgy csillog, mint valami fényes, fekete cipőgomb. — Jó, de ha nem az, akkor kétszer körül futod a Szabadság teret. Mert szerintem repülős. Nem érdekes? Télen egy igazi repülős! Fújtatva loholnak tovább. A mozi előtt érik utol a sétálókat. A férfin sötét színű egyenruha. Karonfogva mennek. A férfi lépései kicsit szokatlanok: fürgék, de mégis elütnek a nap mint nap aszfaltot koptató járókelők lépéseitől. Nyomukban a gyerekhad sza- poráz. A leggyorsabb, a nyurga lábú kék tréningruhás szabályos nyolcas kanyarral előttük terem, kíváncsian szemléli az egyenruhás sápelején legalább 20 olyan em- - bér élt városunkban, aki élethivatás szerűen folytatta a j bérkocsis ipart, amelyet a i fennmaradt egykori szabályzat i szerint „csak megbízható egyén” folytathatott. A kocsi- i kát számmal látták el s e ; számot a rendőrség adta. Ép- ] pen úgy, ahogy ma a gépjárművek rendszámát. A bérkocsitulajdonos kocsisnak csak ] olyan személyt alkalmazhatott, i „aki élete 16. évét betöltötte, 1 józan életű, rendőrileg kifo- j gástalan és undort gerjesztő i testi hibától ment”. A kocsi- ] soknak hajtási igazolványt is < kellett szerezniük, kötelesek ; voltak a kocsit szabályszerű j díjért bármikor és bárkinek — 1 személyválogatás nélkül ren- 1 delkezésre bocsátani, s a meg- i rendelt időre pontosan előhaj- ] tani. A rendőrhatóság határoz- 1 ta meg a vasúti „indóháznál ; éjjel megjelenni köteles bér- . kocsik számát, és minden } egyes bérkocsira nézve a meg- ] jelenés idejét”. _ « A vasúttól a város belterületének bármely pontjáig a i viteldíj személyenként 60 fii- 1 lér, a foglalt kocsiért 3 szemé- i lyig 1 korona 40 fillér, azontúl i személyenként 40 fillér. A vá- j ros belterületének bármely i pontjától bármelyik részéig a j viteldíjak az előbbivel azono- i sak voltak. Külterületre a személyfuvarozást „idő szerint” számították. Holttestet a kocsiban nem volt szabad szállítani. Városunkban a lovaknak különös becse volt.. Az egyik kocsis lova sötét pej, a másiké két csillagos homlokú nyári fekete. Ma már kevesen ismerik az efféle kifejezéseket: szamár orrú, tejfeles szájú, kesely lábú, seregély szőrű, szedres, legyes, szürke, sárga, almás pej, fakó, csillagos, pisz- rás, lámpásos. Ma már kevesen tudják, hogy a ló lehet rúgás, harapós, ideges, rebe- gős, csökönyös, hámsírós, rö- högős, karórágó, pókos, csöbörbelép ö, ijedős, és ki tudná felsorolni még a sok-sok variációt. A bérkocsisok a gyors járású, szép fejtartású közepes testű lovakat szerették. Régi szép idők! Amikor még május éjszakáján ballagott a kocsi, s „egy ablaknál állj meg cigány” — leszállt róla a banda. Harmat hullott az orgonára, s az öreg kocsis szemében a hajnali csillag különös fénnyel ragyogott. Indult a kocsi a beteggel, megállt a kocsi a pappal, kocogott őszi mélabúban a határ lombjavesztett nyárfái alatt, vadászokat vitt, máskor szerelmes párral andalgott s c bőrsátras, ringó alkotmányban olyan különösen hangzottak a vallomás szavai. Fagyos téli éjszakákon a hóban tajtékot vágtak a lovak. De akkor még ifjú volt a kocsis. Hogy is volt? Menyasszony ült a kocsiban, majd keresztelőre indult sápadt arcú kisír amákkal, azután súlyos kofferekkel indultak boldog házaspárok, nagy nyári nyaralásra, máskor vásári kofák, kereskedők, katonaládával útnak induló fiatalok ültek a kocsiban. Ez vitte az elmenőket és várta a megérkezőket. Szőrcsizmában, báránybőr- sapkában, bekecsben ült Boldizsár bácsi a bakon ... Régi emlék. Nem ... még tegnap is így volt. Mikor? Tegnap? Hogy telnek a napok! Hol van már az a hintó és hol van a ló? Ül a tűzhely mellett az utol' só bérkocsis. Venyigét tör' del, a rőzseláng arcába vilá' gít. Szegény ember. Az em* lékeinél tnelegszik. Szomorú István Csalódás ! Az utóbbi evek során egyre ! ritkábban láttuk. A szürke ge- ! be bánatosan vonta a színeha- : gyott, toldozott, drótozott, há- | zilag reparált, hintának neve- \ zett furcsa alkotmányt. A ba- i kon ülő kocsis nagyon meg- : öregedett Nagy, fekete kezé- ! ben hiába működött az ostor, j a gebe csak nem akart gyor- \ sabban kocogni. Aztán végleg | eltűnt. Senkinek sem hiány- i zott. A minap említette vala- ; ki, hogy az utolsó konflis is : eltűnt a ceglédi utcákról. A hír hallatára elcsodálkoztam. Csakugyan? Hát Boldizsár bácsi eladta a szürkét? Eladta. Szegény állat a vágóhídra került. S a kocsi? Bizony nem a múzeumba. Egy tanyai udvaron mossa az eső, gumiráddija leveszett róla, lámpája régen kialudt, megvasalt rúdja tyúkülővé változott. A puha ülésekből nyúlik a kóc és a lószőr. íme, egy híres mesterség utolsó emléke. Lassan ezt is belepi korunk benzinfüstje. Hogy is volt? Régen volt. Abban az időben még a királyok is lovon, kocsin, hintán jártak. 1852-ben Ferenc Jóska is Ceglédről hintán folytatta első országjáró útját. Mert régen a szegény ember gyalogszerrel rótta az utakat, s legfeljebb akkor jutott szekérhez, ha a gazda vagy a kocsis megszánta és felvette. A jobb módú ember pedig vagy saját fogatán indult útnak, vagy fuvarost fogadott, esetleg igénybe vette a postakocsikat, amelyeknek a nagyobb városokban voltak állomásaik. A postakocsik menetrendjét régen rr.ég a kalendáriumok is közölték. Cegléden a Nagyvendéglő előtt cserélték a lovakat. A bérkocsisok, ha városunkban céhekbe nem is tömörültek, jelentős foglalkozási ágat képviseltek. Hiszen a század \ LÓ: REBEGŐS, CSÖKÖNYÖS, HÁMSÍRÓS Az utolsó fiákeres Kajat. agy pillanat, s már tovább Is áll, csalódottan legyint. Valami nem tetszik neki. A többiek megtorpannak. — Na, mi van? — Kár a lendület, srácok! Ez nem bányász, és nem repülős. Csak hajós. Két ezüst- síkkal a kabátja ujján. Lógó orral áll a társaság. Ezt nem várták. Szemrehányó tekintettel méregetik a tovatűnő párt. A hosszú fájdalmasan sóhajt fel: — De legalább... egalább egészen gazi tengerész lett volna! De azok tem is így néznek ti! —es
