Pest Megyei Hirlap, 1967. január (11. évfolyam, 1-26. szám)
1967-01-08 / 7. szám
1967. JANUAR 8., VASÄRNAP NKKI r/6'r/np Tudomány — technika ALTA TA S MŰTÉT \ lányok tehetségesebbek? A francia szülőknek sokba kerül gyermekeik iskoláztatása. A statisztika szerint Párizs környékén évi 1170 frankba, vidéken 790 frankba kerül egy gyermek tanulása. A francia családok egy év alatt hat és félmilliárd frankot költenek könyvekre, iskolaszerekre, különórákra, stb. Minél nagyobb a gyermek, annál nagyobb terhet ró a szülőkre. Párizsban az érettségi évében háromszor annyi pénz kell a tanuláshoz, mint az elemi iskolai osztályokban; vidéken ötször anynyira van szükség, 1964-ben az iskoláskorúak 24 százaléka részesült magánoktatásban ami kétszer- annyiba kerül, mint a közoktatás. A leányok, legalábbis az iskoláztatás első éveiben, tehetségesebbnek bizonyulnak a fiúknál: ritkábban fordul elő, hogy osztályt kell ismételniük. Modernizált cserkészlányokat Franciaországban a cserkészlányok egyenruhájának szoknyáját a divatnak megfelelően megrövidítik. A cserkészszervezet vezetőinek marseille-i gyűlésén azt is elhatározták, hogy az eddigi térdharisnya helyett hosszú harisnyát, a szöges cipők helyébe pedig divatos papucscipőket vezetnek be a cserkészlányok vi:eleté- ben. A gyógyító nevetés Végignéztem a hatvan éven felüliek vetélkedőjének próbáit, amelyre szép számban jelentkeztek idős emberek az ország minden részéből. Volt közöttük olyan, aki csak az ujjaival furulyázott, s olyan is, aki csak a szájával tárogatózott. Az egyik jelentkező szétszedte sétapálcáját, s egy húroshangszert állított össze belőle, amelyen ügyesen játszott is. Egy nyolcvanhat éves férfi saját költeményeit szavalta és a riporternek elmondta, hogy költő szeretne lenni. A nyilvános szereplésre készülő idős emberek hasznosan élnek ma is, mert életüknek tartalma van. Arcukra rávéste jeleit az idő, de a legtöbb arcon ott fénylett a lélek csodálatos villanása, a mosoly. Ezek az idős emberek átmentették a fiatalságukból a legszebbet, a legihaszno&abüat, a nevet ist. Eötvös Károly írja az rUtazás a Balaton körül” ciintí 'regéri yeö visszaemlékezésében: „A csecsemőben akkor támad a lélek, amikor nevetni kezd, s az öregben és nyavalyásban akkor múlik el a lélak, amikor már nem tud nevetni. Hozzátehetjük, hogy a gyermek még könnyen nevet, az érettebb ember már ritkán.” A modem orvostudomány felfigyelt arra, hogy az ör&m- telen élet sok betegségre hajlamosítja az embert. Kutatók bizonygatják: a gond, feszültség, borongás a vérkeringésben .nélyreható, kóros elváltozásokat okoz. Mayo, a világhírű sebész találóan mondta: „A legtöbb kórházi ágy számára a bánkódás , szállítja a beteget”. Az orvostörténelem szerint már a kínai és hindu bölcsek foglalkoztak a nevetéssel történő gyógyítással és megteremtették a nevetés életfilozófiáját. A ma orvosa tudja, hogy a nevetés kiszellőzteti a tüdőt, fokozza az étvágyat, javítja a vérkeringést és elősegíti az emésztést. A nevető ember pupillája kitágul, megváltozik a légzés ritmusa, a rövid, egyenletes légvételek helyett mély belégzés és szaggatott kilégzések következnek. Nevetéskor kipirul az arc és számszerűen mérhető meny- nyiségben nő a veséken át- áramló vérmennyiság. Egy francia kozmetikus azt mondta, hogy a mosoly a leghatásosabb szépítőszer. Az a nő, aki meg akarja őrizni szépségét, óvakodjék az erős kedélyhullámzásoktól. Igyekezzék minél többet mosolyogni, mert a mosoly megszépíti még a kevésbé szép nő arcát is. Eötvös szerint is a mosoly és a nevetés a legtökéletesebb szépítőszer. Egy londoni orvos, alki a színészszövetség orvosa volt és ebben a minőségben 800 színész egészségére vigyázott, megállapította, hogy a komikus színészek átlag nyolc Esztendővel tovább élnek. | .int a drámai színészek. Az 1 nberiség legnagyobb jótevői f/.ok, akik meg tudják nevet- I tetni az embereket. Az egyik svájci egyetem díszdoktorrá avatott egy híres komikus színészt. Még egyszer idézzük Eötvöst : „ ... vagy boldogtalan, vagy rossz ember az, aki jóízűen nevetni nem tud. Az ilyen embert jól megfigyeljétek! Ha boldogtalan, legyetek részvéttel, ha rossz, fussatok tőle.” És még valamit mondott: „a betegnek gyógyulást, s az aggnak élnivaló erőt a jóízű nevetés megadja legalább olyan mértékben, mint az üdítő álom. És sokkal nagyobb mértékben, mint a sok kinin, szalicil, antipirin, ópium, morfium, jód, s az egyéb százféle por, folyadék, és kenőcs... Két hatalmas ellensége van a bacillusnak. Az egyik a napfény, a másik a jóízű nevetés.” Ha tehát gond, vagy rossz- kedv üli meg kedélyünket, ne mulasszuk el gyógyszerként a nevetést alkalmazni. Egy Chaplin-kavalkád, vagy egy jó vígjáték megtekintése legalább anríyira megnyugtató, mint két tabletta Andaxin. És most kezdjük a kúrát egy érdekes történettel: A történelemből tudjuk, hogy a nevetés egy egész dandár életét mentette meg. Napóleon egyiptomi hadjárata alatt történt, hogy Friand tábornok dandárát bekerítették az arabok. Ez a dandár vitte magával a tudásokat, akikkel Napóleon értékes régiségeket akart összeszedetni, s a szamarakat, melyek a teherhordás szempontjából nélkülözhetetlenek voltak. Mikor a tábornok látta, hogy az arabok már nagyon közel vannak, kiadta a parancsot: — Négyszöget formálj! Középre a tudósokat és a szamaraikat! A katonák hangosan felkacagtak. Az arabok, akik nem tudták, miről van szó, azt gondolták, hogy a franciák segítséget kapnak, annak örülnek olyan nagyon. — Elárultak bennünket! — kiáltozták az arabok és hanyatt-homlok menekültek. Friand tábornokot megmentette dandárjának kacagása. Dr. Marék Antal- FÁJDALOM NÉLKÜL Gyakorta olvashatunk arról, hogy az orvostudomány sok-sok területe közül milyen nagyszerű sikereket ér el a sebészet. Valóban lenyűgöző, hogy mire képes ma már a „gyógyító kés”; elég ha a bonyolult szív- és agyműtétekre gondolunk, vagy a megbetegedett szervek pótlására, cseréjére. Ritkán olvasunk viszont arról, ami ezeket lehetővé tette: az érzéstelenítés, az altatás megoldásáról, továbbfejlesztéséről, a beteg megfelelő műtéti előkészítéséről. A modern altatástudomány, az aneszteziológia legnagyobb érdeme éppen az, hogy a műtéti beavatkozás közben nemcsak a fájdalmat küszöböli ki, hanem a sokszor órákig tartó műtét egész ideje alatt egyensúlyban tartja a beteg szervezetét, biztosítja a létfontosságú szervek működését. Az egész idegrendszert olyan „lazult” állapotba hozza, hogy semmilyen külső hatásra sem reagál. És a modern aneszteziológia akkor állítja vissza az eredeti állapotot, amikor ismét önálló működésre lesz képes a szervezet. Mindez olyan eredmény, amely méltán vetekszik a legbonyolultabb műtéti technika kidolgozásával! A fájdalom elleni harc nem újdonság; egyidős az emberrel. A legrégibb adat, amelyből a fájdalomcsillapíMesterséges sziget - víz alatti olajbányászat Földünk felszínének mintegy kétharmadát borítja tenger, amelynek mélyén rejlő ásványkincseket eddig még nem aknázta ki az emberiség. A szakemberek 27 millió km2-re becsülik a világtengereknek azokat a részeit, ahol a mélység nem haladja meg a 200 métert. Ebből 2 millió km2 viszonylag könnyen elérhető a mélyfúrás mai technikai eszközeivel. Mindenekelőtt a tenger fenekéről kibányászható kőolajA Neptune I. mes terséges sziget ban látnak fantáziáj a szakemberek. Napjainkban jelentősebb víz alatti olajbányászat csak a Szovjetunióban (Kás- pi-tenger) és az Egyesült Államokban (Mexikói-öböl) folyik. Az utóbbi években azonban a franciák is több víz alatti kutatófúrást végeztek és ennek eredményeként arra a megállapításra jutottak, hogy az Atlanti-óceán és a Földközi-ten ger partjai mentén végzett kiaknázás jelentős mértékben növelné az ország kőolajtermelését. A francia víz alatti olajkutatás és később az olajbányászat egyik fontos eszköze a nemrégiben elkészült NEPTUNE I. elnevezésű mesterséges sziget, amelyet 1965 nyarán úsztattak le a Szajnán egészen Le Havre-ig. A Neptune I. acélból készült, lábai behúzhatok. Víz alatt kinyújtott lábaival úgy fest, mint egy hatalmas háromlábú suszterszék. A fúrás helyén bekapcsolják a villanymotorokat, amelyek percenként 1,3 méter sebességgel a tengerfenék irányába nyújtják ki a hatalmas acéllábakat. Amikor talajt érnek, acélkörmeikkel megkapaszkodnak a tengerfenékben. Ez a horgonyzási mód nagyfokú stabilitást biztosit a Neptune I. számára, amelynek lábhosszai természetesen a tengerfenék domborzatától függően szabályozhatók. Amikor a lábak feneket érnek, a sziget még úszik, a motorok azonban tovább működnek és az úszótesteken nyugvó szigetet a tengerszint fölé emelik, a hullámmozgásnak megfelelő magasságba. (A Gascogne-i öbölben általában 10 méterrel a vízszint fölé.) A felülnézetből hatszög alakú mesterséges sziget fedélzetén a kutatófúrások idején 45 ember dolgozik, geológusok, fúrómesterek, technikusok, akusztikai szakértők. A Neptune I-en klimatizált lakóhelyiségek, laboratóriumok megfelelő munkafeltételeket biztosítanak. Energiatelepek, fúrótornyok, a mélyfúráshoz használt különböző méretű csövek, iszapotok, helikopter leszállóhely stb. állnak a kutatók rendelkezésére a mesterséges szigeten. Munkában az altatógép fásra következtethetünk, 20— 30 ezer évre nyúlik vissza. Az akkoriban — gyógyító szándékkal — végzett kopo- nyalékeléseknél elképzelhetetlen, hogy valamilyen módon — nyilván egyes növények hatását kihasználva — ne csillapították volna a fájdalmat ... Hosszú volt az út, sok-sok nevet lehetne közben megemlíteni, amíg eljutottunk a modern érzéstelenítés korszakának a kezdetéig. A határkövet, az éteres altatás első alkalmazását, Morton és Jack- son lábszáramputációja jelenti. Erre 1846. október 16-án — 120 éve — került sor. Ettől kezdve a fejlődés gyors volt. A XIX. század vége felé megindult a kutatás a helyi érzéstelenítő szerek alkalmazása területén is. A kokain- oldattól az indiánoknál nyíl- meregnék használt kuráréig az érzéstelenítő szerek égész skáláját próbálták ki. Újabban — ha szükséges — mód van már arra is, hogy a test hőmérsékletét akár 10—15 fokkal csökkentsék, vagy a beteg vérnyomását „levigyék” az eredeti felére, sőt harmadára is. Ha szükséges, megszüntethető a szívműködés, mesterségesen pótolható a légzés is, amint azt a beteg állapota, illetve az elvégzendő műtét megkívánja. Ha megszűnnek a beavatkozások indokai, ismét megindítható a normális működés, visszaáll a természetes állapot. Műtét — altatással Naponta több száz beteget operálnak hazánkban is, nagy részüket a műtét idejére altatják. A már korábban kapott gyógyszerek hatására a beteg fásultan, kissé álmosan, érdektelenül kerül a műtőbe. A műtőasztalon egy szúrás a beteg könyökhajlatába, néhányat számol, ellenállhatatlan álmosság fogja el és már alszik is. Mindez néhány másodperc alatt lezajlik és a beteg egyébre nem is emlékszik. Közben összeköttetést hoznak létre — a légcsövén át — az altatógép és a hörgők között, így látják el oxigénnel a szervezetet. Az oxigénnel együtt altatógázt is lélegeztetnek be, ettől az alvás elmélyül, kezdődhet a tulajdonképpeni műtét. A légzés melléktermékét, a széndioxidot a készülék közömbösíti, nem halmozódhat fel a szervezetben. Ily módon az idősebb, megvisel- tebb betegek: is operálhatok. A műtét végén kinyitják az altatógép zárószelepeit, kiáramlik az altató anyag. Tiszta levegőt lélegeztetnek át a tüdőn, „kiöblítik” azt, így kiürül a szervezetből az altatószer és mire az utolsó öltést elhelyezi a sebész, a megoperált beteg kinyitja a szemét, s tiszta öntudattal veszi tudomásul, hogy az operáció, amelytől esetleg félt, sikeresen befejeződött. Valóban a tudomány diadala mindez, s ha az altatást vezető orvos munkája nem is annyira látványos, mint a sebészé, a gyógyításban neki éppen olyan szerepe van! AiiiniPniHilRimiiÖijjiiiSiiiniÁHiniGiinjiOHiHiK Táncterápia David Ackstein brazíliai pszichiáter a csa-csa-csát, a rumbát és a twisztet idegbetegségek gyógyítására javasolja. Az orvos közölte, hogy gyógyítási módszere a zenei ritmus okozta szuggesztión alapszik. Ackstein szerint a tánc-transz- terápiával még komoly idegbetegségeket is meg lehet gyógyítani. Drágul a varázslás Mamadur Radolo, a Dél-afrikai Köztársaság fővarázslója nemrég közölte az újságírókkal, hogy a varázslók „szolgáltatásai” átlagosan 37 százalékkal drágulnak az általános áremelkedés miatt. Ezentúl a varázslók a férfiakból 75 shillingért, a nőkből 150 shillingért fogják kiűzni a rossz szellemeket. (Nőben úgy látszik makacsabbak!) Cipőfegyver A vállalkozó szellemű montreali cipőgyárosok a következőképpen használják fel a nyakukon maradt divatjamúlt, hegyesorrú női cipőket: a cipők orrára igazi tehénszarvból készült hegyet erősítenek. Az ilyen cipők hatásos védőfegyverként szolgálnak a nőket megtámadó huligánok és rablók ellen. A kanadai nők állítólag szívesen vásárolják a „praktikus” cipőket. Gép tanító bácsi Az idei tanévben néhány ezer amerikai kisiskolás ismerkedett meg a „gép tanító bácsival”. A készülék írógéphez hasonlít, mely azonban hangosbeszélővel is fel van szerelve. Állítólag négyéves gyerekeket írni-olvasni lehet megtanítani vele. A gép tulajdonságai valóban meglepőek: párhuzamosan fejleszti a beszédkészséget, a megfigyelést, a hallást és a tapintási:. A McGraw—Edison vállalat készülékének persze még az ára is tetemes.
